Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-27 / 278. szám

Hátat fordít a műszerész Garantálii a holnapi kenyeret A most átadott garzonház Az új ház talán elfedi a .gondokat. A vegyesipari szövetkezet most adta át a 34 lakásos garzonházat, amelyben idősek és fiatal házasok egyaránt kényel­mes otthonihoz jutnak. Még a kivitelezés idejére sem1 le­het panasza a városnak, hi­szen 1984 januárjában lát­tak hozzá és 1985. október 30-ára adták át. Megtörtént a hiánypótlás, november 21- en pedig úgynevezett lakó- bejárást tartottak. Ekkor kötötte be a TIGÁZ és a TITÁSZ a gázt és a vil­lanyt. A tetszetős épület szak­mailag is presztízskérdés volt'a szövetkezetnek. Elő­ször alkalmazták a Veloxr ' technológiát, s rá kellett jönniük, hogy sok minden­nel nem rendelkezik a szö­vetkezet az ütemes építke­zésihez. Toronydaru helyett saját autódarujukat hasz­nálták, amikor lehetett, bér­darut vettek igénybe. Nincs betonpumpa, zsaluzóelem. Faragó János, aki építés- vezetőből lett a közelmúlt­ban a szövetkezet elnöke, komoly adóssággal és sok­szoros hátránnyal kellett, hogy szembenézzen. A bi­zalom azonban, amelyet már korábbi munkakörében megszerzett, nem véletlen: 1964 óta dolgozik a vegyes­ipariban, s azóta megért egy-két átszervezést. A gaz­dálkodást mindenáron jö­vedelmezővé kell tenni, s ha ez nem is bűvészmutat­vány, mégis szakítani kell néhány megcsontosodott ha­gyománnyal. — Változó profil jelle­mezte a szövetkezetét már az alapítás évében, 1951- ben — kezdi a beszélgetést a fiatal elnök, — Most az építésiben látjuk a fantá­ziát, amely kihúzhatja a szövetkezet szekerét a ká­tyúból. Versenytárgyalásra készülünk, a nagydobosi kastélyfelújítás és a var- sánygyürei művelődési ház és iskolaépítés a tét. Olyan árajánlattal állunk az épít­tető elé, amelyért megérné ránk bízni a feladatot. Szemre is tetszetős a vá- sárosnaményi garzonház. Nem az egyetlen lesz a ve­gyesipari szövetkezet törté­netében, hamarosan újabb harminc lakáshoz kezdenek. A falszerkezet a most elő­ször alkalmazott Velox lesz,, a födémet viszont elő­re gyártják. Azt remélik, hogy ezzel a kombináció­val felére csökkenthetik a szerkezetépítési időt. A szolgáltatás volt az egyik fontos árbevételi for­rás a korábbi években. Ám ahogy a kisiparosok, mun­kaidő után szerelő szakem­berek és az iparengedéllyel nem rendelkező kontárok ajánlották fel szolgálataikat a lakosságnak, úgy esett vissza a megrendelések szá­ma a hűtőgépszerelőknek, a háztartásigép-szerelőknek, az órásoknak és a rádió­tévészerelőknek. Tarthatat­lan állapot alakult ki, a leg­jobb szakemberek fordítot­tak hátat a szövetkezetnek. Kiderült, hogy a korábbi vezetés elnézte: a saját autójukat használó szerelők több mint kétszer annyi ki­lométerpénzt vegyenek fel, mint amennyi megilletné őket. Azt is kiszámolták, aránytalanul sok adminiszt­rátort és más, nem terme­lő munkaerőt foglalkoztat a szolgáltatási ágazat. Képte­lenek voltak eltartani a sze­relők a felduzzadt irodai létszámot. Három műsze­rész ment el októberben, december 10-től megszűnik a rádió-tévészerelés is. — Tervünk van a fejlesz­tésre — folytatja Faragó János. — Műanyagüzemet telepítenénk le, ahol három műszakban 30—35 embert foglalkoztatnánk. Ezzel új munkahelyeket teremthet­nénk. Átképzésre is gon­doltunk. Újdonság a pénz- tárgépmotorok tekercselé­se. A próbaszéria lejött, 10—15 embernek adnánk ez­zel munkát. Az előző évek­ben veszteséges lakossági szolgáltatást szeretnénk mindenképpen nyereséges­sé tenni. Ügy gondoljuk, ha az egyik ágazat hosszú időn keresztül nem igazolja a létjogosultságát, akkor meg kell szüntetni. Helyette vi­szont olyan munkát kell keresni az embereknek, amely nemcsak a mai, de a holnapi kenyeret is ga­rantálja a vegyesipari szö­vetkezet dolgozóinak. Úttörőtábor a Tisza-parton A szomszéd kertje... A Tisza-part újabb léte­sítménnyel gazdagodik. Az ármentes területen egy száz­ötven gyermeknek kényel­mes elhelyezést nyújtó úttö­rőtábort hoznak létre. A ía- házalapok lerakását nemré­giben kezdték el. A meleg vizű fürdő mellett létesíten­dő úttörőtábor építéséhez az ÉRDÉRT Vállalat forgácslap­gyára különösen sok társa­dalmi munkát ajánlott fel. Az üzemek és vállalatok, in­tézmények, iskolák is jelent­keztek, hogy önkéntes mun­kájukkal szeretnék meggyor­sítani az építkezést, s egyút­tal csökkentenék a kivitele­zési költségeket. mindig zöldebb? A régi mondás látszik életre kelni, ha a városi tanács szabály­sértési ügyeinek alakulását megnézzük. Kozma Péter igazgatási csoportvezető sze­rint másfélszeresére emelke­dett az idén a feljelentések száma. Vajon mi okozza, hogy egyre többen kerülnek szem­be az írott és íratlan szabá­lyokkal? A fiatal csoportve­zető egyre több tulajdon el­leni vétséggel találkozik. A nemrégiben átadott ABC- áruház vonzza az „enyves- kezűeket”, igen sok apróbb dolgot, italt, kávét, cigaret­tát, csokoládét tulajdoníta­nak el. Pedig nem olcsó mu­latság, ha valakit rajtakap­nak a lopáson: 1200 és 5000 forint közötti bírságot szab­nak ki. A bírságolási átlag kétezer forint körül alakult ebben az évben. Volt olyan ügyfelünk, aki eladta a kölcsönkért gázpa­lackot. Állandó munkahelye nem volt, elvált családi álla­potát hozta fel mentségül. Rovására írták, hogy fiatal, egészséges, így nem jelente­ne neki gondot, ha folyama­tosan dolgozna és lenne pén­ze gázpalackra is. Négyezer forintra büntették meg, or­gazdaságért. Még mindig akadnak szomszéd perek, amikor nem­csak az árokparton lekaszált fű miatt jelentik fel az is­merőst, hanem a birtokha­tárt sem ismerik el jogos­nak. A legtöbb nézeteltérésre és visszaélésre a kereskedelem szolgáltatja az indokot. És ad lehetőséget, mert aki egyszer megízlelte a pénz­szerzés örömét, igyekszik azt mindenáron gyarapítani. Igen sokszor kapják rajta az ellenőrök a kereskedőket ár­drágításon. Egy palacsinta- sütő viszont nem a kalkulá­ció szerint készítette a köz­kedvelt terméket. Még min­dig büntetni kell a hatósá­goknak a fatolvajlás, mun­kakerülés miatt. — Fél év alatt 170 ezer forint bírságot szabtunk ki — hallottuk Kozma Péter­től. — Ügy látszik, hogy az egy szabálysértésré jutó vi­szonylag magas bírság sem tartja vissza az embereket a köztulajdon megdézsmálásá- tól. A büntetésnek az is egy formája lenne, hogy az el­követőt a közvetlen környe­zetében, munkatársai előtt is felelősségre vonnák. Talán ennek nagyobb erkölcsi ere­je lenne, mint egy pénzbír­ságnak. De az is idetartozik, hogy ne legyünk álhumánu­sak a szabálytalankodókkal szemben, mert a társadalmi elítélés hiánya jelentéktelen­né mérsékli az elkövetők sze­mében is a visszaélést. Az oldalt összeállította: TÖTH KORNÉLIA A megzabolázott szenvedély B etegnek tekinthető-e az az ember, aki fáradt­ságát, feszültségét al- koholmármorban akar­ja levezetni? Sok helyen el­hangzik manapság ez a kér­dés. Nem tudunk megbízható magyarázatot adni a jelenség terjedésére. Közismert az euró­pai alkoholfogyasztást jelző statisztika, igencsak az első helyek valamelyikét foglaljuk el. Világviszonylatban is szá­míthatunk „előkelő’* helyezés­re. Orvosok, jogászok, szocioló­gusok keresik a választ és a megoldást az alkohol elleiíi küzdelemre. Akik ténylegesen rabjai lettek ennek a szenve­délynek, az egészségügyi há­lózat útján kereshetik a gyó­gyulást. De rá kell ébreszteni azokat a ma még nem betege­ket, de potenciálisan veszélyez­tetett embereket, hogy előbb- utóbb visszafordíthatatlanul károsultjai lesznek az italnak. Ezt az igen sokrétű és nagy horderejű munkát vállalta ma­gára a napokban a tanácson megalakított alkoholellenes bi­zottság. A városi tanács végre­hajtó bizottsága november 12- én hozott határozatot a testü­let megalakításáról. A legszé­lesebb rétegeket vonták be, a a párt-, állami és társadalmi szervek mellett a szövetkeze­tek, üzemek, a rendőrség, a családvédelem, a művelődési ház képviselői kaptak helyet a városi bizottságban. Nem kevesebbet vállaltak magukra, mint hogy folyama­tosan vizsgálják az alkoholfo­gyasztás alakulását, a befo­lyásoló tényezőket, az alkoho­lizmus kialakulásának területi elhelyezkedését, s mindenek­előtt a visszaszorítás lehetősé­geit. Ennek érdekében alkohol- mentes klubok létrehozását szorgalmazzák, a közvélemény­re hatnának az eredményesebb propagandával. Országos fel­mérések birtokába jutva igye­keznek majd azt a városra és a körzetre alkalmazni. Persze, csak a bizottságok száma gyarapszik, ha nem jutnak odáig, hogy legalább a munkahelyeken megszüntessék az italozást, lehetetlenné te­gyék az álszemérmes elnézést. Hiszen az alkoholfogyasztás csak később válik betegséggé. A szenvedélyt kell megzabo­lázni, amíg nem késő . . . 1985. november 27. Ha megrokkan a dolgozó... Jogszabály kontra humánum? Varga Péter, Gazdag Józsefné, Újvári Zoltán és Hódos Antal. Perelhet a jogszabály a kezét több műtéttel sem humánummal? Az egyenes sikerült az eredetihez hason- válasz az lenne, hogy nem. lóvá tenni. Mégis elképzelhető, hogy az — Bejöttem a munkaügyre, írott paragrafus betűjével tudnának-e valami más mun- harcba száll a segítőkészség, kakört keresni számomra? A forgácslapgyárban arra ke- — hallottuk Újvári Zoltán- restünk választ, mit tesznek, tói. — De hiába gondoltam ha a dolgozók közül valaki- végig ezerszer is, hogy mi az, nek átmenetileg vagy végle- amit el tudnék végezni, csak gesen csökken a munkaképes- ott kötöttem ki, hogy én la- sége. Adnak-e neki a meg- katos szeretnék lenni. Csak változott egészségének meg- reménykedhetek az orvos felelő munkát és hogyan il- biztató szavában, később leszkedik vissza a dolgozó a javulhat a kezem. Egyelő­korábbi közösségbe? re nem bírok emelni vele. — Nézze, nehéz a helyze- Előbb felvigyázó voltam a tünk — fejtegeti a munka- tanulóknál, majd rendész, őr ügyi vezető, Varga Péter. — és vagyonőr lettem. Tudja, A termelés jellegéből fakad, a régi munkatársaimat el- hogy vagy fizikailag nehéz a lenőrzöm. Szerencsére, olyan munka vagy a szalag kíván közösség jött össze, akik nem állandó figyelmet, pontos- hozzák zavarba a rendészt a ságot. Hivatalosan nincs re- tömött táskával . .. habilitációs munkakörünk. — Én akkor sem szólhat- Mégis, aki nálunk dolgozott tam volna egy rossz szót hosszú évek óta, joggal re- áem, ha nem kapok munkát mélheti, hogy ha bajba jut, — folytatja Hódos Antal volt valamiképp segítünk ... nehézgépkezelő, most kisegí­— A gázos levegőtől, a tő a műszaki raktárban. Haj­gyanta szagától estére fáj a tottam magam a termelésben fejem, nem jött ki hang a és otthon a házépítésnél. Egy torkomon. Az orvos szigorú- pillanat kiesett az emlékeze- an eltiltott ettől a munkától temből, s ez elég volt a jó- — összegezi munkáspálya- vátehetetlen bajhoz. Elkap- futását Gazdag Józsefné. — ta a fűrész a kezemet, s ma Csiszoló voltam tíz évig, a örülök, hogy a raktárban ki tanfolyamok után végre be- tudom adni az üzemanyagot, lejöttem a termelésbe, szé- — Ha üzemi baleset törté­pen kerestem. Teljesítmény- nlk, elvárják tőlünk, hogy bérben dolgoztam, ötezer keressünk a dolgozó meg- forint körül vittem haza. Hó- változott munkaképességé- napokig nyomtam otthon az nek megfelelő munkát — ágyat, de csak az járt a fe- folytatja Varga Péter. — jemben, visSzavesznek-e, mi Ha otthon következik be a lesz a kétszobás lakással, baj, mi érezzük erkölcsi kö- amihez a forgácslapgyár telességünknek a segítség­adott kölcsönt? nyújtást. Hova menjen az a Megüresedett egy hely a dolgozó, aki régóta nálunk portán, Gazdagné örömmel keresi a kenyerét?! A bajban vállalta, hogy portás és áru- segíteni, ezt csak az érzi át ellenőr legyen. Két gyerme- igazán, akit már sodort ne- kének iskoláztatása ismét héz helyzetbe az élet. Lehet, nem okozott gondot az édes- hogy át kell szervezni vala- anyának. mit, lehet, hogy átmenetileg — Csak azt fájlalom, hogy kényelmetlenséget jelent, vi- a szocialista brigádból ki- szont a rehabilitációt hiába kerültem. Jól érzem a portán várjuk valahonnan fentről, magam, s ha meggondolom, ha mi, a megszokott közös- hogy nem is reméltem ilyen ség nem teszünk meg min- megoldást, boldog lehetek ... dent. Hosszú távon nem ren­Ujvári Zoltán szinte min- dezkedhetünk be rehabilitá- dent elért, amit egy kétgyer- ciós munkakörök megszer- mekes családapa elérhet, vezésére, annyit viszont min- Lakatos szakmát szerzett, den körülmények közt meg- társai megbecsülték, Nagy- tesz a forgácslapgyár, hogy varsányban felépítette a csa- aki nálunk dolgozik, mellé- ládi házat. Mígnem a rak- állunk a bajban is. Függet- tárban egy négy méter ma- lenül attól, hogy hoztak-e er- gas állványról leesett. A jobb re rendeletet... Óriási forgalmat bonyolított le Erzsébet-napon a vásáros- naményi városközpontban lévő virágüzlet. A varsánygyü- rei termelőszövetkezet boltjába a gemzsei fóliaházból hoz­zák a friss vágott virágot. Szegfűt és gerberát kerestek a legtöbben, de kelendőnek bizonyult a kaia és a krizan­tém is. Egyetlen nap alatt 45 ezer forintos forgalmat bo­nyolított le Újvári Józsefné boltvezető. (Császár Csaba fel­vétele) J ________ Kelet-Magyarpnzág ;■ • * *• • • r

Next

/
Oldalképek
Tartalom