Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-16 / 294. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. december 16. Már hagyomány, hogy a közelgő karácsonyi ünnepek előtt a nyíregyházi Jósa András Múzeum különlegességgel kedveskedik látogatóinak. A hét végén bemutatták az októberben Kisnamény- ban előkerült 1,5 kilogramm súlyú, 1322 darabból álló ezüstpénzleletet. A múzeum restaurátorainak rendkívül gyors és kitűnő munkája eredményeképpen láthattuk ilyen rövid idő elteltével a becses új értékeket. Teljes szépségében látható a legértékesebb püspöki tallér 1735-ből, amelyet Salzburgban készítettek. Láthatók voltak lengyel és magyar királyi pénzek. Az 1625 és 1631 között készített magyar pénzekből egy sorozatot állíthattak ki. Különleges ritMúzeumi ezüstvasárnap kaságot is láthattak az érdeklődők: hamisított pénzek két példányát. Ezeket a rézveretű pénzeket valamikor ezüsttel vonták be. A nyíregyházi közönség előtt először mutatták be Bethlen Gábor ezüstveretes szablyáját, amely 1622-ben készült és arról tanúskodik, hogy rendkívüli szakmai •tudással rendelkezett az ötvösmester, aki készítette. Elek Emil _____________________________/ A Bethlen-szabja markolata. A legértékesebb darab a püspöki tallér. Más városokban is... ...Eladó ez a lakás! Kitekintés — ingatlanértékesítési ügyben Pénzzel érkezik a postás Feladó: a tanács Ezekben a napokban gyakrabban kopogtat a postás. A kedves karácsonyi üdvözlőlapok és ajándékcsomagok mellett sok helyre pénzt is visz. Vajon jut-e oda is, ahol a legszükségesebb, ahol a legjobban várják. Telefonon öt szabolcsi város tanácsának családvédelmi csoportját hívtuk fel, hány rászoruló családot, vagy egyedülállót részesítettek szociális segélyben? Amikor közel egy hónapja, lapunk november 25-i számában „Eladó ez a lakás?” címmel cikket jelentettünk meg az állami kezelésű ingatlanok (főként lakások) magánszemélyek számára történő értékesítéséről, voltaképpen helyzetképet adtunk arról a folyamatról, amit egy kormányrendelet majd egy nyíregyházi tanácsrendelet indított el. Ebben az írásunkban arról tájékoztattuk olvasóinkat, hogy megyénk székhelyén jelenleg 1400 állami (IKSZV) kezelésű lakás van, s a rendelet megjelenése, tehát 1982 óta 1265 lakást nyilvánítottak ily módon eladha- tónak, s mostanáig 37 lakást vásároltak meg magánszemélyek az ingatlankezelő és szolgáltató vállalattól. Cikkünkben annak idején kissé bátortalanul — mert nem ismertük más hazai nagyvárosokban a helyzetet — többé-kevésbé úgy foglaltunk állást, bogy a rendeletek adta lehetőségekkel mintha túlzottan szerényen élnének Nyíregyházán. Akkor, s most is úgy vélekedtünk, vélekedünk, hogy az a lakás, amelynek állami fenntartása, kezelése indokolt, tehát gazdaságos, semmiféleképp se kerüljön eladásra, de amelyik az ilyen kritériumoktól eltér, arra nyugodtan írják ki Nyíregyházán is, hogy „ez a lakás eladó”. Az eredeti cikkünkből fentebb már visszaidézett számok aránya (7400:37) arra késztette az írás szerzőjét, hogy tapasztalatot gyűjtsön az ország más városaiban, mégpedig a Nyíregyházához méreteiben, léptékében, infrastrukturális jellegében többé-kevésbé hasonló megye- székhelyeket. Kiválasztottuk hát Szombathelyt, Szekszár- dot, Kaposvárt és Szolnokot, s ezúttal adjuk közre ott szerzett tapasztalatainkat. SZOMBATHELYEN mintegy 9000 állami kezelésű lakás van. A város tanácsa egy 1982-es rendeletévé! szabályozta az elidegenítés lehetőségét, módozatait. Laptársunk, a Vas Népe belpolitikai rovatvezetője telexinformációjában a következőt írja: „Az értékesíthetőnek nyilvánított lakások, garázsok száma folyamatosan változik, attól függően, hogy a felmerülő elidegenítési igények a kormányrendelet és a tanácsrendelet feltételei alapján teljesíthető-e vagy sem.” Ebben a nyugat-dunántúli városban 1970 és 1985 között 150 állami lakást adtak el, s még az idén további 20 lakás és 5 garázs eladása várható. SZEKSZÁRD. Itt 3140 állami tulajdonú, kezelésű lakás van. A tanácsrendelet 1983 nyarán született. 1988-ig 635 lakást nyilvánítottak el- adhatónak, mégpedig a következő ütemezésben: az idei év 177 lakást (ez meg is történt), 1986. december 31-ig 496-ot. (További 56 lakás ügyében még nem született végleges döntés.) KAPOSVÁRRÓL a következőket tudjuk: a város 6747 állami kezelésű lakásából ez ideig 134-et nyilvánítottak értékesíthetőnek. A tanács- rendelet Somogy megye székhelyén is 1983-as keltezésű. Az említett számú eladható állami lakás közül az idei év októberéig 85-öt már értékesítettek is. SZOLNOKI kollégánk az ottani ingatlankezelő vállalat főmérnökének' tájékoztató adatait juttatta el szerkesztőségünkbe. Ebben a városban 7500 állami lakás található. A tanács 1982. 2. sz. rendeletének 32. §-a intézkedik az elidegeníthető állami ingatlanokról. Szolnoki megszorítások: nem adható el az a lakás, amelynek a felújítása óta 10 év még nem teltei, továbbá az elidegenítés folytán nem keletkezik úgynevezett „vegyes tulajdon”. Tilos eladni azokat a lakásokat is, amelyek 20 évnél nem régebbi lakótelepeken épültek (telepszerűen), és azokat is, amelyek egy évtizeden belül lebontásra vannak szánva. A szolnoki lakásoknak — a szigorításokat, s a lehetőségeket figyelembe véve — ma 25 százaléka eladható. Tekintettel arra, hogy — ha más feltételekkel is — értékesítési lehetőség kdrábban is volt, 1969 óta 300 lakást adtak el, s a soron következő öt esztendőben újabb 300 lakás értékesítésére készült fel a szolnoki ingatlankezelő vállalat. ★ Nem kívánjuk egyik összehasonlított város neve elé sem odaírni a „bezzeg” szót, hiszen más településeknek más és más lakásállaggal, minőségi struktúrával kell számolniuk. Szerencsére (!) nem uniformizáltak városaink fejlesztési tervei. A kitekintés, összehasonlítás, tapasztalatszerzés azonban még ebben az esetben is hasznos lehet, s a megalapozott, de merészebb lépésekhez bátorítást adhat. Kisvárdán a költségvetési előirányzat 1985-ben 2,7 millió forint segély szétosztását (tette lehetővé. Ennek mintegy 80 százalékát rendszeres szociális segélyként osztották szét és mintegy 600 ezer forintot rendkívüli segélyként. Rendszeres pénzjuttatást a tanács 90 rászorulónak ad, további 500-an kaptak rendkívüli esetben. Karácsony előtt 93 helyen csönget a postás, hogy szétlhordja a 140 ezer forintot, amire sokan számítanak. Nyírbátorban 770 ezer forint rend/kívüli segély 250 embernek vagy családnak jelentett örömöt az idén. 450 esetben tudták teljesíteni a kérelmezőik igényét. Decemberben nem volt ugyan különleges juttatás, de azért 22-en így is kaptak segélyt. Elsősorban a rászoruló idősebbek, rokkantak kérelmét teljesítették. Mátészalkán 2,3 millió forint volt, a segélyalap. Az A hűvös, zárt levegő mellbe vágja a kintről érkezőt. Hiába, a rendőrségi fogdát semmihez sem lehet hasonlítani, csak önmagához. S hogy mégis, vannak, akik szeretik ezt a légkört, azt bizonyítja H. József esete is, akivel szombaton délután beszélgettünk. — Azért az túlzás, hogy szeretem, de ismét idejutottam. Pontosan negyedszer került a rendőrségi fogdába és az igazságszolgáltatás jóvoltából harmadszor kerülhet börtönbe. Hogyan kezdte a „pályafutását”. A huszonnyolc éves, nyíregyházi segédmunkás halkan, most minden szavát kétszer is meggondolva mondja: — Iskolákba, óvodákba törtem be. Pénz és értékesebb tárgyak után kutattam. Arra már nem emlékszem, mit vittem el. Háromszor büntettek meg, először, 1976 végén, öt hónap felfüggesztettet kaptam. Másodszor 1978 szeptemberében betörésért három év nyolc hónapra ítéltek és még a nyakamba sózták az öt hónapot is. Három év után szabadultam. A börtönben megtanultam varrni, a ruhagyárba mentem dolgozni. A könnyű pénzszerzésnek azonban ismét engedtem és 1982-ben harmad- magammal betörési kísérletet hajtottunk végre a Sóstón. Megbuktunk, nyolc hónapot kaptam, fél évet ültem le. — Hogyan lesz valakiből betörő? idén 130-an kaptak havonta mintegy 1400 forintot. Rendkívüli segélyként több, mint félmillió forintot osztottak szét, amiből 500-an részesültek, közülük többen éppen karácsony előtt. Az alkalmi segély összege 500— 2000 forint között volt. Vásárosnaményban 435 családot segített ki a rendkívüli segély. Az elosztható öszeg itt is meghaladta a félmillió forintot. Egy kérelmezőnek átlagosan '1300—1400 forint jutott. Decemberben közel százan kaptak, vagy kapnak sörön kívüli segélyt. Fehérgyarmaton eddig 350 alkalmi segélyt utalt ki a tanács, de karácsony előtt további 60—70 rászorulót még tudnak részesíteni ilyen juttatásban. Rendszeres segélyben a városban 40—50 fő részesül, a kétfajta segélyalap összege mintegy 1,3 millió forint. B. I. — Erre nem kell' születni. Habár hátrányos helyzetű vagyok, szüleim elváltak, édesanyámnak a negyedik férje van, hatan vagyunk testvérek, de nekem csak féltestvéreim vannak. Nem otthon tanultam ezt, a barátok vittek rossz útra. — Mit követett el, hogy ismét itt van? — Szerda este nagyon rossz hangulatban voltam. Két hétre •hatszáz forint fizetést kaptam, ez kevés a megélhetéshez. A feleségemmel is veszekedtem az albérletben, elhatároztam, betörök a Városmajor úti óvodába. Még csak az ablakon másztam be, amikor hallottam, jönnek utánam. Rendőrök voltak, megadtam magam. — Nem ez volt az első betörése ebbe az óvodába. — Közel lakunk az óvodához és már harmadszor jutottam be. Két alkalommal nagyon kevés értéket, magnót, lemezjátszót vittem el. Beérem én kicsivel is. — Szokott inni? — Legutóbb sört és pálinkát ittam. Betörés előtt mindig iszom, józanon nem merném megtenni. — Volt már ideje töprengeni az eseten? Cigarettát kér, hosszan fújja a füstöt. — Gyakran gondolok arra az estére, s ha kiszabadulok, és a feleségem megvár, mi is szeretnénk gyereket, de a múltról hallgatni fogok előtte. — Szégyenli? — Nagyon, és kérem, a nevemet se írják meg. A nyomozás még tart. Sipos Béla A nyomomás még tart... Négyszemközt a betörővel Hogyan használhatják az állami üecsikat ? Büntetés — feketefuvarért Ha valaki csak tíz, húsz kilométert is utazik naponta személygépkocsival, bizony mélyen a pénztárcába kell nyúlnia, mert alaposan megdrágult az autózás. Nem véletlen, hogy 1972 óta egyre szigorúbb előírások szabályozzák az állami járművek használatát. Többek közt rendelet van rá, hogy állami kocsival tilos o lakás és a munkahely közötti utazás, hiszen a munkába járást és hazautazást kiki maga köteles megoldani. Sok munkahelyen megtalálták erre a kiskaput azzal, hogy a vállalati személygépkocsi, illetve kisteherautó használatát munkakörhöz kapcsolják. Így aztán rengeteg Nisa, Zsuk, Barkas járja gyakorlatilag üresen megyénk útjait, úgy, mintha személyi használatú jármű lenne. Gyakran engedélyt adnak rá, hogy a dolgozó a lakásán tárolja az autót. Ez csak akkor megengedhető, ha gazdaságos a vállalatnak. Például: ha a vállalati busz- szal Nyíregyházáról Raka- mazra utaztatják a dolgozókat, s a sofőr rakamazi, fölösleges a városi telephelyre vinni éjszakára a járművet. Ez a ritkább eset. Viszont az gyakori, hogy a sofőr a vállalat IFA-jával, ZIL-jével jár haza akár 30—40 kilo- ■ méterre is a falujába. Hónapok, évek alatt ez nagy ösz- szegű, fölösleges kiadást jelent a munkahelynek. Az ilyen szabálytalanságok megállapítására szervezett ellenőrzést ősszel a Szabolcs-Szatmár megyei Közlekedési Felügyelet. Négy városban: Nyíregyházán, Mátészalkán, Kisvárdán és Nyírbátorban listát készítettek éjszaka az utcákon, illetve parkírozóhelyeken álló vállalati kocsikról. A négy településen közel 300 ilyen járművet találtak, melyek 90 százalékáról kiderült, hogy nem a menetlevélben feltüntetett helyen tartózkodott a gépkocsi. Például: Nyíregyházán ráakadtak olyan járműre, melynek a vizsgált napon Debrecen, vagy például Szolnok volt az úticélja A fekete fuvarokért természetesen felelni kell. A vizsgálat eredményeként négy esetben a munkahely vonta felelősségre a dolgozót a szabálytalanság miatt. Ahol ez elmaradt, ott a közlekedési felügyelet kezdeményezte az eljárást a munkar hellyel szemben. Mivel rengeteg a visszaélés, ezért gyakoribb és szigorúbb ellenőrzéseket tervez a felügyelet: nemcsak éjszaka, a parkolóhelyeken, hanem közúton is. Hamarosan új jogszabály jelenik meg, mely az eddiginél magasabb bírsággal bünteti a fekete fuvarokat. Ha a sofőr felelős, akkor ellene, ha pedig a munkahelyi vezető engedélyével történik a szabálytalanság, akkor az engedélyezővei szemben indítanak eljárást. (házi) Banántermés Nyíregyházán Közismert, hogy a világon a legnagyobb banántermelő ország Brazília. Ha ezzel nem is vetekedhet, de azt elmondhatjuk, hogy Nyíregyházán is terem banán. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola pálmaházát amikor átadták, az első növények között telepitettek törpebanánt is. A gondos nevelés nyomán a kb. másfél méter magas, dús levél- zetű trópusi növény hosszú kocsányi! fürtöket hozott. A szakirodalom alapján ennek a növénynek termése háromöt hónap alatt fejlődik ki. Felvételünk a banántermésről egyhónapos korában készült. Elek Emil Szilágyi Szabolcs
