Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-20 / 298. szám

1985. december 20. Kelet-Magyarország 3 Építők, akik eladnak A KORÁBBINÁL NA­GYOBB ÖSSZEGEKKEL TÁMOGATJÁK majd a magánerős építkezéseket. Emellett az építőipari vál­lalatok is keresik az új utat. Ehhez már jó példa is van az építők előtt. A Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat 1981- től a magánerős korszerű, csoportos lakásépítés kí­sérletben vesz részt. Mó­dosították a beruházás rendszerét, bővítik a la­kásválasztékot a leendő lakók anyagi részvételé­vel. Ez azt jelenti, hogy a debreceni vállalat végzi a beruházás teljes folya­matát, ellátja a tervezői és kivitelezői feladatokat, s ennek tetejében még értékesíti is a lakásokat. Először csak tíz lakást épí­tettek. most már egész la­kótelepet építenek Debre­cenben, a Vezér utcában. 1985-ben pedig Budapes­ten is hozzákezdtek hat­van lakás építéséhez. Több szempontból is jó ez. Egy kézben van a la­kásépítés a tervezéstől az értékesítésig, a lakók köz­vetlenül beleszólhatnak a lakás belső kialakításába, saját ízlés szerint készül­het így el az új otthon. Ugyanakkor pénzügyileg is jobban jár a vállalat, kedvezményes hitelt kap­hat, a bonyolítási- díj is náluk marad. A debrece­niek mellett a győrieknek is van hasonló kezdemé­nyezésük, s valószínű Nyíregyházán is lenne igény ilyen lakásokra. A SZABOLCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT éves termelé­si értékének — egymilli- árd 200 millió forintnak — közel a kétharmada a lakásépítés. Az új ötéves tervben viszont csökken a célcsoportos tanácsi be­ruházási lakások száma. Ezért a vállalat az OTP- vel akarja ezt közösen el­lensúlyozni. S mivel csök­kent a megye ipari beru­házása is, a vállalat ka­pacitása pedig adott, fog­lalkoztatni kell a munká­sokat is, keresni a megol­dást. A legnagyobb part­nerük a takarékpénztár és a jövőben is tartani tud­ják az évi 800—1000 la­kás építését. És itt lép be az útkeresés, mert ked­vező hitelfeltételek mel­lett a nyíregyházi vállalat is vállalja a saját beruhá­zású és értékesítésű laká­sok építését. A MEGYE MÁSIK NAGY LAKÁSÉPÍTŐ VÁLLALATA, az ÉP­SZER sem zárkózik el a gondolattól. Jelenleg itt is a pénz, a tőkehiány a legnagyobb gond, de egy előnyös hitelfelvétel száz- nyolcvan fokos fordulatot hozhat. Márcsak azért is, mert az ÉPSZER koráb­ban már tárgyalt erről a kérdésről az OTP-vel és a NYIRTERV-vei is. Debrecenben a paneles, házgyári technológiával készülő házakat építik. Ebből lehet csoport- vagy társasházat is építeni. Az áruk nagyon változó, hi­szen attól függ, ki milyen készültségi állapotban ké­ri, illetve milyen csem­pét, tapétát és más egy­szerű, vagy luxuscikket rakat a szobákba, fürdő­be. Viszont ha az átlagot nézzük, hasonló egy ha­gyományos beruházással készült lakáshoz. De ami mégis emellett szól. pon­tosabban ezek mellett is, hogy színesíti a palettát, s nem utolsósorban a la­kónak beleszólása van sa­ját otthonának kialakítá­sába. NYÍREGYHÁZÁN is LEHETNE ILYET, de más technológiájú laká­sokat is készíteni. Egy biztos, igény lenne rá. Szívesen adnák a leendő lakók a 'beugró egy részét előre, s ugyanakkor már beleszólhatnának a kivi­telezésbe is. Éppen ez lenne a cél. .Ne uniformi­zált lakások álljanak sor­ban, hanem az egyén ízlé­sének, pénztárcájának megfelelő lakást kapjon. A SZÁÉV-nél úgy látják, hatvan-nyolcvan lakásra igény is lenne. Rugalma­sabbá válna az építés, a lakó rögtön a kivitelező­vel, a vállalattal tárgyal­na, csak vele lenne kap­csolatban. Ha pedig min­den egybevág, akkor 1986-ban akár el is kez­dődhet az előkészítés. Sipos Béla HÓDIKÖT, Fehérgyar­mat: az év utolsó hó­napjában jelentős ex­portszállításokra került sor a szatmári üzemből. A képen: Rácz Szilvia, (m. k.) B egördül a benzin­kúthoz a meglehe­tősen régi évjáratú autó, kiszáll a gazda, és már ismerősként köszönti az idősödő benzinkutast — két szót nem váltottak ugyan eddig a hivatalo­son kívül, de az autós itt tankol rendszeresen. Föl- tehetöleg a közelben la­kik. — Egy százasért lesz... — mondja, és nyúl a cső után. A kutas bólint. — Mint rendesen, ugye? — mondja cinkos hang­súllyal. Minthogy most üres minden kút, ott áll mellette, amíg kilencven­nyolcra nem fordul a számláló — ilyentájt szok­ta elengedni az autós a fogantyút. A kutas nézi, toporog, látni, hogy nyom­ja valami a bögyét. Meg is szólal: — Mindig Csak egy szá­zasért — morogja, miköz­ben átveszi a piros hasút. — Mikor eteti már meg rendesen ezt a kis kocsit. Teli! Az autós kicsit zavarba jön, de gyorsan vág az esze. APRÓCIKKEKET GYÁRTÓ ÜZEMET hoztak létre a Salgótarjáni Vasöntö­de és Tűzhelygyárban. Az ötletet az adta, hogy itt már hosszú évek óta a munkások tusiban készítettek olyan apróságokat, ame­lyek az üzletekben nem kaphatók. Ezt most intézményesítették, húsz főt foglal­koztató „melléküzemet” létesítettek, ahol — elővéve a régről megmaradt mintákat — öntöttvas karácsonyfatalpat, szalonna­sütőt, nyársat, és sok olyan tárgyat készí­tenek, amit korábban tusiban csináltak a munkások. A jövőben más keresett termé­kek gyártására is vállalkoznak. (MTI fotó: Kulcsár József felvétele) Hiányzó gyógyszerószek A patika: kisvállalat Ha belép az ember Nyíregyházán egy patikába, aligha hinné, hogy nem is kevés, hanem nagyon kevés a gyógy­szerészek száma. Bár a pult mögött sokan állnak, akik ki­adják a receptre felírt, vagy az anélkül kapható gyógysze­reket, ám közülük csak minden hatodik gyógyszerész. Van némi igazság abban, hogy amióta a gyógyszeripar fejlődésnek indult, egyre in­kább a kereskedelmi tevé­kenység dominál a patikák­ban is. Bár közgazdasági ér­telemben már csak azért sem lehet kereskedelem ez, mert az „áru” nem értékén cserél gazdát, de sokkal 'inkább azért sem, mert a gyógysze­rek többségének olyan sok mellékhatása van — különö­sen más gyógyszerekkel, vagy alkohollal együtt —, hogy még egy Kalmopyrin kiadá­sa is súlyos felelősséggel jár. Gyógyít, nevel Különösen a kisebb tele­püléseken, a falvakban van nagy jelentősége annak, hogy munkájukat szerető gyógy­szerészek dolgozzanak a pa­tikában, hiszen a legtöbb he­lyen még mindig mindenki mindenkit ismer, így a gyógyszerész tudja, mi a be­teg baja, milyen gyógyszert szed, s így még kevésbé for­dulhat elő, hogy rossz, a be­— Teli?! Hát azzal nincs hiba. — mondja sebesen, miközben már rá is csa­varta a tankra a sapkát. — Én csak teli tankkal járok! Tudja, sokat me­gyek itt a városban, de nem tudom, hogy mikor kell hosszabb útra indul­nom. Így hát, ha úgy ér­zem hogy szükséges, ak­kor jövök, és azért a szá­zasért feltöltöm. Teli! — és igyekszik méltatlan­kodva nézni. Az öreg eltátja a száját. Egy pillanat múlva aztán eltűnik a hitetlenkedés a szeméből és elismerés váltja fel. Hümmögve, bó­logatva lép odébb, amikor elköszön az autós. Aztán még hosszan néz utána, időnként megcsóválja a fejét. De jól megy egye­seknek. .. (tarnavölgyi) teg egészségének ártó gyógy­szert ad ki. Van tehát gyó­gyító szerepe a gyógyszerész­nek, de legalább ilyen fon­tos az egészségnevelő sze­rep, s természetesen ma is szükség van még gyógyszer­készítő, gyógyszervizsgáló képességükre, gyógyszer­gazdálkodó munkájukra, hi­szen minden patika egy kis­vállalatnak is tekinthető. Napjainkban a gyógyszer- fogyasztás szinte ellenőrizhe­tetlenné vált, s sajnos nem ritka már egy-egy kábítósze­res visszaélés, hiszen bizo­nyos gyógyszerek alkohollal, vagy egymással, esetleg nagy dózisban kábító hatásúak. Ezek még nagyobb felelőssé­get rónak a gyógyszerészek­re, nem mindegy tehát: van-e elegendő minden patikában. Kedvezmínyek Sajnos Szabolcs-Szatmár- ban nincs. Igaz, nem megyei specialitás ez, de itt még na­gyobbak a gondok, mint az ország más tájain. Közre­játszhat ebben, hogy messze — Budapesten és Szegeden — az egyetem, de az is, hogy csökkent e szakma presztízse. Pedig aki ilyen pályát vá­laszt, jóval nagyobb eséllyel indul az egyetemi felvételin, mint másutt. Tavaly például száz helyre száztizenöt je­lentkező volt csupán, míg az orvosira négyszeres-ötszö­rös a túljelentkezés, s még a tanárképző főiskola egyes szakpárjaira is háromszor annyian szeretnének bejutni, mint ahány hely van. Pedig ma már a megbe­csülésük sem a legutolsó a sorban. Az egyetemet végzet­tek közül a gyógyszerészek kezdenek a legmagasabb alapfizetéssel, vidéken azon­nal lakást is tudnak adni, Nyíregyházán pedig ideigle­nesen átmeneti szállást biz­tosítanak. Nyilván ebből lát­szik, hogy vidéken még na­gyobb a gyógyszerészhiány: ha a gyógyszertárat is nyit­va kellene tartani ott, ahol hétvégén orvosi ügyelet van, akkor egy falusi patikus ja­nuár 1-én 0 órától szilvesz­ter éjfélig lenne szolgálat­ban. Képzés, közelebb? Ahogy szaporodnak a gon­dok, úgy tűnik egyre elér­hetőbbnek — legalábbis a Magyar Gyógyszerészeti Tár­saság harcol érte —, hogy az országnak ezen a táján is le­gyen gyógyszerészképzés. Ha eredményes lesz érvelésük, talán a Debreceni Orvostudo­mányi Egyetemnek is lesz gyógyszerészeti kara. Az egyetem közelsége minden bi­zonnyal nagyobb érdeklődést támaszt majd a Szabolcs- Szatmár megyében élő fiata­lokban is e pálya iránt. Ezekben a hetekben több középiskola negyedikesei ismerkednek a gyógyszertár vállalat, a gyógyszertárak munkájával, mert ettől is re­mélik, hogy befolyásolja a fiatalokat a pályaválasztás­ban. Egészségügyünk látná hasznát. it gy fűtenek maguk- U nak, ahogy tudnak Záhony legújabb lakói. Ugyanis sokéves herce-hurca után végre átadták a lakásépítő szö­vetkezet első házát. S rög­tön az elején elvették a kedvét a lakóknak azösz- szefogás ilyen formájától. Hiába adták ki ugyanis a használatba vételi enge­délyt, hurcolkodtak bol­dogan az új lakók, mert megtudták, hogy a távhő- szolgáltató vállalat nem hajlandó átvenni a hő­központot. A 30 lakásos épületben úgy laknak, hogy fűtenek is, meg nem is. Ugyanis a hőközpont működtetésé­nek költségeit — szükség­ből — az OTP vállalta. Azonban joggal füstölög a beruházásban részt ve­vő Országos Takarékpénz­tár megyei igazgatósága is, mert a tervek bírálata­kor nem kívánta meg a távhőszolgáltató azt a gőzfogyasztást mérő mű­szert, aminek a hiánya miatt most nem akarja átvenni a hőközpontot. A műszert pedig nem lehet beszerezni, az automatika felügyeletét csak délután­ra tudják vállalni, így bi­zony napközben a távfű­téses lakásokban vagy van meleg víz és kellemes hő­mérséklet, vagy nincs. A mérkőzés lakásszövet­kezet, OTP és távhő kö­zött döntetlenre áll. A patt a fázlódó lakókat nem vigasztalja, (lb.) Kényszerű profilváltás a MAGÉV-nél? Ne tárolja, megveszik! Nehéz lenne összeszámol­ni, vajon mennyire rúg az országban az elfekvő gépek, alkatrészek összege. A szak­emberek szerint komoly mil- liárdokra. S hogy ez a holt érték ismét bekerüljön a népgazdaság és a termelés vérkeringésébe, erre hivatott a Műszaki Anyag- és Gép­kereskedelmi Vállalat. Vagy­is arra, hogy felkutassa és felvásárolja az elfekvőket, majd továbbadja más ter­melőüzemnek. A MAGÉV nyíregyházi ki- rendeltsége teljesítette eddig árbevételi tervét, amely éves szinten százmillió forint. Hat üzletáguk különböző profil­lal dolgozik, s egyre több „energiába” kerül a felvá­sárlás. Mert a vállalatok, üzemek ragaszkodnak a rak­tári készletükhöz, mondván, jó lesz még az máskor. Ugyanakkor valahol tényleg nagy szükség lenne rá, de éppen sehol sem lehet kapni. Ez egyben megköti a kezét a MAGÉV-nak, s éppen ezért több áruféleséget közvetle­nül a gyártótól szereznek be, vagy legyártják. Nagyon ke­resettek a különböző elekt­ródák, a bronztermékek. A kábeleket is keresik a vá­sárlók, de elfekvőből keveset tudnak felvásárolni a válla­lat szakemberei, többet le­gyártatnak. Az igazsághoz tartozik még, hogy a vásárló kör egy­re szűkül. Ezt magyarázni le­het a szigorú, nem éppen a beruházás felé orientáló sza­bályozókkal, viszont tény, ilyen körülmények között ne­héz gazdálkodni egy keres­kedelmi vállalatnak. Ami se­gítség, sokat vásárolnak nagykereskedelmi áron vi­szonteladók, a kiskereskedel­mi szektor és a magánel­adók. Az is tapasztalható, egyes anyagbeszerzők nem kutatják az olcsóbb árut, s így gyakran megesik, kiske­reskedelmi üzletekben vásá­rolják azt a terméket, amit a MAGÉV-nál olcsóbban megkaphatnak. Ezek után adódik a kér­dés: hogyan tölti be szerepét a Műszaki Anyag- és Gépke­reskedelmi Vállalat. Elöljá­róban le kell szögezni, szük­ség van erre a vállalatra. Az már a másik oldal, hogy a gazdálkodó szervek nem bi­zonyulnak minden esetben partnereknek. Nem tárják fel a tényleges elfekvő készlete­ket, s ezzel közvetve népgaz­dasági kárt is okoznak. Kö­vetkezik: igazi szerepét így nem tudja betölteni a MA­GÉV, s ezért kényszerűen változtatják a profilt, 7 'vek- szik a viszonteiadaa. Jpos)

Next

/
Oldalképek
Tartalom