Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-11 / 264. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. november 11. Amit vezetőnek és vezetettnek is tanulnia kell Az új vállalatirányítási rendszer és az üzemi demnkrácia Miskolcon, a Borsod me­gyei pártbizottság székházá­ban vasárnap országos sze­minárium kezdődött az új vállalatirányítási rendszerről és az üzemi demokráciáról. A háromnapos tanácskozás rendezője a több mint 20 évvel ezelőtt alapított „Bor­sodi Iskola” nevű szervező­továbbképző és racionalizáló vállalat, mely igen korán fel­ismerte a vezetéstudomány korszerűsítésének fontossá­gát. Továbbképző stúdiumait eddig több mint tízezer veze­tő végezte el; a Miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem intézeteként alakult utóbb vállalattá szervezett cég ma már egy-egy üzem, intéz­mény vezetőinek komplex to­vábbképzésére is vállalkozik. Az országos tanácskozáson másfél száz ipari és mező- gazdasági vezető vesz részt. A plenáris és szekcióülése­ken a tárgyköröket legjob­ban ismerő neves szakembe­(Folytatás az 1. oldalról) fűtőkészülékkel látják el, mely állandóan negyven fok körül tartja a jármű hűtő­folyadékát, megkönnyíti a reggeli indítást, ezáltal kí­méli az akkumulátorokat. A tavalyi szigorú télből okul­M éltán ezt a címet le­hetett volna adni annak a Kossuth Könyvkiadónál megjelent könyvecskének, amely Mi­hail Gorbacsov az SZKP KB főtitkárává történt megválasztása óta elhang­zott, a szocialista építés fel­adataival és a legfontosabb nemzetközi kérdésekkel foglalkozó — beszédeit tartja a magyar olvasó elé. A szovjet társadalmi éle­tet és a gazdaság megújí­tását érintő beszédeit a téma alapos ismerete, az összefüggések feltárása, és a követendő célok világos meghatározása jellemzi. Szavait a megfontoltság, a szocializmus ügyének előbb­re viteléért érzett felelős­ség diktálja. A Központi Bizottság ez év április 23-i ülésén elhang­zott beszédében például ki­jelentette: „A nehézségek okait keresve megállapít­ható, hogy közrejátszottak természeti és más külső tényezők is. De a legfőbb szerintem az, hogy nem mértük fel idejében és kel­lőképpen a termelés fejlő­désének objektív feltételei­ben végbement változáso­kat, annak a szükségessé­gét, hogy meggyorsítsuk a termelés intenzív pályára állítását." Hozzátette, hogy a feladat teljesíthető, „ha egész munkánk középpont­jába helyezzük a tudomá­nyos-műszaki haladás meg­gyorsítását, átalakítjuk az irányítást és a tervezést, a struktúrát és a beruházási politikát”. rek, tudósok tartanak előadá­sokat, illetve vezetik a vitá­kat. A vasárnapi plenáris ülés bevezető előadásait La­katos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosz­tályának vezetője és Sárkö­zii Tamás egyetemi tanár, a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem gazdasá­gi-jogi tanszékének vezetője tartotta. Lakatos Ernő a szo­cialista demokrácia új voná­sairól, a hatalom és a de­mokrácia összefüggéseiről be­szélt. Hangsúlyozta, hogy a szocialista demokrácia fej­lesztése, elmélyítése pártunk történelmi programja, ame­lyet végre kell és végre fo­gunk hajtani. Hatékony mű­ködése elősegíti társadalmi céljaink megvalósítását, ám a demokráciát még vezetők­nek és vezetetteknek is ta­nulniuk kell. Gyakorlásának — mondotta — alapvető fel­tétele az értelmes, kulturált, megalapozott vita, az őszin­va a Volán vállalat szerző­dést kötött a meteorológiai intézettel. Az egyhetes elő­rejelzések alapján a várha­tó nagyobb lehűlések előtt időben megtehetik a szüksé­ges intézkedéseket, hogy a tél ne okozzon fennakadást a tömegközlekedésben. Ezek a legfontosabb mo­tívumok, amelyek minden alkalommal visszatérnek beszédeiben, valahányszor a szovjet gazdaság nehéz­ségeiről és a teendőkről szól, függetlenül attól, hogy a Központi Bizottság ülé­sén beszél, a leningrádiak- kal vagy a ZIL autógyár munkásaival, illetve tudo­mányos-műszaki emberek­kel találkozik és vitatkozik. Gorbacsov senkinek sem ígér kényelmes éveket, el­lenkezőleg, váltig hangoz­tatja, milyen nehéz feladat vár a párt- és állami ve­zetésre, a tudósokra és a műszaki gárdára, de az egyszerű munkásokra is. S arra a ki nem mondott kérdésre, hogy vajon nem túlságosan hirtelen-e ez a fordulat, azt válaszolja: „Nem, mi nemegyszer be­széltünk már erről a Köz­ponti Bizottságban. Más megoldás nincs. A kor pa­rancsa, hogy éppen ezt te­gyük.” Ugyanez a felelősség és határozottság hatja át a nemzetközi élet elemzésé­vel foglalkozó megnyilatko­zásokat is. Azok ugyan nem merőben újak, hiszen a szovjet párt és a kormány következetes békepolitiká­jából fakadnak. Mihail Gorbacsov állásfoglalásai­ban az az új, hogy szokot­té szó, ezzel lehet megszerez­ni egy-egy hasznos ügyhöz a tömegek támogatását. Sárközy Tamás előadásá­ban az új vállalatirányítási rendszerről, annak kihatásai­ról szólva rámutatott: az intenzív gazdálkodás sikeré­nek egyik kulcsa a szocialista vállalatirányítás kialakítása, ami pedig nem megy máról holnapra, és sok buktatóval, előre nem látható gonddal jár. A szervezeti kérdések megoldása rendkívül bonyo­lult feladat, s a siker érde­kében vállalni kell a fokoza­tossággal járó belső ellent­mondásokat. A szeminárium további ré­szében a többi között meg­vitatják a törvényességi fel­ügyelet, a foglalkoztatás helyzetét, a vállalatirányítás új tartalmi és formai kérdé­seit, a káder- és személyzeti munka korszerűsítésének tennivalóit. Katonánként 25 600 dollár fegyverre A világ országai jelenleg már évente mintegy 800 mil­liárd dollárnak megfelelő összeget fordítanak fegyver­kezésre és egyéb katonai cé­lokra. Míg a katonai kiadá­sok egy katonára számítva 1983-ban meghaladták a 25 600 dollárnak megfelelő összeget, addig az oktatási kiadások egy iskolás korú gyermekre számítva alig ér­ték el a 450 dollárt — mutat rá .most megjelent könyvé­ben Ruth Sivard amerikai kutatónő, az amerikai fegy­verzetellenőrzési és leszere­lési hivatal közgazdasági osztályának volt vezetője. A könyv következtetés sze­rint a katonai kiadások ha­talmas arányú növekedése elsősorban annak következ­ménye, hogy mind költsége­sebb fegyvereket állítanak elő. lan nyíltsággal tárja fel a népek biztonságát fenyege­tő veszélyeket, s a veszé­lyek nagyságához méri azokat a javaslatokat is, amelyek megvalósítása ese­tén kiküszöbölhető lenne a katonai konfrontáció. A szovjet párt vezetője abból az alapgondolatból indul ki, hogy a csillaghá­borús fegyverkezés még csak most kezdődött. De máris destabilizálta a nem­zetközi kapcsolatokat, s a jelenleginél élesebb politi­kai és katonai konfrontá­cióhoz vezethet. E veszé­lyekre való tekintettel ja­vasolta már a Varsói Szer­ződés 1985. április 26-i var­sói ülésén, hogy a szem­ben álló felek egynegyedé­vel csökkentsék hadászati támadó fegyvereik számát és vegyék elejét az űrfegy­verkezésnek. „Nem aka­runk versenyezni senkivel abban, hogy ki emeli ma­gasabbra a nukleáris paj­zsot, de azt sem engedjük meg, hogy megbontsák a hadászati egyensúlyt” — mondotta Varsóban. Nem sokkal később le­vélben javasolta az ameri­kai elnöknek, (e javaslatot a párizsi nemzetgyűlésben meg is ismételte), hogy csökkentsék a felére a ha­dászati nukleáris fegyver- készletet, kössenek megál­AFGÁN TÉZISEK Tézisekben foglalták össze az afgán forradalom nemzeti­demokratikus jellegéről és legfontosabb feladatairól szó­ló megállapításokat Kabul­ban. Az okmányt Babrak Karmai, a forradalmi tanács elnöke, az ANDP KB főtit­kára terjesztette a forradalmi tanács kibővített ülésére meghívott párt- és állami ak­tíva elé. MAGYAR FELSZÓLALÁS AZ ENSZ-BEN New Yorkban az ENSZ- közgyűlés plenáris ülésen a délkelet-ázsai béke, stabili­tás és együttműködés kér­désének vitájában felszólalt Rácz Pál nagykövet, hazánk állandó ENSZ képviselője. Hangsúlyozta, hogy az álla­mok vagy államcsoportok kö­zötti vitás kérdéseket békés úton, tárgyalások révén kell megoldani. A regionális konfliktusok, beleértve a dél­kelet-ázsiai ellentéteket, köz­vetlen hatással vannak az ál­talános nemzetközi helyzet alakulására. Ugyanakkor a nemzetközi politikai helyzet javulása jótékony hatást gya­korolhat a regionális viszá­lyok rendezésére. MARCHAIS NYILATKOZATA Georges Marchais, az FKP főtitkára a Le Journal du Dimanche című vasárnapi lapnak adott nyilatkozatában leszögezte, hogy a kommu­nisták a gyökeres politikai változás programjával in­dulnak a márciusi parlamen­ti választásokon, s ezért nem számítanak arra, hogy a szo­cialista párttal való kor­mányzati együttműködésük felújítható. Az FKP fő választási té­máit így összegezte: a válság nem végzetszerű, a munka- nélküliség, a vásárlóerő csök­kenése nem elkerülhetetlen, hanem egy politika követ­kezménye, s ezt a politikát kell megváltoztatni. lapodást a közép-hatótá­volságú rakétákról, és ve­gyék elejét a csillaghábo­rús terveknek.- Ugyanakkor azt is kifejtette, hogy e cé­lok elérése a genfi szov­jet—amerikai tárgyalások legfőbb feladata, s hogy ennek kell alárendelni a november 19—20-ra terve­zett csúcstalálkozót is. S nem rejtette véka alá azt sem, hogy gyökeres for­dulatnak kell bekövetkez­nie, ha meg akarjuk men­teni a világot a nukleáris katasztrófától. V égezetül említést kell tenni arról is, hogy Mihail Gorbacsov hosszabb idő óta érdeklő­déssel figyeli a testvéri szocialista országok, köztük hazánk társadalmi és gaz­dasági fejlődését. Személyes tapasztalatokat is volt al­kalma gyűjteni például az 1983 őszén nálunk tett hi­vatalos látogatása alkalmá­val. Egyik beszédében utalt is rá, hogy „a gazdaságépí­tő munkában szerzett ta­pasztalatokat közkinccsé kell tenni”, noha nyilván­való, hogy nem lehet min­dent egy az egyben a part­nertől átvenni és alkal­mazni. Ez a felfogás is nagyfokú realizmusról tanúskodik, mint az eddig elhangzott beszédek és nyilatkozatok. Aki e könyvecskét figyel­mesen olvassa, választ kap korunk legfontosabb kérdé­seire. K. A. Amerika-ellenes tüntetés színhelye volt a perui főváros. A képen: a karhatalom emberei zárják el a tüntetők elől az amerikai követséghez vezető utat. A kor parancsa <-------------------------------------------------------------------------------------\ Kitüntetések A nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepsége­ken kitüntetéseket adtak át a vállalatoknál, szövetkezeteknél, intézményeknél élenjáró dolgo­zóknak. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Ónodi Sándor, a Volán vállalat gépkocsiveze­tője. A Munka Érdemrend bronz fokozatát Zilahi Ferenc- né, a Volán vállalat osztályve­zetője kapta. Kiváló Munkáért kitüntetést kaptak: Takács László, a me­gyei tanács osztályvezető-he­lyettese, Goes János, a gyü- gyei Almáskert Termelőszövet­kezet elnöke, dr. Tóth József, a TESZÖV titkárhelyettese, Tamás András, a TESZÖV el­lenőre, Molnár Lászlóné, a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat előadója, Deme László műve­zető, Fóti Károly gépkocsiveze­tő, Bánki István csoportveze­tő, Veszprémi Andrásné cso­portvezető, Temesvári Zsig- mond sütő szakmunkás (vala­mennyien a Mátészalkai Sütő­ipari Vállalat dolgozói), Fedor István, a Nyírkémia Vállalat betanított munkása, Szabó Fe­renc, a Nyírkémia Vállalat te­lepvezetője, dr. Baghy István, dr. Bodnár András és dr. Lu­kács Lajos, a megyei állat­egészségügyi és élelmiszer-el­lenőrző állomás állatorvosai, Bongár László üzemvezető-he­lyettes, Madarászi Viktorné el­adó, Vinczellér Ferencné beta­nított szakács (valamennyi a szálloda és vendéglátó vállalat dolgozói), Zentai Ferencné, az iparcikk-kiskereskedelmi vál­lalat csoportvezetője, Nagy Lászlóné, az élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalat boltvezető­je, Jászai Pál, az élelmiszer­kiskereskedelmi vállalat igaz­gatóhelyettese, Suszterics Gyu­la, a Tiszalöki Nagyközségi Tanács főelőadója, Marosné Földi Julianna, a megyei ta­nács főelőadója, Berecz György csoportvezető, Kuncsik János gépkocsivezető és Takács Jenő gépkocsivezető (valamennyi­en a Volán vállalat dolgozói). Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért TOT-kitüntetést ka­pott: Nagy László, a tiszaber- celi Bessenyei Tsz erőgépveze­tője, dr. Vékony János, a Szabolcs-Szatmár Megyei Bí­róság elnökhelyettese, Vass László, a nagykállói Nyírség Tsz villanyszerelője, Bóni La­jos, a TESZÖV osztályvezetője. Szülék Péter, a tiszaszalkai Búzakalász Tsz csoportvezető­je, Balázs János, a kálmánházi Rákóczi Tsz brigádvezetője, Ballai Bertalanná, a vasme­gyeri Micsurin Tsz üzemgazdá­sza, Novák László, a TESZÖV osztályvezetője, Tóth József, a barabási Lenin Tsz főágazat- vezetője, Babicz András, a nyíregyházi Ságvári Tsz bri­gádvezetője, dr. Mónus Berta­lan, a TESZÖV főmunkatársa, id. Fótos Miklós, a tiszadobi Táncsics Tsz állattenyésztője. Vámos Tibor, a nyíregyházi Vörös Csillag Tsz elnöke, Pe- the Gábor, a tiszadadai Kos­suth Tsz főágazat-vezető je és ifjabb Jurkinya László, az apa- gyi Hunyadi Tsz ágazatvezető­je. Kiváló Vasutas kitüntetésben részesült Faragó János záhonyi mozdonyvezető és Szatmári László, nyíregyházi vizsgáló főkalauz. Kiváló Munkáért mi­niszteri kitüntetést kapott Bal­ia István, a záhonyi biztosító­V berendezési és fenntartási fő­nökség műszerésze; Imre Ist­ván, mátészalkai vizsgáló főka­lauz, Ivanovszki István, nyír­egyházi mozdonyvezető, Matus Lajos, a záhonyi polgári fegy­veres őrség parancsnokhelyet­tese, Pecze János, a záhonyi üzemigazgatóság ügyintéző csoportvezetője és Rácz Barna, eperjeskei polgári fegyveres őr. Miniszteri dicséretet kapott Simon László, a záhonyi gépe­sített rakodási főnökség cso­portvezetője és Szabó Ferenc, Záhony állomás vezénylőtiszt­je. Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést kapott Fehér Jó­zsef, a tiszavasvári Alkaloida művezetője, Juhász Mihály, a máriapócsi tanács nyugdíjas elnöke, Markocsány András, a Vásárosnaményi Városi Tanács számvizsgáló bizottságának el­nöke, Mester Lászlóné, tisza- nagyfalui községi tanácstag, Tóth Béláné, nagydobosi köz­ségi tanácstag, Varga László, a megyei birkózószövetség fő­titkára, Villányi Istvánná, a Kisvárdai Városi Tanács pót­tanácstagja. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke elnöki elismerésben ré­szesítette Bárány Lászlónét, a kisvárdai tanács főelőadóját. Kedves Jánosnét, a nyíregy­házi tanács főelőadóját, Balasa Józsefet, a SZAVICSAV gép­kezelőjét és Vadnay Ákost, a SZAVICSAV laborvezetőjét. Az igazságügy-miniszter mi­niszteri dicséretben részesítet­te dr. Gyulai Gábor munka­ügyi bírót, Tóthné dr. Juhász Zsuzsanna nyíregyházi városi bírósági bírót, Kosa István me­gyei bírósági végrehajtót és Sohajda Béláné kisvárdai vá­rosi bírósági előadót. A Magyar Vöröskereszt elis­merő oklevelét kapta a Kölcsey Ferenc Gimnázium és Szak- középiskola, a kisvárdai Bes­senyei György Gimnázium és Szakközépiskola vöröskeresz­tes alapszervezete. A tanárképző főiskola ün­nepségén dr. Figula György főiskolai docens Érdemes Dol­gozó kitüntetést kapott. Az ENSZ emlékérmét dr. Fodor Mihályné főiskolai adjunktus vette át. Az OTP vezérigazgatója ve­zérigazgatói dicséretben része­sítette Sárady Béla főintézőt, a megyei igazgatóság revizo­rát és Nagy Istvánná főinté­zőt, a körzeti fiók csoportve­zetőjét. A kisiparosok közül Kiváló Szervezeti Munkáért arany fokozatával Turcsik László nyír­egyházi vízvezeték-szerelőt, bronz fokozatával Oláh Mi­hály tiszavasvári asztalost és Tálas Miklós nyíregyházi szo­bafestőt tüntették ki. A Kiváló Kisiparos kitüntetés ezüst fokozatát Éles Károly kisvárdai karosszéria-lakatos, Súgta András vásárosnaményi szobafestő és Pásztor József újfehértói autószerelő, bronz fokozatát pedig Hajdú Sán­dor csengeri kőfaragó és Ko­vács Endre fehérgyarmati kő­műves kapta. ötvenéves kisipari mun­kásságáért id. Simon Albert fehérgyarmati bádogost és Varecha József nyíregyházi férfiszabót tüntették ki. A Magyar Kereskedelmi Ka­mara elnökének dicséretét kap­ta Kun István, a Szatmár Bú­torgyár igazgatója. _______________________> A Bútoripari Szövetkezet napjai a NYÍR-D0MUSBAN (Nyíregyháza, Üj Erő u.) NOVEMBER 11—I6-IG. — Franciaágyas garnitúrák, — ülőgarnitúrák, — heverők, pamlagok, — hagyományos kárpitos garnitúrák BEMUTATÓJA VÁSÁRRAL EGYBEKÖTVE!

Next

/
Oldalképek
Tartalom