Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-16 / 294. szám

1985. december 16. Kelet-Magyarország 7 Százhatvanezer szervezett dolgozó sportja Még több önálló kezdeményezést Beszélgetés Bódis Imrénével, az SZMT sportbizottság titkárával A szakszervezetek XXIV. kong­resszusán, határozatban rögzí­tették a szakszervezetek szere­pét és feladatait a testnevelési és sportmozgalomban. Az ebből fakadó feladatok végrehajtása érdekében a Szakszervezetek Szabolcs-Szatmár megyei Taná­csa elnöksége tervet dolgozott ki. Mit tartalmaz a részletezés? Az éves tapasztalatok összegzé­sére, az eredmények értékelésé­re kértük Bódis Imrénét, az SZMT testnevelés- és sportbi­zottság titkárát. — Milyennek tartja Szabolcs- Szatmár mintegy 160 ezer szerve­zett dolgozója sporttevékenysé- gét? — Jelentősen megnőtt a mun­kahelyi testnevelésben és a kü­lönböző szintű tömegrendez­vényeken részt vevők száma. Az egész megyét átfogó mozgalmat 10 szakmai ágazat mellett mű­ködő 8 sportbizottság, illetve sportfelelős irányítja. A társ­szervekkel meglévő kapcsolatok bővítése, az együttműködés fo­kozása azt eredményezte, hogy sportrendezvényeink szervezé­se, azok lebonyolítása szakmai szempontból javult. A megyei tanács sportosztályával, a KISZ- szel, a szakszövetségekkel, sőt még a MOHOSZ-szal is össze­hangoltuk programunkat és így a megnövekedett számú verse­nyek, bajnokságok zavartalanul zajlottak le. Az 1985-ös évben sokat léptünk előre, ennek elle­nére a szakszervezeti sport­munkával mégsem vagyunk tel­jesen elégedettek. — Hogyan értékeli a testneve­lési és sportmunka eddigi ered­ményeit? Melyik munkahelyen zajlik igazán jó sportélet? — A korábban bevezetett mun­kahelyi olimpia új alapokra he­lyezte a dolgozók tömegsportját. E szerint elsődleges feladat a munkahelyi, lakóterületi rend­szeres sportolási lehetőség meg­teremtése volt. Ehhez közös cse­lekvés kellett, s jó együttműkö­dés kialakítása, a mozgalom céljának megértetése. A munka­helyek igazodtak az új körül­ményekhez. A szervezett ver­senyszerű formák mellett nép- szerűsödtek a kötetlen, egyéni sportolási formák is. Megyénk­ben több munkahely van, ahol dicséretesen segítik ezeket. A jók között említhetem a Záho­nyi VSC, a mátészalkai MOM, a Nyírmadai Állami Gazdaság, az újfehértói gyapjúszövőgyár, a nyírbátori cipőgyár, a nyíregy­seny, a szervezett természetjá­rás. Ez utóbbi különösen sokat fejlődött az elmúlt években. Az 1985. évben rendezvényeinken részt vevők száma nem csök­kent; a szervezett dolgozók kö­zel fele vesz részt valamilyen formában a munkahelyi sport- mozgalomban. — Milyen sportolási formák tartogatnak lehetőséget a továb­bi bővítésre? — Megyénkben széles körű pá­lyaépítési akció kezdődött. Kü­lönösen sok teniszpálya épül, így ez a sportág új lehetőséget kínál. Ezenkívül gyarapodást várunk kerékpározásban, vízi- sportokban, a télisportok terén. Aztán itt van a turisztika, amely mindennap újdonságott kínál. A nyíregyházi Zöldért például kul­csos turistaházat létesített a zempléni hegyekben, csakúgy, mint más üzemek, hivatalok csónakházakat a Tisza mentén. Ezek mind a szervezett testne­velést szolgálják. házi Zöldért, a HAFE, a HÖDI- KÖT fehérgyarmati telepe, a LIGNIMPEX záhonyi telepe. a posta nyíregyházi szállítási üze­mének ez irányú tevékenységét. — A szabadidő-sport további fejlesztése jelentős feladatokat ró a szakszervezetekre is. . . — Természetesen! A szakmai megyei bizottságok és azok sportbizottságai továbbra is ar­ra törekednek, hogy a lehetősé­gek ésszerű kihasználásával fo­kozzák a tömegsportmozgalom szélesítését. Különösen a rend­szeresség, a folyamatosság len­ne a döntő. Sajnos, olykor még mindig akció jellegű a tömeg­sport, ünnepekhez, vagy egyéb megmozdulásokhoz kötődik. To­vábbra is hasznosítani kell a jó példát, az önálló kezdemé­nyezést. A dolgozók egészség- védelme, a szabad idő kulturált kihasználása is felveti munkánk javítását. Számos helyen megta­lálták a rendszeres mozgás le­hetőségét megteremtő valami­lyen bajnokság, vagy verseny formáját. Ilyen a kispályás fo­ci, az asztalitenisz üzemi ver­— Mit vár saját munkaterüle­tén a közeljövőben sorra kerülő XXV. szakszervezeti kongresz- szustól? — A megyei küldöttértekezle­tek és az országos ágazati ta­nácskozások már eddig is fi­gyelmet szenteltek a munkahe­lyi sportra. Szeretném, ha erő­södne a testületek jog- és ha­tásköre, döntésképessége, a leg­kisebb létszámú üzemekben is. Aztán, bizonyos szemléletválto­zást várok az emberektől, a szervezett vagy egyéni, de min­denképpen rendszeres sportolás érdekében. Szeretik a sportot megyénkben, ezt bizonyítják a nálunk rendezett országos szin­tű sportesemények. Várom ezen­kívül a feltételek javulását. Az évente meghirdetett társadalmi pályaépítési akció eddigi ered­ményességét tükrözi, hogy éves szinten megyénkben 10—13'sport­pálya épült, s ezért 4—5 közös­ség nyert pályadíjat. Befejezé­sül, várom terveink, feladataink rríinél eredményesebb megvaló­sítását, hogy ezzel jelentős se­gítséget adhassunk Szabolcs- Szatmár megye egész sportmoz­galmának. Magukiak építettek pályát A dolgozók saját lovas kocsi­jaikkal gyűjtötték és hozták be a sportpályaépítéshez a kohósa­lakot — kezdte egy' érdekesség­gel Kiss László szakszervezeti titkár, majd lekísért bennünket az Újpesti Gyapjúszövőgyár új­fehértói gyárának nemrég át­adott sportpályájára. — A SZOT pályaépítési akció­jába tavasszal kapcsolódtunk be — folytatja a salakos kézilab­dapályán vendéglátónk. — A te­rület használatba vételét a vál­lalat igazgatója engedélyezte, az 50x25 méter füves labdarúgó-, a 44x22 méter salakos kézilabda-, a 30x15 méter salakos kosár- és röplabdapálya terveit Simon At­tila készítette. — A nevezés után a dolgozók (183 fő, 18 szocialista brigád és KISZ-fiatalok) felajánlották, hogy társadalmi munkával, kommu­nista műszakkal segítik az ' épí­tést. Első lépésként buldózerrel a dimbes-dombos területet el­egyengettük, majd a munkások saját lófogataikkal beszántották a területet, és bevetették fűmag­gal. Közben a sportpályát 100 facsemetével körülültettük. A jó­léti alap tömegsportra szánt pén­zéből 150 köbméter vörös salakot hozattunk Miskolcról. A KISZ- esek kiásták és betonszegéllyel körülvették a kézilabdapályát, amibe a dolgozók hozták a ko­hósalakot, az agyagot és a leg­tetejére került a vörös salak. A kézilabdakapu mögé elkészült a labdafogó vasrács is, amit már felszereltünk. — A sportpálya egyik sarká­ban a helyi MHSZ-klub lövész­pavilonjában rendezzük a házi- bajnokságot. Terveinkben szere­pel öltöző (a vizet 242 méterről már idevezettük), egy teniszpá­lya, és a futballpálya átadása.-- összességében 145 ezer fo­rintba került a sportpálya, egy főre 15 társadalmi munkaóra ju­tott, 300 forint értékben. A szep­tember 4-i pályaavatón gyárunk megyei bajnokságban szereplő női kézilabdagárdája játszott MNK-mérkőzést az NB I-es Ózdi Kohász együttesével és 23 ;2C arányban vereséget szenvedett. A legnépszerűbb sportág a lab­darúgás. A Soványak—Kövérek meccse a sláger, de a nők is szívesen rúgják a bőrt, ők a textiles sportnapokon indulnak. Élénk üzemi sportélet Szabadidő-versenyek — Még a tekecsapatunk sem vallott szégyent Zalaegerszegen, az országos vállalati sportnapo­kon. — mondta büszkén Halász István SZB-Utkár. Tekepályánk nincs, de kerítettünk edzési le­hetőséget. A férfi kézilabda és kispályás foci, valamint a lö­vészcsapat első lett, összesítés­ben a második helyen végez­tünk, nem először. A Magyar Optikai Művek má­tészalkai gyáregységében pezsgő a sportélet. A dolgozók társa­dalmi munkában építették meg a salakos és bitumenes kézilab­da-, tenisz-, tollaslabda- és láb­teniszpályát magába foglaló sporttelepet. Élnek is a maguk teremtette lehetőséggel, a pá­lyákra gyakran ki lehetne tenni a „megtelt" táblát. Az országos szintű sporttalálkozókra csak kétévenként kerül sor, az üze­men belül viszont minden évben megrendezik a kispályás foci-, sakk- és asztalitenisz-bajnoksá­got. A sportoláshoz felszerelést is kaphat a dolgozó, hiszen kü­lön szertáruk van. A szekré­nyekben tömérdek szerelés, lab­da, jó részüket rendszeresen használják. Polcokon sátrak, hálózsákok. . . — Szeretnénk fellendíteni a természetjárást. — magyarázza Halász István. — Az idén vet­tünk sátrakat, hálózsákokat, gu­mimatracokat. mindazt, ami a természetjáráshoz, illetve tábo­rozáshoz szükséges. — Éves eseménynaptár alap­ján dolgozunk — mondta Vass Endre, a tömegsportbizottság ve­S----------------------------------------\ Az oldalt írták: KOVÁCS GYÖRGY MAN LÁSZLÓ MATHÉ CSABA s--------------------------------/ zetöje. — A kilencfős bizottsá­gon belül mindenki reszortfele­lőse valamely sportágnak. Fel­adatuk a különböző szintű ver­senyek, bajnokságok szervezése, lebonyolítása, illetve a mozgósí­tás. Különösen nagy sikere van a Mikulás- és farsangi tornák­nak. Az üzem ezernégyszáz dol­gozója közül négyszázan spor­tolnak aktívan. A beszélgetések és látottak alapján megállapítható: a rend­szeres sportolás feltételei, pá­lyák, felszerelések adottak. A MOM szálkái gyáregységének dolgozói nem hagyják kihaszná­latlanul a „ziccert”. Még a sze­merkélő decetnberi délelőttön is találkoztunk a szertárból me­zekkel és labdával kiforduló fia­talemberrel, aki kérdés nélkül közölte; „délben meccs lesz” — Lőj j! Lőj j! — hangzott a biztatás a nézőtérről. Búgjad már! Az izmos középcsatár ezúttal nem a biztató szóra, hanem sa­ját eszére hallgatott, mert amo­lyan tanári módon, az elfektetett kapus fölött beemelte a labdát. — Góóól! Góól! — volt boldog­ság és öröm a „téemkások” tá­borában, ezzel a góllal eldőlt, hogy a Gépesített Rakodási Fő­nökség TMK csapatáé lett a kis­pályás November 7. Kupa. A záhonyi „vasutasváros” or­szágszerte ismert élénk tömeg­sportjáról. A záhonyiak eredmé­nyeit a megyei legjobbak között emlegetik. Nem csoda, hiszen itt kitűnő az együttműködés az üze­mi szakszervezeti bizottság, a KISZ és a ZVSC sportköre kö­zött. Aki csak egy kicsit is figye­lemmel kíséri a záhonyiak tö­megsportját, az könnyen rájön a sikerek nyitjára. Olyan embe­rek szervezik itt a Sportéletet, akik korábban ismertek voltak sportszeretetükről. Farkas István, Szarvas Ferenc és a többiek évek óta tevékenykednek. Egyikük-másikuk már túl van azon a koron, hogy hétvégeken kifussanak a pályára, bizonyít­sák klubszeretetüket. Most a ne­hezebb részt végzik: szervezik a szabadidő-versenyeket. — Atrakókörzetünkben közel hétezren dolgoznak — tájékozta­tott Erdei Árpád, a sportkör el­nöke. — Különösen a szocialista brigádok mozgalma élénkült meg. A brigádok több száz tag­jának részére évek óta a sport­kör. a KISZ üzemi bizottsága és a szakszervezeti bizottság együt­tesen készíti el az éves tömeg­sportprogramját. Ezt azért is hangsúlyozom, mert a szocia­lista címek odaítélésénél, minden eddiginél nagyobb szerep jut a közösen végzett sportmunkának. A záhonyi munkások, alkal­mazottak körében az asztalite­nisz, a sakk, a teke. a kispályás labdarúgás mellett a természet- járás, a turizmus is igen nép­szerű. Hogy számokban kifejez­ve mit jelent a népszerűség? A kispályás labdarúgásban 17 csa­pat indult. A novemberi sakk- és asztalitenisz-versenyen száz­nál többen indultak. A termé­szetjárók, szinte „megszámlálha­tatlan” túrát végeztek. A Záhonyi Üzemigazgatóság területi szakszervezeti bizottsá­ga sokat tesz a terület dolgozói­nak sportjáért, a szabad idő hasznos kihasználásáért. A sportversenyek rendezői mindig nagy figyelmet fordítanak az eredmények méltó elismerésére. A tömegsport-bajnokságok győz­tesei és helyezettjei mindenkor jutalomban részesülnek. A „vasutasváros” vezetői gon­doskodnak a dolgozók mind több mozgási lehetőségéről, gondolnak a sportlétesítmények csinosítá­sára. korszerűsítésére. Érdért szabadidő-sporttelep Mátészalkán . n ■ I I tcstnevelés és a sport a szakszervezetek nevelő 8 ■ és érdekvédelmi tevékenységének szerves része. LaJ A testnevelés és sport legfontosabb területe a munkahelyi olimpia elvének megfelelően — a munka­hely. Cél: a dolgozók egészségének védelme, munkaké­pességük megóvása, a megnövekedett szabad idő cél­szerű eltöltése, a szórakozási igények kielégítése. Leg­fontosabb feladat, hogy a sport és turisztikai progra­mok kínálata bővítésével, vonzó formák kialakításával lehetővé tegyék a rendszeres testedzést. A programok mozgósítják a fiatalokat, a családokat, a szocialista bri­gádokat, a felnőtt lakosságot. A testedzési formák kö­zött a természetjárás, a turizmus kiemelt szerepet kap, amely nagyszerű eszköze az egészséges életmódra ne­velésnek. A testnevelésben és sportban nélkülözhetet­len az állami és társadalmi szervek, így a szakszerve­zetek együttműködése, amely során kölcsönös a törek­vés a testnevelés és sport fejlődését szolgáló társadalmi öntevékenység növelésére, a dolgozók aktivizálására, a sport tömegbázisának kiszélesítésére. A munkahelyi sportélet szerves része életszínvonal-politikánknak, amelyhez elengedhetetlenül szükséges az aktívák kép­zése, továbbképzése, sportolásukhoz szükséges anyagi, tárgyi eszközök megteremtése. Kedvelt a természetjárás Építők: gyárak, iskolák, .kór­házak. otthonkdnk Létrehozói, akik a munka mellett a sport­ból is kiveszik részüket. Ehhez nyújt segítséget az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének Szabolcs- Szatmár megyei tömegsportpi- zottsága. — Fő feladatunk a munkahelyi sport koordinálása, az alapszer­vezetek munkájának segítése — mondta Juhász László, a bizott­ság vezetője. — Alkalmi verse­nyek, villámtornák szervezése, lebonyolítása. A munkahelyi olimpia tömegtestnevelési moz­galomba az építők elsőként kap­csolódtak be. Ebben országos szinten is kiemelkedő eredmé­nyeket értek el megyénk szövet­ségeinek kollektívái. Az elkövet­kezendő feladatok koncepciója: kevesebb központi. így utazás­sal járó versenyek, több munka­helyi rendszeres testedzés. Létesítményellátottsággal ve­gyes a kép, a hiány enyhítését szolgálják az egyes vállalatok és iskolák szerződéses együttműkö­dései. A Szabolcsi Építők SF. megalapításának is alapvető cél­ja volt, a bázisüzemek dolgozói számára megteremteni a mozgá­si lehetőséget. Kispályás foci. te­ke, lövészet, sakk és még sorol­hatnánk a sportágakat. Essék szó egy, pályát nem igénylő is­meretbővítő és testedzési formá­ról, a természetjárásról. A me­gyei bizottság kezdeményezésé­re 1974-ben nálunk rendezték az első Építők Országos Természet- járó Találkozóját. Azóta, évente más-más helyszín ad otthont az eseménynek, de a jubileumi ti­zediket ismét Szabolcsban ren­dezték meg. A természetjárásban a nyíregyháziak járnak az élen. A munkában és tervezésben jó nóhán.yan kiveszik részüket, de közülük is kiemelkednek: a KE- MÉV-nél Gulyás Ferencné, pely­he Józsefné. Soltó Károlyné. az ÉPSZER-nél Bártfai György, a NYÍRTERV-nél Majoros Ferenc­né, a SZÁÉV-nél Hegedűs Ta­más. A SZÉSE — szakosztályve­zetője Kökényesi Mihály — is sokat tett már az egyesület és a megye természetjáró mozgalmá­ért. Pályaépítés társadalmi munkában . . . Játékos sportvetélkedők „Sportolj velünk!” köszönti dolgozóit a Papirusz stadion, a fényszórókkal megvilágított, eredményjelzővel felszerelt bitu­menes kézilabdapálya, a füves labdarúgópálya és a hatállásos löpavilon. Télen pihen a létesítmény, ilyenkor a nyíregyházi papírgyár sportbizottságának a városi sta­dion. a Bánki Donát Szakközép- iskola és a Zrínyi gimnázium segít. A stadion tekepályáján négy alkalommal 80—100 fő dön­ti a bábukat. A Bánkiban a prí­met a labdarúgás viszi. A fiata­lok a Papirusz, az öregfiúk a 12 kg-os (a Szamuely brigád ké­szítette) kupáért küzdenek. A ,,Kacagva kocogjunk” játékos sportvetélkedőn a családok egy­más között döntik el, ki a leg­ügyesebb. És aki a kosárlabn és a röplabdát választotta, az a Zrínyiben szórhatja a kosarakat, vagy ütheti a labdát az ellenfél térfelére. Házon belül már megkezdőd­tek az előkészületek a ’87-es nyíregyházi papírolimpiára. A tavaszi üzemi bajnokságok (lö­vészet. atlétika, tenisz) győzte­sei képviselik a gyárat a két­évenként megrendezett viadalon. A többi sportágban, mint pl. a férfi kézilabdában és labdarú­gásban „nagyhatalomnak” szá­mítanak a nyírségiek. A 64 fős csapat az idei csepeli olimpián a hatodik helyet szerezte meg, de két év múlva a gárda a második győzelmét szeretné ünnepelni hazai pályán (1974-ben nyertek először és utoljára a szabolcsiak, azóta mindig ott állhatták a do­bogó valamelyik fokán, de győz­ni nem sikerült). A jövő nyáron a Bag-in-box (csomagolási mód) tenisztornát már az előrelépés jegyében rendezik meg. A vízisport szerelmesei még a gyár dombrádi szabadidő-köz­pontjában eltöltött napokat idé­zik, ahol motorcsónakáztak, szörföztek, úsztak, közben már tervezik, hogy újra ellátogatnak a Tisza-partra. A csendet, nyugalmat kedvelők a leveleki tóban — a helyi tsz­szel alakított horgászegyesületet a vállalat — .áztatják a zsinóro­kat. Közülük eddig a legszeren­csésebb Kovács Zoltán, aki egy 6,70 kg-os ponttyal dicsekedhet. — Annak ellenére, hogy dolgo­zóink tötrb műszakban járnak, 400—450-en (1200 fő dolgozik a gyárban) állandó résztvevői a tömegsportbizottság rendezvé­nyeinek — mondta összegzésül Dajka László, a sportbizottság elnöke.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom