Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-10 / 238. szám

Kelet-Magyarország 1985. október 10. MEGNYÍLT A HUNGÁRIA NAGYSZÁLLÓ. Hungária Nagy­szálló néven októberben Bu­dapesten meg­nyílt az újjá­épített, volt Szabadság Szál­loda. A Keleti pályaudvar kö­zelében lévő, háromcsillagos hotelben 528 szoba áll a vendégek ren­delkezésére. A szállodához ét­terem, cukrász­da, borozó, sö­röző és saláta­bár is tartozik. Soltok kistelepüléseken Mirelit a tanyára Mint hírt adtunk róla, egy hároméves program ke­retében több mint 130 bolt újul meg a megye 1500-nál ki­sebb létszámú falvaiban. De a rekonstrukció mit sem ér, ha nem párosul színvonalasabb áruellátással. A Deme- cseri ÁFÉSZ ellátási területén három ilyen üzletet keres­tünk fel. Kíváncsiak voltunk, hol tart a felújítás, és milyen az árukínálat. Székelyben szerdán csak az egyik üzlet van nyitva, a Petőfi utcai 21-es, amit jö­vőre újítanak fel. A bolthoz támasztva 5—6 kerékpár, belül a vakolat itt-ott bi­zony hullik. Az élelmiszerek kínálatát az első ránézésre kielégítőnek találjuk. A megrakott polcokon árut is bőven találni. Kenyér viszont nincs. A sütőipari vállalat 10 óra előtt ritkán szállít ide. Nem vet jó fényt az iparra, keres­kedelemre, hogy faluhelyen késő délelőtt népes vevőse­reg várja a friss kenyeret. Érdekes módon a tejet, már nyitásra kiszállítják. Bódi Gáborné már nagyon várja a bolt rendbehozatalát, s re­ménykedik, hogy mélyhűtőt is kap. Enélkül baromfit, mirelitet nem árulhat, pe­dig azt sokan keresik. Borzsovatanyán balsze­rencsénkre a szépen felújí­tott, modern bolt szabadsá­golás miatt már egy hete zárva tart. A tanya 400 fő­nyi lakosságának az ellátá­sát az ÁFÉSZ addig úgy igyekszik megoldani, hogy a mellette lévő italboltban te­jet, kenyeret és még néhány Majd meglátjuk... Idit jósol virág, vese Az idei őszön sok olva­sónk számolt be az általa tapasztalt, meglehetősen ritka természeti jelensé­gekről. Mint arról lapunk­ban is hírt adtunk, az idén másodszor virágzott Tömö­ri Gyula Kótaj, Vasvári Pál utca 24. szám alatti la­kos több jonatán almafája. — Az idén a kertben 3 almafa — melyeket huza­mosabb ideig ért a nap — valóban másodszor virág­zott — mondja a 71 éves, nyugdíjas bányász, Tömöri Gyula. — Most ősszel fél hónapig szinte tavaszi szí­nében pompázott, sőt ter­mést is hozott. Ilyen ter­mészeti jelenséget 11 évvel ezelőtt tapasztaltam. A meg­figyeléseim szerint az alma­fa másodszori virágzása hosszú őszt jelez. A fák 40 évesek. — Nemrég kezdődött a szarvasok úgynevezett bő- gési, párzási időszaka — közli Baksa Tibor, a sóstói vadaspark állatgondozója. — Az idén az állatok ét­vágyán még nem mutatko­zik a télre való felkészü­lés, vagyis kevesebbet esz­nek, mint a korábbi évek hasonló időszakában. Ez évben az állatokon nem észleltem az időjárási frontváltozáskor, tél köze­ledtekor megszokott ideges­séget. Ezután a sóstói vadregé­nyes otthonában Gyarmati Jánost, a Felső-tiszai Erdő­éi Fafeldolgozó Gazdaság erdészét kerestem meg. — Szerintem az állatok viselkedéséből, a különbö­ző természeti jelenségekből az időjárásra vonatkozóan nem vonható le biztos kö­vetkeztetés. — Például ta­valyelőtt egyes helyeken (nálunk is) kétszer virág­zott az akác. A mende­monda szerint ez azt je­lenti: hosszú, kemény tél lesz. Nem jött be, mert a tél elég enyhe volt. Viszont e megfigyelés 1984-ben iga­zolódott, hiszen egyes he­lyeken szintén kétszer vi­rágzott az akác és tényleg kemény tél jött. — Aztán sokan a vadak hájasodásából is az elkö­vetkezendő időjárásra igye­keznek következtetni. Sze­rintük például ha a nyúl a veséje körül novemberben nagy hájat növeszt, akkor nagy tél következik. Erre több év rácáfolt. Szerintem a hájasodás mértéke egy­szerűen a nyúl és más va­dak rendelkezésére álló táp­lálék mennyiségétől függ. Ha az bőséges és jó minő­ségű, illetve a vadak szer­vezetét nem gyengítik be­tegségek, akkor hájas lesz, attól függetlenül, hogy enyhe vagy nagy tél kö­szönt ránk. — Mindezzel nem azt akarom mondani, hogy az emberek több évszázados tapasztalatai, megfigyelései értéktelenek, de azok alap­ján jobbára csak áltudo­mányos megállapításokra lehet jutni. Ennek némileg ellentmond, hogy a Me- dárd-napi népi „időjárás- előrejelzés” szerintem 90 százalékban beigazolódik. Mindezek után az őszre és a télre vonatkozó hí­resztelések igazságát illető­en teljes biztonsággal csak egyet mondhatunk: majd meglátjuk. (cselényi) alapvetően fontos élelmiszert árul. A Kemecse melletti Haáz- tanyára Onder András, az ÁFÉSZ osztályvezetője kala­uzol. Az itteni élelmiszer­vegyi bolt meglepetés. Kor­szerű üzlet, nagy választék és árubőség fogadja a vevő­ket A megszüntetett italbol­tot raktárrá alakították át és a bolthoz csatolták. A ta­nyán pedig alig több mint százan laknak, igaz, a közeli állami gazdaság dolgozói is szívesen vásárolnak itt. No- vák Attiláné, a mosolygós boltvezető kérdésemre el­mondja, hogy havi forgalma a kétszázezret is meghaladja. Egy ilyen kistelepüléshez vi­szonyítva ez csillagászati összeg. Utunk végeztével Pozsonyi Istvánhoz, a Demecseri ÁFÉSZ elnökéhez megyünk be. Elmondja, kilenc boltjuk van kistelepülésen, ebből a program keretében csak ha­tot újítanak fel, mivel hár­mat már korábban rendbe hoztak. Az ÁFÉSZ ellátási területén Székely, Beszterec, Vasmegyer, Tiszarád lakos­sága most, vagy jövőre már a megszépült új boltokban vá­sárolhat. A költségek bizony borsosak, így idejében jött a MÉSZÖV támogatása. (bodnár) | Kállősemjén: felmérés az Idősekről | Gsidozónő kerestetik Vitéztelek, Kiscsere vagy Mátétag névét manapság már csak az emlékezet őrzi. Pedig nem is olyan régen még szép számmal lakták ezeket a tanyákat Kállósem- jén környékén. Negyedszá­zada még tíz, napjainkban pedig összesen hét tanya tar­tozik a községhez. Sajnos, a meglévők közül is több sor­sa megpecsételődött, hiszen például __ Forrástanyán vagy Ószőlőskértben 2—3 család, ha lakik. A tanyák elnéptelenedése is okozza, hogy lassan egy évtizede évi száz—százötven­nel csökken Kállősemjén lé- lekszáma. Elsősorban a fia­talok próbálnak másutt sze­rencsét, s telepednek le a vá­rosban. így évről évre koro­sabb a falu lakossága. Hogy pontosan mennyi idős ember él itt, s milyen körülmények között, arról nemrég felmérést készített a tanács. A vizsgálat választ keresett arra is, hogy jól gazdálkodnak-e azzal a több, mint 1 millió forinttal, amit a rászorulók megsegítésére fordítanak esztendőnként. A településen a 41 rendszeres szociális segélyezett mellett 5-en részesülnek szociális ét­keztetésben. Tavaly 62-en kaptak rendkívüli segélyt, az öregek napközi otthonát pe­dig 15-en látogatják. Az idősekről való gondos­kodás egyik formája az öre­gek napjának megrendezése. A program gazdája a terme­lőszövetkezet, ám a meghívó a falu minden idős lakójá­nak szól. Szép hagyomány, hogy a találkozón a szövet­kezet volt tagjai 500 forint jutalmat kapnak a tsz-tői. A felmérés során mintegy 600 embert kerestek fel, akik közül csaknem másfél szá­zan már betöltötték 75. élet­évüket. Bár az idősek több­ségének vannak rokonai a községben, mégis több, mint százan élnek egyedül. Néhá- nyuknak nagy gondot jelent a bevásárlás, takarítás, mo­sás, főzés. Ezért a tanács célul tűzte a házi szociális gondozás be­vezetését is a faluban. A tisz­teletdíjasok mellett jelentke­zőt keresnek a főállású gon­dozónő státuszára. Különösen a tanyákon ne­héz az öregek ellátása, ezért Kállósemj énben tervbe vet­ték a tiszteletdíjas gondozó­nők számának növelését is. (házi) Falugyűlés Baki a lóra n tházá n Kevés a munkahely Ha valaki kíváncsi volt rá, mik foglalkoztatják legin­kább a Baktalórántházán élő embereket, sok mindent megtudhatott azon a falu­gyűlésen, ahol beszámoltak az elmúlt öt évben végzett népfrontmunkáról és új nép­frontbizottsági tagokat vá­lasztottak. A résztvevők szót emeltek az egészségügy javítása ér­dekében. Kérték, hogy Bak- talórántháza ezentúl Nyír­egyházához tartozzon, mert a különböző betegségekkel je­lenleg Vásárosnamény, Kis- várda és Nyíregyháza ren­delőit kell végigjárniuk. A napokban készül el a 41-es számú főút melletti kerék­párút. A rajta történő biz­tonságos közlekedés érdeké­ben a közvilágítás kiépítését szorgalmazták. Halálos száguldozás Négyen egy motoron Az elmúlt évben hazánk­ban minden 27. percben tör­tént egy személyi sérüléses baleset, minden 6. órában pedig meghalt egy ember. A gyakorisági mutatók nem ja­vultak. A megyénk területén minden hónapban mintegy 5 ember vesztette életét. 1984. évben összesen 68-an haltak meg közúti baleset miatt. Az ittasan okozott balesetek száma megyénkben 217 volt. A jóvátehetetlen tragédiák közül egyiknek a története most, a napokban került bíróság elé. Italozással kezdődött ez is a méhteleki presszóban. Ádám István 21 éves nö­vénytermesztő gépész isme­rősei társaságában sört és kevertet ivott. Az ivás és záróra után hazaindultak, de nem akárhogyan, hanem né­gyen ültek egy acélparipára. A 250 MZ típusú motor nem tiltakozott, mert ültek azon máskor is többen, mint amit a KRESZ megehged. A tan­kon Kelemen Zoltán, utána Ádám István, aki vezetett, mögötte pedig Farkas Zsig- mond és Balogh László fog­lalt helyet. A nyomozás során Balogh László így vallott: „Nagyhó­doson már csak azt éreztem, hogy repülök és az árokba estem.” Valóban így volt. Amikor Nagyhódoson a fő­úton közlekedtek, kb. 80 ki­lométeres sebességgel szá­guldottak és Ádám István, ittassága miatt, a vezetés fe­letti uralmát elvesztette, az árokba hajtott és a motor egy betonáteresznek ütközve megállt. A baleset következ­tében Kelemen Zoltán 19 éves volt méhteleki lakos olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy kórházba szállítás közben a sérülései­be belehalt. Ádám és két utasa 8 napon belül gyó­gyuló sérüléseket szenvedett. Megállapítást nyert, hogy a baleset bekövetkezésekor Ádám István vérében 1,34— 1,49 ezrelék alkoholkoncent­ráció volt, tehát alkoholtól befolyásolt állapotban veze­tett. Ádám István előzetes le­tartóztatásban várta az íté­letet, amelyet a napokban hozott meg a városi bíróság. A bíróság Ádám Istvánt ha­lált okozó ittas járművezetés bűntettében mondta ki bű­nösnek és emiatt vele szem­ben 3 évi börtönbüntetést szabott ki főbüntetésként, mellékbüntetésként pedig 5 évre eltiltotta a közúti jár­művezetéstől. Az ítélet nem jogerős, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Dr. Koplányi Mihály közlekedési ügyész Szabados József, a nagy­községi közös tanács elnöke, a VI. ötéves terv feladatai­ról elmondta, még mindig nem sikerült elegendő mun­kahelyet teremteni a község lakóinak. A művelődési ház életveszélyessé nyilvánítása miatt nem sikerült kielégíte­ni a terület kulturális igé­nyeit. Nem indult be időben a központi szennyvízelvezető rendszer. A következő öt­éves tervben új nyolc tan­termes iskola épül, és terve­zik egy egészségügyi komp­lexum létrehozását. Erre te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lást is előirányoznak, amir nek a megszavazására a kö­vetkező hetekben kerül sor. Az ezzel kapcsolatos közvé­lemény-kutatást a tanácsta­gok most végzik. Végezetül az előző falu­gyűlésen felvetett problé­mák megoldására tett in­tézkedésekről hallottunk be­számolót. Ekkorra már so­kan elmentek, hogy gyereke­iket elhozzák az óvodából, bölcsődéből. Így az utolsó témákhoz, a megcsappant létszámú falugyűlés résztve­vői — reméljük nem érdek­telenségből — már nem kí­vántak hozzászólni. (kertész) A NYÍREGYHÁZI KONZERVGYÁR egyik írása a Kisz-klub műkö­déséről számol be. Az írás sze­rint a KISZ-klub működtetése folyamatos, változó színvonalú. Kihasználtsága a lehetőségeknél kisebb, látogatottsága hullám­zó. A rétegkluibok létesítése va­lós igényeket elégít ki. A számí­tógépes klub sikeresen tevékeny­kedik, programtervét Jó színvo­nalon teljesítette. A diszkóklub programjai iránt csökkent az ér­deklődés. A programtervekből megtudjuk, hogy az idei év hát­ralevő részében a számítógépes kl'uib kiemelt hangsúlyt kíván he­lyezni a tervszerű oktatásra. Le­hetőség lesz az alapismeretek gyakorlására, az egyénileg készí­tett programok nyilvános bemu­tatására. A sikeres vizsgát te­vők az év végén ingyenes gép- órajutalmat kapnak. A videó- klubban a résztvevők megismer­kedhetnek a videotechnikával, elsajátíthatják a képmagnó tech­nikai és kezelési alapismereteit és szórakoztató gyakorlásképpen videofilm-bemutatók lesznek. A TANGAZDASÁG legújabb számában Stick Gyu­lával, az Apagy-Meleghegyen működő nagykereskedelmi egy­ség vezetőjével készült interjú, olvasható az egység születéséről, az értékesítésről, a szállításról és az elképzelésekről, a kiakná­zatlan lehetőségekről. Melegbe­gyen társulásos alapon már ké­szül a mélyhűtő. Az itt keletke­ző hibás készítményeket szörp formájában hasznosítják. Mód nyílna saját párlat — likőr — készítésére, forgalmazására. Az alma ugyanosak kínál lehetősé­geket. Kiskereskedelmi egység létrehozására gondolnak. Megfo­galmazódott egy olyan elképze­lés is. hogy Nyíregyháza-Sóstón kedveskednének a fürdővendé­geknek sokféle üdítővel, élelmi­szerekkel. Elképzelésük továbbá az egykori állami gazdasági szak­bolt újjáalakítása és megnyi­tása. Itt mód nyílna vadhús és halételek árusítására. A SZABOLCSI ÉPÍTŐK hasábjain Ferencz Miklós az öt kelet-magyarországi építőipari vállalat együttműködésével lét­rejött termelési szakbizottságról ír. A termelési szakbizottság fo­lyamatosan vizsgálja a munka minőségének biztosítási lehető­ségeit, a garanciális kifogások alapos értékelését, a visszatérő építési hibák kiküszöbölési mó­dozatait. Foglalkozik a vállala­tok ipari gyártmányainak párt­fogásával, illetve a kölcsönös hasznosítás lehetőségeinek meg­teremtésével. Sajnos ezek a pró­bálkozások a rosszul értelmezett vállalati érdekekre hivatkozással nem mindig járnak eredménnyel. Az elmúlt időszakban gyakori volt a szakemberek cseréje. A SZAÉV ácsai Debrecenben, a HAÉV kőművesei a nyíregyházi lakásépítkezéseken segítettek. Hasonló célokból dolgoztak a kö­zelmúltban a SZÁÉV ácsai az ÉPSZER munkáin, illetve az ÉP- SZER asztalosai a SZAÉV-nél. Napjainkban konkrét együttmű­ködésnek is tanúi lehetünk. A mátészalkai játékcsarr.ok acél- szerkezetének gyártását és sze­relését például az ÉPSZER és a KEMÉV közösen végzi. A SZABOLCSI HOSIPAR arról ad hírt egyik cikkében, hogy nyugati gyártmányú gépek­kel gazdagodott az állatforgalmi és húsipari vállalat. Egy fagyos- hús-daraboló és egy új FF A SL 1—80F típusú marhagerinc-hasító fűrész segíti hamarosan a mun­kát. A hatmillió forint értékű csonthússzeparátor segítségével eddig hulladékba került értékes anyagokat tudnak megmenteni. A gép már megérkezett a gyár­ba. a szakemberek most ismer­kednek kezelésével, a közeljö­vőben megkezdődik rajta a ter­melés. A NÉPMŰVÉSZET IFJÜ MESTERE. Az alkotmány ünnepén vette át a népművészet ifjú mestere kitünte- -tő-címet Cseh Magúi, aki Mezőtúron tanult, 5 éve dol­gozik, több kiállításon szerepelt már sikerrel. Mintái, motívumai szorgos gyűjtés eredményei, elsősorban Me­zőtúrról és Vásárhelyről, valamint Erdélyből valók. (MTI fotó: Kiss G. Péter felvétele) «> ám

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom