Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-22 / 274. szám

Befejeződött a genfi csúcstalálkozó Csütörtökön megtartot­ták a szovjet—amerikai csúcstalálkozó záróren­dezvényét. A genfi nemzetközi saj­tóközpontba megérkezett Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan. A teremben ekkor már jelen voltak a csúcstalálkozón részt vett szovjet és amerikai hiva­talos személyiségek, Svájc és Genf városának képvi­selői, valamint az elektro­nikus és a nyomtatott saj­tó munkatársai. A rendezvényt Kurt Eduard Sevardnadze szovjet és George Schultz amerikai külügyminiszter együttmű­ködési dokumentumot írt alá Genfben Mihail Gor­bacsov és Ronald Reagan jelenlétében­Furgler, a Svájci Állam­szövetség elnöke nyitotta meg. Ezt követően Mihail Gorbacsov, majd Ronald Reagan emelkedett szó­lásra, s mindketten érté­kelték a találkozót. (A kö­zös nyilatkozatot lapunk 4. oldalán közöljük.) Ezután Eduard Sevard­P'ága: b szocialista országok Vezetőinek tanácskozása A prágai várban csütörtök délután találkozót tartot­tak, amelyen a Varsói Szerződés tagállamai kommu­nista és munkáspártjainak vezetői — fő-, illetve első titkárai — voltak jelen. A tanácskozáson részt vett Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB főtit­kára, az Államtanács elnöke, Gustáv Husák, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja KB főtitkára, csehszlovák köztársasági elnök, Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, az Államtanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Erich Honecker, a Német Szocialista Egy­ségpárt KB főtitkára, az Államtanács elnöke, Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, köztársasági elnök és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkára. A résztvevőket Mihail Gorbacsov tájékoztatta a genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozóról. A pártveze­tők, a Prágában megtartott találkozójuk befejeztével el­utaztak a csehszlovák fővárosbóL (A találkozóról kiadott közleményt a 4. oldalon is­mertetjük.) nadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere és George Shultz, az Egyesült Álla­mok külügyminisztere megállapodást írt alá a két ország közötti tudo­mányos, oktatási és kul­turális cseréről, illetve kapcsolatokról. A rendezvény végén Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan röviden el­beszélgetett. Csütörtök délután Géni­ből Prágába érkezett Mi­hail Gorbacsov, hogy részt vegyen a Varsói Szerződéshez tartozó ál­lamok testvérpártjai fő- és első titkárainak talál­kozóján. Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke is elutazott Géniből. Brüsszelben a NATO-szö- vetségeseket tájékoztatja a szovjet—amerikai csúcs- találkozóról. (Folytatás a 4. oldalon) T ekintetbe véve, hogy a két nagyhatalom kormányai között meg a legközelebbi múlt­ban is szinte Mindennapo­sak voltak a nyilvános dip­lomáciai és egyéb súrlódá­sok, a genfi légkör min­denképpen változást jelent. Változást elsősorban a hi­vatalos amerikai politiká­ban : ugyanaz a Ronald Rea­gan, aki nemrég még az 50- es évek hidegháborúja óta nem használt szélsőséges hangnemben támadta a Szovjetuniót, kétségbe von­va még annak létezési jo­gát is, ezúttal — a világ sok százmillió tévénézőjé­nek szeme láttára — kifeje­zetten szívélyes hangnem­ben folytatott beható érde­mi, személyes tárgyalásokat a másik vüághatalom ve­zető képviselőjével. Az amerikai elnök — amint már elődei is — a je­lek szerint fontosnak tartja a személyes kapcsolatot a Szovjetunió vezetőjével. Eb­ben nyilván találkozott Mi­hail Gorbacsov véleményé­vel, aki készen volt az ere­detileg tervezettnél jóval hosszabb, négyszemközti tárgyalásokra. Ugyanakkor mindkét fél tudatában volt annak, hogy a nyílt, szemé­lyes eszmecserék (valójá­ban időnként heves viták) mellett az esetleges köze­ledési pontok, tervek konk­rét megfogalmazására is szükség van. Ez lesz az il­letékes minisztériumok, va­lamint a szakértőkből álló küldöttségek feladata a jö­vőben, elsősorban a genfi fegyverzetkorlátozási tár­gyalásokon. Amint mértékadó körök­ben még a csúcstalálkozó előtt mindkét oldalon rá­mutattak: a találkozó, az összesen mégis csak vi­szonylag rövid — 8—10 órás — tárgyalások eredmé­nyességének mértéke csak a következő időszakban fog megmutatkozni. Mindenek­előtt abban, előrehalad- nak-e majd a legfontosabb kérdésben, a fegyverzetek korlátozásában. A genfi tárgyalásokon ta­lán már tavasszal kiderül­het, hogy van-e lehetőség érdemi haladásra. Ugyanígy jelezheti a két nagyhatalom viszonyának javulását, ha például lendületet kapnak az egy helyben topogó bé­csi haderőcsökkentési tár­gyalások, ha sikerre vezet a stockholmi konferencia. Nemkülönben Genf közvet­len kihatása lehet, ha leg­alább bizonyos mértékű együttműködés alakul ki a nagyhatalmak között a kö­zel-keleti kérdésekben, ha mérséklődik az Egyesült Államok közép-amerikai beavatkozása, ha nagyobb hangsúlyt kap a tárgyalá­sos rendezés Afganisztán­nal kapcsolatban. Amerikai kormánykörök­ben sem vonják kétségbe, hogy a Szovjetunió — elvi politikája alapján — gya­korlati katona- és gazda­ságpolitikai okokból is ke­resi a kiegyezést s a köl­csönös előnyök és enged­mények alapján hajlandó megegyezni a fegyverzet- korlátozásban csakúgy, mint más vitás kérdések­ben. Reagan elnök mosoly­offenzívája, a jó genfi lég­kör ellenére azonban vál­tozatlanul bizonytalan, hogy az elnök mögött álló, szél­sőségesen maradi szovjetel­lenes körök, az amerikai kormányon belül és kívül, mennyire engedik majd folytatni a Genfben éppen csak megkezdett utat. Rea­gan elnök személyes nép­szerűsége hazájában ugyan változatlan, ugyanilyen nagy azonban az ellensé­gesség, vagy legalábbis bi­zalmatlanság a Szovjetunió­val szemben — annak a po­litikának, propagandának egyenes következményeként, amelyet a Reagan-kormány első öt évében folytatott. A jelenlegi vonalát tá­mogató tanácsadói előtt tehát rendkívül nehéz feladat áll. A követ­kező időszak mutatja majd meg, képesek lesznek-e a Genfben nyitott úton to­vább menni — illetve akar­ják-e valóban ezt az utat, amely az erőpolitika hívei körében népszerűtlen dön­téseket igényel majd. Genf, 1985. november 21. ICdtal dncUái Napirenden a VII. ötéves terv A kormány ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén megtárgyalta a VII. ötéves népgazdasági tervről szóló törvényjavaslat és a megvalósítására kidol­gozott programok, intézke­dések tervezeteit, és tájé­koztatót hallgatott meg a tervről folytatott társadalmi vitákról. Köszönetét fejezte ki a társadalmi, az érdek- képviseleti és a szakmai-tu­dományos szervezeteknek a tervjavaslat véglegesítéséhez nyújtott segítségért. A kor­mány úgy határozott, hogy a törvényjavaslatot az ország- gyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács tájékoz­tatást kapott a fővárosi és a megyei tanácsok VII. ötéves tervkoncepcióiról. Megállapí­totta, hogy azok összhangban vannak a központi elgondo­lásokkal, és jól szolgálják a terület- és településfejlesz­tés feladatainak végrehajtá­sát. A kormány egyúttal meghatározta a tanácsi ter­vezőmunka további felada­tait. (MTI) TÉL ELŐTT A HATÁRBAN Erősöinek a vetések Hiába rázta meg a kalen- dáriumi Erzsébet a szoknyá­ját, kevés hó hullott belőle és még kevesebb maradt meg. Ez a kevés is kint ta­lálta sajnos a kukorica utó­ját és egyáltalán nem hasz­nált, neki. Az aszály követ­keztében a szokottnál véko­nyabb az ízikkóró, így a ha­vas szél sokat megdöntött belőle. Amelyik a földre haj­lott, azt talán már csak a tallózók szedik fel. Nem je­lentős persze a hátralévő te­rület már, inkább csak ott találni belőle, ahol más munkák akadályozták a gé­pek haladásának ütemét. Most már azonban semmi sincs, ami indok lehetne a késedelemre. Ha nagyobb csapadék nem jön, végeznek is hamar a gazdaságok. A szárítók átlagos nedvességű kukoricát fogadnak, amit csak az időnként hulló csa­padék nedvesít meg, de ez nem jelent problémát a gyors nedvességelvonásban. A hó annyira sem volt elég, hogy betakarja az őszi vetést, de hát így november végén még nincs is szükség rá. A korábbi tarka kép, a helyenként nagy foltokban előfordult kelési hiányok na­gyon sok helyen' eltűntek, vagy legalábbis mérséklőd­tek. A száraz földbe került mag nehezén csírázott és meg kellett érkeznie a csa­padéknak, hogy valamennyi növényke a felszínre törjön. Mostanra ez nagyrészt meg­történt és nagyon sokat erő­södtek a vetések az elmúlt hetekben. Remény van arra, hogy a jelenleg látható kép alapján jó telelés következ­zék, hacsak a tél nem lesz nagyon mostoha. A még eldolgozatlan tar­lókon szárzúzók teszik a ku­koricacsutkát „földdel egyen­lővé", hogy minél hamarabb követhessék őket a művelő eszközök. Ha végképp beszorulnak a gépek és az emberek a ha­tárból a majorokba, már várja őket a nagy téli kam­pány, a gépjavítás. A száraz és kőkemény talaj nagyon próbára tette a traktorokat és a művelő eszközöket, en­nélfogva fokozott figyelem­re van szükség már most is, amikor a tervek készülnek a munkák ütemezésére és az alkatrészek beszerzésére. RAKTÁRBÖVÍTÉS VASAROSNAMÉNYBAN Felületkezelt forgácslap: a jövő építőanyaga Hazánk egyik legszebb raktárát adták át tegnap Vásárosnaményban, az ÉR­DÉRT Vállalat forgácslap­gyárában. Az eseményen részt vett Gyuricsku Kál­mán, a megyei pártbizottság titkára, Schmall Ferenc, az ÉRDÉRT Vállalat vezérigaz­gatója. A raktár felújítása és bő­vítése évek óta sürgető fel­adat volt. Az életveszélyessé vált régi raktárt aládúcolták. Az alapterület — 7200 négy­zetméter — változatlan ma­radt. Az AGROBER tervező­inek jó munkáját dicséri, hogy a könnyűszerkezetes épület nemcsak a nagy ra­kodó- és szállítógépeknek te­remt biztonságos munkavég­zést, hanem esztétikailag is tetszetős. A raktárban egy­szerre tízezer köbméter for­gácslapot tárolhatnak. Az átadást követő gyárlá­togatáson a vendégek meg­nézték az október 2-án üzembe helyezett felületkeze­lő gépsort. Ezzel lehetővé vált, hogy ne csak jó minő­ségű forgácslap hagyja el a gyárkaput, hanem ráragasz­tanak egy műanyag borítást is. Ezzel a bútoripar már kész alapanyaghoz jut. Vá­laszfalakat, padló- és meny- nyezetburkolatot, radiátor elé rácsot, íróasztalt és még sok egyebet készíthetnek belőle. Az építőipar már csak azért is fantáziát láthat benne, mert jelentősen lerövidülhet a kivitelezési idő. Az egész belső vakolás, festés, mázo­lás helyszíni szereléssé vá­lik. A felületkezelt forgács­lap már a jövő építőiparát sejteti: minél racionálisabb szigeteléssel elérni az ener­giatakarékosságot, csökkente­ni a lakásra várás idejét az építés gyorsításával és a la­kótelepeken is változatos la­kásbelsőt alakíthatnak ki a fa felhasználásával. A könnyűszerkezetes raktárban kényelmesen dolgozhat­nak a nagy targoncák is. (Császár Csaba felvétele) XLII. évfolyam, 274. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. november 22., péntek MA Országos elméleti tanácskozás a párt­demokráciáról (4. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom