Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-31 / 306. szám

16 Kelet-Magyarornág 1985. december 31. Szabolcs-Szatmár magye 1985. évi legjobb sportolói Szép hagyományt — ha úgy tetszik, érdekes játékot — foly­tattunk az Idén is. Évek óta, a szakszövetségek, a sportvezetők, a sajtó, a rádió munkatársai le­adják szavazatukat, az év álta­luk legtöbbnek tartott sportoló­jára. Aztán összeszámláltuk a szava­zatokat, s kiderült, hogy a nők­nél és a férfiaknál egyaránt új győztest avatunk, a tájfutó Oláh Katalin és az időközben Tata­bányára távozott Pálóczl Gyula atléta személyében. Csapatban az NYVSSC női teniszezőire il­letve férfi röplabdázóira esett a választás. Oláh Katalin felnőtt összetett magyar bajnoki címet szerzett tájfutásban, s elnyerte az év legjobbja címet is. Jól helytállt az ausztráliai VB-n, csapatban harmadik helyen hozta a magyar váltót. Pálóczl Gyula nem ki­sebb eredménnyel büszkélked­het, mint az athéni fedettpályás Európa-bajnokságon szerzett aranyérme. A csapatok versenyében az NYVSSC fiatal teniszgárdája szép bravúrt hajtott végre, va­lamennyi ellenfelét legyőzve visszakerült az NB I-be. A tel­jesen amatőr alapon működő szabolcsi lányok, így még érté­kesebb. A Nyíregyházi VSSC férfi röplabdacsapata, egész éves jó teljesítményére tett koronát. Most az úgynevezett keresztjá­tékban az újpestiekkel vív har­cot a jó helyezésért. Az együt­tes nagyot fejlődött 1985-ben. Nem könnyű voksot tenni amellett, hogy ki volt Szabolcs- Szatmár legjobb sportolója, il­letve csapata 1985-ben. Mint minden hasonlat, ez is relatív, hiszen különböző sportágak ered­ményeit kell a mérlegre tenni. S nem csupán azt néztük, ki mi­lyen érmet nyert a különböző bajnokságokon, vagyis ki és ho­gyan győzött, hanem emberi, sportemberi magatartását is fi­gyelembe kellett venni. Ezek is­meretében alakult ki a végered­mény. 1985 LEGJOBB NŐI SPOR­TOLÓJA: OLÁH KATALIN (Nyh. Mezőg. Főiskola SC) tájfutó 84 pont. 2. Petrika Ibolya (NY. VSSC) atléta 45, 3. Kovács Rita (NYVSSC) úszó 37. Szavazatot kapott még: venczel Miklósné, Vargáné Csenni Éva, Harsághi Andrea, Csabai Judit, Szokol Diana. 1985. LEGJOBB FÉRFI SPOR­TOLÓJA: pAlöczi gyula NYVSSC) atléta 65 pont, 2. Pet- rikovics József (Ny. Volán-D.) salakmotor 46, 3. Bakosi Béla (NYVSSC) atléta 42. Szavazatot kapott még: Balogh János, Oro- si János, Jáger Péter, Váradi János, Kurek Lajos, Vincze Ró­bert. 1985 LEGJOBB NŐI CSAPA­TA: NYÍREGYHÁZI VSSC tenisz 62 pont. 2. Kisvárdai SE kézi­labda 44, 3. Nyh. Tanárképző Fő­iskola kosárlabda 28. Szavazatot kapott még: NYVSSC tollaslab­da, MGFSC kosárlabda, NYVSSC 4X400 m atlétika, MGFSC tájfutó, Mátészalkai MTK kézilabda. 1985 LEGJOBB FERFICSAPA­TA: NYÍREGYHÁZI VSSC röp­labda 66 pont. 2. NYVSSC kézi­labda 45, 3. Nyh. Volán-D. sa­lakmotor 44. Szavazatot kapott még: Nagyecsed labdarúgó, Nyh. Zrínyi DSK kézilabda, Mátészal­ka kézilabda, NYVSSC 4X100 m atlétika, Nyh. Tanárképző Főis­kola torna, Rakamazi Spartacus labdarúgó, NYVSSC labdarúgó, Nyh. Tanárképző Főiskola ko­sárlabda, megyei serdülő labda­rúgó-válogatott. A dijakat későbbi időpontban, ünnepélyes keretek között adják át az 1—3. helyezetteknek. Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a megyei tanács napilapja Főszerkesztő: Kopka János. Főszerkesztő-helyettes: dr. Angyal Sándor. Olvasószer­kesztők: Marik Sándor, Szilágyi Szabolcs. Tervezőszerkesztők: Szabó György, Tarna- völgyi György. Főmunkatársak: Bürget Lajos, Seres Ernő. Belpolitikai rovat: Balogh József rovatvezető, Bodnár István, Cselényi György, Házi Zsuzsa, Kertész Sándor, Kovács Eva, dr. Papp Dénes, Tótb Kornélia. Gazdaságpolitikai rovat: dr. Lányi Botond rovatvezető, Balogh Géza, Esik Sándor, Farkas Kálmán, Sípos Béla, Sztancs János. Kulturális rovat: Páll Géza rovatvezető, Baraksó Erzsébet, Reszler Gábor. Levelezési rovatvezető: Gönczi Mária. A mátészalkai fiókszerkesztőség vezetője: Bartha Gábor. Sportrovat: Kovács György rovatvezető, Mán László, Mátbé Csaba. Fotórovat: Elek Emil rovatvezető, Császár Csaba, Jávor László. Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. Telefonszámok: központ (42) 11-277. Főszerkesztő: 11-218. Sportrovat: 10-329. Esti ügyelet: 15-124. Telexszám: (73) 344. Pos­tacím: Nyíregyháza, Pf. 47. 4401. Mátészalkai fiókszerkesztőség: Kölcsey u. 2. Telefon: 612. Telex: 73495. Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. Telefon hirdetésügyben: (42) 10-150. Igazgató, főkönyvelő: 10-003. Posta­cím: Nyíregyháza, Pf. 25. 4401. Felelős kiadó: Mádi Lajos. Terjeszti a Magyar Posta, ' előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesltőknél, a posta * hírlapüzleteiben és a HIrlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest, V., 1 József nádor tér 1. — 1900,— közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a i HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43,— Ft, ne- 1 gyedévre 129,— Ft, fél évre 258,— Ft, egy évre 516,— Ft. Kérés nélkül küldött kézira- ; tokát nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Készül a Nyírségi Nyomdában, Nyír- ' egyháza, Árok u. 15. Felelős vez.: Jáger Zoltán. INDEXSZÁM: 25 059 HU ISSN 0133—2058 OLDENBURG: Frankfurti győzelmét követően az újabb teremtornán is kitű­nően kezdett a Hamburger SV labdarúgó csapata. A kikötőváros együttese — amely a januári lu­zerni viadalon a magyar váloga­tott egyik ellenfele lesz — az „A” csoportban valamennyi ta-" lálkozóját megnyerte. Az elő­döntő párosítása: Hamburger SV—Oldenburg Aarhus (dán) — Delmenhorst. BRÜSSZEL: A belga főváros egyik bírósá­ga hétfőn 40 havi börtönre, s 15 000 belga frankra büntetett A világ sportja sorokban egy labdarúgó „szurkolót”. A 21 esztendős brit állampolgár má­jus 29-én a Heysel stadionban lezajlott tömegkatasztrőfán vas- doronggal olyan súlyosan vágott fejbe egy olasz nézőt, hogy a sérült több hétig kómában fe­küdt. Mellékbüntetésként még 24 000 belga frank jóvátételt is kell fizetnie. BRÉMA: Újév napján nagyszabású nem­zetközi női röplabdatorna kez­dődik. A házigazdák válogatottja mellett Csehszlovákia, az NDK, Peru, Kuba és a szovjet Ura- locska Szverdlovszk tagja a ha­tos mezőnynek. MERZIG : Különleges világcsúcsot állított fel a nyugatnémet kisváros kézi­labdacsapata. A holland SC Akersloot eddigi rekordját 60 perccel felülmúlta, 41 órán ke­resztül kézilabdáztak. Tizenhét csapattal mérkőztek, s összessé­gében 607:602 arányban győztek. Tttinrereminyek A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közlése szerint a totó 52. játékhetén 12, 13 és 13 plusz 1 találatos szelvény mérkőzéstör­lések miatt nem volt. A nyeremények: 11 találatos szelvény 117 darab, nyeremé­nyük egyenként 84 407 forint. 10 találatos szelvény 3453 da­rab, nyereményük egyenként 2388 forint. A kifizetés időpontja: 10 000 forint alatt január 4-töl, 10 000 fo­rint felett január 9-től. A ciprusi labdarúgó-szövetség jelvénye. rű kisasszony a larnacai repü­lőtéren . . . Halló» .. . Halló! . . . Itt Bu­dapest. Beszéljen! Magyarország —Ciprus 4:1... A repülőtéri irá­nyítószobában mindenki rám fi­gyelt. Folytatom ... összeállí­tás ... — diktáltam gyorsított tempóban a mérkőzés esemé­nyeit. Aztán egy halk kattanás jelez­te, a vonal megszakadt! Halló!... Hal.. . Mit tegyek? A tudósítás egyharmada jegyzetfüzetemben maradt. Kopogtattak: a gép a starton állt. Futottam a TU—134- eshez, a gép tátongó ajtaja csak reám várt. Indulás . . . Viszlát, Ciprus! Az utastér egyik ülésébe ros- kadtam. Bántott a lelkiismeret, adósnak éreztem magam. A gép balra fordult. Jobbra alattam feltűntek a sziget fényei. Az esti sötétség, a tenger vizén foszforeszkáló apró lámpások még csak titokzatosabbá tették azt a vidéket, amely amúgy is rejtélyes és titokzatos mindenki előtt, hála a gyermekkori olvas­mányoknak. „Kisasszony” — kértem ma­gamhoz az első stevardest. Szól­jon a kapitánynak, segítsenek! 21 óra: a TU—134-es 12 ezer méter magasban fúrta előre ma­gát a sötétségben. Sebessége óránként 900 kilométer. Alattunk a görög szigetek: Kréta, Rodosz. Az utastérben a vacsora tálalá­sához készülődtek a légikísérők. — Kapitány! Fontos tudósítást kell továbbítanom a mérkőzés­ről .. . — Rendben, megpróbálom . . . Fél fordulat a kézelőgombon, egymás után „jöttek” az állo­mások. Jelentkezett Athén, Bel­grád, Ankara ..........Betolakodott” egy közelben repülő japán gép rádiója is. Keresés... Megvan! — Halló, Ferihegy. Itt a HA LBK kapitánya, Rákosi Pál be­szél. Larnacából hazafelé repü­lünk. A mérkőzés tudósításának egy része telefonálási nehézségek miatt elmaradt. Fontos lenne, a holnapi lapokba várják. Átadom a fülhallgatót, sok sikert. Üzenetváltás az éterben . . . — Halló. Ferihegy! Jó esét kí­vánok. jól hallom önöket. Ké­rem, továbbítsák . . . Sietős, ha­marosan lapzárta lesz. ..Váloga­tott labdarúgó-mérkőzés ...” — repültek a sorok 1500 kilométert előre. „Jól játszott a magyar csapat. Tudósítás, folytatás . . .” Köszönöm, rendben, vége. Köszöniük. Budapest, Ferihegy, önnek is kapitány! Kovács György Labdarúgó-válogatott: Emlékek a zöld gyepről A magyar labdarúgó-válogatott játékosai kivételesen már ápri­lisban gondoskodtak saját ma­guk év végi ajándékáról. Az osztrákok ellen, Bécsben aratott 3:0-ás győzelmükkel ugyanis Európából elsőként jutottak to­vább a jövő évi világbajnokság selejtezőiről, és — noha azóta nyolc hónap eltelt — alighanem erre a sikerre emlékeznek a legszívesebben. Hogy miként idézik fel az idei esztendő mér­kőzéseit (nemcsak a VB-selejte- zőket), erről szól összeállítá­sunk, amely a találkozók egy- egy főszereplőjével készült, még a mexikói túra előtt. JANUAR 29., HAMBURG: NE­MET SZK— MAGYARORSZÁG 0-1. GÓLSZERZŐ: PETER. — A helyi kikötői szerencsét­lenség után az áldozatok hoz­zátartozóinak megsegítésére ren­dezték a mérkőzést, de arra egyikünk sem számíthatott, hogy a nyugatnémetek a pályán is jótékonyak lesznek — mond­ja Péter Zoltán, aki joggal ér­demelte ki a „Hamburg hőse” elnevezést. — Sőt, én még azt sem gondoltam, hogy helyet ka­pok a kezdő tizenegyben, de Varga Józsi sérülése miatt még­is ott lehettem a csapatban. A találkozó előtt valamennyien aláírtuk volna a döntetlent, hi­szen az NSZK válogatottjában világsztárok sora szerepelt. Az­tán a kilencven perc teljesen ki­egyensúlyozott játékot hozott, s éreztük: amelyik csapat gólt rúg, az nyer. Rendkívüli bol­dogság volt a számomra, hogy éppen nekem sikerült felirat­koznom az eredményjelző táblá­ra, és most is úgy vélem: ez a találkozó fordulópont a pályafu­tásomban. Az Idei legnagyobb élményem azonban a bécsi 3-0, de mindenkinek kívánom, hogy egyszer élje át „csupán” azt az örömöt, ami engem elfogott Hamburgban. Április 3., népstadion: magyarorszag—ciprus 2-0. GÓLSZERZŐK: NYILASI, SZO­KOLAI. — Erre a mérkőzésre úgy ké­szültünk, hogy három-négy gól­lal nyerni kell, a közönség ked­véért is —' említti Nagy Antal, a csapatkapitány. — A ciprusi­ak ugyanis korábban 7-1-es ve­reséget szenvedtek a hollandok­tól, s a nézők hasonló gólfeszti­vált reméltek tőlünk is. Éppen ezért hasonló türelmetlenség volt bennünk, mint a szurkolók­ban, s ahogy múltak a percek, mindinkább siettettük a játékot. Még szerencse, hogy Nyilasi és Szokolai lőtt, illetve fejelt egy- egy tipikus gólt, olyat, amelyet a régebbi Ferencváros—Honvéd rangadókon ellenünk szoktak szerezni. Végre egyszer mi, kis­pestiek is hasznot húztunk be­lőle . . . Április 17., bécs: Auszt­ria—magyarorszag 0-3. GÓLSZERZŐK: KIPRICH (2), DÉTÁRI. — Ha az osztrák fővárosra gondolok, mindig megdobban a szivem — emlékszik a mérkőzés­re Kiprich József, Bécs ifjú „díszpolgára”. — A hangulat csodálatos tvolt, a sok ezer ma­gyar szurkoló jóvoltából úgy futballozhattunk, mintha itthon játszottunk volna. Az első gólt életem eddigi legszebb megoldá­sának tartom, az a lövőcsel, amellyel végképp megtévesztet­tem az osztrákokat, remekül be­jött. A második szinte csak rá­adás volt, s utólag tudom, hogy a Hanappi-stadionban fel sem fogtam: mi minden sikerült ne­kem azon az estén. Tulajdonképpen azóta is őriz­nem kellene azt a mezt, amit akkor viseltem, de igazán nem bánom, hogy a találkozó végén a nagyszerű közönségnek aján­dékoztam a teljes szerelést. Hogy ilyen jól ment a játék, annak mindenekelőtt az a magyaráza­ta, hogy a válogatottban kiváló közösségbe kerültem. Remélem, ez az összetartó erő jövőre Me­xikóban, a Mundialon is meg­mutatkozik, mert bármilyen szép volt is a bécsi győzelem, az ál­maim a továbbjutással még nem teljesültek. MÁJUS 14.. NÉPSTADION: MAGYARORSZAG—HOLLANDIA 0-1. GÓLSZERZŐ: DE WIT. — Bár már kiharcoltuk a Mundial-részvétel jogát, erre a találkozóra is ugyanolyan el­szántan készültünk, mint a töb­bi selejtezőre — mondja Garaba Imre. — Annál is inkább, mert a nézők felfokozott hangulat­ban várták az összecsapást, ta­lán az 1981-es magyar—angol mérkőzés előtt volt hasonló a légkör. Sajnos — miként négy évvel korábban — ezúttal is vesztettünk. A hollandok meg­leptek bennünket, mert arra számítottunk — miután nekik mindenképpen nyerniük kellett, — hogy az első perctől kezdve támadni próbálnak. Ehelyett be­álltak védekezni, az első fél­időben át sem jöttek a félvona­lon. A helyzeteket azonban ki­hagytuk, s a szünet után egy ellenakcióból az ellenfél szerzett vezetést. Idegességünk miatt nem tudtunk egyenlíteni — mi­ket védett a holland kapus! —, de azt mondom ha a VB-n el­jutnánk a döntőig, vállalnám, hogy az utolsó találkozót újból elveszítsük . . . NAGY ANTAL csapatkapitány DÉTÁRI LAJOS OKTOBER 16., CARDIFF: WA­LES—MAGYARORSZAG 0-3. GÓLSZERZŐK: ESTERHAZY, HAJSZÁN, DÉTÁRI. — Ha itthon, a televizió kép­ernyőjén talán nem is látszott, kitűnő ellenfél volt a walesi csa­pat — idézi a Cardiffban tör­ténteket Détári Lajos. — Ráadá­sul ritkán játszunk a brit csa­patokkal, ezért az angol stílusú labdarúgás szokatlan a szá­munkra. Az első félidőben a biz­tonságra törekedtünk, annál is inkább, mert Esterházy Marci jóvoltából nagyon gyorsan előny­höz jutottunk. A folytatásban mar bátrabban támadtunk, és ha jobban összpontosítunk, na­gyobb különbséggel is nyerhet­tünk volna. De nem vagyok tel­hetetlen, sőt nagyszerű érzés, hogy Cardiffban is sikerült egy „bécsi” gólt lőnöm. Nekem egyébként sincs okom panaszra, hiszen bajnokságot és MNK-t nyertem a Honvéd csapatával, Kiprich Józsival holtversenyben gólkirály voltam, a Szivárvány Kupában a legtöbb szavazatot kaptam, és a Népsport — az osz­tályzatok alapján — a legjobb mezőnyjátékosnak választott a nyáron. Ha jövőre is ilyen évem lenne... Ki sem merem mon­dani, amit most gondolok. Hadd tegyük hozzá: szép vol­na, ha Détárinak és társainak 1986-ban ugyanúgy megvalósul­nának a tervei, mint az idén. Már csak azért is, mert a si­kereknek — együtt örülnénk. Hegyi István Kalandos tudósítás 3 ó az újságíróknak, sokat utazhatnak, hallani gyak­ran, s ez fgy igaz. csak­hogy az utazások nem­egyszer váratlan, s nem mindig kellemes meglepetéseket is tar­togatnak. Így volt ez földközi­tengeri utam alkalmával is. Fe­rihegyről MALÉV-géppel indul­tam . .. Küprosz — Ciprus. Egzotikus sziget Európa, Ázsia, Afrika ta­lálkozási pontján. Valósággal a Földközi-tenger hullámaiból emelkedik ki. Neve: rézszigetet jelent. A terület szépsége, sok szép műemléke mindenkit elbű­völ. A turisták ezrei messzi földről zarándokolnak ide, hogy gyönyörködjenek a festői tá­jakban, a környék csodálatos szikláiban. A legenda szerint itt született Aphrodité, a szépség és a szerelem Istennője. Akár holdbéli tájnak is beillik a sziget közepe. A tenger úgy öleli ezt a lankás-hegyes vidé­ket, hogy nyugalmát még per­cekre is illetlenség megzavarni. Vasút nincs, de van mediterrán klíma, bal oldali közlekedés, tö­ménytelen mennyiségű narancs, s mindig ráérő, kedves emberek. A TU—134-es, sportolókat szál­lító különgépen 26 utas rajtolt a magyar télből, hogy 3 órás re­pülés után feleslegesnek érezze magán a kabátot, a pulóvert a nyárias melegben a larnacai re­pülőtéren. Majd olyan élmény­ben legyen része, amit szinte le­hetetlen visszaadni annak, aki nem járt még ezen a mesebeli vidéken. Larnaca — az ország negyedik városa — végig a tenger partján épült és épül most Is, hiszen nagyszabású szállodaépítési ak­cióba kezdtek a ciprusiak. Amer­re a szem ellát pálmafák, hatal­mas narancsliget a város szélén. Az utcák keskenyek, görögök, törökök, ciprusiak lakják. Van nemzetközi légikikötő, emeletes szállodalánc több kilométeren keresztül, s némelyik tetején strandfürdő. Nem könnyű a tudósító mun­kája, kiváltképpen külföldön, ahol számos nehézséggel kell szembe néznie. Szállás, közleke­dés, nyelvi nehézségek ... Aztán kell az információ, a telefon. A Ciprus—Magyarország ifjú­sági válogatott labdarúgó-mér­kőzés befejezését követően, rö­vid időn belül kellett tudósíta­ni. Értesítettek, hogy rendelke­zésre áll a műholdas telefon. A találkozó befejezése után egy órával hívnak Budapestről. Lel- kemre kötötték, feltétlenül le­gyek a telefonnál. A 4:1 arányú magyar győzel­met követően, hamar rendeztem jegyzeteimet, s a ciprusi kapi­tány nyilatkozatával, gépkocsin igyekeztem szálláshelyemre, a Flamingo Beach Hotelbe . . . — Senyor — szólt hozzám a szállodaportás — ha jön a tele­fonhívás, a szobájába kapcso­lom. — Rendben — válaszoltam. Még egyszer áttekintettem a jegyzeteket és vártam. Délután háromnegyed hat volt. Tudtam, percre kiszámoltak mindent, a különgép este nyolckor indult vissza Budapest felé. Gyorsan telt az idő. de a hívás sehogyan sem akart megérkezni. S amikor 7 órakor rámnyitottak az' MLSZ vezetői, s közölték, hogy előállt az autóbusz, indu­lunk a repülőtérre — egyszerre megizzadtam. Homlokomat ki­verte a veríték. Kértem őket, várjunk még néhány percet. . . Húsz perc múlva újra szóltak, ha nem indulok tüstént, Cipru­son maradhatok. Kényszerűsé­gemben az előbbit választottam. A hotel portáján meghagytam, ha keresnek Budapestről, a re­pülőtéren vagyok. — Kovacz . . . Kovacz . . . kere­sett egy kétségbeesett sötét bő­Ciprusi pillanatkép Üzenetváltás az éterben

Next

/
Oldalképek
Tartalom