Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-11 / 264. szám

smernünik kell a világot, hogy érthessük. Értenünk kell a világot, hogy helyes irányba formálhassuk ál­lásfoglalásainkat, tetteinket. Ismernünk és érte­nünk kell múltunkat, jelenünket, a jövő várható tendenciá­it, mindazt, ami meghatározza a közösség, és benne az egyes személyék sorsát, cselekvési lehetőségét. Ismernünk és értenünk kell tehát a politikát. A politikát — a szó tág, mondhatnánk, legtágabb ér­telmében. Tudnunk kell a politikai élet eseményeiről, a döntésre jogosult és hivatott szervek elhatározásairól, a vezetők állásfoglalásairól. De tájékozottság szükséges ab­ban is, ami ezek mögött húzódik — nem nélkülözhető a gazdasági törvényszerűségek értő megközelítése, a nem­zeti múlt máig eleven tanulságainak, az országok sorsát egymáshoz kapcsoló nemzetközi folyamatoknak ismerete. A termelés, az értékesítés, a megélhetés, a művelődés, a szociális viszonyék, a települési körülmények — mind- mind összefüggnék a politikával, politikai tartalmat is hor­doznak. A politika világához napjainkban az élet rendkí­vül sokfajta szférája kapcsolódik, s egyikük mozgása sem látható át és érthető meg megfelelő politikai ismereteken alapuló műveltség nélkül. A közvetítő eszközök skálája a mai világban nagy­mértékben kiszélesedett. Az elektronika forradalma meg­sokszorozza az informálódás intenzitását. Ami mindezek ellenére nem veszítette el szerepét, az írott szó, amely vál­tozatlanul megőrizte kitüntetett helyét az ismeretek elsa­játításában. A könyv (miként az újság) a politikai tájéko­zódásban ma sem nélkülözhető. Sőt, alighanem az eddigi­nél is nagyobb szükség van rá, a hírek, információk özö­nében a mélyebb összefüggéseket elsősorban a politikai könyvek, folyóiraték segítségével lelhetjük meg. Az elem­ző, az átfogóbb folyamatokat ibemuitató művek segítenek hozzá, hogy a részletek sokasága rendszeres egésszé álljon össze, hogy felfedezzük az események, történések sokasá­gában a meghatározó törvényszerűségeket. Szükségünk van tehát a politikai tárgyú könyvekre. S ezt a szükségletet a könyvkiadás — nyugodtan mondhat­juk — növekvő színvonalon elégíti ki. A hazai és külhoni szerzők tollából napvilágot látó könyvek, tanulmányok, cikk- és beszédgyűjtemények a világpolitika, a gazdaság, a társadalmi élet megannyi területét világítják meg és mutatják be az eligazodni, művelődni kívánó olvasóknak. Az érdeklődés, az eligazodás vágya személyes indíté­kú, de nem csak az egyéni lét szükségleteiből ered. Társa- sadalmunk életének egyik alapvető vonása ma, hogy a dolgozó ember, az állampolgár, a társadalmi szervezetek tagja a korábbinál erőteljesebben válhat a döntések része­sévé, járulhat hozzá az elhatározások kimunkálásához. Márpedig érdemben állást foglaltai, legyen szó a vállalati stratégiáról, a település fejlesztéséről, a szociális feltételek alakításáról, vagy bármi másról, ez mindenekelőtt hozzá­értést igényel. Az járulhat Okosan hozzá egy-egy döntés­hez, aki képes felmérni a várható következményeket. BJhhez segítenek hozzá a politikai tárgyú könyvek, y amelyek fontosságára, társadalmi szerepére hiva­tott az ezekben a napokban zajló országos ren­dezvénysorozat, amelynék megyei megnyitóünnepségét kedden tartják Fehérgyarmaton. A megjelenő könyvek széles választéka, az író-olvasó találkozók és egyéb össze­jövetelek mind azt szolgálják, hogy még jobban egymás­ra találjon a politikai könyv és a politika iránt érdeklődő ember. Mégpedig nemcsak most a politikai könynapokon, ha­nem az esztendő minden napján. Gy. L. V _______________________________________J Ankét az urbanisztikai világnap alkalmából Mátészalkán Jövőt szolgáló városfejlesztés Mátészalkán november 10- én terület- és településháló­zat-fejlesztési ankétot ren­dezett az urbanisztikai vi­lágnap alkalmából a Magyar Urbanisztikai Társaság, a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság Szabolcs- Szatmár megyei szervezete, valamint az Építőipari Tu­dományos Egyesület máté­szalkai csoportja. A rende­zők kedves meglepetése volt, hogy erre a napra elkészült a városi pártbizottság és a városi tanács közös kiadásá­ban megjelentetett Mátészal­ka 1945—1985 című felszaba­dulásunk 40. évfordulóját köszöntő kiadvány. Az ankétot Forgács András, az MSZMP Mátészalkai vá­rosi Bizottságának első titká­ra nyitotta meg, majd Deb­recen város tanácselnöke, Acs István, a Magyar Urba­nisztikai Társaság városok tagozatának elnöke az ur­banisztikai világnapról em­lékezett meg. Jantner Antal építési és városfejlesztési miniszterhe­lyettes a terület- és telepü­léshálózat-fejlesztés időszerű feladatairól szólván beszélt az 1971-ben kialakított és el­fogadott településfejlesztési koncepció eredményeiről és hibáiról, a koncepció módo­sításának szükségességéről, arról, hogy lehettek már ellentmondások ebben a kon­cepcióban, a megvalósítása­kor már a mát és a legköze­lebbi jövőt tudtuk szolgálni vele. Hangsúlyozta és megér­tette ezt az értekezlet min­den előadója, hogy az urba­nisztika célja, vállalt felada­ta és dolga, hogy nemcsak a városokban, hanem a telepü­léshálózatban oly módon képviselje az alapvető embe­ri érdekeket, hogy az alap- és középfokú ellátás minde­nütt, de a kistelepülések kö­zelében is biztosított, a kor szintjén színvonalas legyen. Jelzi ezt az országgyűlés a témáról kapcsolatos határo­zata is. Közelebbi dolgainkról László András, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se szólt. Előadásában vázla­tos térképet rajzolt megyénk­ről, erről a sokarcú tájról, ahol éppen úgy megtalálha­tók az óriás falvak, mint az egészen kis települések, ahol a népességmegtartó munka hihetetlenül sokrétű, szinte településenként más és más. Kiemelte, hogy a terület új városainak és nagyközségei­nek dolga a hozzájuk tartozó terület ellátása is. És ez már nemcsak az alapellátásra vo­natkozik. Ezeknek a telepü­léseknek olyan középponttá kell lenniük, amelyek később a városi funkció ellátására is alkalmasak lesznek. Mátészalka város közép­távú fejlesztési elképzelései­ről Kövendy Lajos, a város tanácselnöke tartott a város történetét, eddigi fejlődését is ismertető előadást. Ezt kö­vetően került sor Mátészal­ka centrumában a Hild Já­nos emlékpark ünnepélyes felavatására, ahol részt vett Varga Gyula, a megyei párt- bizottság első titkára. A há­romezer négyzetméternyi alapterületű belvárosi parkot Barna Gábor, a Magyar Ur­banisztikai Társaság főtitká­ra adta át a város közönsé­gének. (bartha) Teljesített éves terv Nyugodtan dolgozhatnak a Nyíregyházi Cipőipari Szö­vetkezetben, már teljesítet­ték az idei tervüket, s meg­kötötték a jövő évi export- szállításokra is a szerződést. Így 1986-ban 425 ezer pár férficipőt gyártanak szovjet megrendelésre. Ez az esztendő kiugróan jól sikerült a nyíregyháziak­nak. Háromnegyed év alatt • 190 millió forint termelési értéket produkáltak, s úgy látják 1985 végéig elérhetik a 240 milliót. (Az éves ter­vük 160 millió forint volt.) Ennek megfelelően cipőkből is többet gyártanak a terve­zettnél, s nagyrészt külföldi piacokon értékesítik. Legna­gyobb vásárlójuk a Szovjet­unió, emellett szállítanak Csehszlovákiába és az NDK- ba. S mivel két hónap múl­va új ötéves tervet kezdünk, megvonták a hatodik mérle­gét. Eszerint százmillió fo­rinttal teljesítik túl az erede­ti tervet, az exporttervüket pedig több mint kétszázmil­lióval. Az eredmény értékét csak növeli, hogy az öt évvel ezelőtti, változatlan dolgozói létszámmal termelnek most is. Vagyis belső átszervezés­sel, a munkaidő jobb kihasz­nálásával sikerült a tervüket túlteljesíteni, (sb) Hazaérkezett Ungvárról Pelitikai míiveltségiink A Ganz Műszer Művek nyírbélteki közlekedési műszergyárában havi átlagban 4—5 ezer volt- és ampermérőt készítenek külföldi és belföldi megrendelésekre. Képűn­kön : Berkli Ferencné a számskálákat szereli a mérőórákra. (Császár Csaba felvétele) megyénk delegéciéja Hazaérkezett a Szovjet­unióból az a Szabolcs- . Szatmár megyei küldött- ; ség, amely Ukrajna Kom- ! munista Pártja Kárpáton- i túli területi Bizottsága j t meghívására részt vett a ! nagy októberi szocialista i forradalom 68. évforduló- f ja alkalmából Ungváron ; rendezett ünnepségeken. A delegáció — amelynek : vezetője Gyuricsku Kál- ' | mán, a megyei pártbizott­ság titkára, tagjai: Csorna ' Tiborné, a baktalóránthá- zi nagyközségi pártbizott- | ság titkára és Hegymegi j j István, a Szamos menti | Állami Tangazdaság igaz- j gatója volt — kárpáton- ; túli üzemeket, intézmé­nyeket is meglátogatott. A rakamazi Győzelem Termelőszövetkezetben 800 hektáron termeltek kukoricát. Jól haladnak a termény betakarításával. Az eddigi eredmények alapján jobb átlagtermést érnek el, mint tavaly. (Elek Emil felvétele) MÁR NOVEMBERBEN... Téli felkészülés a Volánnál Fagybrigád, melegítő járatás Sok apró teendőt jelent minden év végén a Szabolcs Volán Vállaltnál a téli felké­szülés. A nehezebb üzemel­tetési feltételek között csak akkor várható el, hogy me­netrend szerint induljanak a helyi és helyközi autóbusz- járatok, ne akadjanak el út­közben a teherszállító jár­művek, ha a számtalan rész­letre kiterjedő munkát idő­ben elvégzik. Az öregedő gép­park még nagyobb figyelmet, törődést igényel. A tavalyi igen kemény tél bizony sok kellemetlenséget, nehézséget okozott a Szabolcs Volán Vállalat dolgozóinak is. Fokozta a gondokat, hogy nem sikerült mélydermedé- sű gázolajat beszerezni, így a hideg éjszakákon idősza­kos járatással óvták a jár­műveket az elfagyástól. Most október végéig feltöltötték az üzemanyagkutakat a téli hő­mérsékletet jobban bíró gáz­olajjal. Mátészalkán például ötvenezer, Kisvárdán hat­van-hatvanötezer litert tar­talékolnak a mélydermedésű gázolajból, mely mínusz húsz fokig biztonsággal használ­ható. Kisebb lehűléskor a gázola­jos járművek üzemanyagá­hoz dermedésgátló adalékot illetve mínusz tíz fokig pet­róleumot kevernek. Az utób­bi anyagokat már november 10-től hozzáadagolják a gáz­olajhoz, hogy egy váratlan, gyors lehűlés se okozhasson gondot. A téli felkészülés ter­mészetesen együtt jár a jár­művek alapos műszaki felül­vizsgálatával. A háromszáz autóbuszt, a 460 teherjármű­vet, a rakodógépeket már feltöltötték fagyállóval, be­állították a fékeket, fényszó­rókat. A gépkocsivezetők gyakorlati oktatáson felele­venítették, mi a teendő a té­li üzemeltetéskor. A Szabolcs Volán Vállalat telephelyei idén is fagyszol­gálatot sízerveznek. A fagy­brigádok feladatai közé tar­tozik a reggeli indítás, szük­ség esetén a melegítő jára­tás, valamint az úton elakadt járművek mentése. A nem telephelyen éjszakázó, tá­volsági közlekedésű autó­buszok egy részét elektromos (Folytatás a 4. oldalon) Mesebeli „hármassal“ (2. oldal) ★ Megnyerni az időt (3. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom