Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-16 / 269. szám
Kelet ■VAZ MSZMP SZABOLCS-SZATMAR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA ÄRA: 2,20 FORINT 1985. november 16., szombat XLII. évfolyam, 269. szám . Á népfront fóruma nép okos gyülekezetének résztvőit köszöntjük ezen a napon, amikor megyénk minden társadalmi rétegének képviselői tartják megyei értekezletüket, hogy számba vegyék az utóbbi 5 évben végzett népfrontmunkát és kijelöljék a következő időszak legfontosabb tennivalóit. Mindezt a közelgő népfrontkongresszus előkészületeinek jegyében teszik, azzal a céllal, hogy minden alkotó energiát, anyagi és szellemi erőt, minden cselekvő embert mindennapjaink tennivalóinak minél jobb megvalósításának szolgálatába hívják. Igen hívják, mert a népfrontban dolgozó önkéntes segítők tábora olyan lesz, annyi emberből áll, ameny- nyit sikerül meggyőzni a közös célok hasznáról, nemzeti, társadalmi értékeiről. Megyénkben is nagy élénkséget hoztak politikai közéletünkbe a mostanában zajlott falugyűlések, népfront városkörzeti tanácskozások, városi népfrontértekezletek. Számos közérdekű, továbbgondolásra érdemes javaslat hangzott el a népfront különböző fórumain, melyek többsége nem óhajokat, nem megvalósíthatatlan kívánságokat tükröz, hanem valós, ha nem is azonnal, de távlatilag megvalósítható tennivalókra ösztönzi a felelős szerveket. A felszólalók felelősséggel szóltak lakóhelyük, munkahelyük gondjairól, s joggal várják, hogy amit elmondtak, nem csupán jegyzőkönyvek lapjain él majd tovább, hanem testületek elé kerül, amelyek előkészítik a megvalósítást. S amiatt sem kell különösebben aggódni, hogy a falugyűlések, városkörzeti tanácskozások vitájában olyan mel- lékzöngék is adódtak, amelyek tájékozatlanságot, egyoldalúságot, értetlenséget fejeztek ki. Ebből is szükséges levonni a tanulságokat, hiszen a lakossággal, az emberekkel folytatandó párbeszédet nem lehet egy- egy eseményhez kötni, folyamatossá, állandóvá kell tenni és azokat a tényeket is magyarázni, ismertetni szükséges, amelyekről már volt szó, s amelyekről úgy vélhetjük, talán mindenki tud és ugyanaz a véleménye, mint a hivatalos testületeknek. Ez, az élet bizonyítja, nincs mindig így és ettől még senkit nem kell kirekeszteni a közösségi életből. A megyei népfrontértekezlet egész napos munkájában — nem túlzás azt mondani —r Szabolcs-Szat- már társadalmának minden rétege, korosztálya, eltérő világnézetű dolgozói részt vesznek. Ipari munkások, tsz-tagok, alkalmazottak, értelmiségiek, fiatalok, középkorúak, idősebbek, aktív dolgozók és nyugdíjasok, párttagok és pártonkívüli- ek, ateisták és hívők. Egyetlen közös vonás létezik, cselekedni a haza e szőkébb darabkájáért tehetségünk, szorgalmunk, lelkiismeretünk szerint. Minél több embert közelebb hozni a közélethez, erősíteni a cselekvő hazafiságot, ami a jó ügy szolgálatát jelenti, legfontosabb társadalmi céljaink megvalósítását. Ezért dolgozik ma a megyei népfrontértekezlet. S azokat a tíz- és százezreket a megye minden táján, akik saját, személyes ügyüknek is tartják a köz szolgálatát, a népi-nemzeti egység helyi szálainak erősítését, társadalmunk minden oldalú megújítását, az okos célok megfogalmazását. Bízunk benne, hogy a megyei értekezleten elhangzó tapasztalatok erősítik az ország egységes népfrontmozgalmát is, bennünket pedig megerősítenek a jól végzett munka és a soha be nem fejezhető újabb és újabb feladatok végzésében. Új szolgáltatások a postánál (2. oldal) Újra nyereséggel (3. oldal) ÉPÜL AZ ÜZEMCSARNOK. A Szabolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat nyíregyházi üzemében 316 millió forintos rekonstrukcióra kerül sor. A feldolgozó Ipari aktívaértekezlet Az intenzív fejlesztésért A megye iparának egyik kulcskérdése az intenzív gazdálkodás kibontakoztatása és a vállalati szervezetek korszerűsítése. Ennek feladatairól tartottak aktívaülést a megyei pártbizottság értékelése és határozata alapján pénteken délelőtt a nyíregyházi pártszékházban. A megjelent vezetőket, nagyvállalati, helyi és gyáregységi igazgatókat, szövetkezeti elnököket, valamint párttitkárokat Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte. Az elnökségben foglalt helyet és a vitában felszólalt Ballai László, az MSZMP Központi Bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője és Szilágyi Antal, az Ipari Minisztérium osztályvezetője is. Az írásos anyaghoz Gyu- ricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítőt. Hangsúlyozta, hogy a megyében az ipar fejlesztése sajátos körülmények és lehetőségek között kell, hogy megvalósuljon. Ugyanis az intenzív termelés igénye mellett az iparfejlesztésnek szükséges segíteni a megye foglalkoztatási gondjain. így célszerű középüzemeket telepíteni a keleti országrész nagyobb településeibe. Mindezt olyan közgazdasági környezetben, amely nem teszi lehetővé a korszerűtlen gépek, elavult technika telepítését, az alacsonyabb munkabért. Tíz évvel ezelőtt befejeződött a megyében a nagyarányú gyárépítés, a meglévő üzemekben az intenzív fejlesztés, a hatékony gazdálkodás szerényebb mértékben bontakozott ki a lehetségesnél. • A változáshoz szükséges,' hogy mindenütt kiemelten foglalkozzanak a belső elszámolási és érdekeltségi rendszer fejlesztésével. Ez teszi lehetővé az alkotó energiák felszabadítását. Figyelmet kell fordítani az elhasználódott gépek és berendezések cseréjére is. A vállalatoknál eluralkodott egy olyan, rövid távú szemlélet, amely csak a fennmaradáshoz elég, helyette a stratégiai tervező- munkával, a piaci alkalmazkodással lehet változtatni. Ehhez érdemes a közgazda- sági elemzőmunkát javítani, a helyben található együttműködési lehetőségeket kihasználni. A pártszervezetek a vállalatvezetés új formái mellett is az érvényben lévő irányítási elvek alapján kell, hogy végezzék politikai munkájukat. Szükséges, hogy a területi és vállalati irányítás között szorosabb kapcsolat alakuljon ki, figyeljenek a kedvező tendenciákra, időben gátolják meg a kedvezőtlen jelenségek kialakulását. Felavatták Magyarország első ciklotronját, ismertebb nevén részecskegyorsítóját tegnap Debrecenben a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetben. A jelképes szalagot Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának titkára vágta át. A közel háromszázmillió forintos beruházással megépített fizikai centrum nemcsak a termelést segíti, hanem a gyógyászatban is lesznek feladatai. A ciklotron berendezéseit a Szovjetunió tudományos intézetei szállították. A képen: a központi vezérlőterem. (Esik Sándor felvétele) üzem bővítése a megye legnagyobb élelmiszeripari beruházása. A Magyar Nemzeti Bank 265 millió forint exportalapot bővítő hitelt adott a beruházáshoz. A 2700 négyzetméter alapterületű új üzemcsarnok kivitelezését a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat rövid határidő alatt végzi el. (Elek Emil felv.) Vita Magyarország történetéről Történésztanácskozás Nyíregyházán A hazai történetírás nagy vállalkozása a tízkötetesre tervezett Magyarország Története. A korábban megjelent, a feudalizmus majd az újkor századaival foglalkozó kötetek után 1984-ben elhagyta a nyomdákat a magyarság legrégibb századait felölelő munka. A hagyományoknak megfelelően a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola adott otthont eddig is annak a fórumnak, melyen történészek értékelik az új szintézist. A Magyarország története I. kötetének vitáját november 15-én, pénteken rendezték meg a tanárképző főiskolán. Dr. Cservenyák László főigazgató, tanszékvezető főiskolai tanár megnyitója után a felkért szakértők mondták el véleményüket. A Magyar Történelmi Társulat megyei tagozata, a TIT megyei szervezete, a levéltár és múzeumok, valamint a megyei pedagógiai intézet áltat közösen szervezett eseményen részt vett Bartha Antal történész, mint a kötet egyik szerzője, szerkesztője. A vita megállapításaiból is kiderült, hogy a közel kétezer oldalas mű minden eddiginél részletesebben dolgozta fel a Kárpát-medencében a régebbi kőkortól itt élt népek történetét, majd a honfoglaló magyarság múltját, az államalapítás körülményeit, és a tatárjárással bezárólag a korai feudalizmus gazdaság- és társadalomtörténetét. A történészek tanácskozása szombaton folytatódik. Száz éve született Luhy Margit Megemlékezés, emléktábla-avatás a néprajzkutató tiszteletére Száz évvel ezelőtt született Luby Margit, a szatmári táj néprajzkutatója. Ebből az alkalomból a Magyar Néprajzi Társaság, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem néprajzi. tanszéke és a mátészalkai Szatmári Múzeum ünnepi megemlékezést szervezett Mátészalkán november ló-én a Szatmári Múzeumban. A meghívót Luby Margit egy mondata vezette be: „Néprajzból azt tudom, amit Szatmár vármegye parasztnépétől megtanultam, nem is akarok egyebet visszaadni csak azt, ami a nép közt nálunk elevenen él, babonában, szokásban és paraszti illemszabályban.” A szatmári táj néprajzkutatása nagyon sokáig fehér folt volt a folklórkutatás hazai térképén. Hogy ma már nem az, ahhoz Luby Margit is sokat segített, és sokat segítenek a ma élő kutatók. Nem arról van szó, hogy kincset fedezünk fel, hanem arról, hogy kincseket érzünk. Kövendy Lajos városi tanácselnök megnyitója után, a közben megbetegedett Balassa István, a Magyar - Néprajzi Társaság főtitkára előadását, amelyet a tanácskozásnak elküldött, Ujváry Zoltán a KLTE tanszékvezető egyetemi tanára ismertette. Molnár József irodalomtörténész a Luby családról tartott előadást. Farkas József múzeumigazgató Luby Margit gyűjtései a Szatmári Múzeumban címmel tartott ismertetést. Majd Dankó Imre nyugalmazott múzeumigazgató a szatmári néprajzi kutatásokról, eredményeinkről és ezen belüli adósságainkról szólt. Villangó István a tízéves Szatmári Múzeumról és vidéki tájmúzeumokról szólt jó ismerőjeként ennek a témának, hiszen a Művelődési Minisztérium közgyűjteménye osztályának vezetője. Zárszót a tanácskozás szakmai programja után Gyúró Imre megyei tanácselnökhelyettes mondott. A közös ebéd után a tanácskozás résztvevői Nagyarban felavatták a volt Luby-kúria falán elhelyezett emléktáblát. Itt avatóbeszédet Ujváry Zoltán professzor mondott. (bartha)
