Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-05 / 260. szám

1985. november 5. Kelet-Magyaronxág 7 A nagyvilág tudományából A bőr, mint szűrő Az ember bőre nem egy­formán ereszti át a különfé­le vegyi anyagokat. A mün­cheni balneológusok ezt a körülményt a gyógyvizek ha­tása szempontjából vizsgál­ták. Egyebek között megálla­pították, hogy az illő olajok és gázok gyorsan áthatolnak bőrünk felső rétegein, a ké­nes fürdők vize azonban at­tól függő mértékben szívódik fél, hogy milyen vegyi alak­ban jut a kén a bőrünkkel kapcsolatba: a szulfidiono­kat a bőrünk gyorsan elnye­li, ellenben a szulfátionokat csak nagyon lassan, gyengén. A bőrben ugyanis az anya­gok lerakódnak, illetőleg tá­rolódnak, s csak fokozato­san jutnak be testünkbe. Némely anyag gyorsan fel­szívódik, mások hosszabb ideig tárolódnak a bőrünk­ben, s hatásuk csak később, a kúra befejezése után mu­tatkozik meg. Ekként a bőr kiválasztó szűrőként visel­kedik. Például egy gyógyfür­dőzés során a káliumból húszszor annyi tárolódik a bőrünkben, mint amennyi azonnal felszívódik. A vas­nál ez az arány 1:370, a kal­ciumnál 1:2000 is lehet. A szaruréteg megvastagodása a gyógyvíz felszívódását nagy mértékben csökkentheti, a bőrfelület sérülése viszont több ezerszeresére növelheti, ez pedig már káros is lehet. A legfényesebb csillag A bochumi (NSZK) csil­lagvizsgáló munkatársai az eddig legfényesebb és legna­gyobb tömegű csillagot azo­nosították. A chilei óriás- távcsővel kimutatták, hogy a tőlünk 150 ezer fényévnyire lévő R—136 a jelzésű fény­forrás tulajdonképpen egyet­A mezőgazdaságban kelet­kező nagy mennyiségű trá­gya hasznosításának sokat ígérői módját dolgozták ki Hongkongban. A baromfitrá­gyát egy mesterséges tóba szórják bele, amitől árvaszú­nyoglárvák szaporodnak el benne nagy tömegben. A lár­vák a trágya alakos részeit, a lebontásban tevékenyen részt vevő baktériumokat és a felszabaduló tápanyagon elszaporodó algákat fo­gyasztják el. A víz hőmér­séklete 15—30 C-fok. A 675 négyzetméter felüle­len szupermasszív objektum. Eddig a Magellán-felhőben lévő csillagok halmazának tartották. A szupercsillagnak legalább ezer naptömegnyi a tömege és számilliószorta több fényt sugároz ki, mint a mi Napunk. tű kísérleti medencébe 1440 kg baromfitrágyát juttattak, s ötven nap múlva a tó ví­zének leengedésekor 140 kg árvaszúnyoglárvát halászhat­tak le. A lárvákkal akváriu­mi halakat, ivadéknevelő halgazdaságokban pedig hal­ivadékot tápláltak. Az azon­nal fel nem használt meny- nyiséget mélyfagyasztással tartósítják. Bár a kísérletet csak 'ba­romfitrágyával végezték, a kutatók szerint elképzelhe­tő, hogy e célra más állatok trágyája is megfelel. Műanyag habok A műanyagok éghetőségének vizsgálata és éghetőségük meg­ítélése meglehetősen bonyolult feladat. Még több nehézséget okoz a műanyag habok éghető­ségének vizsgálata, ugyanis ha­gyományosan sajtolt, fröccsön­tött vagy extrudált (sajtolt) tö­mör műanyagok sűrűsége álta­lában 0,9—1,5 gramm/köbcenti- méter között van, a műanyag habok fajlagos tömege viszont 0,010—0,500 gramm/köbcentiméter között változhat. Ez azt jelenti, hogy tömör műanyagok eseté­ben a nagyobb sűrűségű mű­anyagból készített szabványos próbatest tömege csak körülbe­lül 1,6-szorosa a legkisebb sű­rűségű műanyagból készített próbatest tömegének, műanyag habok esetében ez a tömegvi­szony azonban jóval szélsősége­sebb, márpedig valamely anyag éghetőségében a tömegnek Igen lényeges szerepe van. Tömör műanyagoknál az anyagi minőség az elsődleges. Habanyagoknál a gyakorlatban a habszerkezetet tekintik elsőd­legesnek, és másodszor veszik figyelembe az anyagi minősé­get. Pédig a műanyag hab ké­szülhet fenol-formaldehidből vagy karbamid-formaldehidből,’ lehet kemény vagy lágy poli- uretán, pvc, polisztirol, vagy polietilén. A skála tehát a hőre keményedé műanyagtól a hőre lágyuló és égés közben lángoló olvadékcseppeket termelő poli- olefinekig terjed. Ez a tény sem könnyíti meg a műanyag habok éghetőségének vizsgálatát. Mezőgazdasági statisztikai évkönyv, 1984. Az évkönyv első fejezete ösz- szefoglalja a mezőgazdaság leg­fontosabb mutatóinak alakulását a 70-es évektől, majd az 1984. év számadatait adja közre, rend­kívül részletes és sokoldalú bon­tásban. Tájékoztat a termelés szemé­lyi és anyagi feltételeiről, ezen belül közli a létszám, a foglal­koztatottság, a kereset, a jöve­delem és a földterület alakulá­sának, valamint az állóeszközök és a beruházások mutatóit. Részletesen foglalkozik az agro­technika fejlődésével, a techni­kai színvonallal, és az energia­felhasználással, ismerteti az ezekkel összefüggő kutatási-fej­lesztési eredményeket és ráfor­dításokat. A népgazdasági és globális termelés értékének bemutatását követően közli a kötet a nö­vénytermelés (beleértve a zöld­ség-, gyümölcs- és szőlőterme­lés), az állattenyésztés, illetve az alaptevékenységen kívüli ter­melés eredményeit. A termelői árak alakulására és a termékek értékesítésére vonatkozó adato­kat visszatekintő táblák tartal­mazzák. A kötet összehasonlító táblái hasznos információkat adnak a világ, ezen belül a KGST-tag- országok, a Közös Piac és más, fejlett mezőgazdasággal ren­delkező országok termeléséről. Emberszabású robotok Japán mérnökök ember- rom keze van. Két karjával szabású robotok kifejleszté­sén dolgoznak a házi-, a hi­vatali- és a kórházi munka automaitizálására. Az Auto- max elnevezésű robot végig­halad a padlón és seprőjével eltávolítja a szemetet, hul­ladékot. Az autóakkumulátor áramforrású robotot idegen hangok vagy fényfelvillaná­sok észlelésére alkalmas ér­zékelőkkel lehet felszerelni, — ebben az esetben gépi éj­jeliőrként működik, öt ujja van, amelyekkel érzékelheti az akadályokat: a falakat, a bútordarabokat. A Fujitson cég „titkár”-robotjának há­Haltáplálók ugyanúgy lapozza a papírla­pokat, ahogyan áz ember, a harmadikkal pedig bélyeg- ■zőt üt rájuk. Levélírásra is beprogramozható: golyóstol­lat kell adni a kezébe és tollba kell mondani a leve­let. Megtaníthatják különbö­ző stílusú írásra is. A tokiói Waseda egyetem orvosi ro­botjának huszonöt ujja van. Egyik alkalmazási területe az emlőrák korai felismeré­se: ujjainak tapintóérzeteit a központi számítógépbe táp­lálják, és így kimutathatják áz emberi kézzel nem érzé­kelhető kis csomókat is. trágyából A népszerű pingvinek EZREK MUNKÁJÁVAL Így készül az ötéves terv A hagyományokhoz híven, a karácsony előtti napokban minden bizonnyal összehív­ják az országgyűlést, hogy a hetedik ötéves terv törvényjavaslatát megtárgyalják. Ahogy ilyenkor szokás, ezúttal is milliók ülnek majd otthon a tv-készülék előtt, s hallgatják majd az expozét, amely szerint 1986—90 kö­zött a nemzeti jövedelem termelése 14—17, az iparé 13—16, a mezőgazdaságé 10—12 szá­zalékkal növekedik. Az előadó várhatóan kifejti, hogy bár a tervcélok látszatra mér­téktartók, szerények, 1981—85-höz képest mégis a gazdasági élet megélénkülését és biztató javulását tükrözik. De ne folytassuk tovább a jövőbe tekin­tést, már azért sem, mert (bár a felsorolt számok már biztosnak ígérkeznek) az új, középtávú terv egyes részletkérdéseiről még vita folyik. Nézzük meg inkább, mi történik addig, amíg a törvényjavaslat a honatyák elé kerül? Mikor kezdték meg az előkészü­leteket, kik vesznek benne részt, s ki fele­lős a tervjavaslat kidolgozásáért, a munkák irányításáért? A tervhivatal irányításával 'Az utóbbi kérdésre válaszolni a legköny- nyebb, hiszen nyilván az OT tölti be a „kar­mester” szerepkörét. A nagyarányú munka résztvevőinek felso­rolása viszont már sokkal nehezebb. Értelem- szerű, hogy minden minisztérium és országos főhatóság (köztük például az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, Anyag- és Árhivatal, Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal stb.) kiemelt részt vállal a tervja­vaslat kidolgozásából. Hasonlókat mondha­tunk a Magyar Tudományos Akadémia és egy seregnyi kutatóintézet (Világgazdasági, Közgazdaságtudományi, Szociológiai Kutató Intézet, az MSZMP KB Társadalomtudomá­nyi Intézete, a Konjunktúra és Piackutató, az Ipargazdasági, Agrártudományi Intézet, illetve kutatóintézet) szerepköréről is. Vég­tére is egy ötéves terv kimunkálása tudo­mányos igényű és mélységű elemzéseket, prognózisokat követel. A segítőtársak közé tartozik még mintegy 110 vállalat (róluk még részletesebben szó­lunk), a 19 megyei, és természetesen a Fő­városi Tanács és 11 érdekképviseleti szer­vezet, vagyis a KISZ, SZOT, TOT, Hazafias Népfront, Nőtanács, MTESZ, Magyar Ke­reskedelmi Kamara stb. De minthogy a SZOT az ágazati szakszervezetekhez is el­küldte a tervjavaslatot — az Orvos-Egész­ségügyi Dolgozók Szakszervezete is megtár­gyalta például — még felmérni is nehéz volna, hány ember munkájával, aktív köz­reműködésével készül el a törvénytervezet. Csak egy a biztos: több ezerre tehető az al­kotók és segítők száma. A népgazdaság és a vállalatok alkatrészek és részegységek központi fej­lesztésének programját. Űj program is in­dul Az elektronika alkalmazása és széles kö­rű elterjesztése címmel. S magától értető­dik, az államilag preferált vállalati akciók közé tartozik a biotechnológia, robottechni­ka, videotechnika gyártása, meghonosítása, elterjesztése is. A megyék is terveznek Három és fél évtizede, amióta ötéves ter­vek készülnek Magyarországon, mindig az volt a szokás, hogy a 19 megyei, s termé­szetesen a Fővárosi Tanács is elkészítette a maga középtávú programját. Ebben most sincs változás. Mégis' felületesség volna egyenlőségjelet tenni a múlt és a jelen közé, mert szembeötlőek a különbségek is. Hogy miért, az némi indoklást igényel. Is­meretes, hogy 1986. január elsejével új gaz­dálkodási rendet vezetnek be a tanácsoknál. A változásnak az a lényege, hogy több pénz marad a városi és községi tanácsoknál, ami egy csapásra igencsak megnöveli az önálló­ságukat, s vele együtt a felelősségüket. Bár 1968, a gazdaságirányítási reform első szakaszának bevezetése óta a tanácsok ön­állósága fokozatosan növekedett, mégis ér­vényben maradtak bizonyos tervlebontásos módszerek. Ennek egyik példája a célcsopor­tos lakásépítési keret: a költségvetés adta, előírva, hogy csak erre a célra lehet fel­használni. Január elsejétől ez a keret is megszűnik. A pénzügyi kormányzat ugyan­is joggal mondhatja a tanácsoknak: jóval több pénz marad nálatok, döntsetek a leg­jobb belátásotok szerint! Az új helyzet persze új tervezési mód­szereket követel. Idáig például csak a nép­gazdaság ötéves terve jóváhagyását követő­en készítették el a megyék sajátjukét. Most, a növekvő önállóság és felelősség időszaká­ban ez az út már nem járható. Ezért a nép- gazdasági tervjavaslat kidolgozásával pár­huzamosan — a megyék is kimunkálták a maguk tervkoncepcióját és alaposan megvi­tatták. Ezt követően — ugyancsak a nép- gazdasági tervvel egy időben annak része­ként — elkészült a megyék ötéves tervja­vaslata is. A megyék tervkoncepciójáról is azt mond­hatjuk, amit a 110 iparvállalatéról: az alap­vető dolgokban összhangban vannak a mak- roökonómiai elgondolásokkal. De akadnak ellentmondások, vitatott részek is. A legtöbb megye például kevesebb állami lakásépítést tervez, mint ahogy a népgazdasági tervja­vaslatban elképzelték. E megyék arra hivat­koznak, hogy nagyon elmaradtak a csator­názással, szennyvíztisztító művek létesítésé­vel, nem halogatható .tovább ez a beruhá­zás. A szakszervezetek meg mások viszont azt mondják: már így is kevés az olcsó bé­rű lakás, nem csökkenhet tovább az ará­nyuk. Ez bizony súlyos dilemma, amire rö­videsen megoldást kell találni. Vigyázó szemeteket... Vigyázó szemeteket Párizsra vessétek — írta hajdan a költő, amikor még Franciaor­szág volt a forradalmak szülőhazája. Nap­jainkban — a gazdaság meghatározó szere­pét ismerve — így módosíthatjuk ezt a mon­dást: vigyázó szemeteket a KGST-re ves­sétek ! A tények: Magyarország nemzeti jövedel­mének felét a külkereskedelmi forgalomban, mindenekelőtt az európai KGST-országok- ban, azok között is elsősorban a Szovjet­unióban kell realizálnunk. Értve ez alatt: bevételeink felét külföldön kell „megkeres­nünk”. Olyan termékek tömeges exportjá­val, amelyekre ezeknek az országoknak szük­ségük van. Ezért immár 1983 ősze óta — akkor kez­dődött el a hetedik ötéves terv kimunkálá­sa — tervegyeztető tárgyalások folynak szo­cialista partnereinkkel. Az elképzelések ösz- szehangolása jól halad, több országgal alá­írtuk már az öt évre szóló kölcsönös áru- szállítási, gazdasági együttműködési szerző­déseinket. Csak ilyen előzmények és ennyi munka után vállalkozhattak a szakemberek az öt­éves tervjavaslat immár paragrafusokba foglalt megszövegezésére. A textus persze még most is változhat, hiszen gondosan át kell tanulmányozni majd az érdekképvise­leti fórumok — KISZ, SZOT, TOT meg má­sok — módosító javaslatait. Mire ezzel vé­geznek, közeledik a karácsony, a parlamenti vita időszaka. mrnw ¥” «íorrSi> méterre vagy még mélyebbre süllyednek a vízbe. A pingvineknek 17 faja is­mert, valamennyi kizárólag a déli félgömb lakója. Kettő költ az antarktikus kontinensen, ki­lenc a délsarki szigeteken, és hat a mérsékelt égöv alatt. A legzordabb állapotok, ame­lyeket csak madár választhat magának, a császárpingvin te­lepein uralkodnak. Csodával ha­táros ellenállóképességgel bir­kózik meg a viszontagságokkal. Felállva kb. egy méter magas, és tekintélyes súlyt (40 kilo­grammot) ér el ez a legnagyobb pingvin. Csak az ilyen tömzsi, hájas madár tud dacolni az idő­járás zordságával. Könnyen áll­ja a mínusz 20 és 62 C-fok kö­zötti hőmérsékletet, tehát néha 100 C-fok különbség is van tes­te és a külvilág hőmérséklete között. De még keményebb ter­heléseket is elbír, például ami­kor hóviharok zúgnak a nyílt síkságon. Kiszámították, hogy a 110 km-es óránkénti sebességgel száguldó viharok hűtő hatása mínusz 20 C-fok mellett, szél­csendes hőmérsékleten, mínusz 180 C-foknak felel meg. A kemény időben a pingvinek a lehető legkevesebbet mozog­nak, többnyire alszanak a hete- kig-hónapokig tartó sarki tél sö­tétsége idején. Szorosan egymás mellé tömörülve dacolnak a tomboló jégviharral. És a ter­mészet különös tréfája: a csá­szárpingvin a legkeményebb tél közepén költ. Képünkön: császárpingvin-ko- lónia az Antarktiszon. A madarak változatos, színes világában van egy csoport, amely nálunk nem él, sőt ter­mészetes élőhelye igen távol esik tőlünk, a világ másik fe­lén, a déli féltekén, mégis igen népszerű. Ez a madár a ping­vin. Függőleges testtartása, já­rása, fekete-fehér színezete, amely annyira emlékeztet a frakkviseletre, kedvelt témája a karikatúristáknak is. Testük teljesen átformálódott a vízi életmódhoz: torpedó ala­kú, bőrük alatt vastag, hőszige­telő zsírréteg rakódott le. Tolla­zatuk sűrű, zsíros, az egyes tol­lak rövidek és pikkelyszerűen borítják a madár testét. Szár­nyuk uszonnyá formálódott át. Úszóhártyás lábuk testük hátsó részére tolódott, ezért a száraz- földön az emberhez hasonlóan, egyenesen járnak. Tüdővel lé­legeznek, de igen sokáig tudnak a viz alatt maradni, s olykor 20 Már utaltunk rá: az OT mintegy 110 ipari, mezőgazdasági, építőipari, közlekedési, bel­kereskedelmi vállalatot kért fel arra, hogy készítsék el stratégiai fejlesztési elgondolá­saikat, s juttassák el azt a Tervhivatalba. Nehéz lenne ugyanis megalapozott tervet kidolgozni, ha azt sem tudnánk, mire szá­mítanak, készülnek a gazdálkodó szerveze­tek? A 110 koncepciót áttanulmányozva egyér­telművé vált, hogy-az alapvető dolgokban szinkronban vannak a vállalati és népgaz­dasági elképzelések: mindkét szinten dina­mikusabb gazdasági növekedésre számíta­nak például. De az is kiderült, hogy minden vállalat növekedni, fejlődni akar. Csakhogy ez a világ egyetlen országában sincs így. Ha kitekintünk az országhatáron, azt látjuk, hogy külföldön egyes iparágak, alágazatok igen gyorsan, mondhatnánk látványosan iz­mosodnak (elektronika, robottechnika, bio­technológia stb.), mások pedig stagnálnak, sőt relatív, vagy abszolút mértékben is ve­szítenek a súlyukból. (Ilyen például a ko­hászat és hajógyártás.) Még a nálunk gaz­dagabb országok is a nagy jövőjű iparágak­ba összpontosítják az erőforrásaikat. Te­hetünk-e mi másképp? Mindez szónoki kérdés, amely önmagá­ban hordja a választ is. Ezért a tervjavas­lat — az örökzöld témának látszó anyag-, energiagazdálkodás további korszerűsítése mellett — kiemelt támogatásban részesíti például a gyógyszer, növényvédő szer és in­termedier gyártás, illetve az elektronikai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom