Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-27 / 302. szám
2 Kelet-Magyaroruág 1985. december 27. Új szolgáltatások Esküvő — videón December elején Fehérgyarmaton, a művelődési központ társadalmi vezetősége értékelte az elmúlt időszakban végzett munkát. Egyértelműen megfogalmazódott: az intézmény pénzügyi nehézségekkel küzd. Az intézmény munkájához szükséges 633 ezer forintot „ki kell gazdálkodni”. A vezetőség több javaslatot is kidolgozott a hiányzó pénzösszeg előteremtésére. A nagytermet meghatározott összegért veheti ki-ki igénybe, a tanfolyamok révén jelentős bevételei terveznek. Bizonyára a közönség helyeslésével is találkozik, hogy büfé áll majd rendelkezésre a kulturális rendezvényeken. A művelődési központ a bérleti díjakból tesz szert bevételre. Ügyességi játékok elhelyezésével ugyancsak remény van az anyagiak gyarapítására. Az ifjúsági, nyugdíjas- és biliárdklub valamint a fotószakkör tagjai a jövőben tagsági dijat fizetnek. Talán sikerül meghonosítani a videofelvételeket is. Üzemek, vállalatok életének, családi és közösségi események videofelvételen való megörökítésének bevételéből ugyancsak gazdagodhat a közösség pénztárcája. A fiatalokat videofilmek belépődíjas megtekintésére, a művelődési autónak térítéses kölcsönzésére ugyancsak módot lehet keríteni. A bevételek pedig segíthetik a szakkörök, amatőr együttesek működtetését. Fórum az ellátásról Szegért is Gyarmatra? A napokban számolt be a TIT fehérgyarmati városi-területi elnöksége az elmúlt időkben végzett ismeretterjesztő munkájáról a megyei elnökség előtt. Baji László városi titkár elmondta, hogy a munkát 11 tagú elnökség irányítja. A 75 TIT-tag mellett félszáznyira tehető azoknak a száma, akik nem tagok ugyan, de az elnökség felkérésére rendszeresen tartanak előadást. Közel 50 községbe jutnak el az előadók. Ennek érdekében területi tematikai javaslatot juttat el az elnökség ? a művelődési házak illeti tékeseihez, illetve évad- 1 kezdéskor szóbeli tájé- j koztatást is kapnak a te- j lepülések megbízottai. Az összesített tervből forgatókönyv, ütemterv készül. Az egyedi előadások mellett más lehetőségekkel is j él a Tudományos Isme- I retterjesztő Társulat. Rendszeresek a kihe- • lyezett politikai szabad- p egyetemi előadások (a külügyi intézet munkatársai az előadók), a tudományos és politikai emlékülések, előadói konferenciák jelzik az igényekhez való . igazodást. Megyei kezdeményezésre 204 tanuló váltott bérletet a filmesztétikai előadássorozatra. Fehérgyarmaton örvendetesen megnőtt az üzemekben, intézményekben tartott szerződéses előadások száma. Három év alatt a korábbi 172 előadásszám 240-re, s a 171 egyéb rendezvény 302-re emelkedett. Valamennyi üzem vezetőjét felkereste az elnökség egy- egy tagja, s az évad kezdetén szerződésben rögzítették az előadásigényeket. \ ___________r vés a bevásárlókosár a hétvégeken, kevés a füstölt áru, hiányzik az alufólia, a fogkrém. Papp Sándor konyhakész baromfit reklamált, s indítványozta a városban és Vámosorosziban működő benzinkutak nyitvatartási idejének összehangolását. Eltűnt a zsírnakvaló szalonna, biztos emelni fogják az árát — adta tovább a lakosság körében hallott „fülest” Szántó Lajos, világos példát szolgáltatva arra, milyen rémhírekkel jár a hiány. Miért nem lehet a földhivatal melletti tejboltban tejet, kakót, kávét kapni? — hangzott a következő kérdése. Tapasztalataira alapozva sürgette a városkörzet boltjaiban a fűtés, tisztaság javítását. Elismeréssel szólt viszont a fehérgyarmati városközpontban lévő ABC dolgozóinak munkáiról. Úri Bélát, a Kelet-magyarországi TÜZÉP Vállalat áruforgalmi osztályvezetőjét nem érték váratlanul a problémák. Országos és helyi adatokkal bizonyította, hogy a belföldi szén mellett jelentős importra is sor került. Nem rajtuk múlt, hogy a szén, a tüzelő gondokat okozott. A húsipari vállalat cso- csoportvezetője, Nemes István az áfészek segítségéi kérte: ismertessék meg a sokféle töltelékáruval, az olcsóbb készítményekkel a vásárlókat, a kereskedők pedig rendeljenek, mert a vállalat kész kielégíteni az igényeket. Varga László, a jánkmaj- tisi áfész osztályvezetője elmondta, hogy a szeg hiánycikk volt minden boltban, a gacsályi tartályt áthelyezik a rozsályi kút mellé, ezzel javítva az ellátást. Örömmel közölte, hogy Rozsályban átalakítás, Hermánszegen és Túrricsén ABC-építés szerepel a tervekben. Szegedi Zsigmond a helyi fogyasztási szövetkezet főosztályvezetője igyekezett a még meg nem válaszolt kérdésekre reagálni: Tiszabe csen még nem, de Kölesében lesz felvásárlótelep. Nábrá- don, Tiszabecsen, Milotán már átalakították a kocsmákat, a munkát folytatják. M. K. got, mely nélkül lehetetlen sokáig megélni ezen a pá- ilyán. — Négy évnél nem bírtam ■tovább a pesti életet. Az itthoni zenekarban megüresedett egy hely, s én már vonatoztam is. Ö, micsoda egy zenékar volt az...! Apám volt a prímás, nagyapáim a bőgős, de a többiek is mind rokonok! Tizenegy éve vette át az apja helyét, ma is ő a prímás. S vezetésével a zenekar — Varga Béla a brácsás, Oláh Lajos a cimbalmos, Kádár László a klánétos, Varga Ferenc pedig a bőgős — azóta is sorra nyeri a különféle versenyeket. Most nemrég, a fogyasztási szövetkezetek zenekarainak megyei döntőjén is ők bizonyultak a legjobbnak. Négyszer szerepeltek a tévében, a nyíregyházi rádió rendszeresen sugározza zenéjüket, s járják a külhoni országokat. Legutóbb, a nyáron Jugoszláviában voltak az ököritófülpösi Fergetegessel, fergeteges sikert aratva ... A lánya óvónőjelölt, a fia autószerelő, így sajnos megszakadt a családi hagyomány ... „De jön majd más, mert a nóta nem halhat meg.” A kölesei Szabó Szilvia a vonzáskörzetben lévő kocsma jellegű vendéglátóhelyiségek átalakítását sürgette. A Hazafias Népfront városi elnöksége mellett működő fogyasztók tanácsa a napokban fórumot rendezett Fehérgyarmaton, ahol a dicséretes kezdeményezések mellett számba vették a legsürgősebb tennivalókat is. Sok dicsérő szó hangzott itt el a kereskedelem igyekezetéről, de több jobbító szándékú javaslat, kérés is megfogalmazódott. A tiszabecsi Horváth Béla egy TÜZÉP- telep létesítését javasolta falujában, a település ugyanis több mint 30 kilométerre van a várostól, s így mind a tüzelő, mind az építőanyag biztos piacra találna a Tisza- háton. A falak még pucérak, de áll a ház. (B. G. felv.) atalember. Varga Ernő, házigazdánk öccse. Egész délelőtt az új házon dolgoztak, a padlást deszkázták. Ha pénzzel nem is, legalább a két kezemmel segítsek a „bratyón” — nevetett, s indult a buszhoz, haza, Kispaládra. Az új ház már áll. A falak igaz még pucérok, de már tető van a lakáson. — Felhajtottunk mi minden lehetséges kölcsönfor- rást, mert akár hiszi, akár nem, néhány ezer forinttal kezdtünk a nagy munkához — magyarázza Varga Ferenc. — Az OTP-től kaptunk 300 ezret, a négy gyermek után elengedtek 200 ezret, a feleségem munkahelye, a HÖDIKÖT 70, a Volán pedig 50 ezer forint kamatmentes kölcsönnel támogatott bennünket. A másfél szobás bérlakásunkért lelé- pési díjként kaptunk kilenc- venegynéhány ezret... Lassan így gyűltek össze a forintok. Az új lakás — a város keleti lakótelepén — öt szobás, kétszintes, két fürdőszoba is van benne. Nagyon sok pénz, de még több munka fekszik benne. — Nem is tudjuk, mi lett volna a rokonok, a barátok segítsége nélkül — veszi át a szót Vargáné. — Csak egy Piszter János fehérgyarmatiként észrevételezte a paprika- és borsellátásban jelentkező gondokat. Konkrét példát idézett, hogy miként csinálnak maguknak borravalót egyes kereskedők- azzal, hogy eleve nem is kísérlik meg visszaadni a pár forintos különbséget. Panaszkodott a gázcseretelep rendszertelen nyitvatartására is. Javasolta, hogy a kenyérgyári üzletet nagyobbítsák meg, bővítsék a választékát, szabályozzák a nyitvatartási, s kérte: ellenőrizzék gyakrabban az ÁFOR-kúttól kikerülő üzemanyag minősé-' gét. Hogyan él ma egy sokgyermekes család Fehérgyarmaton? — vettük a nyakunkba a várost, s némi segítséggel bukkantunk Varga Ferencék- re, akik négy fiút nevelnek egy kis városközpontban lévő, másfél szobás lakásban. — Hogyan élünk? — mosolyog a kérdésen a családfő, aki jegykezelő a Volán egyik autóbuszán. — Úgy mint más ... legfeljebb kicsit szűkösebben. Csak anyagiakban persze, mert mikor összejön estére a család, a négy fiú mesélni kezd ... Hát ez az az öröm amit nem lehet pénzzel mérni. — Eleven legények, de hadd rosszalkodjanak, csak betegek ne legyenek — teszi hozzá az anyjuk. Az előbb arról beszélgettünk, hány forintból is gazdálkodik havonta a Varga család. Nem sokból. A családfő úgy három és fél ezret, az asszony háromezer forint körül keres, s még a családi pótlékkal se jön össze havonta nyolc-kilencezernél több. ök mégis lakást építenek! De miből!? Hogyan? Baráti, rokoni összefogással. Mikor megérkeztünk, akkor indult pontosan el tőlük egy jól megtermett finagy gondunk van, a központi fűtésre már nem akar senki kölcsönt adni. Pedig bennünk nem fog csalódni egyetlen hitelező sem. Állunk a nyers falak között. Malterosláda, szeg, kalapács, téglatörmelék, s Vargáné azt mondja: — Ez a két szoba lesz a fiúké, itt lesznek a heverők, arra a falra egy szép posztert szerzünk, oft pedig egy éjjeli lámpa fog állni... Két-három perc alatt tökéletesen berendeztük a lakást. Nem valami drága bútorokkal ugyan, de szép, kényelmes székekkel, szekrényekkel ... — Az sajnos még odébb van — térít vissza bennünket a jelenbe a férj. — Nemigen lesz nekünk egyhamar arra pénzünk, hogy mind az öt szoba csillogjon. De majd egyenesbe jövünk. Ha erő lesz, meg egészség. Javasolta szeszmentes szórakozóhelyek kialakítását. Miért kell egy kiló szegért Fehérgyarmatra utazni Ro- zsályból? — tette fel a kérdést a jánki fogyasztási szövetkezet illetékesének Ignácz Zoltán. Javasolta a Gacsály- ban lévő föld alatti tároló hasznosítását (akár fűtőolaj, akár benzin forgalmazására), s a csütörtöki nyújtott nyit- vatartás minden egységre való kiterjesztését. Ezt követően ismét a fehérgyarmati hozzászólók hallatták hangjukat. Végh Já- nosné az általa vezetett helyi szakközépiskola tüzelőellátásáról, a poros szénről — melyben agyag is bőven volt szólva megkérdőjelezte: miért kell a TÜZÉP-nek ilyen szenet megvásárolnia? KeA nóta nem halhat meg ^ j[ n | / n f I um napon „felöltöztették” a szöMuszak a fenyőfa alatt vetkezeti fenyőfát, s igazi ünnepi hangulatiban búcsúztatA Sziamos menti Ruhaipari kollektíva már ledolgozta a ták az 1985-ös esztendőt. Szövetkezetben karácsony két ünnep közötti napokat. A előtt megálltaik a szalagok, a varrónők az utolsó munka- . (Molnár Károly felv.) Aligha van emlber Gyarmaton, akit többen ismernének, mint Varga Józsefet. A Sziamos étterem zenekarának prímása — zenész család szülöttje — azonban nemcsak szűkeb b hazájában ismert, virtuóz játékának híre eljutott a megyehatáron túl is. Tizenöt éves volt, mikor egy szép nyári napon az Állami Népi Együttes szerepelt Gyarmaton. Akkor már zenészibenkekben tudták, hogy nem akármilyen hegedűs bontogatja szárnyait, eljutott az ügyes fiú híre a népi együttes zenekarának karmesteréhez — aki egyben a Rajkó zenekar irányítója is volt — s ő szakított időt a meghallgatásra. Ezt követően, 1960. január 6-án a Rajkó zenekar tagja lett. S következett négy, felejthetetlen esztendő. Bejárta Varga József fél Európát, megfordult az NSZK-ban, Ausztriában, a Szovjetunióban, s az egyik legnagyobb élményt Finnország, a helsinki világifjúsági találkozó jelentette. — Nagyon szépek voltak persze azok a külföldi utak, de most negyvenéves fejjel nem azokat tartom az ott eltöltött évek legfontosabb értékének. Hanem azt a tudást, amit ott szedett fel magára az ember. Ott ismertem, s szerettem meg Bahms és Liszt műveit, s ott szereztem meg azt a szakmai biztonsáAz otthonteremtés titka Az oldalt összeállította: BALOGH GÉZA Több MT- előadás Szabadegyetem, Már áll a ház...
