Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-14 / 267. szám

KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1985. november 12-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga 1985. november 12-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és tit­kára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei párt- bizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titká­rai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, va­lamint a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői és a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót; évfordulója alkalmából hangsúlyozta, hogy az ENSZ és szakosított szervezetei hoz­zájárulnak az egész emberi­séget érintő kérdések meg­oldásához. A Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének részvétele a ju­bileumi ülésszakon kifejez­te, hogy hazánk változatla­nul síkraszáll az ENSZ egye­temessége mellett, és fellép a tevékenységét gyengítő, megosztó törekvések ellen, s lehetőségeivel összhang­ban a jövőben is aktívan részt vállal az ENSZ mun­kájából. A Központi Bizottság át­tekintette a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseit, a párl­és az állami szervek külpoli­tikai tevékenységét. Meg­állapította, hogy továbbra is súlyos veszélyeket rejt ma­gában a szélsőséges impe­rialista körök által szított fegyverkezési verseny, a vi­lág különböző részein ki­alakult katonai és politikai feszültség. Ugyanakkor a szocialista országok béke­politikája, a néptömegek növekvő békeakarata, a tő­kés országok felelősen gon­dolkodó politikusainak a fel­lépése, az élénkülő kelet— nyugati párbeszéd hozzájárul a nemzetközi légkör javítá­sához, a feszültség enyhíté­séhez. 1. A Központi Bizottság tá­jékoztatást hallgatott meg a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1985. október 22—23-i szófiai üléséről. Jóváhagyta küldött­ségünk tevékenységét, és hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság a maga ré­széről mindent megtesz an­nak érdekében, hogy az ülé­sen elfogadott nyilatkozat­ban foglaltak megvalósul­janak. A Központi Bizottság kifejezte meggyőződését, hogy a Szovjetuniónak, a Varsói Szerződés tagállama­inak a javaslatai jó alapul szolgálnak a feszültség csök­kentéséhez, a nemzetközi biztonság megszilárdításá­hoz ; megfelelő feltételeket teremtenek ahhoz, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok legfelsőbb veze­tőinek közelgő genfi talál­kozóján a világbéke ügyét szolgáló, érdemi megállapo­dások szülessenek. A Genfben folyamatban lévő szovjet—amerikai fegy­verzetkorlátozási és leszere­lési tárgyalásoktól a világ népeivel együtt a magyar nép is olyan megállapodást vár, amely elejét veszi a vi­lágűr militarizálásának, le­hetővé teszi a hadászati, va­lamint a közepes hatótávol­ságú nukleáris fegyverek számának jelentős csökken­tését, és a fegyverzet ala­csonyabb szintjén szavatol­ja minden érintett fél biz­tonságát. A Központi Bizottság az Egyesült Nemzetek Szer­vezete megalakulásának 40. — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésé­ben a VII. ötéves népgazdasági terv irányelveiről szóló ja­vaslatot; — Németh Károly elvtársnak, a párt főtitkárhelyet­tesének előterjesztésében a tagdíjfizetés rendjének módo­sítására vonatkozó javaslatot. A Központi Bizottság Németh Károly elvtársnak, a párt főtitkárhelyettesének előterjesztése alapján — a párt­tagoknak a kongresszusi előkészületek menetében elmon­dott észrevételeit, javaslatait hasznosítva — módosította a tagdíjfizetés rendjét. Határozatát a Pártéletben közzéteszi. A Központi Bizottság ki­fejezte azt a reményét, hogy a . Budapesten tanácskozó európai kulturális fórum hozzájárul a kulturális együttműködés, a nemzetkö­zi légkör javításához, a né­pek közötti megértés és bi­zalom erősítéséhez. 2. Pártunk és kormányunk az elmúlt időszakban tovább erősítette az együttműkö­dést a testvéri szocialista or­szágokkal. A magyar—szovjet kap­csolatok fejlesztésének ki­emelkedő eseménye volt Ká­dár János és Mihail Gor­bacsov elvtárs szeptemberi moszkvai megbeszélése, ame­lyen áttekintették az orszá­gainkban folyó szocialista építés tapasztalatait és a kétoldalú együttműködés kérdéseit. A Központi Bi­zottság megerősítette a Politikai Bizottságnak a tárgyalásokról hozott állás- foglalását. Hangsúlyozta annak jelen­tőségét, hogy pártjaink azo­nosan ítélik meg a nemzet­közi helyzetet és a kibonta­kozás érdekében szükséges lépéseket. Kifejezte meggyő­ződését, hogy a magyar— szovjet baráti kapcsolatok fejlődése hozzájárul országa­ink előrehaladásához, a szo­cialista közösség egységének erősítéséhez. Kádár János és Gustáv Husák elvtárs prágai talál­kozója elősegítette a két szomszédos, baráti szocialista ország együttműködésének fejlesztését. A munkamegbe­szélésen kifejezésre jutott, hogy az élet minden terüle­tére kiterjedő kapcsolataink erősítése közös törekvésünk. Hangsúlyozták, hogy népe­ink baráti szövetségének el­mélyítését szolgálja a lenini nemzetiségi politika követke­zetes megvalósítása. Kádár János és Erich Ho- necker elvtárs budapesti megbeszélésén megelégedés­sel állapították meg, hogy kétoldalú kapcsolataink a barátság és az egység je­gyében folyamatosan bővül­nek. A 2000-ig szóló gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködési program elő­mozdítja a korszerű techno­lógiák bevezetésének meg­gyorsítását,' az ipari kooperá­ció fejlesztését. 3. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy hazánk a békés egymás mellett élés szellemében változatlanul ér­dekelt a más társadalmi rendszerű országokkal foly­tatott párbeszédben, a kap­csolatok bővítésében. A köl­csönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális kap­csolatok fejlesztése az enyhü­lési folyamatnak szerves ré­sze, hozzájárul a nemzetközi légkör javulásához. Kádár János elvtársnak Nagy-Britanniában tett hiva­talos látogatása, megbeszélé­se Margaret Thatcher kor­mányfővel az elmúlt évben megkezdett legfelső szintű magyar—brit párbeszéd foly­tatását jelentette, és kifejez­te a törekvést egy békésebb világ megteremtésére. A tárgyalások megerősítet­ték a két félnek a kapcsola­tok bővítésére irányuló szán­dékát, hozzájárultak az eh­hez szükséges feltételek javí­tásához. Lázár György elvtárs Ja­pánban tett látogatása, tár­gyalása Nakaszone Jaszuhi- ro miniszterelnökkel alkal­mat teremtett országaink helyzetének, egymás állás­pontjának jobb megismerésé­re, és fontos lépés volt a kétoldalú együttműködés fejlesztésében. 4. A Központi Bizottság megerősítette pártunk és né­pünk szolidaritását az afri­kai, ázsiai és latin-amerikai országok népeinek a politikai és gazdasági függetlenségért, a társadalmi felemelkedésért folytatott küzdelmével. Ezt juttatta kifejezésre a Losonczi Pál elvtárs vezette párt- és állami küldöttség hi­vatalos, baráti látogatása Angolában és Zimbabwéban. Az Angolai Népi Köztársaság elnökével, Jósé Eduárdo dós Santossal, valamint a Zim­babwei Köztársaság vezetői­vel, Róbert Mugabéval és Canaan Sodindo Bananával A Balkányi Állami Gazdaság szárítóüzemében a kukorica be­takarításával egyidőben megkezdték a szárítást is. A beér­kező 24 százalék nedvességtartalmú kukoricát 13,5—14 szá­zalékosra szárítják. Képünkön: Pellei Mihály műszakvezető a szemek nedvességét ellenőrzi. (Császár Csaba felvétele) folytatott tárgyalások meg­erősítették hazánk szolidari­tását a dél-afrikai agresszió és megszállás ellen küzdő or­szágokkal és a nemzeti fel­szabadító mozgalmakkal, úgyszintén a korábban kiépí­tett kapcsolatok továbbfej­lesztésének közös óhaját. Suhartónak, az Indonéz Köztársaság elnökének ma­gyarországi látogatása ál­lamközi kapcsolataink fej­lesztését szolgálta. 5. A Központi Bizottság megállapította, hogy a nem­zetközi helyzetre továbbra is kedvezőtlenül hat a megol­datlan közel-keleti válság. Az imperialista beavatkozás aláásta a térség népeinek biztonságát, és növeli a nem­zetközi feszültséget. A Ma­gyar Népköztársaság válto­zatlanul a közel-kelei válság olyan átfogó, igazságos, tár­gyalások útján történő, ren­dezése mellett száll síkra, amely megfelel minden érin­tett fél jogos érdekeinek. A magyar közvélemény ag­godalommal figyeli a Dél-af­rikai Köztársaságban kiala­kult helyzetet, elítéli a faji megkülönböztetés és elnyo­más rendszerét, a jogaiért küzdő többség ellen alkal­mazott rendőri terrort. Tá­mogatásáról biztosítja az apartheid teljes felszámoló-, sáért küzdő haladó és de- I mokratikus erőket. A Központi Bizottság átte­kintette a VI. ötéves terv teljesítésének tapasztalatait, és megállapította: A terv fő céljainak megfe­lelően, népünk odaadó mun­kájának eredményeként a nehéz viszonyok között is gyarapodott az ország, meg­őriztük a népgazdaság stabi­litását, alapvető szociális vív­mányainkat. A tapasztalatok­ból azonban kitűnik az is, hogy a termelés szerkezeté­nek és a gazdálkodás haté­konyságának lassú ütemű ja­vulása miatt az egyensúlyt főleg a belső felhasználás visszafogásával teremtettük meg, és a nemzeti jövede­lem a tervezettnél mérsékel­tebben növekedett. A Központi Bizottság, ki­indulva a XIII. kongresszus határozatából, mérlegelve az (Folytatás a 4. oldalon) ■ ■ Üzemi lapokban olvastuk (2. oldal) Kulcsszereplő: a nevelő (3. oldal) ' 1 V Az őszi csúcsforgalon rendkívül nagy feladatol elé állítja a MÁV Nyíregy­házi Körzeti Üzemfőnökséj 42 állomásán dolgozó vas­utasokat. Szeptember else jétől december végéig ősz- szesen 420 ezer tonna árut főleg mezőgazdasági termé­keket, almát, cukorrépát burgonyát, káposztát, mel­lettük építőanyagokat, tűzi­fát stb. kell pontosan, bal­esetmentesen szállítaniok. Ezt a munkát a körzetber 2150 vasutas látja el. Külö­nösen sokat vállaltak és vál­lalnak magukra a szocialista brigádok. A 86 kollektíva már eddig is sok túlmunká­val enyhített a növekvő gon­dokon, amelyet elsősorban a vagonhiány okoz. Sajnos a vállalatok által igényelt va­gonokat a körzeti üzemfő­nökség nem tudja minden esetben kiállítani, s ez hát­ráltatja a rakodást. Szeptember 1-től október végéig a körzetből mintegy 210 ezer tonna különböző árut szállítottak el, s ebben kiemelkedő szerepet vállal­tak a szocialista brigádok. A hátralévő időszak még szer­vezettebb munkát igényel. Ez megköveteli, hogy elsősor­ban a gyorsan romló és a fa- gyásra érzékeny mezőgazda- sági termékeket szállítsák el. Ezek, valamint az export­küldemények előnyt élvez­nek. Gondoskodnak a jövő­ben is a Csehszlovákiába kül­dendő burgonya szállításá­ról, a Bulgáriába Szabolcsból exportált télikáposztáról, a tűzifaszállítmányokról. Bizonyos elmaradás tapasz­talható a szállításoknál. En­nek ellenére reménykednek a meghatározott terv teljesíté­i sében. Természetesen ehhez ; arra is szükség van, hogy ’ mind a 42 állomáson az ér- ! kező rakott vagonokat mi­nél előbb pakolják ki, mert elsősorban ezekből a vago­nokból tudják biztosítani a szállításokhoz szükséges sze­relvényeket. Az év hátralévő részében jobban szükséges szervezni a szombati és a vasárnapi kirakodásokat is az üzemeknek, Nyíregyhá­zán és körzetében ezzel nö­velhető a vagonpark. A körzeti üzemfőnökség szeptemberben 64 ezer fo­rintot fizetett ki a szocialista brigádoknak, illetve a legki­válóbb teljesítményt elért dolgozóknak. Az októberi teljesítmények után novem­ber közepén kapják meg az elismerést, amely több lesz 64 ezer forintnál. A MÁV Mátészalkai Kör­zeti Üzemfőnökség területé­hez tartozó 25 állomásról az őszi csúcsforgalom időszaká­ban december 31-ig 320 ezer tonna árut kell elszállítani a vasútnak. Ebből több, mint 40 ezer tonna csak a cukor­répa. Október végéig mint­egy 155 ezer tonna különbö­ző árut, főleg mezőgazdasági terméket szállítottak a máté­szalkai körzetből, melyben jelentős szerepet vállalt a 37 szocialista brigád 300 dol­gozója. Kiváló munkájuk el­ismeréséül a szeptemberi tel­jesítményeikre 40 ezer forin­tot osztottak ki közöttük, s az októberi teljesítésekért hasonló összegre számíthat­nak. Örvendetes, hogy az el­múlt időszakban a körzetben dolgozó üzemek, vállalatok a szombati, vasárnapi kirako­dásokat kiválóan szervezték, s ezzel enyhítettek a vagon­hiányon. (fk.) Előny az exportnak, a romlandó áruknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom