Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-29 / 280. szám

2 Kolet-Magyaromág 1985. november 29. XTlJnWZA'A'lS O0OOOO Újabb bemutatóra készül a megyei művelődési ház Besse­nyei színköre. Az ismert mesét, a Hamupipőkét próbálják, Romhányi József csengő-bongó szövegével, nagy létszámú zenekari kísérettel. Az amatőrcsoport produkcióját vezető­jük, Lakatos István színművész rendezi, a premier decem­ber 7-én, délután 3 órakor lesz a nyíregyházi úttörőházban. A mozik műsorán Családi fotó Magyar József megint olyasmit csinált, amiről be­szélni kell. Akik láthattuk korábban A mi iskolánk cí­mű dokumentumfilmjét, ké­szültünk az új „találkozásra” a rendezővel, kíváncsian vártuk, vajon hogyan folytat­ja a társadalom fényképezé­sét? Mert ami annak idején az iskolákban kiderült az if­jabb nemzedék életszemléle­téről, neveltetéséről, céljai­ról, irreális elképzeléseiről, idézőjelbe tehető hazaszere­tetéről, összefoglalva érték- vesztéséről, annak csak részben oka az iskolai neve­lés, ezért szükségesnek lát­szott feltárni a családi hát­teret is. Milyen szerepe van az új nemzedék nevelésében a családnak, milyen az új magyar családmodell, beszél­hetünk-e a család válságáról? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Magyar József A mi családunk című dokumen­tumfilmjében. Felfogható a film úgy is, mint egy kétrészes munka második darabja, az előzőnek a szerves folytatása, annál is inkább, mivel felismerjük annak néhány szereplőjét, „megáll” viszont önálló al­kotásként is, meghökkentő, vagy elgondolkodtató, he­lyenként pedig a kabaré ha­tárát súroló képsorokat mu­tatva be rólunk. „Bölcsőde­párti” kismamák önfelmen­tő okoskodását, vagy a gyer­meknevelő intézmények ille­tékeseinek „ex katedra” kije­lentéseit hallgatva, arra a szomorú következtetésre jut­hattunk, hogy mindenképpen a gyermek a vesztes. A filmet előzetes propa­gandavetítésben láthattuk, a mozik műsorára későbbi idő­pontban kerül, most szomba­ton viszont ismét bemutatják a Béke moziban délután ket­tőtől. Holnap premier Színháznaptár Négy darabot játszanak követ­kező kulturális-' körképünk megjelenéséig a Móricz Zsig- mond Színházban. Ma. novem­ber ?.9-én, pénteken este nyolc­kor kezdődik a Stúdiószínház­ban a Julie kisasszony előadá­sa. Szombaton újabb premier lesz a színházban: Németh Lász­ló drámáját, a Galileit mutat­ják be Léner Péter rendezésé­ben. Az idős tudóst Szigeti And­rás alakítja, a további főbb sze­repekben Csikós Sándort. Bá­ráhy Frigyest és Safranek Ká­rolyt láthatjuk. Két szünnap után kedden kétszer játsszák ugyanezt a művet délután a Váci-, este a Zrínyi-bérletben. Szerdán a Bancbanus szerepel műsoron, a Vasvári-bérletben, csütörtökön pedig három előadás lesz: dél­után bérletszünetben adják elő a Ludas Matyit, este a Galilei a Radnóti-bérletben megy, a Stú­diószínházban a Julie kisasszony este nyolckor kezdődik. Hesélő szakács­könyv Szakácskönyv? Gasztronómiai útikalauz. mely olvasmányos módon az ételek világába ka­lauzol el bennünket? Vagy mind a kettő egyszerre? Az ol­vasó nehezen tudja eldönteni ezt a kérdést a napokban meg­jelent „Mesélő szakácskönyv” olvasása közben. Mindeneset­re jól szórakozik és talán ked­vet kap egy-egy ételkülönle­gesség, mondjuk a nantes-i kacsa elkészítéséhez. Nem is kíván többet a könyv szerző­je. Halász Zoltán. „Helyezked­jünk el a karosszékben” — ír­ja. és hagyjuk, hogy peregni kezdjenek a levesekről, hú­sokról, salátákról, tésztákról szóló történetek színes film­kockái.” És ha valakinek az étvágya kellőképpen felger­jesztődött, rögtön ki is pró­bálhatja a frissen szerzett sza­kácstudományát. A könyv szerzője szerint a jó magyar ízlés a konyhában is érvényesült. Nemcsak a fe­jedelmi udvarokban, hanem a szegényebb emberek háza táján is. Régen a legegysze­rűbb táplálék, a kenyér is tájanként változott. Nem • új találmány a burgonyáske­nyér, sőt a Nyírségben — hol is másutt? — almát is sütöttek bele. V ______________________ A jó konyha híressé teheti az embert. Elég, ha csak Lu- cullus római hadvezérre gon­dolunk, akinek a hadi tudo­mányáról ma már mit sem tu­dunk. De a lucullusi lakoma kétezer év múlva is fogalom marad. És, hogy mit ettek a híres emberek? A szerző elve­zet minket néhány történel­mi személy asztalához. így pél­dául megismerhetjük Napó­leon, Dumas, Déryné, Jókai és mások mellett természetesen Krúdy kedvenc ételeit is. „Mondd meg, mit eszel, és meg­mondom ki vagy” — szól a gasztronómia húsz parancso­lata közül az egyik. Nos. ha így van. néhány órára akar IV. Henrik is lehet az ember. (bodnár) ________________J í----------------------> IRODALMI MŰSOR, RAJZKIALLÍTÁS Gyermek­könyvhét megyénkben December első hete az idén is a gyermekkönyv ünnepe. A fiatal olvasók sok szép újdonságot ta­lálnak a könyvesboltok­ban, kiválaszthatják azo­kat a műveket, amiket a közeli napokban szívesen forgatnak, illetve melye­ket örömmel látnának vi­szont ajándékként a ka­rácsonyi fenyőfa alatt. A VIII. országos gyermek­könyvhéthez kapcsolódva a Móricz Zsigmond me­gyei Könyvtár változatos programot állított össze ä következő napokra. Az ünnepélyes megnyi­tót december 2-án, hétfőn délután tartják a megyei könyvtár előadótermében. Zenés irodalmi műsor hangzik el Békét akarunk címmel. A gyermekkönyv­hét szabolcs-szatmári író­vendége ezúttal az ifjú ol­vasók körében igen nép­szerű Lőrincz L. László, aki december 3-án, dél­előtt Geszteréden, délután a megyei könyvtárban ta­lálkozik olvasóival. Ma­dár János költő Nagycser­keszen találkozik a gyere­kekkel. Szerdára a gyer­mekkönyvtárban bemuta­tó gyermekfoglalkozást terveznek, és folytatódnak az író-olvasó találkozók. December 5-én nyílt gyermekkönyvtári nap lesz, az érdeklődők a : könyvtári ismerkedés szü­netében bábozhatnak. A redezvények ideje alatt a megyei könyvtárban gyer­mekrajz-, báb- és VIT- történeti kiállítás látha­tó. A gyermekkönyvhéten osztják ki a korábban meghirdetett olvasói pá­lyázatok díjait. V ______________J November 29-én, pénteken az általános jogi tanácsadás színhelye ezúttal a nyíregy­házi 2. számú általános isko­la lesz (Bethlen Gábor utca 3.). 30-án, szombaton 8 órától az SZMT-székház nagyter­mében rendezik meg az „Igaz ez a szép” szocialista brigádvetélkedőt. Szombaton délelőtt 9-től a nyíregyházi III. kerületi párt- és műve­lődési házban rétegtalálkozót tartanak az iparban és a me­zőgazdaságban dolgozó fiata­loknak. December első vasárnap­ján 10 órától az úttörőház nagytermében lép fel a Voj- tina bábegyüttes. Előadásuk címe bizonyára megdobogtat­ja a gyermekek szívét: Jön a Télapó. 2-án, hétfőn délután fél 4- kor kezdődik a pszichológiai tanácsadás a nyíregyházi 2. számú általános iskolában. Az ifjúsági centrum követ­kező rendezvényének színhe­lye a Münnich Ferenc Kol­légium. Orbán Béla—Bary Lajos: Hófehérke és a hét törpe című műsora este fél 8- kor kezdődik. 4- én, szerdán öttől a pszi­chológiai tanácsadás a 2-es iskolában lesz. 5- én, csütörtökön a Tolcs- vay-együttes ad gyermekmű­sort Égig érő fa címmel. Az előadások az úttórőház nagy­termében 9-kor, fél 11-kor és délután fél 3-kor kezdődnek. Gyermeksorsok felnőtt kézben A zilált, fiatal nő már 7 órától várja, hogy megkezdőd­jön az ügyfélfogadás. Fel-alá sétál a folyosón, az éjszakai eseményeket próbálja megemészteni, gondolatait rendezi. Végre szólítják. Papír kerül az írógépbe, a gyámügyi cso­port meghallgatja. lány nevelését, bár ez nem valószínű, mivel nyáron lá­togatta meg utoljára a gyere­ket és eddig sem törődött vele. Történt pedig, hogy a ré­szeg férj éjszaka ismét viha­ros jeleneteket rendezett, többször is megverte az asz- szonyt. a rendőrséget is ki kellett hívni. Veszélyben van-e a gyerek? A hatósági intézkedés csak átmenetileg segített, a férj újabb verekedés után el is kergette őt. Még azt sem en­gedte meg, hogy a tízhónapos kislányt magával vigye a szüleihez. Visszamenni nem mer, szeretné viszont a gye­reket minél előbb megkapni, aggódik a sorsáért. Hiszen az apa nem tud gondoskodni ró­la, még tisztába sem tette so­ha a gyereket. Mi lehet most szegénykémmel? — sirdogal. S ha meg is kapom, hova megyek majd vele, hiszen anyámék sem szívesen fogad­nak be minket. A gyámügyi előadó próbál­ja megnyugtatni és azonnal intézkedik. Felhívja telefo­non a körzet védőnőjét, kéri nézzen szét a lakásban, nincs-e a gyerek veszélyben. Ennek tisztázásáról kell leg­először meggyőződni. Az apát egyelőre csak felszólí­tani lehet, hogy a gyereket adja át az anyának, döntést azonban csak a bíróság hoz­hat a körülmények teljes is­meretében. Arról is meg kell győződni: valós-e a bejelen­tő állítása. A feleséget ért egyéb sérelmek miatt szintén a bíróság büntetheti meg a------------------------1 Kár A ki színházba járó em­ber, az tudja: a büfé szerves része annak a szertartásnak, amit egy színházi este jelent. A talál­kozások színhelye ez, az előadások előtti és szünet­béli beszélgetések, az üdítő kávé melletti kikapcsolódás netán vita alkalma. Minden rosszmájúság nélkül mon- dóm, szolgál még arra is, hogy egy-egy új ruha bemu- tattassék a közönségnek, is­meretség szülessék. Társas találkozóhely tehát, melynek kell, hogy legyen hangulata, varázsa, charme-ja, lég­köre. Hogy mindezeket a nyilvánvalóságokat leírom, an­nak oka van. Mégpedig az, hogy a nyíregyházi színház büféje aligha elégíti ki a sok­féle igényt. Szegényes kíná­lat, sose egy finom falat, amire kedve kerekedhet az embernek, lassú kiszolgálás, időnként rossz presszógép — talán ennyi is elég ahhoz, j hogy képet kapjunk a kö ! 1 rülményekről. Pedig a fi­nom szendvics, a friss pogá ; esa, egy-két kis hidegtá- lacska is jóleshet annak, aki az esti órákban a felvonások közi időt a büfében tölti. A kínálat szegénysége és a körülmény nem csábít az emeletre. Kár. (bürget) k------------------------/ férjet. Persze az is megeshet, hogy a fiatalok este már ki­békülnek. A következő ügyfél egy idősebb asszony, idézésre jött el. Kéri a gyámhatósá­got, mentsék fel őt gyámi tisztsége alól, mert előbb- utóbb kórházba vagy bolon­dok házába kerül. Képtelen nevelni a néhány hónapja rá­bízott 16 éves unokahúgát, elhunyt húgának a lányát, akit az anyja halála után három évig a nagymama ne­velt, aki szintén meghalt. El­mondja, a gyámi tisztséget azzal a feltétellel vállalta el, hogy a kislány változtat a vi­selkedésén, mivel korábban sok baj volt a magatartásá­val: Csavargóit, fiúkkal léte­sített rendszeresen kapcsola­tot. A kiskorú kérésének nem tett eleget. Szófogadat- lan, hazudik, nem tud a csa­ládba beilleszkedni. Csavar­gó életmódján nem változta­tott, az idejével nem tud el­számolni, nem tanul, tűrhe­tetlen a magatartása. Nem bír az unokahúggal — Az eltelt fél év alatt már annyi bosszúságot oko­zott nekem, hogy mióta ná­lam van, állandóan magas a vérnyomásom — sorolja az asszony végnélküli panaszait. — Nem hiszem, hogy a tü­relmemmel lenne baj, hiszen két gyereket neveltem fel tisztességgel és több mint öt évig gondoztam a magatehe­tetlen anyósomat. A múltkor például vettem egy gyűrűt a kislánynak a nevenapjára, de már másnap eladta. Nyá­ron kimentem vele a strand­ra, öt perc múlva már négy fiú nyakában csüngött. Bele­fáradtam. A kislányon már csak az állami gondozás se­gíthet. A gyámügyi előadó szintén a szigorú nevelést látja szük­ségesnek. De előbb felkeresik az apát, hátha ő elvállalná a Egy boldog apa Remélhetőleg happy-end- del végződik a következő eset. Egy 18 éves nő és egy negyvenéves férfi szeretne egy kacskaringós történet végére pontot tenni. Az asz- szonyka otthagyva fiatal fér­jét, élettársi kapcsolatot léte­sített a kíséretében lévő fér­fivel és terhes lett tőle. Köz­ben újra visszament néhány hétre a férjéhez, míg az el nem zavarta őt. Megszületett a gyerek, és tessék, az igazi apa minden kötelezettséget boldogan elismerve jelentke­zett. Mivel a válást még hi­vatalosan nem mondták ki és a gyerek a férj nevén van, az apa szeretné a saját nevére íratni. A férfi alig tudja magába fojtani kitörő lelkesedését: kérem, nekem még nem szü­letett soha gyermekem. Ami­kor a kórházban megmutat­ták azt az aranyos kislányt, olyan boldog lettem, hogy még a hideg is „megrázott". Ha lesz elég erőm és az is­ten is úgy akarja, nagyon jó sora lesz majd a kis Anikó­nak. Nem kell a falu végén vályogházban nevelkedni i. Örömmel ismerem el az api - \Ságot. Ennek semmi akadálya ■ — nyugtatják meg, de előbb né­hány jogi problémát kell el­intézni. Távozásuk után az ablakból figyelem őket, egy­másba karolnak, a nő meg­próbálja lépteit a férfiéhoz igazítani. Csupa hála, boldo­gan magyaráz az igazi apá­nak valamit. Molnár Lászlóné, a Nyír­egyházi Városi Tanács gyám­ügyi csoportjának vezetője elmondja, hogy az ügyfélfo­gadási napon 50—60 hasonló ügyben keresik meg őket. Sajnos, nem mindegyik vég­ződik ilyen szerencsésen. Bodnár István Szatmári porta. (Elek Emil felvétele) A tárgyalóteremből Önbíráskodás, lopás, vesztegetés Gengszterfilmek stílusában előzte meg egyik kocsi a mási­kat, s állt elébe, míg egy harma­dik kocsi az oldalához húzódott, így az nem tudott továbbmen­ni. Az események helyszíne Nyíregyházán a Rákóczi út volt. Apró eltérés az említett filmfé­leségek eseményeitől, hogy ez­úttal nem nyugati autócsodá­kat használtak, hanem lovas kocsit . . . A Hendre testvérek. István. András és fiatalkorú öccsük, va­lamint Balogh Gyula (előbbiek István-bokorban laktak, utóbbi lakhelye Kótaj) egy rosszul si­került csereüzletet toroltak meg az utcán. Az állatvásárban egye­zett meg Hendre András egy férfivel,, hogy elcserélik lovu­kat. Amaz figyelmeztette, hogy harapós a jószág, de úgy tűnik mégsem vigyáztak eléggé, mert amikor a kötőféket rá akarták tenni. Hendre Andrásnak a kar­ját. öccsének az ujját harapta meg. Ezen roppant felháborod­tak. s elhatározták, hogy az idő­közben eltávozott férfi után men­nek. s fájdalomdíjul elszednek tőle egy lovat. Leráncigálták a szekérről. Balogh még a sarlót is elővette, sőt meg is sebesítette könnyebben az arcát, de pofon is csattant. A legfiatalabb Hend­re testvér pedig elkötötte egyik lovát a megtámadottnak. A két idősebb testvér. Istvái és András más miatt is felein volt kénytelen. A felsősimái al máskert mellett elhaladva T Tibor éjjeliőrt rávették: engedje hogy szedjenek a gyümölcsből Egy kis pálinkáért, s némi kész pénzért meg is köttetett az üz let. Az alma aztán a felvásár lóhoz vándorolt. Felbuzdulva sikeren még egyszer próbálkoz­tak ezzel a megoldással, de Ságvári Tsz feljelentése alap ján a rendőrök már ott volta: az almatárolónál, így nem sike rült újabb huszonegy mázsa al ma árát bezsebelniük. önbíráskodás, lopás, veszte getés voltak a fő vádpontok bíróság előtt. A megyei bírósá határozata döntötte el jogerőse az ügyet. (Az éjjeliőr kivételé vei mindegyik vádlott állt má bíróság előtt, a két idősebb Henc re testvér nem is egyszer, Hendre István büntetése tíz he nap börtön, Hendre Andrásé hé hónap fogház. A legfiatalab Hendre három, és Balogh Gyűl hat hónapos büntetését felfüg gesztve szabta ki a bíróság, a éjjeliőr T. Tibort pedig nyol hónap javító-nevelő munkár ítélte, tízszázalékos bércsökken téssel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom