Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-13 / 266. szám
1985. november 13. Kelat-Magyaxomác 3 Reális minősítések M ennyire lehet reális, ösztönöz-e vitára az a minősítés, amelyet a pártszervezetek éves tevékenységéről készítenek ? Ugyanis a felsőbb pártszervek, pártbizottságok által kollektiven elbírált minősítések, a beszámolók — melyekben sűrítették a beszélgetések tanulságait — csak együtt képezhetnek megfelelő alapot az év végi beszámoló taggyűlés vitájához. Nagyfokú felelősség akár egyetlen párttag éves munkájának, erényeinek és hibáinak az értékelése, olyan reális kép alakítása, amelyet szíve szerint elfogad az értékelendő párttag. Ez még fokozottabb felelősséget igényel a pártszervezetek esetében, amikor egy egész kollektívának, annak vezetőségének munkáját teszik mérlegre egy év alapján. Ne feledjük: minden esetben csak akkor lesz reális a pártszervezetekről adott minősítés, ha az életközelből készült. Azok a pártbizottságok tudnak mindenki számára megnyugtató minősítést készíteni a felügyeletük alá tartozó pártszervezetek munkájáról, akik együtt éltek velük, nyomon kísérték gondjaikat, esetleg segítettek is az' k megoldásában. Ott, ahol eg: -,z esztendőn rá sem néztek, magukra hagyták a pártszervezetet — hivatkozva az önállóságuk fontosságára! —, most utólag kapkodnak, hogy „összehozzanak" valamilyen minősítést. Bizony jogos kritika érh i itt az irányító pártszen eket, azokat a patronálóka' akiket egy- egy pártszerve t segítésével bíztak me; Ezeket elkei e íendő, már most folynak felelősség- teljes mérlege sek. Nézik a múlt évben készített minősítést, az abban megfogalmazott teendők és azok megvalósításának tükrében. Vonatkozik ez a párt- életre, a pártépítésre, a megbízatásokra, a kollektív vezetésre, a demokratikus centralizmus elvének gyakorlati alkalmazására, a gazdaságpolitika pártirányítására és sok másra. Az idén új kritériumokkal is bővülnek az értékelések. Elsősorban azokkal, amelyeket a XIII. kongresszus határozott meg. Értékelik a pártbizottságok a pártszervezet önállóságra való törekvését, ennek jegyeit, kezdeményezéseiket, a pártfegyelem helyzetét a kongresszus szellemében és nem utolsósorban azt, hogyan érvényesült, fejlődött a kollektív vezetés az alapszervezetben. S szerencsére szép számmal vanak olyan alapszervezeti vezetőségek, akik együtt éltek a gondokkal, kezdeményezésekkel, javaslataikkal segítették a gazdaságvezetést. így sikerült exporttervet teljesíteni, új partnereket találni, piacot megalapozni, kiállításokon díjakat nyerni a nemzetközi vásárokon jó hírrel alapozni Szabolcs n^vét, a tengerentúlra is eljuttatni e szűkebb pátria termékeit. B ár ezek közvetlenül nem a pártszervezet sikerei, de a jó légkör kialakításával, a politikai tisztánlátással, s a változó körülményekhez való rugalmas alkalmazkodással és nem utolsósorban kezdeményezéseikkel ők is kovácsai voltak a gazdasági sikereknek. Nem lenne helyes, ha a minősítésekben ezeket mellőznék. Csak teljes, átfogó képet szabad a párttagság elé terjeszteni. Farkas Kálmán Határidőre teljesítenek A paneleket kézi munkával állítják elő. A nyíregyi á székhelyű Mezőgazdasági pítőipari Közös Vállalat ( lEZÉP) munkájáról az a h’" járja, hogy amit elvállal’, k, határidőre teljesítik. Enr í is köszönheti vállalása ak jó részét. Éves termelt tervéből, az év első hárorr/legyedére jutó részt 105 százalékra teljesítette. Amiben biztosított az előirányzott r■- reség is — tájékoztatott í Lléssy Gyula főmérnök. A kisválla! idén olyan fontosabb ) tesítményeket készített el és adott át, mint Kálmánházán négy tantermes iskolát tornataeremmel, kazánházzal. A nyíregyházi Ságvári Tern őszövetkezetnek kis vágóhidat és tranzitraktárt. A Hajdú-Bihar megyei Gabonaforgalmi Vállalatnak 5 ezer tonnás gabonatárolót. Jelenleg is több létesítmény építésén serénykednek a MEZÉP dolgozói. Tiszátokon 20 OTP-s lakást készítenek. A Szabolcs Cipőgyár részére Záhonyban üzemcsarnokot és kazánházat építenek. A kállósemjéni Üj Élet Tsz-nek gabonacsarnok, a vasmegyeri Micsurin Tsz-nek Bábolna típusú terményszárító készül. Ezek az építkezések még idén ugyancsak átadásra kerülnek. (ab) ENERGIATAKARÉKOS ÉPÍTŐANYAG. A világon tizenhetediknek Üjfehértón létesítettek az osztrák Durisol- cég licence alapján falazóblokk- és panelgyártó üzemet. Az Üjfehértói Építő- és Faipari Szövetkezet a budapesti Agrokerrel vállalkozott Az életvédelmi eszközökre, még ennél is nagyobb figyelmet fordítanak. Az elmúlt évben összesen hárommillió 700 ezer forintot költöttek egyéni védőruhákra, védőeszközökre. Rossz minőség — túlfogyasztás Az időjárás viszontagságai elleni védekezést a vattaöltönyök szolgálják. Belőlük az elmúlt évben 500 darabot vásároltak a dolgozók számára. Balesetek ellen véd a speciális acélorrbetétes védőbakancs. Ebből 1100 párat szereztek be tavaly, pedig nem olcsó dolog, 1200 forint jelenleg az ára. Ez év január 1-től kötelező a fűrészszel dolgozóknak a vedőbeté- tes „motorfűrészes nadrág” viselése. Munkavédelmi szempontból igen fontos a különféle védőkesztyűk használata. Az elmúlt évi fogyasztás 7700 pár volt, s ennek a „túlfogyasztásnak” főleg minőségi okai vannak. Állandó feladat a zaj elleni védekezés. Eredménytelenségének oka, hogy a dolgozók nem szívesen használják a különféle füldugókat, hiszen a zaj ártalmait nem erre a feladatra. A tervek szerint a jövő évben már 300 lakásnak megfelelő ■ falazóblokkot gyártanak. Az osztrák Iicenc lényege, hogy fenyő- és nyárfahulladék aprí- tékjából vegyi folyamat után cement hozzáadásával készül a korszerű anyag. Jó szilárdérzik. Mikorra nyilvánvaló jelei mutatkoznak a károsodásnak, már minden késő. A munkavédelem általános gondjai a FEFAG-nál is fellelhetők. Használata kényelmetlen Legnagyobb baj az, hogy néha úgy tűnik, a dolgozó nem érdekelt a munkavédelemben. Talán ezzel is magyarázhatók az időnkénti szabálytalanságok. Néhány védőeszköz használata nehézkes, kényelmetlen. De nem csak a védőruhák viselésével vannak időnként problémák. Azok beszerzése, pótlása sem mindig zökkenő- mentes. Legjobb a munka- védelmi helyzet a növényvédő szerrel dolgozók körében, főleg azóta, hogy a ruhák tisztításának gondja is megoldódott. A védőruhák, védőeszközök igen sokba kerülnek, sajnálatos, hogy javításuk mind a mai napig akadozik. Gyakran van gond a minőséggel, s igen nehéz az új eszközök elfogadtatása. A Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál az elmúlt évben 403 forint volt az üzemi balesetek, foglalkozási megbetegedések miatt kifizetett kártérítési összeg. Ez az összeg a korábbi évek kártérítési járadékait is tartalmazza. Merőben más profillal, de ugyancsak speciális munka- védelmi gondokkal küzd a Szabolcs megyei Állatíorgal- mi és Húsipari Vállalat. A munkavédelem szabályait több oldalas füzet rögzíti, ahol 69 féle beosztás 69 féle munkavédelmi feladatot szab ki. Az elmúlt évben 3 millió 19 ezer forintot költöttek védőruhára. Nagy megsága mellett kitűnő hő- és hangszigetelő technológiai adottságokkal rendelkezik. Megyénkben Fehérgyarmaton négylakásos társasház, több helyen garázsok épültek, Üj- fehértón 240 négyzetméteres óvodabővítés folyik a Duri- sol falazóblokkból. takarítást jelent az a pár éve alkalmazott gyakorlat, melynek bevezetése óta a dolgozók méretük szerinti védőruhából egyszerre csak egyet tartanak maguknál, s a mosodában — ahol naponta közel kétezer ruhát mosnak — bármikor tisztára cserélhetik. Lánckesztyűben A legtöbbe itt is azök a védőruhák kerülnek, melyikre a szakma speciális ártalmai miatt van szükség. Egy lánckesztyű — amely bizonyos munkakörökben állandó viseletnek számít — 1300 forintba kerül. Bár hiba esetén javítható, a javítás igen körülményes. A lánckötény ára 1940 forint. A speciális védőruháknak nincs kihordási idejük. Az irántuk támasztott legfontosabb igény, hogy védjék a dolgozók egészségét. A húsipari vállalat az elmúlt évben 44 ezer forintot fizetétt ki baleset vagy foglalkoztatási betegség miatt. Örvendetes, hogy évek óta fokozatosan csökken az üzemi balesetek száma. A két vállalatnál sajátos feladatot jelent a védőruhák beszerzése. Egy dologban azonban az egymástól távol eső területek gondja azonos. Beszerezni még csak- csak tudják a szükséges holmikat, de javíttatni, pótolni már annál nehezebben. Gyakori a minőségi kifogás is. A védőruhák nem mindig teljesítik a rájuk bízott feladatot. Nehézkes az új dolgok elfogadtatása, a dolgozóik nem mindig ismerik el a védőruhák szükségességét. Pedig ezek nem elsősorban a munkáltatók, hanem a dolgozók érdekeit szolgálják. K. É. •• Ünnepre érettek N incs abban semmi furcsa, ha a diákkörökben járatlan ember nem tud különbséget tenni a diákotthon és a kollégium között. Egy parányi kitérésként azért utalnék a történelemre, a népi kollégiumokra, arra, hogy azért mindig volt ebben a magyar társadalomban egy olyan erő, olyan tisztesség, ami igenis a diákoktól várta, a fiataloktól várta a holnapi, holnaputáni megújulást. Jó öröm volt, hogy a zászlókkal díszített november 7-én, a háromnapos ünnep első napján akár divatbemutatót is rendezhettek volna a mátészalkai 138-as ipari szakmunkásképző környékén. Az ünnephez illően ezen a napon avatták kollégiummá az intézet alig három évvel ezelőtt átadott diákotthonát. Idézhetnék a beszédekből, de valamiképpen, szakmunkásokhoz illően rövid volt itt minden ünnepi beszéd. Tulajdonképpen amit elmondhattak a szónokok, azt elmondták a fehér inges és sötét szoknyás lányok, elmondta az ünnep hangulata, a Rákóczi-induló hangjaira behozott, a KISZ KB-től első alkalommal elnyert zászló. Volt, mert természetes, hogy volt protokoll is ezen az ünnepen, de volt valami, ami minden pro- tokollnál fontosabb. Alig három éve, hogy ez a kétszáz fiatalt befogadó kollégium élni kezdett. Alig három év kellett ahhoz, hogy a kollégiumi diákok megteremtsék a maguk belső, de a magukon is formáló önkormányzatát. Alig három év kellett ahhoz, hogy a város diáktársadalmában bizonyítani tudják, hogy ők igenis vannak, hogy igenis élnek, hogy ugyanolyanok, mint a városban bármelyik más diák. Diákotthonból kollégiummá lettek. Nem kis dolog, még akkor sem, ha tudjuk, hogy ebben a megyében jelenleg 28 középfokú intézményhez tartozó kollégium működik. Nem kis dolog akkor sem, ha tudjuk, hogy ezek a kollégiumok a társadalomtól nagyon sok támogatást kapnak. Nagy dolog ez a diákotthonból kollégiummá avatás akkor, ha arra gondolunk, hogy társadalmi ellentmondások keserűsége, hogy itt egy olyan diákotthont avattak kollégiummá, ahová nem az általános iskolák legjobbjai, hanem bizony a közepesek, olykor az elégségesek is bekerülhettek. A kollégiumi élet nem lett volna kitüntetést jelző KISZ KB zászló enélkül. Valami többet kér ez a közösség az emberektől. És nicsak kiderült ezen az ünnepen, nemcsak a szép műsorból, hanem a résztvevők viselkedéséből, magatartásából is, hogy ezek az emberek, ezek a fiatalok megértek az ünnepre. A ki csak ült, aki csak vendég volt az elnökségben, az egyszeriben megérezte, hogy itt valami más történik, mint a megszokott hétköznapokon. Ezek a gyerekek nemcsak szeretnék, hanem tudnak és akarnak is felnőtté lenni. Nekünk felnőtteknek nincs és nem is lehet más dolgunk, mint az, hogy segítsük őket ebben. Ezzel a segítséggel már a gyere kék dolga, hogy gazdálkodjanak. Bartha Gábor ŰJ ÜZEM ZÁHONYBAN. A Szabolcs Cipőgyár a meglévő záhonyi kisüzemét bővíti. Egy új csarnokot építenek, ahol két tiizödei szalag és szabászat kap helyet, valamint megoldják a dolgozók korszerű szociális ellátását is. A MEZÉP kivitelezésében az év végére elkészül a 750 négyzetméter alapterületű csarnok, amellyel jelentősen bővül a záhonyi üzem kapacitása. (Császár Csaba felvétele) Csak a munkáltató érdeke? Védőruhák biztonságában Gép formázza a falazóblokkot. A blokkokat méretre csiszolják. Elek Emil A Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban közel háromezer ember végez fizikai munkát. Közöttük alig akad olyan, aki nem használ valamiféle védőruhát. A dolgozók két területen — az erdőben és a fafeldolgozó üzemben — többnyire a szabadban dolgoznak. Az időjárás kedvezőtlen hatásai elleni védekezés ily módon az egyik legfontosabb munkavédelmi feladat.
