Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-25 / 276. szám
MAI SZÁMUNKBÓL Hogyan kerül az áru a butikba? — erre kerestünk választ a debreceni gazdasági rendészeten. Fekete csatornákról, eltitkolt jövedelmekről szól írásunk a 2. oldalon. VÁRHATÓ ESEMÉNYEK November 25., hétfő: a kistelepüléseken végzett munkáról, az elöljáróságokkal kapcsolatos jogszabályok betartásáról tanácskoznak a községi felelősök Mátészalkán. — Polgári védelmi kiállítás nyílik Vásárosnamény- ban, a forgácslapgyárban. November 26., kedd: megyénk iskolaszövetkezeteinek eredményeiről, továbbfejlesztéséről tanácskoznak Nyíregyházán. — A polgári eljárás újraszabályozásával kapcsolatos tervekről tart ankétet a Magyar Jogász Szövetség megyei. szervezete. November 27., szerda: a gazdasági bíráskodás gyakorlati kérdéseiről tanácskoznak a termelőszövetkezetek képviselői a TESZÖV-székházban. — Kórbonctani konferenciát rendeznek a Jósa András Kórházban. November 28., csütörtök: „Fele sem igaz — szexről” címmel vetélkedőt rendeznek a Móricz Zsigmond Könyvtárban. November 30., szombat: Németh László: Galilei — bemutató a Móricz Zsigmond Színházban. ENYHE IDŐ Esős, borongós, de enyhébb idő várható ezen a héten, a meteorológusok a kisebb havazást sem tartják kizártnak. Nyíregyházán vasárnap délben 4 fok volt a hőmérséklet, szemerkélt az eső. Gondjaink megoldása a szabolcsi IC ?3RÄCSi(8Zitt 3 SZökSZSITCZStCk vmnvr ■» VWl megyei klldötlértekezlete Fél évtized munkáját értékelő és célokat meghatározó tanácskozását tartotta szom- • baton Nyíregyházán megyénk szakszervezeti mozgalma. A szakszervezetek Sza- bolcs-Szatmár megyei küldöttértekezletén a százhatvanezer szervezett dolgozót 180 küldött képviselte. A tanácskozáson részt vett Kósá- né dr. Kovács Magdolna, a SZOT titkára, Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke,' valamint megyénk társadalmi és tömegszervezeteinek több vezetője. A küldöttek elé került beszámoló egyebek között rámutatott: megyénk gazdasága az utóbbi öt évben a tervezettnek megfelelően fejlődött. Az ipar és a mezőgazdaság termelésének növekedése az országos átlagot meghaladó mértékű volt. Bővült a kiskereskedelmi áruforgalom, emelkedett a szolgáltatások értéke. Csökkent az építőipar termelése, visszaesett a személy- és áruszállítás teljesítménye. Termelő ágazataink jelentős ex portbővítést hajtottak végre, ezen belül kiemelkedő volt tőkés exportunk. A beruházások nagy része a tervezettnek megfelelően valósult meg, jelentős volt a rekonstrukciós fejlesztések aránya. A szakszervezetek megyei tanácsa segítette a megyében folyó gazdasági építőmunkát, részt vett a legfontosabb gazdaságpolitikai döntések előkészítésében. Nagy figyelmet fordított a testület arra, hogy a munkahelyi demokratikus fórumok formalizmustól mentesen, hatékonyan működjenek. Következetes, de sokszor nem könnyű munkával egyre több helyen sikerült elérni, hogy a gazdasági vezetők éves tevékenységét széles körben véleményezzék a kollektívák. „A mozgalom eszközeivel arra törekedtünk — állapította meg a beszámoló —, hogy a szakszervezetek termelést, gazdálkodást A küldöttek egy csoportja segítő munkájában tovább erősödjön a bizalmiak szerepe. Kiemelten kezeltük és irányítottuk az új vállalati vezető testületek létrehozását.” Rámutatott a beszámoló arra, hogy sok tartalék van a munkahelyi demokrácia működésében. Nem sikerült még mindenütt elérni, hogy a demokratikus fórumok rendszere beépüljön a döntéshozatal mechanizmusába. A szociatista munkaverseny jelentős tényezője céljaink megvalósításának. Erősödött a verseny munkahelyi jellege, javult a gazdasági vezetők és a szakszervezetek közötti munkamegosz-» tás, ugyanakkor a munkaver- seny népszerűsége nem nőtt a kívánt mértékben. Ennek egyik oka az, hogy a gazdasági vezetők a kedvezőtlen hatásokat nem tudták ellensúlyozni, másrészt a szak- szervezetek aktivitása, politikai munkája szerénynek bizonyul e téren. Az úttörő-olimpia megyei selejtező birkózóversenyét vasárnap rendezték Nyíregyházán. Az eredményekről későbbi számunkban tudósítunk. Sportrovatunk tartalmából: Ötletes, eredményes veit az HYVSSC • Hazánk legidősebb versenybírója • Látogatóban a Volán-Dézsánál Egyre nagyobb hangsúlyt kap a szakszervezeti tevékenységben o területpolitikai munka. Az SZMT e tevékenységével is szorgalmazta a foglalkoztatás színvonalának növelését, hatékonyságának javítását. Támogatta az új munkahelyek létrehozására irányuló megyei kezdeményezéseket, kérte a SZOT, az ipari-ágazati szak- szervezetek segítségét a feladatok megoldásához. A területpolitikai munkában erőteljes hangsúlyt kapott a gyáregységek nagyobb önállóságra való törekvése. Az SZMT a jövedelmek fokozása érdekében a belső tartalékok mozgósítására, a szabályozók adta lehetőségek tökéletesebb kihasználására, a központi preferenciák igény- bevételére ösztönözte a gazdálkodó szerveket. Példamutatónak nevezte a beszámoló, hogy néhány vállalatnál a központilag előírtnál magasabb bérminimumot rögzítsenek a kollektív szerződések. „Egyik legnagyobb gondunk, hogy a keresetek indokolatlanul és jelentős mértékben elmaradnak az országos átlagtól. Ez a gyáregységekre fokozottan érvényes. A gondok megoldása érdekében az SZMT önállóan, illetve a megyei párt- és tömegszervezetekkel, a szakszervezetek központi vezetőségeivel együttesen többször tett lépéseket, mindeddig kevés eredménnyel” — állapította meg a beszámoló, amely ezután arra is rámutatott, hogy társadalmi rétegenként eltérő mértékben változott megyénk lakosságának életszínvonala. A kitűzött célokat nem sikerült maradéktalanul teljesíteni: o megye gazdasági felzárkózásában nem értük el a kívánt ütemet. Az itt élő embernek még mindig többet kell dolgoznia ugyanazon életszínvonal eléréséért, mint az ország más részein. A nyugdíjak reálértékét nem sikerült megőrizni, a nyugdíjasok jelentős rétege megélhetési gondokkal küzd. Hasonlóan nehéz helyzetbe került a fiatalok egy része és a többgyermekes családok is. Tovább romlottak a lakáshoz jutási esélyek. Az SZMT az elmúlt időszakban előtérbe helyezte az alapvető társadalmi rétegekkel való foglalkozást. Ez különösen fontos abban a megyében, ahol a szervezett dolgozók közel 40 százaléka harminc éven aluli és jelentős a nők, valamint az idősek aránya. Szóbeli kiegészítésében Tóth Géza, az SZMT vezető titkára hangsúlyozta: megyénk társadalmi-gazdasági céljainak megvalósítása az elmúlt öt évben olyan körülmények között ment végbe, amely a szakszervezeti mozgalomtól is átgondoltabb, hatékonyabb, rugalmasabb munkát igényel. A választói értekezletekről szólva elmondta, hogy ezek a tanácskozások megyeszerte őszinteséget, nyíltságot, realizmust és felelősséget tükröztek. A választások fórumain mintegy 150 ezer szabolcsi dolgozó vett részt, ez a szervezett dolgozók 90 százaléka. A felszólalók közül igen sokan kritikusan, szenvedélyesen vetették fel a szakszervezeti munka módszereinek, stílusának korszerűsítési igényét, beszéltek az elbürokratizá- lásról, az életszínvonal, a munkakörülmények gondjairól. Több hozzászóló felvetette, hogy a szakszervezet nem hallatja szavát egyes fontos kérdésekben, például gondok vannak a szociálpolitikában és az érdekvédelemben. Tóth Géza rámutatott: „Bizonyos mértékben igazuk van. Sajnos nem eléggé éltünk együtt a tagsággal, sokszor a tagság sem ismerte erőfeszítéseinket, de lehetőségeinket sem.” A választói értekezleteken közel 7 ezer bizalmit, helyettest, és velük együtt mintegy 25 ezer tisztségviselőt választottak meg. A testületekben nőtt a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalók aránya. A gazdasági építőmunkát eredményesen szolgálta a párt XIII. kongresszusára és a felszabadulás 40. évfordulójára indított munkaver- seny-mozgalom. Az SZMT vezető titkára a tanácskozás helyszínéről mondott köszönetét azoknak a kollektíváknak. dolgozóknak, akik újabb és újabb vállalásokkal, azok teljesítésével, társadalmi munkaakciókkal járultak hozzá megyénk gazdasági, kulturális felemelkedéséhez. A szakszervezeti munka módszereiről, a termelést segítő mozgalmi munkáról, az érdekképviselet ügyéről a beszámoló felett nyitott vitában tizenheten szólaltak fel, tizenegyen felszólalásukat írásban nyújtották be. Kósáné dr. ■ Kovács Magdolna, a SZOT titkára, a szabolcsi szervezett dolgozókat a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a SZOT-tit- kárság nevében köszöntötte, ezután arról beszélt, hogy a választói értekezletek kritikus szelleműek voltak: a • tagság tehát többet vár a szakszervezeti mozgalomtól és az is tény, hogy ma ennek a várakozásnak megfelelni nehezebb, mint korábban volt. Fontos dolog, hogy a munkahelyen kívüli életben mennyire érzi a tagság a szakszervezet gondoskodását. Az is tény, hogy ennek a követelménynek . itt Sza- bolcs-Szatmárban sokkaí nehezebb megfelelni, bár az is igaz, hogy az itt felvetődő kérdésekre az önök szakszervezeti mozgalmának válaszát várják a szabolcsi dolgozók. A SZOT titkára hangsúlyozta: Szabolcs-Szatmár megye gondja nem csak a szabolcsiaké, hanem az egész szak- szervezeti mozgalomé. E megye hátrányainak felszámolása azonban nem csupán néhány esztendő dolga, nem is egyetlen tervciklus feladata, de amennyiben a távolságot csökkenteni tudjuk, az a szakszervezetek tekintélyes eredménye is lesz. Elismeréssel szólt a SZOT titkárságának véleményét összegezve arról, hogy egyre önállóbb a szakszervezetek megyei tanácsának tevékenysége, kezdeményező és komoly jelzéseket adó munkája mögött alapos tapasztalat húzódik meg. Nagyra becsülik a megyei szakszervezeti vezetésnek azt a véleményét, hogy a dolgozó ember gondjai nem csak a gyárkapun belül, hanem a lakóterületeken is jelentkeznek. Országosan is tekintélyes a megyében működő 28- szakmaközi bizottság munkája. A megyei párt végrehajtó bizottsága nevében, és a megyei tanács megbízásából üdvözölte a 'küldöttértekezleteit Varga Gyula, a megyei párt- bizottság első titkára. Felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy a párt XIII. kongresszusa óta eltelt mintegy 8 hónap elégséges idő ahhoz, hogy az első tapasztalatokat összegezni lehessen. Ezek egyik legfontosabbika az, hogy megyénk — miként az ország — lakossága támogatja a pártkongresszuson megfogalmazott célokat, programot. Az országban, s így .megyénkben jelentkező gondok időnként megkérdőjelezik politikánk részkérdéséit, de az is igaz, hogy e politika egésze nem kap kérdőjeleket. Egy másik tapasztalat intő példaként veti fel: vajon minden problémát helyesen közelítünk-e meg? Az első titkár figyelmeztetett, a körülöttünk lévő világot éppúgy helytelen csak rózsaszínben feltüntetni, miként hiba az is, ha elért eredményeink nem kapnak megfelelő elismerést. Véleményét olyan pé,Idákkal támasztotta alá, mint az utóbbi öt éviben megvalósult 740 kórházi ágy, a 300 szociális otthoni hely, a 20 ezer felépülő lakás. Varga Gyula nyomatékosan hangsúlyozta: tanuljunk meg örülni eredményeinknek is. Ezután arról szólt, hogy az utóbbi néhány hónapban a kelleténél gyakrabban emlegettük úgymond a „felülről” jövő támogatást, holott a megyei pártértekezlet pontosan meghatározta a megyének azokat a nagy problémáit, amelyeket saját erőiből nem képes megoldani, amelyekhez a kormányzat ki(Folytatás a 4. oldalon) XLII. évfolyam, 278. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. november 25., hétfő
