Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-25 / 276. szám

MAI SZÁMUNKBÓL Hogyan kerül az áru a butikba? — erre ke­restünk választ a deb­receni gazdasági ren­dészeten. Fekete csa­tornákról, eltitkolt jö­vedelmekről szól írá­sunk a 2. oldalon. VÁRHATÓ ESEMÉNYEK November 25., hétfő: a kistelepüléseken végzett munkáról, az elöljárósá­gokkal kapcsolatos jog­szabályok betartásáról ta­nácskoznak a községi fe­lelősök Mátészalkán. — Polgári védelmi kiállítás nyílik Vásárosnamény- ban, a forgácslapgyár­ban. November 26., kedd: megyénk iskolaszövetke­zeteinek eredményeiről, továbbfejlesztéséről ta­nácskoznak Nyíregyhá­zán. — A polgári eljárás újraszabályozásával kap­csolatos tervekről tart an­kétet a Magyar Jogász Szövetség megyei. szerve­zete. November 27., szerda: a gazdasági bíráskodás gya­korlati kérdéseiről tanács­koznak a termelőszövet­kezetek képviselői a TESZÖV-székházban. — Kórbonctani konferenciát rendeznek a Jósa András Kórházban. November 28., csü­törtök: „Fele sem igaz — szexről” címmel vetélke­dőt rendeznek a Móricz Zsigmond Könyvtárban. November 30., szom­bat: Németh László: Ga­lilei — bemutató a Mó­ricz Zsigmond Színház­ban. ENYHE IDŐ Esős, borongós, de eny­hébb idő várható ezen a héten, a meteorológusok a kisebb havazást sem tart­ják kizártnak. Nyíregy­házán vasárnap délben 4 fok volt a hőmérséklet, szemerkélt az eső. Gondjaink megoldása a szabolcsi IC ?3RÄCSi(8Zitt 3 SZökSZSITCZStCk vmnvr ■» VWl megyei klldötlértekezlete Fél évtized munkáját érté­kelő és célokat meghatározó tanácskozását tartotta szom- • baton Nyíregyházán me­gyénk szakszervezeti mozgal­ma. A szakszervezetek Sza- bolcs-Szatmár megyei kül­döttértekezletén a százhat­vanezer szervezett dolgozót 180 küldött képviselte. A ta­nácskozáson részt vett Kósá- né dr. Kovács Magdolna, a SZOT titkára, Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke,' vala­mint megyénk társadalmi és tömegszervezeteinek több ve­zetője. A küldöttek elé került be­számoló egyebek között rá­mutatott: megyénk gazdasá­ga az utóbbi öt évben a ter­vezettnek megfelelően fejlő­dött. Az ipar és a mezőgaz­daság termelésének növeke­dése az országos átlagot meg­haladó mértékű volt. Bővült a kiskereskedelmi áruforga­lom, emelkedett a szolgálta­tások értéke. Csökkent az építőipar termelése, vissza­esett a személy- és áruszállí­tás teljesítménye. Termelő ágazataink jelentős ex port­bővítést hajtottak végre, ezen belül kiemelkedő volt tőkés exportunk. A beruházások nagy része a tervezettnek megfelelően valósult meg, je­lentős volt a rekonstrukciós fejlesztések aránya. A szakszervezetek megyei tanácsa segítette a megyében folyó gazdasági építőmunkát, részt vett a legfontosabb gaz­daságpolitikai döntések elő­készítésében. Nagy figyelmet fordított a testület arra, hogy a munkahelyi demokratikus fórumok formalizmustól mentesen, hatékonyan mű­ködjenek. Következetes, de sokszor nem könnyű munká­val egyre több helyen sike­rült elérni, hogy a gazdasági vezetők éves tevékenységét széles körben véleményezzék a kollektívák. „A mozgalom eszközeivel arra törekedtünk — állapította meg a beszá­moló —, hogy a szakszerve­zetek termelést, gazdálkodást A küldöttek egy csoportja segítő munkájában tovább erősödjön a bizalmiak szere­pe. Kiemelten kezeltük és irányítottuk az új vállalati vezető testületek létrehozá­sát.” Rámutatott a beszámoló arra, hogy sok tartalék van a munkahelyi demokrácia mű­ködésében. Nem sikerült még mindenütt elérni, hogy a de­mokratikus fórumok rend­szere beépüljön a döntésho­zatal mechanizmusába. A szociatista munkaver­seny jelentős tényezője cél­jaink megvalósításának. Erő­södött a verseny munkahe­lyi jellege, javult a gazdasá­gi vezetők és a szakszerve­zetek közötti munkamegosz-» tás, ugyanakkor a munkaver- seny népszerűsége nem nőtt a kívánt mértékben. Ennek egyik oka az, hogy a gazda­sági vezetők a kedvezőtlen hatásokat nem tudták ellen­súlyozni, másrészt a szak- szervezetek aktivitása, poli­tikai munkája szerénynek bizonyul e téren. Az úttörő-olimpia megyei selejtező birkózóversenyét va­sárnap rendezték Nyíregyházán. Az eredményekről ké­sőbbi számunkban tudósítunk. Sportrovatunk tartalmából: Ötletes, ered­ményes veit az HYVSSC • Hazánk legidősebb versenybírója • Látogatóban a Volán-Dézsánál Egyre nagyobb hangsúlyt kap a szakszervezeti tevé­kenységben o területpolitikai munka. Az SZMT e tevé­kenységével is szorgalmazta a foglalkoztatás színvonalá­nak növelését, hatékonysá­gának javítását. Támogatta az új munkahelyek létreho­zására irányuló megyei kez­deményezéseket, kérte a SZOT, az ipari-ágazati szak- szervezetek segítségét a fel­adatok megoldásához. A te­rületpolitikai munkában erő­teljes hangsúlyt kapott a gyáregységek nagyobb önál­lóságra való törekvése. Az SZMT a jövedelmek fokozá­sa érdekében a belső tartalé­kok mozgósítására, a szabá­lyozók adta lehetőségek tö­kéletesebb kihasználására, a központi preferenciák igény- bevételére ösztönözte a gaz­dálkodó szerveket. Példamu­tatónak nevezte a beszámoló, hogy néhány vállalatnál a központilag előírtnál maga­sabb bérminimumot rögzítse­nek a kollektív szerződések. „Egyik legnagyobb gondunk, hogy a keresetek indokolat­lanul és jelentős mértékben elmaradnak az országos át­lagtól. Ez a gyáregységekre fokozottan érvényes. A gon­dok megoldása érdekében az SZMT önállóan, illetve a megyei párt- és tömegszerve­zetekkel, a szakszervezetek központi vezetőségeivel együttesen többször tett lé­péseket, mindeddig kevés eredménnyel” — állapította meg a beszámoló, amely ez­után arra is rámutatott, hogy társadalmi rétegenként elté­rő mértékben változott me­gyénk lakosságának életszín­vonala. A kitűzött célokat nem sikerült maradéktalanul teljesíteni: o megye gazdasá­gi felzárkózásában nem ér­tük el a kívánt ütemet. Az itt élő embernek még min­dig többet kell dolgoznia ugyanazon életszínvonal el­éréséért, mint az ország más részein. A nyugdíjak reálér­tékét nem sikerült megőriz­ni, a nyugdíjasok jelentős ré­tege megélhetési gondokkal küzd. Hasonlóan nehéz hely­zetbe került a fiatalok egy része és a többgyermekes családok is. Tovább romlot­tak a lakáshoz jutási esé­lyek. Az SZMT az elmúlt időszakban előtérbe helyezte az alapvető társadalmi réte­gekkel való foglalkozást. Ez különösen fontos abban a megyében, ahol a szervezett dolgozók közel 40 százaléka harminc éven aluli és jelen­tős a nők, valamint az idő­sek aránya. Szóbeli kiegészítésében Tóth Géza, az SZMT vezető titkára hangsúlyozta: me­gyénk társadalmi-gazdasági céljainak megvalósítása az elmúlt öt évben olyan körül­mények között ment végbe, amely a szakszervezeti moz­galomtól is átgondoltabb, ha­tékonyabb, rugalmasabb munkát igényel. A választói értekezletekről szólva el­mondta, hogy ezek a tanács­kozások megyeszerte őszinte­séget, nyíltságot, realizmust és felelősséget tükröztek. A választások fórumain mint­egy 150 ezer szabolcsi dolgo­zó vett részt, ez a szervezett dolgozók 90 százaléka. A fel­szólalók közül igen sokan kritikusan, szenvedélyesen vetették fel a szakszervezeti munka módszereinek, stílu­sának korszerűsítési igényét, beszéltek az elbürokratizá- lásról, az életszínvonal, a munkakörülmények gondjai­ról. Több hozzászóló felve­tette, hogy a szakszervezet nem hallatja szavát egyes fontos kérdésekben, például gondok vannak a szociálpo­litikában és az érdekvéde­lemben. Tóth Géza rámuta­tott: „Bizonyos mértékben igazuk van. Sajnos nem elég­gé éltünk együtt a tagság­gal, sokszor a tagság sem ismerte erőfeszítéseinket, de lehetőségeinket sem.” A választói értekezleteken közel 7 ezer bizalmit, helyet­test, és velük együtt mint­egy 25 ezer tisztségviselőt vá­lasztottak meg. A testületek­ben nőtt a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalók aránya. A gazdasági építőmunkát eredményesen szolgálta a párt XIII. kongresszusára és a felszabadulás 40. évfordu­lójára indított munkaver- seny-mozgalom. Az SZMT vezető titkára a tanácskozás helyszínéről mondott köszö­netét azoknak a kollektívák­nak. dolgozóknak, akik újabb és újabb vállalásokkal, azok teljesítésével, társadalmi munkaakciókkal járultak hozzá megyénk gazdasági, kulturális felemelkedéséhez. A szakszervezeti munka módszereiről, a termelést se­gítő mozgalmi munkáról, az érdekképviselet ügyéről a beszámoló felett nyitott vi­tában tizenheten szólaltak fel, tizenegyen felszólalásu­kat írásban nyújtották be. Kósáné dr. ■ Kovács Mag­dolna, a SZOT titkára, a szabolcsi szervezett dolgozó­kat a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és a SZOT-tit- kárság nevében köszöntötte, ezután arról beszélt, hogy a választói értekezletek kriti­kus szelleműek voltak: a • tagság tehát többet vár a szakszervezeti mozgalomtól és az is tény, hogy ma en­nek a várakozásnak megfe­lelni nehezebb, mint koráb­ban volt. Fontos dolog, hogy a munkahelyen kívüli élet­ben mennyire érzi a tagság a szakszervezet gondoskodá­sát. Az is tény, hogy ennek a követelménynek . itt Sza- bolcs-Szatmárban sokkaí ne­hezebb megfelelni, bár az is igaz, hogy az itt felvetődő kérdésekre az önök szakszer­vezeti mozgalmának válaszát várják a szabolcsi dolgozók. A SZOT titkára hangsúlyoz­ta: Szabolcs-Szatmár megye gondja nem csak a szabol­csiaké, hanem az egész szak- szervezeti mozgalomé. E me­gye hátrányainak felszámolá­sa azonban nem csupán né­hány esztendő dolga, nem is egyetlen tervciklus feladata, de amennyiben a távolságot csökkenteni tudjuk, az a szakszervezetek tekintélyes eredménye is lesz. Elismerés­sel szólt a SZOT titkárságá­nak véleményét összegezve arról, hogy egyre önállóbb a szakszervezetek megyei ta­nácsának tevékenysége, kez­deményező és komoly jelzé­seket adó munkája mögött alapos tapasztalat húzódik meg. Nagyra becsülik a me­gyei szakszervezeti vezetés­nek azt a véleményét, hogy a dolgozó ember gondjai nem csak a gyárkapun belül, hanem a lakóterületeken is jelentkeznek. Országosan is tekintélyes a megyében mű­ködő 28- szakmaközi bizott­ság munkája. A megyei párt végrehajtó bizottsága nevében, és a me­gyei tanács megbízásából üd­vözölte a 'küldöttértekezleteit Varga Gyula, a megyei párt- bizottság első titkára. Felszó­lalásában felhívta a figyel­met arra, hogy a párt XIII. kongresszusa óta eltelt mint­egy 8 hónap elégséges idő ahhoz, hogy az első tapaszta­latokat összegezni lehessen. Ezek egyik legfontosabbika az, hogy megyénk — miként az ország — lakossága támo­gatja a pártkongresszuson megfogalmazott célokat, prog­ramot. Az országban, s így .megyénkben jelentkező gon­dok időnként megkérdőjele­zik politikánk részkérdéséit, de az is igaz, hogy e politika egésze nem kap kérdőjeleket. Egy másik tapasztalat intő példaként veti fel: vajon minden problémát helyesen közelítünk-e meg? Az első titkár figyelmeztetett, a kö­rülöttünk lévő világot épp­úgy helytelen csak rózsaszín­ben feltüntetni, miként hiba az is, ha elért eredményeink nem kapnak megfelelő elis­merést. Véleményét olyan pé,Idákkal támasztotta alá, mint az utóbbi öt éviben meg­valósult 740 kórházi ágy, a 300 szociális otthoni hely, a 20 ezer felépülő lakás. Varga Gyula nyomatékosan hangsú­lyozta: tanuljunk meg örül­ni eredményeinknek is. Ez­után arról szólt, hogy az utóbbi néhány hónapban a kelleténél gyakrabban em­legettük úgymond a „felül­ről” jövő támogatást, holott a megyei pártértekezlet pon­tosan meghatározta a me­gyének azokat a nagy prob­lémáit, amelyeket saját erő­iből nem képes megoldani, amelyekhez a kormányzat ki­(Folytatás a 4. oldalon) XLII. évfolyam, 278. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. november 25., hétfő

Next

/
Oldalképek
Tartalom