Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-04 / 233. szám

4 Kelert-Magyarország 1985. október 4, Kommentár Gaztettek A z ember csupán hitet­lenkedni és megdöb­benni tud: miként le­hetséges, hogy amikor oly világosak a terrorizmus ve­szélyei, újra meg újra ilyen akciókról kell értesülnünk? Még a nemzetközi esemé­nyekben kevésbé járatos ol­vasó is tudja, hogy a világ egyik legzaklatottabb térsége a Közel-Kelet, hogy itt vol­na a legnagyobb szükség a békés megoldások keresésé­re, a szemben álló felek s az őket támogató erők jó szán­dékára. S mi történik ehe­lyett? Ugyanazon a napon két felháborító hír is érke­zik a térségből. Libanonban egy szélsőséges muzulmán csoport foglyul ejtett négy szovjet állampolgárt és még a gyilkolástól sem riadt visz- sza. A másik hír Izrael — so­kadik — agressziójáról szól: harci repülőgépeivel barbár bombatámadást hajtott vég­re a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet tuniszi köz­pontja ellen. Nehéz volna a két hírt rangsorolni: melyik mögött húzódik meg felháborítóbb cselekmény? Az első eseté­ben a Szovjetuniót, azt az országot vették célba, amely a legelszántabb hírre az igaz­ságos közel-keleti rendezés­nek, így a libanoni megnyug­vásnak is. Mi volt az ember­rablók és a mögöttük meg­búvó erők szándéka? Netán az, hogy így majd rákény- szeríthetik a Szovjetuniót az igazságos ügyükért küzdő arab népek cserbenhagyásá- ra? Ha erre számítottak, té­vedtek. A másik hír, bármilyen fel­háborító, nem meglepő. Is­mét csak bebizonyosodott, hogy a békés rendezés leg­főbb gátja a térségben: Iz­rael. Bármit is hoz fel újabb agressziója igazolására, nyil­vánvaló, hogy — miként egy egyiptomi újság is írta — „Izrael fél a békétől”. Célja ä térségben a zűrzavaros ál­lapotok konzerválása, az ál­tala megszállt területek meg­tartása, s még a különutas rendezési tervek sincsenek ínyére. Legalább ilyen riasz­tó az az önhittség, amellyel barbár akcióit végrehajtja. Nem véletlen, hogy tuniszi bombatámadása szinte azon­nal világméretű felháboro­dást váltott ki, s csupán egy ország, legfőbb patrónusa, az Egyesült Államok próbálta „önvédelmi szempontokkal” védeni az agresszort — kevés sikerrel. A világ közvéleménye így minősíti a Tunéziában és a Libanonban történteket: gaz­tettek. I „Redl ezredes” New Yorkban Szerdán késő délután mu­tatták be a New York-i filmfesztiválon az Oscar-dG jas magyar filmrendező, Sza­bó István Redl ezredes című alkotását. A nagyhírű feszti­válra a rendezők az előző év filmjeinek legjavát hívják meg a világ számos országá­ból. A bemutató közönsége ér­deklődéssel fogadta a filmet és szeretettel köszöntötte a megjelent rendezőt, valamint a film két főszereplőjét, Kla­us Maria Brandauert — aki Szabó István Oscar-díjas al­kotása, a Mefiszto főszerep­lője is volt —, és Armin Mueller-Stahlt. A The New York Times kritikusa, Vincent Canby nincs teljesen megelégedve a filmmel, s úgy vélekedik, hogy a stílusból több van benn, mint a tartalomból. Bár a forgatókönyvet érde­kesnek ítéli meg, azt írja, hogy a szerzőket elragadta fantáziájuk, amikor szinte az egész első világháborút Redl nyakába akarják varrni. Di- csérőleg szól a The New York Times kritikusa a két főszereplő, Brandauer és Mueller-Stahl alakításáról. Lázár György fogadta Branko Mamulát Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Bran­ko Mamula flottatengerna­gyot, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szö­vetségi nemzetvédelmi titká­rát (miniszterét). A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Horváth István, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára és Oláh István hadseregtábor­nok, honvédelmi miniszter, s jelen volt Milovan Zidar, Jugoszlávia budapesti nagy­követe is. Üzletkötések a BNV-n Vásári forgatagban a szabolcsi árak Honecker Belgrádban Radovan Vlajkovics, a ju­goszláv államelnökség el­nöke csütörtök délután Belg­rádban folytatta szerdán megkezdett tárgyalásait Erich Honéckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK állam­tanácsa elnökével. A nemzetközi helyzet ér­tékelésekor egyöntetűen han­goztatták, hogy rendkívül nagy jelentőséget tulajdoní­tanak a november végén sorra kerülő Gorbacsov— Reagan találkozónak. Rá­mutattak, hogy további erő­feszítéseket kell tenni a hel­sinki szellem ápolására, az enyhülési folyamat felújí­tására. Belgrádban folytat tárgyalásokat Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, államfő (balról középen). A jugoszláv delegá­ciót Vidóje Zsarkovics, a JKSZ KB elnökségének elnöke vezeti. (Folytatás az 1. oldalról) delkezik, amely az európai övezetben van hadrendbe állítva. Ez azt jelenti, hogy ez pontosan megfelel az 1984. júniusi szintnek, amikor is a közepes hatótávolságú ame­rikai rakéták európai telepí­tésére válaszul elkezdték a további szovjet rakéták elhe­lyezését. Az ekkor pótlólag telepített SS—20-as rakéták jelenleg nincsenek bevetési készenlétben, s az említett rakéták elhelyezésére szol­gáló, nem mozgatható beren­dezéseket pedig két hónapon belül leszerelik. Mindazonál­tal az Egyesült Államok vo­natkozásában tett válaszin- intézkedéseink továbbra is érvényben vannak. Mihail Gorbacsov kifejtet­te, hogy a Szovjetunió az adott esetben mit ért az „eu­rópai övezet” kifejezés alatt. Ez az övezet, ahonnan az itt elhelyezett közepes hatótá­volságú rakéták nyugat-eu­rópai területen lévő célpon­tok megsemmisítésére alkal­masak. Gorbacsov hozzáfűzte, hogy a régi és rendkívül ha­tásos SS—5-ös rakétákat a Szovjetunió már kivonta fegyverzetéből és folytatja az SS—4-es rakéták kivonását. Ez azt jelenti, hogy a Szov­jetunió az európai övezetben most egészében véve jelentő­sen kevesebb közepes ható- távolságú hordozó rakétával rendelkezik, mint 10 vagy 15 évvel ezelőtt. Gorbacsov alá­húzta, hogy ezt az önkorlá­tozást az európai biztonság széles körű érdekei diktálják. Gondolom — mondotta —, hogy Európa most joggal el­várja az Egyesült Államok válaszlépését, nevezetesen azt, hogy szüntesse be köze­pes hatótávolságú rakétái to­vábbi, telepítését az európai kontinensen. KNDK-SZÓVIVÖ NYILATKOZATA A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság külügymi­nisztériumának szóvivője csütörtökön elítélte az Egye­sült Államok és Dél-Koreá- nak arra irányuló törekvé­seit, hogy amennyiben lehe­tetlen a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság és Dél- Korea egyidejű belépése az ENSZ-be, Dél-Korea egyedül is a világszervezet tagjává váljék. Mint a szóvivő hangsú­lyozta, a KNDK megítélése szerint az ENSZ tagja csak egy egységes, újraegyesített Korea lehet. Szó lehet a be­lépésről akkor is, ha a két országrészből konföderatív államalakulat jön létre. MUGABE ÉS NKOMO TÁRGYALÁSAI Zimbabwe nemzeti egysé­gének megvalósítása szem­pontjából fontos esemény volt, hogy Robert Mugabe miniszterelnök, a kormányzó ZANU—HF párt vezetője csütörtökön hararei hivatalá­ban fogadta Joshua Nkomót a hazafias front elnökét. A megbeszélés célja volt, hogy előrelépjenek a két párt egyesüléséről folytatott tár­gyalásokban. A két párt vi­szálya az öt évvel ezelőtt függetlenné vált Zimbabwe legsúlyosabb belpolitikai ter­he. A találkozót Joshua Nkomo kérte. A csütörtöki megbeszé­lésen részt vett a két párt vezetőségének több tagja. Végleges megállapodás nem született. ELTEMETTÉK ANDRÉ KERTÉSZT New Yorkban szerdán mély részvét mellett temet­ték el a 91 éves korában el­hunyt kiváló fotóművészt, André Kertészt. Koporsóján elhelyezték a Magyar Nép- köztársaság washingtoni nagykövetségének, valamint New York-i főkonzulátusá­nak koszorúját. A gyászszer­tartáson megjelent Kocziha Miklós New York-i főkonzul is. Új lakások százezrei Mint a Szovjetunió Köz­ponti Statisztikai Hivatala jelentette, az építőipar telje­sítette az első fél év lakás- építési tervét. Hatszáznegy- venezer (640 ezer) lakás épült az állam, a különféle állami és szövetkezeti vállalatok, valamint a kolhozok pénzén. Ezenkívül nagyon sokan épí­tettek családi házat magán­erőből és jelentősen gyarapo­dott a lakásépítő szövetkeze­tek társasházainak száma is. A lakásépítkezések költsé­geinek körülbelül háromne­gyedét az állam és a vállala­tok fedezik, egynegyedét a szövetkezetek és magánsze­mélyek. A szövetkezeti tagok rendszerint csak a költségek 20—30 százalékát fizetik ki, a többire évi kétszázalékos kamat mellett, 25 évi törlesz­tésre lakásépítési kölcsönt kapnak az államtól. Előnyös hitelfeltételek mellett (évi fél százalék) folynak a ma­gánerős családiiház-építések is. Állami és szövetkezeti la­kásépítés céljára a telek in­gyenes. A Szovjetunióban az a hi­vatalos állásfoglalás, hogy a lakásigény olyan szükséglet, amelynek kielégítése nem függhet az emberek anyagi helyzetétől. Ez a magyaráza­ta annak, hogy a lakbérek alacsonyak, nem haladják meg például egy munkásesa- lád átlagkeresetének 3 száza­lékát. Az olyan kolhoztagok, akik a gazdasághoz tartozó lakásokban laknak, még ke­vesebbet fizetnek. Egyébként a lakbérekből származó be­vétel nem fedezi a lakások fenntartásával járó költségek egyharmadát sem, nem is be­szélve a karbantartási költ­ségekről, A többletkiadásokat az állam, illetve a szovhozok fedezik. A szovjet lakásépítési program célja, hogy minden családnak legyen főbérleti lakása vagy családi háza. A városokban élő családok több mint 80 százaléka már elér­te ezt a szintet, a program célját minden valószínűség szerint a 90-es években érik el, A szovjet falvakban két­ségtelenül jobb a lakáshely­zet. Ott a családok mintegy 90 százalékának családi háza vagy főbérleti lakása van. Előzetes számítások szerint már a következő ötéves terv­ben, vagyis 1990 előtt minden lakos eljut erre a szintre. Sevcsenko város Kazahsztánban. Mi szem-szájnak ingere, az mind megtalálható a Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron. A fogyasztási cikkek legszé­lesebb skálája nyújtja a lát­ványosságot. S az idén elő­ször nincs kitéve az a kép­zeletbeli „A kiállított tár­gyakhoz nyúlni tilos!” felira­tú tábla, hiszen a termékek egy részénél még az árat is feltüntették. Ez nemcsak egy­szerű gesztus a termelők ré­széről, sokkal inkább egy új irányzat meghonosodásának első lépcsői. Megvették a svájciak Az előző vásárokon legin­kább csak sóvárogtak a lá­togatók a kiállított tárgyak után. A mikor lesz kapható kérdésre legtöbbször az volt a válasz, ha megrendeli a ke­reskedelem. Ezzel a hagyo­mánnyal szakítottak az 1985- ös kiállítók. A vásáron lát­ható bútort, cipőt, vagy ép­pen ruhát megvehetik a lá­togatók, ugyanakkor közvet­lenül megrendelhetik a gyár­tóktól. Így az árcédula mel­lé sok helyen kikerült az el­adva tábla, — A kiállított bútoraink közül többet eladtunk — mondja Kertész István, a Szatmár Bútorgyár igazgató- helyettese. — Egy svájci cég vásárolta meg az ebédlőszek­rényünket és a Rimini nap­pali szobát, olyan céllal, hogy kiállítják egy ottani vásáron, s az érdeklődéstől függően rendelnek tőlünk. Hagyományosan a Szatmár Bútorgyár a legnagyobb me­gyei kiállító a BNV-n. Két­száz négyzetméteren mutat­ják be a már említett búto­rok mellett a Gabi elemes, variálható szobabútor újabb változatát, a teljesen újnak számító Cadiz, lapokból ösz- szeállítható franciaágyat. Ezt utólag lehet összeszerelni, s így könnyebb szállítani, nem sérül meg. Látható a vásáron a Szabolcs elemes sarok-ülő­garnitúra. — A Skálával tárgyaláso­kat folytattunk az Antónia sarok-ülőgarnitúra értékesí­téséről — említi az igazgató- helyettes. — Jövőre már kapható lesz a Skála-áruhá­zakban. Kiskereskedelmi partnereinkkel megállapod­tunk, hogy október közepén találkozunk Mátészalkán, ahol házivásáron mutatjuk be bútorainkat. Akkor már várjuk tőlük a konkrét meg­rendeléseket, ami részünkre a közvetlen piaci megjelenést is biztosítja. Az élénk érdeklődésre jel­lemző, hogy üzletkötés, is szü­letett nyugatnémet és svájci cégekkel, valamint a Bútor- kerrel is aláírták a jövő évi szerződést. ; Érdeklődés felsőfokon Nem túlzás, felsőfokú jel­zőkkel dicsérik a látogatók a megyei ipari szövetkezetek standján kiállítottakat. Egy­másnak adják az iroda ki­lincsét, a képviselők pedig nem győzik jegyezni az igé­nyeket, a megrendeléseket. — Jólesik a szövetkezetek­nek is, nekünk is az elisme­rés — mondja nem titkolt örömmel Bengyel Gyula, a KISZÖV osztályvezetője. — Szinte valamennyi termék sikerrel szerepel, nem egyet már itt eladtunk, s számtalan megrendelés érkezett. A Fehérgyarmati Ipari Szövetkezet szekrénysorára három tucat megrendelés van, több mint húszán a nyíregyháziak kárpitos gar­nitúráját látnák szívesen la­kásukban. Ennek megfelelő­en történtek az üzletkötések is. A Domus a kárpitos garni­túrára, a Skála a szekrény­sorra kötött szerződést. A Rakamazi Cipőipari Szövet­kezet továbbra is Uruguay- ból vásárolja cipőihez, csiz­máihoz a bőr nagy részét a vásáron kötött megállapodás értelmében. — Jelentős üzleti sikert könyvelhetünk el — újságol­ja Ágházi Gyula, a Nyírség' Ruházati Szövetkezet elnöke. — A nyugatnémet augsburgi céggel, az ottani S modellel havi ötezer darabos ruha ki­szállításáról kötöttünk szer­ződést. Novemberben indu­lunk, s már a mostani tár­gyaláskor felvetődött egy kö­zös nyereségérdekeltségű vál­lalat létrehozása. Egy hóna­pon belül Nyíregyházán tár­gyalunk erről, s akkor már minden eldől. Elismerő plakettek, oklevelek Tizenkét ipari szövetkezet vesz részt a vásáron, s közü­lük kilenc pályázott különbö­ző elismerésekre. Három szövetkezet — a nagykállói Kallux, a nyíregyházi bútor és a RACITA — OKISZ-pla- kettet, négy — a fehérgyar­mati asztalos, a nagykállói textilruházati, a nyíregyházi háziipari és a Nyírfa Kisszö­vetkezet — OKISZ elismerő oklevelet kapott. Sipos Béla A TARPA ÉS VIDÉKE Általános fogyasztási ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET 1985. november 4-től ötéves időtartamra szerződéses üze­meltetésre meghirdeti az alábbi egységeit: 3. sz. italbolt IV. o. Tivadar, Petőfi út 4. sz. italbolt IV. o. Beregsurány, Árpád út 30. 7. sz. italbolt IV. o. Márokpapi, Petőfi út 18. 8. sz. italbolt IV. o. Tarpa, Hunyadi út 9. sz. italbolt IV. o. Beregdaróc, Szabadság út 41. 2. sz. presszó III. o. Gulács, Szabadság út 35. Cukrász termelőüzem Tarpa, Kossuth út A pályázatokat 1985. október 31-ig lehet benyújtani a Tar­pa és Vidéke ÁFÉSZ címére: Tarpa, Kossuth út 75., ahol bővebb felvilágosítást az ÁFÉSZ kereskedelmi osztályveze­tője ad. A versenytárgyalásra 1985. november 2-án, délelőtt 9 órakor kerül sor az ÁFÉSZ központi irodájában, Tarpa, Kossuth út 75. sz. alatt. (1727)

Next

/
Oldalképek
Tartalom