Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-07 / 262. szám

ÜNNEPI MELLÉKLET A Központi Lenin Múzeum belseje A Központi Lenin Múzeum Moszkva, Forradalom tér 2. Itt, a szovjet főváros cent­rumában áll a Központi Le­nin Múzeum. Hatvan év alatt az országból, s a világ min­den tájáról 55 millió ember látogatta meg. A múzeum harmincnégy termében több mint 12,5 ezer kiállítási tárgy látható a mú­zeum birtokában lévő 800 ezerből. Közöttük vannak Leninnek és családjának sze­mélyes holmijai, az életével kapcsolatos dokumentumok, művészi alkotások. A kiállítási tárgyak felidé­zik a kort, amelyben Lenin dolgozott. Az első teremben nemcsak dokumentumfotók, eredeti könyvek, az Uljanov család bútorai láthatók, ha­nem az ifjú Vologya Uljanov szobájának egy részlete is. A második teremben, amely az Iszkra című lap kiadását mu­tatja be, látható egy kandalló abból a lakásból, melyet Londonban bérelt. A kan­dallót és a tapéta egy részét az angol munkások mentet­ték meg a második világhá­ború alatti német bombázás­kor. Abban a teremben, me­lyet az Oroszországi Szociál­demokrata Munkáspárt II. kongresszusának szenteltek, látható a Lenin rajza után készített sakkasztal az ille­gális irodalom számára ké­szült titkos rekesszel. Több, az emigráció időszakából va­ló tárgyat a múzeum Wil­helm Piecktől kapta. A Központi Lenin Múzeum rendszeres kapcsolatot tart tizenegy külföldi múzeum­mal és húsz Lenin-múzeum: mai. N. Medzmariasvili: Győzelem, Parujr Szevak: Nem jönnek gyakran, de sose késnek; jókor születnek, korra pontosan, csak még előbb is, koruk előzve, és a világ ezt meg nem bocsátja. Vannak őseik, nem hazátlanok, apjuk és anyjuk sosem akárki; felmenőik közt ott a vadember, ki nem tud többé barlangban élni. Származnak ők az öregembertől, aki szívesen hált egy hordóban. Őseik közt ott van az az ifjú, ki arcmásába beleszeretett. Elődeik közt ott vannak mind-mind, kik lelkűket az ördögnek adják, Hagyomány és jelenkor a szovjet festészetben A szovjet kultúra napjai alkalmából a moszkvai Tre­tyakov képtár, a kujbisevi Szépművészeti Múzeum és a Szovjetunió kulturális mi­nisztériuma anyagából állí­tottak ki igényes válogatást a Szépművészeti Múzeumban. A realizmus változásait, a hagyomány és újítás szere­Jelena Bebutova: Tájkép pálmákkal pét érzékeltetik a rendezők az elmúlt másfél száz év orosz festészetében. A realizmus olyan ki­emelkedő mesterei, mint Ve- rescsagin, a tengerfestő Aj- vazovszkij, vagy a Munkácsy Mihállyal egy időben mű­ködő, nagy lélegzetű törté­nelmi pannókat festő Szuri- kov képein az orosz föld és nép jellegzetességei kaptak ihletett hangot. A hagyományok ereje és a modernség előrevivő len­dülete küzdött egymással a századvégen a hatalmas or­szág képzőművészetében is. A művészeti irányzatok és csoportosulások színes tab­lójából az 1871-ben alapított vándorkiállítás. társaság tagjainak képei tűnnek ki új, a valóságot kritikusan mér­legelő szemléletükkel. Fő mű­fajuk a népi életkép volt, ezeken az orosz kisemberek hétköznapjait ábrázolták (Makovszkij, Szavranov, Levitan). Az orosz tájak köl­tői szépségének érzékelteté­sére friss hangot találtak. A XIX. század végének és a XX. század elejének festé­szete is tükrözi azt a válság-* hangulatot, melyet az orosz társadalom a nagy októberi forradalmat megelőzően átélt. Az 1903-ban megalakult „Orosz Művészek Szövetségé­nek” tagjai voltak a zászló­vivők. Kokorin, Tuzsanszkij, Vinogradov képeiken a Ván­dorkiállítási Társaság hagyo­mányát folytatták, de az eu­rópai fejlődést is vigyázták, ök voltak az orosz impresz- szionisták. Munkásságuk a helyi hagyományba ágyazó­dik. Műveiket széles, szabad ecsetjárás, líraiság, életöröm jellemzi. A polgárság kriti­kája festői metaforákban ka­pott hangot. A franciaorszá­gi művészeti forrongások az 1910-ben alapított Káró Bubi társaság képein követhetők leginkább a futurizmus és a fauvizmus formajegyeivel, kompozíciós sémáival, szín­dinamizmusával. Koncsalov- szkij, Rosanova, Menykov el­ső világháború előtt készült képei már témaválasztásuk­kal is az új, technicista kor­szak hírnökei. Koncsalovszkij Cadiza rózsaszín színálmai­val a szürrealizmus közeledé­sére is utal. A nagy októberi forrada­lom felrázta a művészek al­kotó energiáit. Festők kezük­ben fegyverrel is küzdöttek az új célokért, de a plakátok, transzparensek nyelvén is szolgálták az új társadalom felépítését. Először absztrakt eszközökkel, majd a monu­mentális propaganda lenini elvének meghirdetése után a megújult realizmus tartal­mi-forradalmi megoldásai­val ábrázolták az ország éle­tében végbement nagy válto­zást. A dokumentumszerű hű­ség, a forradalmi pátosz és az orosz realista hagyomány egybefonódása jellemzi a kor­szak java alkotásait, a szov­jet hősök ábrázolásait, mint Jüannak a Kreml 1917-es ostromát megjelenítő művén, vagy Geraszimov Asszony szitával című, életteli orosz parasztasszonyát ábrázoló ké­pén. A szocialista realizmus módszerei a harmincas évek­ben formálódtak ki. Nagy szerepet kaptak bennük a Vándorkiállítási Társaság ha­gyományai, műveiknek opti­mista derűje. Az emberábrá­zolásé volt a főszerep a szov­jet társadalom új típusainak gyakran patetikus megörökí­tésével. A tájképeken Gricaj és Mojszejenko ipari tájáb­rázolásaikat az impresszio­nista tájkép hagyományába illesztették. A korszak főmű­veiből Dejneka monumentá­lis Fürdőző nője és Geraszi­mov Lenin az emelvényen, című látható a budapesti ki­állításon. A Nagy Honvédő Háború tragikus évei, a szovjet nép hősies helytállása új képté­mákat és új megoldási for­mákat hozott. Drámaiság, emelkedett pátosz jellemzi a korszak képzőművészetét az erős dokumentáló igény mel­lett, mely ma is nyomon kö­vethető a földrésznyi ország művészetében. A béke meg­változtatta a művek alap­hangját. A felszabadultság, az életöröm, a diadal, az új felfedezések izgalma a képe­ken is követhető az élet problémáinak vállalása mel­lett. Brestyánszky Vera Pjotr Koncsalovszkij: Gad íz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom