Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-08 / 236. szám

XLII. évfolyam, 236. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. október 8., kedd Október 15-én kezdődik, hat héten át tart Gazdag programnál várja Budapest az európai Ir'Hrális fórumot Október 15-én kezdődik Budapesten az európai kul­turális fórum. Hat héten át fővárosunkban tanácskoznak a helsinki egyezményt alá­író országok küldöttségei, hogy megvitassák a kulturá­lis csere, együttműködés és terjesztés kérdéseit. A kulturális fórumhoz szá­mos hazai művészeti ese­mény is kapcsolódik, közöt­tük több olyan, amelyet szé­les körű nemzetközi részvé­tellel rendeznek meg. A nemzetközi rendezvények sorozata már július elején megkezdődött: a Magyar Te­levízió a tanácskozáson részt vevő országok dokumentum­filmjeiből szerdai és pénteki napokon sorozatot sugárzott. A kulturális fórum meg­nyitásának előestéjén a Pesti Vigadóban „Eurofilex” elne­vezéssel nemzetközi bélyeg­kiállítás nyílik, ahol a nem­zeti kultúrák szellemi és tár­gyi emlékeinek témaköréből mutatnak be válogatást. A Magyar Nemzeti Galériában október 21-én nyitnak kiál­lítást az európai nemzetek a második világháború utáni festészetéből. Ugyanezen a napon kezdődnek a buda­pesti Kossuth filmszínház­ban a nemzetközi filmna­pok: november 18-ig napon­ta és országonként három játékfilmet mutatnak be. Ok­tóber 28-án a fórumon részt vevő államok művészeinek fellépésével televíziós gála­estet tartanak a Magyar Ál­lami Operaházban. Az ese­ménye tévé élőadásban SZälYlu ­A . í/Tiiioz kapcsolódó magya: rulezvények közül kiemehon.úk nyitó gálaest, amelyet október 15-én az Operaházban rendeznek meg. A kulturális fórumra érke­ző delegátusok Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi és a Csodálatos mandarin című műveiből láthatnak részlete­ket. November 24-én a Zene- akadémián a záróhangverse­A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott. A kor­mány felkérésére megvitatta a VII. ötéves népgazdasági tervről szóló törvényjavasla­tot. Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke részletesen indokolta a terv- javaslatot, ezt követően Ba­ranyai Tibor, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának főtitkára ismertette, hogy a szakszervezetek miként vet­tek részt a törvénytervezet előkészítésében és ennek so­nyen pedig az MRT szimfo­nikus zenekara — több kül­földi művész közreműködé­sével — Beethoven IX. szim­fóniáját adja elő. A tanácskozássorozat ide­jén több száz külföldi dele­gátus — döntő többségében alkotóművész, illetve kultu­rális, művészeti szakember — tartózkodik Magyarorszá­gon. A „hivatalos” kulturális rendezvényeken kívül az őszi (Folytatás a 4. oldalon) rán milyen javaslatokat tet­tek. A vitában az elnökség további észrevételeket fogal­mazott meg, majd kialakí­totta véleményét. A SZOT elnöksége álláspontját és ja­vaslatait eljuttatja a Minisz­tertanácsnak. A továbbiakban az elnök­ség meghallgatta Gáspár Sándornak, a SZOT elnöké­nek tájékoztatóját a Szak- szervezeti Világszövetség Fő­tanácsának jubileumi ülésé­ről, valamint a magyar de­legációnak az ülésen végzett munkájáról. Napirenden a VII. ötéves terv törvényjavaslata tartott a SZOT elnöksége Gyógynövénybolt Nyíregyházán Évek óta tervezik, hogy Szabolcs-Szatmár megye székhelyén gyógynövény szakboltot létesítenek. A városi tanács pályázatot hirdetett a megüresedett Zrínyi utcai OFOTÉRT üz­lethelyiségre. A pályázatot a Herbária Gyógynövény­forgalmi Vállalat nyerte el és a 76 négyzetméteres te­rületen szakboltot létesí­tett. A szakjellegnek meg­felelő berendezéssel ellátott üzletet az országban hu­szonegyedikként hétfőn délután nyitották meg. A vásárlók megtalálják itt a vállalat által termelt vagy termeltetett, illetve import­ból beszerzett gyógynövény­készítményeket, gyógyító hatású szereket, szörpöket, teaféleségeket, kozmetikai cikkeket. A szakképzett el­adók felvilágosítást is ad­nak a különböző szerek al­kalmazásáról. (elek) Ötéves Raklap, láda — szerződés biztonságosan A BEAG nyíregyházi üzemében az AET 453 típusú keverőerősítőből 500 darabot ké­szítenek. Képünk a mechanikus szerelés közben Nagy Jánosról és Miskolci Imréről készült. (Elek Emil felvétele) Nem kis gondot jelent már esztendők óta a munkához szükséges alapanyag: a jó minőségű fa beszerzése a Ti- szalöki Faipari Vállalatnak. Sokszor az ország távoli vi­dékein sikerült csak hozzá­jutniuk, ahonnan aztán bor­sos áron, nagy fáradsággal szállították a rönköket a vállalat üzemeibe. Érthető hát, hogy a TISZA­FA szakemberei jó ideje szorgosan keresik azokat a szövetkezeteket, gazdaságo­kat a közelben, melyektől egyszerűbben szerezhetnek be alapanyagot. Így jutottak el a Taktaközbe is, a tisza- ladányi termelőszövetkezetbe, ahol eddig a nyárfát — jobb híján — többnyire tűzifaként hasznosították. A vállalat és a szövetkezet egyaránt jól jár azzal az öt­éves szerződéssel, melyet a közelmúltban írtak alá a fa feldolgozására. Tokaj mel­lett, a tsz területén kooperá­ciós üzemet hoztak létre, ahol nemcsak a tiszaladányiak, ha­nem több közeli gazdaság nyárfáját dolgozzák fel a vállalat masináival. Az üzemben egy gatterfűrész és hat hagyományos szalagfű­rész kezdte meg a munkát. Ezek mellett hamarosan egy nagy teljesítményű, lengyel gyártmányú sorozatvágó gép is dolgozik majd. Ezekkel a berendezésekkel rakodólapok­hoz szükséges félkész termé­keket, a keletkező hulladék­ból pedig Szatmár ládákat gyártanak. E két termékből az idén másfél millió forint értékű mennyiség készül. A jövő évtől kezdve esztendőn­ként 13—15 milliós termelési értékre számítanak itt a szak­emberek. Hasonló megállapodást kö­tött nemrég a TISZAFA a nyírbogáti tsz nyírgelsei üze­mével is. A vállalat egy nagy teljesítményű gattert és egy sorozatvágót bocsátott az üzem rendelkezésére, ahol szintén rakodólap-tartozéko­kat és Szatmár láda eleme­ket készítenek. Egyelőre öt évre kötött szerződést a tsz és a vállalat, bár Nyírbogá- ton és térségében annyi nyár­fa van, hogy akár az ezred­fordulóig lesz elegendő alap­Ebben a gazdasági évben eltértek a hagyományos al­maszedéstől a dombrádi Pe­tőfi MGTSZ-ben. A régi sze­rint magas volt az önköltség, jobban törődött, nyomódott az alma, rosszabb volt a mi­nőség. A mind nehezebb gazdasági helyzet új módszer bevezetésére késztette a szakembereket — mondta Somogyvári Miklós főker­tész. A lényege, hogy a tsz- tagok önkéntes alapon kisebb csoportokba tömörülve sze­dik az almát. Ahogy megte­lik a veder, már válogatva rakják ki a ládákba, ök végzik a kötözést és a címké­zést is. Este a jármű össze­szedi és viszi a rakodóra, anyag az üzem számára — pedig itt éves szinten 32—34 millió forint értékű termék gyártását tervezik. Az együttműködés mindkét félnek kedvező. A szövetkezet nemcsak azért jár jól, mert hasznosítani tudják a nyár­fát, hanem mert az üzem egész évben munkát ad az itt dolgozó tsz-tagoknak. A vál­lalat pedig egyrészt szállítási költséget takarít meg, más­részt kevesebb fenyőfűrész­árura és -rönkre lesz szük­sége, amit szovjet exportból szerez be a TISZAFA. (h. zs.) ahonnan elszállítják az ex- portátvevő-helyre. Minden leszedett, becsomagolt ládá­ért 16 forintot adnak. így ez­zel a módszerrel a tagok na­ponta 2—400 forintot keres­nek. Mindenki mindennap tudja, hogy aznap mennyit keresett, de azt is, hogy át­vették-e az általa szedett, válogatott, csomagolt árut. A dombrádi tsz-ben az ex­portalmán kívül mindent feldolgoznak a léüzemükben. Még a háztájiból is átveszik a tagok léalmáját. Az új módszertől komoly önköltségcsökkenést remél­nek és nagyobb jövedelmet a tsz-nek és a tagoknak is. (sz. e.) Dombrádi almaszüret — újdonsággal Aki szsdi, válogat és csomagol is Jövőre: házias ízű savanyúságok Pudingalma — exportra Siksres start a nyírlugosi konzervüzemben Egy éve sincs, hogy meg­kezdődött a munka a Nyírlu­gosi Állami Gazdaság gesz­torságában működő konzerv­üzemben. A start jól sikerült, hiszen termékeikkel máris meghódították a külföldi piacot. Évente 5 ezer tonna konzerv gyártására vállalko­zott az itt dolgozó száztíz ember. Készítményeik 65 szá­zaléka tőkés piacon, a többi szocialista országokban, il­letve itthon kerül pultra. A hatalmas üzemcsarnok­ban — mely a korszerű gé­pekkel együtt 64 millió fo­rintba került — szeptember­ben vegyes darabos savanyú­ságot gyártottak szovjet megrendelésre. Az érett, pi­ros paradicsom.-, illetve Ubor­ka-alapanyagú különleges­ségből két hét alatt 100 ezer üveggel került le a szalagok­ról. A savanyúságot az alma feldolgozása követi, most ez a fő feladat. Bőven volt tennivaló a nyá­ron is, bár a kedvezőtlen időjárás miatt a vártnál ke­vesebb uborka és meggy ke­rült az üzembe. Uborkából a tervezett mennyiség közel fele: 540 tonna érkezett. A kedvelt savanyúság nagyobb felét szocialista piacra vit­ték, a többi pedig hazai bol­tokban kerül majd pultra. Meggybefőttből 50 ezer lite­res, s ugyanennyi félliteres üveggel gyártottal! szintén hazai, illetve szocialista meg­rendelésre. Ezek mellett 130 ezer tonna egresből befőttet, tavasszal pedig 500 ezer üveg vegyes befőttet gyártottak. Fő termékük a pudingal­ma, amelyből közel 3 ezer tonnát kell készíteni éves szinten: tőkés exportra. Év elején száz tonnát gyártottak ebből a termékből, a többit pedig december végéig indít­ják útnak a megrendelő ré­szére. Hogy határidőre befe­jezzék a munkát, az év hátra­levő részében három műszak­ban dolgoznak az üzemben. (házi) / : " ......"**------------------- \ Ideológiai ts kulturális delegáció utazott megyénkből a Szovjetunióba Ukrajna Kommunista Pártja Kárpátontúli területi i Bizottsága meghívására megyei delegáció utazott hétfőn ; Szabolcs-Szatmárból Ungvárra. A küldöttség — melynek i vezetője Ekler György, a megyei pártbizottság titkára, ■ tagjai: Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese és Fodor Géza, a nyíregyházi városi pártbizottság titkára — az ideológiai és a kulturális munkát tanulmányozza a testvérterületen. | j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom