Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-19 / 271. szám

Ma kezdődik a szovjet—amerikai csúcstalálkozó Genf re figyel a világ Hétfő délben, kevéssel 12 óra előtt ért földet Genf Cointrin repülőterén az Aeroflot IL—62M négy hajtóműves különrepülőgépe, amely a kedden kez­dődő szovjet—amerikai csúcstalálkozó szovjet fő­szereplőjét, Mihail Gorbacsovot, az SZKP KB főtit­kárát és kíséretének tagjait hozta. Az SZKP KB fő­titkárát hivatalos személyek csoportja kíséri a két­napos találkozón: Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Geor- gij Kornyijenko, a külügyminiszter első helyettese, Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagy­követe, A. N. Jakovlev, az SZKP KB propagandaosz­tályának vezetője, Leonyid Zamjatyin, a Központi Bizottság nemzetközi tájékoztatási osztályának veze­tője és A. M. Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárá­nak tanácsadója. MA Busszal a tengerpartra (2. oldal) Önként vállalt próba (3. oldal) Hétezer tooia szén ­irányvonalokkal A borsodi bányászok segitségo Szahoícs-Szatmár megyének A Borsodi Szénbányák Vál­lalat üzemeinek dolgozói no­vember 23-án és 24-én kom­munista műszakot tartanak, s a felszínre hozott termelés jelentős részét, mintegy hét­ezer tonna jó minőségű sze­net irányvonatokkal Sza­bolcs-Szatmár megye TÜ­A Felső- Tisza Magyarország legtisztább folyószakasza Víztisztítás ioncserével Intézkedések a halpusztulás megakadályozására Mihail Gorbacsovot, felesé­gét és kíséretét a repülőté­ren Kurt Fur gier, a Svájci Államszövetség elnöke üd­vözölte a szövetségi tanács és az egész svájci nép nevében. Az a tény — mondotta —, hogy a csúcstalálkozóra Svájcban kerül sor, megtisz­teltetés, egyben kötelesség is Svájc számára, a bizalom je­le az ország hagyományos semlegessége iránt. „Őszin­tén óhajtjuk, hogy hozzájá­ruljunk a népek és országok közötti teljes kölcsönös meg­értéshez” — jelentette ki a svájci államfő. Emlékeztetett a „genfi szellem” születésé­nek körülményeire, a négy nagyhatalom 1955-ös csúcsta- találkozójára, és azt a remé­nyét tolmácsolta, hogy ez. a jó hagyomány fogja kísérni a mostani csúcstalálkozót is. A szovjet nép második világhá­borús áldozatvállalását mél­tatva a biztonsági kérdések­ben tanúsítandó éberség fon­tosságát hangoztatta. Kurt Furgler beszédében kitért arra is, hogy Vlagyi­mir Iljics Lenin 1914—1917 között Svájcban élt, hogy nagy orosz, illetve szovjet írók, költők, zeneszerzők for­dultak meg az országban, és svájci tudósok, építészek is segítettek a kulturális kap­csolatok elmélyítésében. „Minden gondolatunk ön-, nel és Reagan elnökkel lesz fontos küldetésük teljesítése során” — zárta üdvözlő be­szédét a Svájci Államszövet­ség elnöke. Ezután Mihail Gorbacsov lépett a mikrofon elé, és a következőket mondotta: „Tisztelt Elnök úr, tisz­telt hölgyeim és uraim! Megköszönöm önnek, El­nök úr, az irányunkban el­hangzott jóindulatú szavakat. A szavak, amint én értelme­zem, tükrözik azokat a kap­csolatokat, amelyek országa­ink és népeink között kiala­kultak. örülünk, hogy Géni­ben vagyunk. Évszázadok so­rán az önök nagyszerű váro­sa számos alkalommal kínált vendégszeretetet a felvilágo­sodás, a haladás és a szabad­ság harcosai számára. Nap­jainkra Genf számos nem­zetközi fórum, számos nem­zetközi esemény színhelye lett. Svájc fejlődését, nemzetkö­zi helyzetének alakulását nagymértékben befolyásolja az állandó semlegsség státu­sa, amelyet. Svájc választott. A Szovjetunió tiszteletben tartotta és fogja tartani ezt a státust. Genf ezúttal, Svájc kor­mányának szíves hozzájáru­lásával, a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői ta­lálkozójának színhelye lesz. Ezen a találkozón meg kell vitatni olyan fontos kérdé­seket, amelyeknek eldöntésé­től nagymértékben függ majd a nemzetközi helyzet alaku­lása, mindenekelőtt azt a kérdést, mit lehet tenni azért, hogy véget érjen az egész vi­lágot sújtó fegyverkezési haj­sza, hogy ez a hajsza ne ter­jedjen át új közegre, hogy elháruljon az emberiség feje felől az atomháború veszé­lye, hogy biztosítva legyen a béke és a népek további gyü­mölcsöző együttműködése. A repülőtéri üdvözlés után Mihail Gorbacsov és kísére­te szállására hajtatott. Genf az elmúlt napokban igen vegyesen készült a ked­den kezdődő szovjet—ameri­kai csúcstalálkozóra. A rop­pant szervező munkára és a komoly előkészületekre ár­nyat vetett számos szovjet­ellenes tüntetés, amelyet a többi között afgán ellenfor­(Folytatás a 4. oldalon) A folyók vízminőségének védelméről tartottak tanács­kozást a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság máté­szalkai szakaszmérnökségén a közelmúltban. A fehérgyar­mati Rákóczi Halászati Ter­melőszövetkezet, a Szabolcsi Halászati Közös Vállalat, a Nyíregyházi Konzervgyár, a horgászszövetség szakembe­rei, valamint a megyei kör­nyezetvédelmi titkár részvé­telével azt vitatták meg, hogy télen a vizek halállományát miként óvhatják meg legjob­ban. Az eszmecserének külö­nös fontosságot és aktualitást ad az a tény, hogy a korábbi évek telein megyénkben több helyen jelentős halpusztulás történt. Az idén ezt elkerü­lendő halászati gazdálkodók komolyan készülnek a halál­lomány megóvására. Ennek érdekében korszerű technikai eszközöket vásároltak, pél- uáui motoros jégvágó fű­részt, illetve vízforgató szi­vattyút. Király István, a Felső-Ti­sza-vidéki Vízügyi Igazgató­ság vízgazdálkodási és víz- minőségvedelmi osztályának vezetője elmondta, hogy a téli halkárok megelőzéséhez, vagy minimálisra csökkenté­séhez még több szervezett in­tézkedésre, jobb munkaszer­vezésre van szükség. A Nyíregyházi Konzervgyár tyúkod i egysége a darabos szennyező anyagok Holt-Sza- mosba jutását ívszitákkal akadályozza meg. A tyukodi üzemegységben keletkező szennyvíz jövőre már nem juthat a Holt-Szamosba, mert a gyár megoldja annak kör­nyezetkímélő elhelyezését. Ennek terveit a MÉLYÉP- TERV-vel elkészíttette, az építkezés jövőre indul. A vízügyi igazgatóság so­rozatos ellenőrzései hatására a konzervgyár az elkövetke­zendő időben nagyobb fi­gyelmet fordít az Ér-patak vízszennyezésére. Üjfehértó és Téglás térsé­gében is javult az Ér-patak vizének minősége — azáltal, hogy a Hajdúsági Iparművek­ben (HIM) elkészült hazánk egyik legnagyobb vízvédelmi beruházása. Az olasz techno­lógiával működő ioncserélő ipari szennyvíztisztító mű üzembe helyezése révén a gyárból a mérgező, környe­zetszennyező nehéz fémsók nem juthatnak az Ér-patakba. A vízügyi igazgatóság az Ér-patak Lónyai-főcsatorná- nál lévő torkolatban jövőre eltávolítja az évek sdrán fel­halmozódott iszapot, aminek a Búj és Kótaj környékén lakók veszik majd nagy hasz­nát. A Tisza Tiszabecs és Vásá rosnamény közötti szakasza változatlanul Magyarország legtisztább folyórésze. Vásá- rosnaménytól „lefelé”, vagyis a Szamos betorkollásától már rosszabb a vizének minősége, mert a Szamos külföldről te­temes mennyiségű szennye­ző anyagot hoz magával. Ha­sonló okok miatt a Kraszna is meglehetősen szennyezett. (cselényi) ZÉP-telepeire küldik, a la­kosság és az intézmények szénellátási gondjainak eny­hítésére. A borsodi szénmedence dol­gozói az eddig is igen feszí­tett munkatempó mellett vállalják az újabb hétbégi munkát, átérezvén a tüzelő­gondok enyhítésének, megol­dásának politikai, gazdasági fontosságát. A bányászok az e hetit megelőző két hét vé­gét is munkával töltötték, s több mint tizenegyezer tonna szenet termeltek ki, amely­nek nagy részét a Hajdú-Bi- har megyeiek kapták meg, a hajdúsági települések lakos­ságának őszinte örömére. A munkával töltött szabad­napok, hétvégek és ünnepna­pok során több tízezer tonna pluszszén kerül felszínre Borsodban, s indul útnak az ország különböző részére. S hogy mennyire dicséretes, el­ismerésre méltó a bányászok áldozatvállalása, azt annak említésével is érzékeltetni le­het, hogy a negyedik negyed­év kilencvenkét napjából a borsodi szénbányák Lyukó- bánya, Putnok, Edelény, Far- kasklyuk dolgozói kileneven- egy napot munkával tölte­nek. Pihenni csak december 25-én fognak majd. Három hónap alatt ez lesz egyetlen szabadnapjuk. (b. s.) Új tsz-boltok Bővíti kiskereskedelmi tevékenységét a tarpai termelőszövetkezet. Ezzel főleg a lakosság jobb el- * látását kívánja segítem de az egyre jobb élénkülő idegenforgafóh I keretében odalátogató tu- ' risták igényeit is jobban kielégíti majd. Jelenleg épül egy népművészetit termékeket és ajándéko­kat értékesítő pavilon, va­lamint egy másik, amely a HÓDIKÖT által gyártott termékeket árusítja majd. A későbbiek folyamán még két árusítóhely léte­sül, zöldségnek, gyü­mölcsnek és virágnak. A termőképesség fokozásáért /-----------------------------“\ TARPA: B társadalombiztosítás negyven éve Kiállítás Nyíregyházán Tablók, dokumentumok a kiállításon. Talajjavítás meszezéssel A társadalombiztosítás négy évtizedes fejlődését, eredményeit bemutató ki­állítást nyitottak tegnap Nyíregyházán a megyei társadalombiztosítási igaz- f gatóság székházában. Megnyitójában Tassy Je­nő, a megyei igazgatóság vezetője emlékeztetett arra, p hogy a felszabadulás után teljesen újjá kellett szervez­ni a társadalombiztosítást. Ezt követően lényegesen bővült a jogosultak köre. Ma már gyakorlatilag min­denki biztosított, míg 1938- ban a lakosságnak csak egyharmada mondhatta el ezt magáról. Jellemző adat, hogy 1950-hez képest ti­zenháromszorosára emel­kedett az egy dolgozóra ju­tó társadalombiztosítási ki­adások összege. Tavaly ezek a juttatások tették ki a lakossági jövedelmek egy- harmadát. Több mint két­millió ember részesül nyug­díjban. Fordulópontot jelentett a társadalombiztosítás törté­netében az 1975-ben napvi­lágot látott II. törvény, amely egységes elvek sze­rint szabályozta a juttatá­sokat. Hasonló fontosságú döntés született 1984-ben, amikor az 1950 óta tartó szakszervezeti irányítást ál­lami irányítás váltotta fel. A jubileumi kiállítás megnyitása után dr. Nagy Károlyné, az Országos Tár­sadalombiztosítási Főigaz­gatóság főigazgató-helyet­tese tartott tájékoztatót a társadalombiztosítás idő­szerű kérdéseiről. Részlete­sen foglalkozott az 1985. január elsejével, ill. szep­tember elsejével életbe lé­pett új társadalombiztosí­tási rendelkezések beveze­tésének tapasztalataival, a további korszerűsítések le­hetőségeivel. A tegnap megnyílt kiállí­tás számos tablón, érdekes dokumentumokkal szemlél­teti a társadalombiztosítás történetét a MABI-tól az OTI-n át a jelenlegi széles körű ellátásig. Olyan kurió­zumnak számító okiratok is helyet kaptak a bemuta­tón, mint az egykori cse­lédkönyvek, Fehér és Társa kereskedésének bizonyítvá­nya Klein József nevű al­kalmazottjuk „hasznavehe- tőségéről és hűségéről”, vagy az MKP 1946. október 3-án kiállított igazolványa, amellyel Petik Kálmán ta­núsíthatta, hogy „bánya- nyugbérbiztosításban nyúj­tandó jóvátételre érdeme­sült”. Mindezt számos egyéb dokumentummal együtt a Széchenyi utca 2. sz. alatti épületben tekinthetik meg a látogatók. (g. m.) A savanyú szabolcsi talajok javításának egyik módja a meszezés. Ott, ahol komplex meliorációt végeznek, ezzel a módszerrel is hozzájárul­nak a termőképesség fokozá­sához. Ezzel a munkával fog­lalkozik a megyében a Haj­dúszoboszlói Állami Gazda­ság kelet-tiszántúli meliorá­ciós főmérnöksége, amely­nek Kisvárdán van egy ki- rendeltsége. A kisvárdai kirendeltség több, mint négymillió forin­tos építéssel a közelmúltban kapott új telepet. Itt már megfelelő a szociális ellátás, nyugodt és jó körülmények között tudják javítani a nagy teljesítményű billenős teher­autókból, traktorokból álló gépparkot. A talajjavítóra mészkőlisz­tet a felnémeti ásványbányá­ból hoznak, valamint Kábá­ról a cukorgyári mésziszapot használják fel. A helyben ta­lálható anyagokat szintén hasznosítják, ígj lápi meszet Rétközberencs határában I termelnek ki, lápföldet a kis­várdai termelőszövetkezet í határában nyernek. Ezek fel- használása a szikesedést gá­tolja. Egy táblán — a talaj- vizsgálat után — hektáron­ként 15—30 mázsa meszet szórnak ki. A kisvárdai kirendeltség most a nagyhalászi termelő- szövetkezet tábláin dolgozik, ahol az alagcsövezés és mély- talajlazítás után következett a meszezés. Hasonló munkát végeznek a kemecse—kótaj i termelőszövetkezet terüle­tén. Emellett a Szamos men­ti Állami Tangazdaság föld­jein, valamint a tiszabecsi határban végeztek kőporterí- tést, a kocsordi tsz-nek pe­dig szervestrágyaszórást vál­laltak. Az alig harminc embert foglalkoztató kirendeltség az idén várhatóan mintegy 15 millió forint értékű termelést valósít meg. Sokat jeleskedik a társadalmi munkában is, most éppen a kisvárdai Fel- szabadulás lakótelepen vál­laltak földcserével együtt parkosítást. Az elismerés ezért a munkáért nemcsak Gyetkó László vezetőt ilieti, hanem valamennyi munka­társát, akik a városban és környékén laknak. XLII. évfolyam, 271. szám ARA: 1,80 FORINT 1985. november 19., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom