Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-04 / 259. szám

1985. november 4, Keiet-Magyarorflxág 7 Dél-Korea a VB-n Szöulban és Sydneyben euró­pai idő szerint vasárnapra vir­radóra újabb két világbajnoki selejtező labdarúgó-mérkőzést játszottak. Dél-Korea hazai pá­lyán is legyőzte Japánt, s így az Ázsia részére fenntartott két helyből az egyiket lefoglalta a mexikói huszonnégyes döntő­ben. A VB-döntőből így már 17 hely foglalt. Sydney: Ausztrália—Oj-Zéland 2:0 (1:0) Ünnepi emlékváltó A hagyományos november 7-i váltót ma délután 15 órá­tól rendezi a megyei atlétikai szövetség Nyíregyházán. Rajthely: Korányi Frigyes út eleje (SZÉSE teniszpálya mel­lett.) Útvonal: Korányi Frigyes út, Eperjes utca, Ószőlő út. A szervezők általános és középiskolák, sportegyesületek, üzemek 8 fős csapatait várják a rajtnál. Jelentkezni a hely­színen lehet A négy dudás... Ezúttal elfértek egy „csárdá­ban”, mármint a nyíregyházi stadion játékcsarnokában. A négy dudás — a helyi kereske­delmi és ipari ágazati KISZ- bizottság, a Taurus Gumigyár, valamint a papírgyár — rende­zett játékos vetélkedőt. Hét­órás (15—22-ig) maratoni küz­delem után dőlt el, hogy me­lyik csapat állt legjobban a „muzsikásokból”. Volt többek között kosárdobó verseny, ügyességi váltófutás, fekvőtá­masz, helyből távolugrás, táncverseny, zsákban futás és dekázási bajnokság. öregek és fiatalok jól mu­lattak mint nézők, és remekül szórakozhattak mint szereplők, kora délutántól késő estig. Kosárlabda NB I Biztos nyíregyházi győzelem Ny.-házi Tanárképző— MAFC 87:68 (35:30). Nyíregyháza, városi stadi­on 300 néző, v.: Varga G. Homoki Katalin — 28 pont! A Tanárképző— MAFC mérkőzésen a mezőny legjobb játé­kosa volt. — Gratulálunk. — Köszönöm. — Milyen érzés siker fényében lenni? — Felemelő és nagy­szerű dolog. — Meglehetősen jó a dobóteljesítmény. Nemde? — Még sohasem ér­tem el ennyi talála­tot. — Most hogyan si­került? — Nagyon készül­tünk valamennyien a MAFC csapata ellen. Engem külön is „fel­dobott”, amikor meg­tudtam, hogy kezdő ember leszek. Kati pályára lépett és győzött. Kevés ki­vétellel végigjátszotta a mérkőzést. Alapo­san kihajtotta magát. — Milyen -volt ellenfél? — Kapkodtak az ele­jén. .. — Es a végén? Budamovios. Nyh. Tanárkép­ző: Szilágyi (16), Homoki (28), Tóth i(l), Fahkaskiszki- né (8), Dézsi (24), Csere: — Nem bírták a ha­zai csapat iramát. — A Tanárképző já­téka? — Nálunk jobban „ment” a labda... A ^Bessenyei György Tanárképző Főiskola csapatának kosárlab­dázója „civilben” földrajz-testnevelés szakos hallgató. — Hányad éves? — Harmadik évfo­lyamos vagyok. — Életpálya? — Testnevelő tanár szeretnék lenni. —- Tanulmányi ered­mény? — Közel négyes ren­dű vagyok. — Hol kezdett ko­sárlabdázni? — A Kertészeti Egye­tem csapatában ját­szottam az NB II-ben. — Tehát a fővárosba való? — Igen, pesti lány vagyok. — Következő mérkő­zés? — Budapesten lesz a Ganz-Mávag ellen... K. Gy. Brozsek (1), Vizi (2), Névte­len (6), Szabó (-), Csapó (1). Edző: Sasváni Andrásné. Ideges hangulatban kezdő­dött a játék. Farkasinszkiné 3 ponitos találata viszont nyugtaitólag hatott a tékás lányokra (5. perc: 9:4). Len­dületbe jött a Nyíregyháza, egymás után érte el kosara­it. Előbb Szilágyi majd Ho­moki révén alaposan meg­nőtt az előny (27:14). A ta­nárképző cserék nem tettek jót az együttes játékéra, a félidő hajrá(já-na 5 pontra ,,felkapaszkodott’’ az ellen­fél. Fordulás után alaposan néki du rá! ta magát a nyírsé­gi csapat, különösen a nagy kedvvel és ellenállhatatla­nul játszó Homoki Katalin pontjaival újra tekintélyes előnyre tett szert. Természe­tesen jól „céloatak” a többi­ek iis, Dézsi, Farkasinszkiné szereztek fontos pontokat. A hajrában számos változás történt. Pályára lépett a tel­jes cseresor, a 'MAFC azon­ban csak 2 pontot tudott le­dolgozni a nyíregyháziak előnyéből. A karate célja a gyakorlatok tökéletesítése és a jellem fejlesztése Karate! Valaha távol-keleti misztikumot jelentett. Később egyre többet tudtunk meg a ka­rate világáról. Például filmek látványos harci jeleneteiből. Az­tán eltűnt a körülötte lebegő sejtelem, betört az öreg konti-, nensre. Majd hazánkba is. Ele­inte kétkedés, ellenkezés és a megszállottság vette körül. Ez utóbbi következtében ma már a sport egyik ágát jelenti a köztu­datban is. A karate világában számos irányzat él önállóan, és egység­ben a többivel. Magyarországon a cselgáncsszövetségen belül mű- körő karate szakbizottság égi­sze alatt négy, a Shotokan, Taekwon-do, Kyokushinkai és AU-style-Combat szakág műkö­dik. A nálűnk honosak közül az egyik legrégibb a shotokan. Nyíregyházán a H. Bottyán SE működtet ilyen szakosztályt. Ed­zéseiket a Ságvári-kertvárosi is­kola tornatermében tartják. Meglátogattuk őket. A gyerekcsoport edzésére ér­keztünk. Miközben az alapgya­korlatok Ismétlésével foglalatos­kodtak az apró karatékák, a sportág nyíregyházi múltjáról, jelenéről beszélgettünk Ólmán, Tibor edzővel. — Hat éve már, hogy Tatár András lerakta a sportág alap­jait városunkban. Az Árok ut­cai iskolában kezdtük a mun­kát. Fél év múltán vettem át az edzések irányítását. (Ólmán Ti­bor Baján, főiskolás évei alatt ismerkedett meg a sportággal.) A „hőskorban" volt olyan fog­lalkozás, amelyen több mint kétszázan vettünk részt. Majd 1981-től a Honvéd Bottyán SE szakosztálya vagyunk. Két éve kerültünk a Ságvári-kertvárosi iskolába. Közben véget ért a gyerekek edzése, elköszöntek a mestertől és a dojotól (edzőterem). Az egyik kislányt megkérdeztük, miért éppen a karatét, illetve a shotokánt választotta? — Ide járok az iskolába — di­csekedett a harmadikos Csörsz Anita. — Egyik délelőtt láttam a karatésokat edzeni, nagyon meg­tetszett a dolog. Anyukámék csak harmadikos koromtól en­gedték meg, így már járhatok. Itt lakom a közelben, olykor otthon is gyakorolok. Egy körkörös rúgás, uramawashi-geri. Bemutatja a két edző, Ól­mán Tibor (balról, 1 kyu) és Rézműves Miklós (3 kyu). A gyerekcsoport karatékéi az egyik kihon- (alap) gyakorlatot ta­nulják, Nyerges Mariann (5 kyu) vezetésével. A két edzés közötti szünetben ma létezik: kata és kumite. (a nagyobbak még csak ezután következtek) néhány szó esett a shotokánról. — A legdinamikusabb szakág, az ütéseknél, rúgásoknál egy pontra fóküszáija az erőt — tá­jékoztatott Ólmán Tibor. Az alaptechnikák hasonlóak a kyu- sokéhoz, de mélyebb az alapál­lás és tartásbeli különbségek vannak. A lényeg: egy találatra koncentrálni, azt hibátlanul elő­készíteni és végrehajtani. Ter­mészetesen egy alapkondició el­engedhetetlen, de a fürge észjá­rás és a robbanékonyság fonto­sabb a nyers fizikai erőnél. Majd megtudtuk, hogy a sho- tokán szakágban két versenyfor­Előbbi lényege, képzelt ellenfe­lek elleni gyakorlatsor bemuta­tása. Kata versenyeken nők is indulhatnak, egyéniben és csa­patban egyaránt. A kumite (pá­ros küzdelem) találkozókon csak férfiak versenyezhetnek. A fo­lyamatos összecsapás során a hasizomra teljes erővel lehet találatot bevinni, a fejre csak jelezve. Azaz a találati felület előtt megállítva az ütést. Ehhez már magas szintű technika szük­séges, ezért csak 5 kyutól lehet kumitézni. Az övvizsgaszabályzat Is ezt szolgálja, három-négy ha­vonta lehet vizsgázni magasabb övfokozatért (alacsonyabb kyu szám). Újabb rohamra indulnak a nyíregyházi lányok. (Elek Emil felvétele.) Mint színes léghajó Volt .törleszteni valója a tékának az újonc műegyete­mistáik csapata ellen, hiszen a közelmúlt tétmérkőzéseit rendre a fővárosi együttes nyerte. Örömünkre, megsza­kadt e sorozat, s a nyíregy­házi lányok — különösen isizünet utáni játékukkal — 'megérdemelten nyerték a rtaláilkazót, amelyet vastaps­sal jutalmazott a közönség. A játékvezető kettős hiba nélkül látta el feladatát. Jók: Homoki, Farkasinsz­kiné, Dézsi. — Közös összefogással épült az atlétikai csarnok — hangsúlyoz­ta Bálint Mihály, a nyíregyházi tanárképző főiskola testnevelési tanszékének vezetője, majd az előzményeket mesélte el: — A szép eredményt elérő nyíregyházi atlétáknak gondot jelentett, hogy nincs fedett léte­sítményük. Molnár István, atléta edző egy ideiglenes futófolyosót készített el fóliából. A méretei 30X5 méter, de télen — sajnos — „kellemesen” nedves és hideg volt. Ö adta az ötletet: „Próbál­junk fedett létesítményt felépí­teni közös összefogással!” Az OTSH, a Vasutas Szakszervezet, az NYVSSC, a megyei tanács, a tanárképző segítségével született a megállapodás. Utóbbi adta a területet, a többiek az anyagia­kat. Molnár István tervei alap­ján (természetesen utána mér­nök tervezte) favázas szerkeze­tű, sátortetős (a győri Grabo­plast terméke) a csarnok. Kü­lönféle cégek végezték a betono­zást, a váz elkészítését. A nyír­egyházi Taurus a kísérleti rekor- tánját ajánlotta fel a csarnok borítására. Természetesen a versenyzői szint eléréséig nagyon sokat kell edzeni. Vannak azonban akik nem tudnak, illetve nem is akar­nak eddig eljutni. Előttük is nyitva áll a dojo ajtaja. — Mi a tömegsportszintet te­kintjük elsődlegesnek — magya­rázta az edző. Természetesen aki tehetséges, és ennek megfelelő­en készül, versenyeken is bizo­nyíthat. Jelenleg közel ötvenen vagyunk. Zömmel a közelben la­kók. Pedig a sűrű buszjáratok­nak köszönhetően a városból is gyorsan ide lehet érni. Miért ajánlom mindenkinek, legyen akárhány éves? A rendszeres mozgás már eleve egészséges. Mint önvédelmi sport, előnyeit nem kell részleteznem. Másfelől a jellem- és személyiségformáló hatása van. Az edzéseken ugyan­is meg kell adni a tiszteletet a karaténak, a dojonak, az edző­nek és a többi karatékénak egy­aránt. A karate önuralomra, a koncentrálóképesség növelésére, önmagunk és mások tiszteletére nevel. Hadd idézzem Funakoshi mester szavait: „A karate célja a gyakorlatok tökéletesítése és a jellem fejlesztése”. Folytatódott a foglalkozás, az edzőnek mennie kellett. Heten­te háromszor találkoznak a sho- tokános karatékák, gyakorolnak, edzenek. Az edzők (Ólmán Ti­bor és Rézműves Miklós, mind­ketten segédedzői képesítéssel rendelkeznek) és még néhányan, havonta felutaznak a fővárosba, tanulni a még jobbaktól. Ezt szolgálják az edzőtáborok is, amelyeket Nyíregyházán is rend szeresen rendeznek. Már az utcán jártunk de még oda is kihallatszott a karatékák harsány kiáltása, a dojobeli munka hangja. Mán László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom