Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-19 / 271. szám

1985. november 19. Kelet-Magyarország 7 Űsi módszer új technslúglíval II kalászos gabonák gépi szórva vetése Minirészecskék, maxienergiák Érdekességek a debreceni ciklotronról A ciklotron „ágyúcsöve” és a „lőrés”, ahol a felgyorsított részecskék elhagyják a géptermet. A közelmúltban mezőgaz­dasági szakemberek — nö­vénytermesztők, gépészek — részvételével tanácskozást tartottak Nyíregyházán a Technika Házában. Elméleti és gyakorlati szakemberek ismertették tapasztalataikat a kalászos gabonák szórva vetésének történetéből, és a legújabb alkalmazási mód­szer agronomiai, technoló­giai és ökonómiai kérdései­ről. A tanácskozás alapelvét két gyakorlati gazda: a bé- késszentandrási és a prügyi termelőszövetkezet elnöke adta meg, akik egymástól függetlenül kidolgozták a gé­pi szórva vetés technológiá­ját. Módszerüket több éve EREDMÉNYESEN ALKALMAZZÁK. Elsősorban történeti, elméle­ti és szélesebb körűbb alkal­mazáson alapuló tapasztala­taikat fejtették ki a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola, a Magyar Agrártu­dományi Egyesület megyei szervezete és a TESZÖV szakemberei. A tanácskozáson elhang­zott, hogy már az 1796. évi Magyar Mezei Kalendári­um írt a szórva vetés, nem kézzel, hanem vontatott szerkezettel való vetésről. A módszer azonban nem ter­jedt el, polgárjogot világ­szerte a vontatott, sorbavető gépek nyertek. Nálunk, Ma­gyarországon még századunk első felében is az állati erő­vel vontatott vetőgépek mel­lett jelentős területen vetet­tek gabonát, nyakba akasz­tott zsákból, kézzel. A ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok létrejöttével, a gépi technika fejlődésével, alkalmazásával a kézi vetés a nagyüzemekben megszűnt. A nagy munkaszélességű sor­bavető gépek váltak uralko­dóvá. Ezekkel jó eredmé­nyek érhetők el, példázzák ezt az utóbbi évtizedekben elért magas hozamok. A sorbavető gépekkel mindaddig nem volt gond, amíg az energia és a gépek árai a mezőgazdasági árak­hoz képest szinte elviselhe­tetlenül magasra nem szök­tek. A dráguló gépekből csak a legerősebb gazdaságok tudtak annyit összevásárol­ni, hogy optimális időben végezzék el az őszi gabona­vetést. Ilyen nagy géppark azonban tovább növelte a költségeket. A gyakorlati gazdák kezd­ték törni a fejüket, hogyan lehetne a költségeket csök­kenteni. Az új módszert a szükség szülte mind a békés- szentandrási, mind a prügyi termelőszövetkezetben. Rá­jöttek, hogy a Tornádó 5 M típusú műtrágyaszóró adap­ter alkalmas a kalászos ga­bonák szórva vetésére is. A prügyi Tisza mente Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet több éves gyakorlata bizo­nyítja, hogy a gépi szórva ve­tés mindazokat az AGRONOMIAI KÖVETELMÉNYEKET kielégíti, amelyeket a szór- vavető gépektől elvárunk. A mintegy 10 éves tapasztala­tuk igazolja: a műtrágyaszó­ró alkalmazásával elérhető a munka műveleti termelé­kenységének ötszörös növe­lése, valamint a kézi mun­kaerő-szükséglet egyötödére való csökkentése. A termelé­kenység növekedése lehetővé teszi a vetőgépberuházási költségek megtakarítását, valamint a vetési idő opti­malizálását. Mindkét terme­lőszövetkezetben a nagy szé­lességű műtrágyaszóróval 80—100 hektár vethető el egy műszakban. Ebből kö­vetkezik, hogy nem csak ve­tőgépet, de vonóerőt is meg­takarítanak. A soros vetésnél használt traktorokat csök­kenthetik, vagy más munká­ban felhasználhatják. A békésszentandrási mód­szer hasonló a prügyihez, de már 20 éves tapasztalaton nyugszik, ők nemcsak az önköltségcsökkentésről (ami náluk hektáronként 191 fo­rint) hanem a többlettermés­ről is tanúskodnak. Módsze­rükkel mintegy 200—300 ki­lós többlettermést érnek el. Szerintük a magasabb ter­mésátlag elsősorban a vető­mag egyenletesebb térállá­sából, a terület jobb kihasz­nálásából és AZ OPTIMÁLIS VETÉSIDÖBÖL adódik. Mind a két gazda­ságban a búzát két hét alatt földbe teszik. A békésszentandrási tsz az idei kedvezőtlen időjárás ellenére is 6720 kilogrammos hektáronkénti átlagtermést ért el búzából. Ezzel az ered­ménnyel megyei első lett. Következtetés: a szórva vetés jól bírja a kemény telet is. Módszerük megbízhatósá­gát jelzi, hogy eredményeik­kel a fejlett gabonatermesz­tés hazájában, Békés megyé­ben évek óta az első öt gaz­daság között szerepelnek. Vetési technológiájukat ma már az országban 200 ezer hektáron alkalmazzák, jelen­tős területen termelik így a búzát a Dunántúlon is. A prügyi módszert a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Főis­kola szakemberei tudomá­nyos vizsgálatnak vetették alá. A leszűrt eredmények alapján a főiskola is javasol­ja a módszer terjesztését. Együtt a prügyi Tisza menti Termelőszövetkezettel az ér­deklődőknek bővebb felvilá­gosítást adnak agronomiai, technológiai és ökonómiai kérdésekben. Külön kíván­ságra vetési bemutatót és üzemi méretekben vetési munkálatokat vállalnak. A gyakorlati szakemberek és a tudomány művelői egy­behangzóan hívták fel a ta­nácskozáson a figyelmet ar­ra, hogy a szórva vetés ön­magában nem csodaszer. Egy bizonyos, olcsóbb, de a so­ros vetéssel azonos, vagy jobb terméseredmények csak akkor érhetők el, ha az egyéb feltételeket (talaj munka, táp­anyag, vetőmag, optimális vetésidő, növényvédelem) biztosítják. E követelmény betartását az eddigi Szabolcs megyei tapasztalatok is alá­húzzák. A labirintus, ahol ember most járt utoljára,-nagyrészt több méteres betonfalak kö­zött húzódik. Mindenütt su­gárveszélyt jelző tábla fi­gyelmeztet, hogy amint meg­kezdődik az üzemelés, élő­lény nem teheti be a lábát. 20 millió elektronvolt hatal­mas szám, a száguldó fel­gyorsított részecskék előtt alig van akadály. 64 tonnás ajtó Az ajtót nehezen lehetne egy mozdulattal becsapni magunk mögött, 64 tonnát nyom. Mögötte a ciklotron vasmagja már „csak” 24 ton­na. Eltörpül mellette az em­ber. És nem csak méretében. Aprónak érzi magát a ter­mészet bődületes erői mel­lett, amelyek itt kavarognak — majd. Szerencsére most még megtapintható minden és szemrevételezhető. A nagyfrekvenciás térben gyorsul a részecske, és amint eléri a megfelelő energia­szintet, kilép a pályájáról. Egy „lőrésen” hagyja el a termet. Tényleg a középkori várak ablakára emlékeztet a lyuk a vastag falon. A kö­vetkező teremben csillogó fémcsövek találhatók. Elága­zásuk egy hatalmas elektro­mágnesnél kezdődik, amely utat keres, hogy melyik kí­sérleti helyre vezérelje a ré­szecskéket. A csövekben ter­mészetesen vákuum van, hogy a veszteség minimális legyen. És ami eddig érdekes volt, innen kezdve hasznos. Mert háromszázmillió forintot nem akármire költenek a mai szű­kös időkben. Ennyibe került ugyanis e hatalmas beruhá­zás. Pedig az észlelési helye­ken található munkaeszkö­zöket és műszereket nagy­részt az Atomki szakemberei készítették. Érdeklődik is utána számos szakember szerte a világból. Legfontosabb: az alapkutatás A legfontosabb az alapku­tatás, vagyis az atomnál ki­sebb részecskék világának minél jobb megismerése. Er­re nemigen volt mód, leg­alábbis ilyen méretekben itthon, mert ilyen gyorsító­val nem rendelkezett ha­zánk. Az alkalmazások köre is hasonló, így azzal folytat­juk. Annál is inkább, mivel hogy itt több fogódzót talál a hétköznapokból az emberi elme. Nem használhatott ed­dig nagyon rövid felezési idejű izotópokat az orvostu­domány Magyarországon, mert részben nehéz volt be­szerezni, részben pedig el­bomlott, éppen a rövid fele­zési idő miatt, amire a fel­használási helyére szállítot­ták. Pedig milyen hasznos, ha az izotóp a szervezetben gyorsan lebomlik, miután el­végezte a dolgát!!! Erre most már kiváló lehetőség nyílik A lakosság által igénybe vett szolgáltatások iránt egyre na­gyobbak a minőségi követelmé­nyek. A vr. ötéves terv egyik fontos célja a szolgáltatások kí­nálatának bővítése, színvonalá­nak emelése volt. A megyében jelentős lépések történtek az elmúlt években a szolgáltatások fejlesztésére, kor­szerűsödött a hálózat, nőtt a ma­gánkisiparosok száma. A lakos­ság részére végzett szolgáltatá­sok teljesítményértéke 1984-ben meghaladta az 1,2 milliárd fo­rintot, amely — folyó áron — négy tizeddel múlta felül az 1980. évit. Az áremelkedések ha­tását kiszűrve, összehasonlító áron jóval szerényebben — az országos növekedéstől is mérsé­keltebben — nőtt a teljesítmény­érték. A lakosság részére végzett szolgáltatások felét a kiemelt szolgáltatások teszik ki, mely­nek nagyobb hányadát az épí­tőipari javítás, karbantartás és lakáskorszerűsítés adja. Ezt a tevékenységet főként kisiparö- sok végzik. Igen fontos a gépjárműjavítás. A megyében a lakosság tulaj­donában lévő személygépkocsik száma 1984 végén meghaladta a 48 ezret, ami 13 ezerrel több, mint négy évvel korábban Az elektromos háztartási gé­pek és híradástechnikai cikkek javításának aránya nem jelen­tős a kiemelt szolgáltatásokból, de a lakosság ellátása szem­pontjából nagy jelentőségű. A javítások többségét a Hírex és a Modul kisvállalat, valamint az Elitász kisszövetkezet végzi. Fontos szolgáltatást nyújt a Nyírségi Patyolat Vállalat. 1980 óta mind a mosás, mind a vegy- tisztitás mennyisége emelkedett, a bérfehérnemű-köicsönzés vi­szont az elmúlt években vissza­esett. A hagyományos javító és mé­retes szolgáltatásban meghatáro­majd, hiszen a gyorsítóban „elkészült” izotóp elem a kli­nikán azonnal felhasználha­tó. A sugárzás pedig, amely a gyógyászatban alkalmaz­ható, új és hatékonyabb for­máiban mutatkozik itt be. Ügyszintén gyógyászati szo­bák is rendelkezésre állnak a rászorulók részére. Az ipar leginkább az anyagvizsgálatban látja majd hasznát a maxienergiájú minirészecskéknek. Néhány atomnyi mennyiséget is pon­tosan kimutat, így pontosab­bá tehető az ötvözetek ösz- szetétele. Az izotópelőállítást már említettük, és még egy nagyon fontos terület van, az pedig a kopásvizsgálat. A mozgó és súrlódó felületek a részecskeáramban minden eddiginél pontosabban vizs­gálhatók. zó szerepe van a kisiparnak. Je­lentősen csökkent a vállalási idő a ruházati termékek mérték utá­ni készítésénél (átlagosan 15 nap), ami rövidebb az országos­nál. Az egyes szolgáltatásfajták kö­zül a kereskedelmi szolgáltatá­sok nőttek a legnagyobb mér­tékben. Nagy részüket a fo­gyasztási cikkek kölcsönzése és a használt cikkek felvásárlása teszi ki. A teherszállítás mintegy hét tizedét a kisiparosok végzik. Háttérbe szorult a szekérfuva­rozás, és elterjedt a teherautós szállítás. 1984 végén már 465 ma­gán teherautó-fuvarozó és 136 • személyszállító kisiparos volt a megyében, az utóbbiak bekap­csolódása csaknem teljes egé­szében megszüntette a városok­ban a csúcsidőszakban jelentke­ző taxihiányt. A személyi szolgáltatáson be­lül a fodrászat és a kozmetika teljesítményértéke mintegy felé­vel, a fényképészeté minimáli­san nőtt, az egyéb személyi szolgáltatásoké csökkent. A szocialista szektorban vég­zett lakossági szolgáltatások 9 százaléka garanciális javítás volt, melynek közel felét a sze­mélygépkocsi- és motorkerék­pár-javítás, -karbantartás adja. A szolgáltatások igénybevé­telét nagymértékben befolyásolja a hálózat területi elhelyezkedé­se. A vállalatok és szövetkeze­tek 679 hálózati egységet üzemel­tettek, ezek zöme önálló szol­gáltatóhely és többnyire 1—4 főt foglalkoztatnak. Közvetítő egy­ség 13, mozgó szolgáltatóheiy 9 van a megyében. A szolgáltatóhelyek területi el­helyezkedésére a városi kon­centráció jellemző, az egységek 41 százaléka, a foglalkoztatottak közel hét tizede a hat városban található. Ezek a szolgáltatóhe­lyek teljesítik az összes teljesít­A mezőgazdaságban külö nősen a nemesítők használ­hatják sikerrel a gyorsítót. Az egyik kilépési helyen már ott is vannak azok a speciá­lis üvegcsék, amelyekben magvakat kezelnek majd. A nagy energiájú részecske­árammal bombázott mag ge­netikai „képlethordozójá­ban”, a DNS-ben olyan vál­tozások keletkeznek, amelyek mutációhoz vezetnek. Ezek­nek egy része természetesen káros, de elvétve akadnak majd közötte hasznosak is. Érdekességnek megemlítjük, hogy a martonvásári 8-as búzafajtában is van ilyen mutáns keresztezési ős. Faraday igazsága Ennyit dióhéjban hazai tu­dományos életünk legújabb nagy hatású munkaeszközé­ről. Befejezésül hadd idéz­zük az egyik előadónak a szavait. Egy tudománytörté­neti adoma szerint Faraday, az indukció feltalálója be­mutatta az angol uralkodó­nak az újdonságot, amelynek alapján a villanymotorok az­óta is működnek, de akkor még a feltalálón és néhány emberen kívül kevesen tud­ták, hogy mi is az voltakép­pen. A király meg is mond­ta kerek-perec, nem ért sem­mit. Faraday nem kísérlete­zett tovább a magyarázattal, hanem a következőt mondta: felség, amit ebből majd gyár­tani lehet, az után rengeteg adót fizetnek majd az alatt­valók. A király azonnal ren­delkezésére bocsátotta a ku­tatónak a fejlesztésre kért összeget. Nos, a ciklotron működését is kevesebben ér­tik, nagyon sokkal keveseb­ben, mint azok, akik majd a hasznát látják, látjuk. ményérték több mint háromne­gyedét. A városi életformával magasabb szolgáltatási igény jár együtt, másrészt a városok elégítik ki a kevésbé ellátott környező települések igényeit is. A községek jelentős részében nincs szolgáltatóhely. Itt főleg a kisiparosok biztosítják az ellá­tást, kétharmaduk dolgozik a községekben. A kisiparosok szá­ma a megyében 1980 óta mint­egy ötödével emelkedett és 1984- ben 6070 volt. Főleg az iparban és az építőiparban tevékenyked­nek. Hiányszakmák főleg az épí­tőiparban (ács-állványozó, kőfa­ragó, kőműves) fordulnak elő. Nincs a községek nagyobb ré­szében cipész, géplakatos és fod­rász. A szolgáltatások hozzáférhető­ségét a területi elhelyezkedés mellett a nyitvatartási idő is be­folyásolja. Legrövidebb a köl­csönzők, leghosszabb a gépjár­műjavítók heti nyitvatartási ide­je. 17 óra után a megyében az önálló szolgáitatóhelyek 38 százalékát lehet igénybe venni. A nyitvatartás településtípu­sonként és szolgáltatásfajtánként is változik. Szombaton 259 önál­ló egység működik, ezek fele fodrászat. A szolgáltatások egyik minő­ségi mutatója a vállalási idő. Igen magas a megyében a sze­mélygépkocsi-javítás és karban­tartás, valamint a textiltisztítás időigénye. A szolgáltatások igénybevételé­nek lehetősége a városokban és a nagyobb településeken ked­vező, a kisebbekben viszont ne­hézkes, vagy lehetetlen. Hátrá­nyos helyzetük javításához hoz­zájárulna a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek alaptevé-. kenységen kívüli tevékenységé­ben a lakossági szolgáltatások további fejlesztése is. Szántó Györgyné KSH megyei igazgatósága Cs. B. A számítástechnikai oktatásra nagy figyelmet fordítanak a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán, A másodéves gé­pész hallgatóknak dr. Hadházi Tiborné Commodore 64-es gépen Basic-programozást oktat. (Cs.) Esik Sándor Megyei körkép Lakossági szolgáltatások

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom