Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-05 / 285. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. december 5. Berlin IVSZ honvédelmi miniszterei Erich Honeckernél Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK ál­lamtanácsának elnöke szer­dán fogadta a Varsói Szer­ződés Szervezete honvédelmi minisztereit, akik részt vesz­nek a tagállamok honvédel­mi miniszteri bizottsága ber­lini ülésén. A találkozón tájékoztatták Erich Honeckert az ülés menetéről és eddigi eredmé­nyeiről. A Varsói Szerződés Szer­vezete Politikai Tanácskozó Testületé legutóbbi ülésén hozott határozatok jegyében a honvédelmi miniszterek a szövetséges fegyveres erők­nek a béke megőrzését és a szocialista vívmányok meg­védését szolgáló együttműkö­désének elmélyítéséről ta­nácskoznak. Szergej Szokolov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere a tanács tagjai nevében részvétet nyilvání­tott Heinz Hoffmann hadse­regtábornok elhunyta alkal­mából. öt évre szóló árucsere-torgalmi egyezményt írt alá Belg­rádiján Veress Péter magyar (balra) és Milenko Bojanics jugoszláv külkereskedelmi miniszter. (Kelet-Magyarország telefotó) Párizs Mitterrand­Jaruzelski találkozó Francois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök szer­da délelőtt az Elysée-palotá- ban egy óra húszperces megbeszélést tartott Wojci- ech Jaruzelski vei, a lengyel államtanács elnökével. A ta­lálkozót lengyel részről ma­gánjellegűnek minősítették. Jaruzelski az Elysée-palo- tából távozóban úgy nyilat­kozott az újságíróknak, hogy Mitterrand elnökkel való megbeszélése igen hasznos és őszinte volt. „Természetesen számos dolgot megvitat­tunk. Egyetértettünk abban, hogy erősíteni kell Francia- ország és Lengyelország kap­csolatait népeink, az európai és a világbéke javára.” A lengyel elnök ezután tisztelgett a Franciaország felszabadításáért elesett len­gyel hősök emlékműve előtt. A francia jobboldal szer­dán is folytatta zajos kam­pányát Jaruzelski párizsi lá­togatása ellen. A centrista unió pártcsoportjának veze­tője tiltakozó nyilatkozatot olvasott fel. Pár száz sze­mély — köztük lengyel emigránsok — tüntetést ren­dezett a lengyel nagykövet­ség előtt. A két államfő megbeszélése. (K-M-telefoto) 1992-ig: egységes piac az EGK-ban Kedvezőtlen előjelek és sok vita után a nyugat-eu­rópai közösség kormányfői­nek sikerült végül elvi egyet­értésre jutniuk luxemburgi csúcsértekezletükön, hogy a jövőben nem kell minden döntéshez egyhangú egyetér­tés. Tető alá hozták a 28 éve született Római Szerződés — a közösség alapokmánya — első reformját. Utolsó pilla­natban történt ez: január 1- től Spanyolország és Portu­gália is a közösség tagja, s a tizenkét tagúra bővült kö­zösségben a vétók buktatóit állandóan kerülgetni kény­szerülő jelenlegi döntéshozó mechanizmus várhatóan vég­képp csődöt mondott volna. Az egyelőre elvi (s a nem­zeti parlamentek jóváhagyá­sára váró) megállapodás ki­terjeszti a közösség illeté­kességét új területekre: pénzügyi együttműködés, mű­szaki fejlesztés, környezet- védelem. Kimondja: 1992-ig megvalósítják a teljes piac­egységesítést. tehát lebonta­nak minden akadályt a belső áru- és tőkemozgások előtt, s ehhez bizonyos esetekben minősített többséggel hozzák meg a szükséges döntéseket, korlátozva a jelenleg szinte mindenre kiterjedő vétójo­got. Növelik — bár inkább csak jelképesen — a nyugat­európai parlament hatáskö­rét, s végül intézményesítik a külpolitikai egyeztetések eddig kialakult és működő gyakorlatát. A reform több, mint amit ellenzői (Nagy-Britannia, Dá­nia és Görögország) az elő­készítő tanácskozásokon el­fogadni hajlandónak mutat­koztak, kevesebb, mint amit legfőbb szorgalmazói (Olasz­ország és a Benelux-álla- mok) szerettek volna. így sem végleges: Olaszország és Dánia fenntartással járult csak hozzá, és a nemzeti fel­ségjogokat féltőn oltalmazó brit parlament hozzájárulá­sa sem vehető biztosra. A „maximalisták” a vétó teljes eltörlését tűzték ki cé­lul. Nem is alaptalanul. Ke­vesen tudják, de a Római Szerződés eredetileg többsé­gi döntéseket írt elő a mi­niszteri tanácsban, s ez csak később, 1966-ban, de Gaulle elnök híres „kivonulása” nyomán módosult az úgyne­vezett „luxemburgi kompro­misszummal” úgy, hogy a tagországok vétóval élhetnek bármely javaslattal szemben, ha azt maguk számára „lét- fontosságú kérdésnek” mi­nősítik. A visszatérés a szerződés eredeti előírásához a britek és dánok makacs ellenállá­sán megbukott. Margaret Thatcher azonban váratlan rugalmasságról tett tanúsá­got, amikor azt ajánlotta: „írjuk körül pontosan, mi számít valóban létfontossá­gúnak, mi nem, és máris szűkül a vétójog alkalmazá­si köre, gyorsul a döntésho­zatal, miközben mindenki megőrizheti nemzeti felség­jogait.” December 6-án van Finnország nemzeti ünne­pe, a függetlenség napja. Ebből az alkalomból finn testvérvárosunk, Kajaani napilapjában, a Kainuun Sanomatban megjelent cikkekből közlünk össze­állítást. Kajaani új kulturális központját a piaccal szem­közti területen, á Kájaani folyó partján alakítják ki. A kulturális központ kü­lönböző rendeltetésű épü­letek együtteséből áll majd. Itt lesz az új népfőiskola, egy koncertterem és kong­resszusi központ, amelyben majd zeneiskola is műkö­dik, a kongresszusi köz­ponthoz pedig egy szálloda is csatlakozik, ezenkívül egy új színház és egy kép­zőművészeti múzeum. Főiskola Elsőként a népfőiskola építését kezdték meg ez év októberében. A népfőiskola 5500 hallgatója számára 17 500 órát tartottak az el­múlt évben, meglehetősen mostoha körülmények kö­zött, szétszórtan, a város különböző pontjain, össze­sen 52 helyen. Az iskola új épületét jövő szeptember­ben adják át, s ezzel egy csapásra megváltozik a helyzet. A népfőiskola igaz­gatója, Matti Väisänen sze­rint az új iskola nemcsak Í a tanteremgondokat oldja meg, hanem lehetővé teszi ? a nappali oktatás megszer­vezését is a nyugdíjasok, munkanélküliek és a vál­tott műszakban dolgozók szamara. Néhány műhely — így a famunkák és a szövés — Kajaani belvárosa. továbbra is más épületben marad. Az igazgató szerint talán nem is lehet olyan épületet tervezni, amely a rendkívül sokoldalú népfő­iskolái oktatásnak minden­ben megfelelne. Az új, háromemeletes népfőiskola felső szintjén ateliéket alakítanak ki a grafika, szobrászat és festé­szet oktatásához. Ugyan­azon a szinten lesz a zene­terem, és ezt a videookta- táshoz szükséges berende­zésekkel is felszerelik. Lesz fotó- és filmlabor is, ezen­kívül egy 80 személyes elő­adóterem, nyelvlabor, bar- kácsműhely és varroda is. A szomszédságban épülő zene. és kongresszusi köz­pont helyiségeit, az auditó­riumot, a színpadot, sőt magát a kongresszusi ter­met is igénybe veheti majd a népfőiskola is, az ünne­pélyek és nagyobb rendez­vények tartására. A kiállí­tásaikat az aulában és a fo­lyosókon helyezhetik el. Az új népfőiskola lépcsőzetes feljárója és az előtte kiala­kítandó tér szabadtéri elő­adások tartására is alkal­mas lesz. Áz új könyvtár... Kajaaniban szeptember­ben adták át a város olva­sóközönségének az új könyvtárat, amelyben vég­re a folyóirat-olvasó és a gyermekkönyvtár is helyet kapott. A könyvtárosok éí az olvasók egyaránt elége­dettek az új könyvtárral, amelyre már nagyon ré­gen vártak. A város régi, szerény kis faházban meg­húzódó könyvtára 74 évvel ezelőtt nyílt meg. ...es a regi De a régi, hangulatos fa­házat sem bontották le. Alig egy hónappal az új könyvtár megnyitása után a sárguló újságok és a tö­méntelen könyv helyett szén- és olajfestékszag, va­lamint hatalmas vásznak fogadják a látogatót. A népfőiskola képzőművészeti köre és a városi képzőmű­vészek nagy örömmel vet­ték birtokukba — legalább­is az új iskola elkészültéig — az ódon épületet. A vá­ros egykori körzeti orvosá­nak 1824-ben épült háza így továbbra is jól szolgálja a város kulturális életét. Sétálóutca A környezetvédelmi mi­nisztérium támogatásával Kajaaniban sétálóutcát ala­kítanak ki. Egyelőre még nem dőlt el, hogy csak a város főutcáját, a Kauppa- katut alakítják-e át sétáló­utcává, vagy az ezt keresz­tező utcák egy-egy szaka­szát is lezárják az autófor­galom elől. Ennek megfe­lelően két tervváltozat ké­szül a városközpont közle­kedésének új rendjéről. Eh­hez feltétlenül szükséges lesz újabb parkolóhelyek kijelölése, hiszen a számí­tások szerint 2000-re leg­alább kétezer, de inkább kétezer-ötszáz parkoló­helyre lesz szükség a vá­rosközpontban. Fordította: Révay Valéria Új kulturális létesítmények Az épülő Kajaani Este 7 órától reggel 5 óráig várjuk önt, kedves családját és baráti körét vidám szilveszteri mulatságunkon! HOTEL-KORONA Étterem-díszterem-bárhelyiség vacsoramenüje HOTEL-SZABOLCS Étterem-presszó vacsoramenüje Korona koktél Bakonyi töltött palacsinta Szilveszteri fantáziatál (újévi malacsült, erdélyi s. flekken, rántott ponty borban, párolt káposzta) Tejszínes gesztenyés índiáner ÉJFÉLKOR: Sült virsli tormás puszta szósszal Egri koktél Magyaros hússaláta Gombás töltött szűzpecsenye vajas zöldkörettel Gyümölcs puding ÉJFÉLKOR: Főtt debreceni páros kolbász mustáros tormával Korona koktél Vitaminos húsos hidegtál Sajtos vajas pogácsa ÉJFÉLKOR: Sült virsli tormás puszta szósszal Asztalfoglalás személyenként 300,— Ft. Hungáriakoktél Töltött virsli Szilveszteri bőségtál (bélszín roston, párizsi szűzérmék, s. borda roston vegyes köret) Somlói galuska ÉJFÉLKOR: Debreceni páros tormás mustárral Pusztakoktél Húsos rántott palacsinta Ropogós malacsült pezsgős káposztával' hagymás tört burgonyával Gesztenye rolád ÉJFÉLKOR: Virsli majonézes tormával Pusztakoktél Hideg vegyes ízelítő Debreceni páros mustárral Sajtos bundácskák SZÁLLODA 'oevzs-nrrv'-iTtfv MŰSORBAN SZEREPEL: táncdal, nóta, humor, bűvészkedés, tánc. ÉJFÉLKOR: tombola — főnyeremény élő malac! Információval üzletvezetőink szolgálnak. Kedves vendégeinket szeretettel várjuk! (2161)

Next

/
Oldalképek
Tartalom