Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-29 / 254. szám

1985. október 29. Kelet-Magyarország ? kezelése és őszi szaporítása Az új sertésfelvásárlási árak Kocakihelyezés kedvezőbb feltételekkel A krizantémnak sok változata ismeretes, így például a nyáron virágzók, vagy a hazánkban el­terjedtebb ősszel, illetve kora télen — a virágban szegény Idő­szakban — nyíló és pompázó fajták. A krizantém hazájában, Kínában és Ja­pánban Is igen kedvelt fél­cserje, cserje, amely rendszerint 40—100 centiméter magasra nő. Repre­zentatív bokra elágazó, pompás, fészkes virága a fagyokig, üveg alatt pedig a tél derekáig nyí­lik. Szép virágainak alakja, nagysága és színe rendkívül vál­tozatos. Nem lehet csodálkozni azon, hogy egyre több házikert­ben találkozhatunk vele. Szaporítása, ősszel gyökeres sarjakról, az apró virágú válto­zatai pedig tőosztással (március­tól júniusig dugványozással) old­ható meg. A legkedveltebb nagy virágú fajták részére a területet ősz­szel célszerű előkészíteni. Az ágyúsokat úgy kell méretez­ni, hogy a melegágyi ablakokból könnyen és gyorsan tudjunk „növényházat" építeni. Az ágyá­sokat jól mélyítsük, ebbe terít­sük a tápdús marhatrágyát, va­lamint a műtrágyát, majd han­tosán ássuk fel. Tavasszal a te­rületet gondosan kell egyenget­ni. a felszínt a kiültetésig „por- hanyósan” és gyommentesen kell tartani. Május második felében a be­szerzett dugványokat helyükre ültethetjük. Az ültetési távolság a bokros növényeknél 40—50 cen­timéter. az egy-két szálúaknái A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság kerté­szeti árudájában megkezdődött az őszi szezon. Az áruda kíná­latáról Belányi László az áruda vezetője adott tájékoztatót: — A gyümölcsfacsemetéket a gyulatanyai faiskolánkból kap­juk. Az őszi szezonban gyü­mölcsfaoltványokból kilencven­ezer darabot tervezünk értéke­síteni. Alma, körte, őszibarack, kajszibarack, köszméte, ríbizke az amit a legtöbben keresnek. Üjabban nagy az érdeklődés a josta iránt is, ami feketeribizke és köszméte keresztezése. — Szőlő eladásból tízezer tö­vet tervezünk. A dísznövényfélék­ből, örökzöld növényekből, cser­25—30 centiméter. Kiültetés után nélkülözhetetlen az alapos beön- tözés, de ezt követően 6—8 napig kissé szárazabban kell tartani a nö­vényeket, amíg a gyökérfej- lődés meg nem indul! A talajt félig érett istállótrá­gyával 5— 10-es rétegben be kell takarni. A krizantém gondos ápolást igényel: ezért az előtörő hajtásokból csak annyit kell meghagyni, amennyi a fajta jel­legének megfelelően szükségsze­rű. A gyökérsarjakat és a hón- aljihajtásokat a növényanyag harmonikus fejlődése érdekében tördeljük ki. A gyökérsarjakat egyes fajták­nál továbbszaporításra ősszel ■kell meghagyni. Azok a kerté­szek. akik régebben foglalkoznak krizantémtermesztéssel, az őszi hideg, esős idők beköszöntése előtt már felrakják az ablako­kat. mert „üveg alatt” erőteljesebb a bimbóképződés, de a várat­lanul beköszöntő éjszakai le­hűlések sem tudják károsí­tani a növényállományt. Az „üveg alatti” növényeket szükség szerint — bőségesen — öntözzük meg. Az egyöntetű vi­rágzás érdekében a fejlett, bim- bós növényeket melegen célsze­rű tartani, de később a virágok gondos szellőztetéséről sem sza­bad elfelejtkezni. Az esetleg fellépő károsítok el­len szükség szerint kell védekez­ni a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályok szigorú betar­tásával ! Dr. Széles Csaba jékből, valamint a sorfákból százezer darabot tudunk ajánla­ni a kiskerttulajdonosoknak. Dísznyövényekből közel száz­féle a kínálat. Sokan keresik árudánkban az egzotikus nö­vényt a kiwit és a combi gyü­mölcsfákat. Az utóbbinak az az érdekessége, hogy egy alanyon többféle oltvány található, így a termése különböző fajta, ízű és formájú. Almafából és kör­téből valamint szilvából is tu­dunk ajánlani combifákat. Az áruda az őszi szezonban a megyében lévő kilenc lerakat­tál együtt hétmillió forint for­galmat tervez. (Kép és szöveg: Császár Csaba) A sertéshústermelésben, ezer lakosra számítva az el­sők között vagyunk. A ser­tésállomány 1984-ig nagy- és kisüzemekben egyaránt tö­retlen ívben fejlődött, még akkor is, ha 1950 és 1975 kö­zött jellemző volt a ciklikus­ság. A fejlődést reprezentáló három szám: 1938-ban 5 mil­lió 226 ezer volt a sertésál­lomány, 1975-ben 6 millió 853 ezer és 1983-ban 9 millió 844 ezer. Ennek megfelelően a sertéshústermelés az emlí­tett években 427 ezer, 1 mil­lió 72 ezer és 1 millió 353 ezer tonna volt. 1984-ben a sertésállomány az előző évi­hez képest 609 ezerrel csök­kent, a hústermelés viszont még ebben az évben is nőtt. A sertéshústermelés nem­zetközileg is elismert ered­ményében a nagyüzem és kisárutermelők (háztáji) szinte azonos mértékben osztoznak. Az árutermelés 55 százaléka nagyüzemi, 45 szá­zaléka háztáji. (A háztáji, kisüzemi sertésállomány 1983-ban 5 millió 286 ezer volt, a kisebb árutermelés oka, hogy a hizlalt állatok egy részét a kistermelők sa­ját maguk hasznosítják.) A sertéshúsnak, és húskészít­ményeknek megfelelő a kül­piaca. A tenyésztés és ter­melés szintentartása, növelé­se, indokolt és kívánatos. Ez azonban csak a megfelelő érdekeltségi rendszerrel ér­hető el. A kistermelők körében a takarmányárak növekedése, a takarmányok nem megfe­lelő minősége, a felvásárlási árak stagnálása, miatt ta­pasztalható volt némi elége­detlenség. A termelői kedv mérséklődött és ez észreve­hető volt a sertésállomány­nál, a leadott hízott sertések számánál. Ezek után min­den bizonnyal jó visszhangra talált az a MÉM-intézkedés, Időszerűi Komposzt- és lalajmunka Ha már betakarítottunk min­den termést, a kiskert, a zárt- kert, a hobbytelek továbbra is sok munkát kínál. A kö­vetkező év kertgazdálkodá­sát, most októberben és novemberben kell, az arra al­kalmas időben megalapozni. A gyümölcsösökben elenged­hetetlen a gondosan végzett őszi talaj munka. A talaj forga­tást, ásást, mélyen célszerű végezni. Ezzel részben a ta­laj levegőztetését, másrészt — főként a kötöttebb talajo­kon — a jobb vízgazdálkodást segítjük elő. Az őszi ásást, talaj munkát megelőzni a szerves, illetve a műtrágya kiszórása. Aki­nek van, az az általa készí­tett komposzttal végezheti a talajerő-utánpótlást. A komposztkészítés egész éven át tartó munka, de őszre a betakarítást követően sok az olyan anyag, hulladék és mel­léktermék, amely a komposzt készítéséhez felhasználható. Több olvasónk kérdezte: hogyan készítsen komposztot, milyen a jó komposzt és mit lehet belerakni? A jó kom­poszt az, amelyben a külön­böző szarvesanyagok kellő­en összeértek. De melyek ezek az anyagok? Komposz­tálásra ami a kertben mel­lékesként terem, avagy a háztartásból kikerül, — min­dent fel lehet használni! (Ki­vétel szénsalak, a színes új­ságpapír, a műanyag, de az ételmaradék sem ajánla­tos.) Jó komposzt készíthető a kikapált gyomok, zúzott nye- sedékek, zöldségszárak, szal­ma, tőzeg, fakéreg, hamu, fűrészpor, műtrágya, istálló­trágya, rétegesen rakott ke­verékével. A felsorolás ter­mészetesen nem teljes, hiszen rengeteg olyan anyag áll rendelkezésünkre, amely a komposzt készítésében hasz­nosítható. Egyre nagyon vigyázzunk: a komposztdomb az nem egyenlő a szemét­dombbal. Ha ezt figyelembe véve gondozzuk a komposzt- halmot (kellő mértékben nedvezen tartjuk és olykor megforgatjuk) a kertműve­léshez, zöldségtermesztéshez, olcsó és nagyon jó talajerő­pótlót kapunk. amely felvásárlási ár növelé­sével a sertéstenyésztést, hiz­lalást ösztönzi. Kilo­grammonként egy negyven A kistermelői vágóserté­sek átvétele — hangzott el egy hete MÉM sajtótájékoz­tatón — továbbra is a koráb­ban kialakított rendszer sze­rint élősúlyban történik. Az átvett sertések átlagára ja­nuár 1-től kilogrammonként 1 forint 40 fillérrel emelke­dik. Az árrendszer egyszerű­sítéséért a több éves szerző­déses felár, 2,50 forint/kilo- gramm, — beépül az alap­árakba. A pigmentált serté­sek alapára nem csökken. Az egyes súlykategóriák alapára a következők sze­rint változik: 95—120 kilo­gramm között (régi ár kilo­grammonként 35,50 forint) az 1986 évi ár 39,30 forint. 121—140 klogramm között (régi 31,50) új ár 34 forint. 140 kilogramm fölött (régi 30) új ár 32,50 forint. 95 kilo­gramm alatt (szabadárak át­laga) 31,06 forintról 33,56 fo­A kertbarátklubok művelt­ségi vetélkedőjére a klubok öt-öt fős csapatokkal nevez­hetnek (kikötés, felsőfokú kertészeti és biológiai vég­zettségű klubtag nem lehet csapattag). A megyei vetél­kedőt novemberben megelő­zi a kertbarátklubok helyi vetélkedője, amelyről a győztes csapat nevezhető a megyei döntőbe. A megyei döntőt december 21-én tart­ják Nyíregyházán, a Váci Mi­hály megyei és városi Műve­lődési Központ kamaratermé­ben. A kiírás értelmében a döntőn részt vevő csapatok közül a nyolc helyezettet dí­jazzák. Az első helyezett csa­pat díja 7000 forint, a továb­bi helyezettek díja az ötödik rintra módosul kilogram­monként. A 170 kilogramm feletti sertés új ára 32,50 fo­rint kilogrammonként. A fe­hér hússertések minőségi fel­ára 1 forintról 1,20 forintra növekszik kilogrammonként. Azok a kistermelők, akik a sertéshizlalási szerződés megkötésekor kérik a serté­seik vágás utáni minősítését, a nagyüzemi minősítési mu­tatók szerint: az első osztályú sertések után 2 forint 10 fil­lér, a másodosztályú serté­sek után 1 forint 20 fillér, a harmadosztályúak után 60 fillér minőségi felárat kap­nak kilogrammonként. Ösztönzés a nagyobb súlyra 1985. november 1. és 1986. március 31. között a 95—120 kilogrammos súlykategória felső határa 5 kilogrammal nő. Más szóval a jelenlegi 35 forint 50 filléres alapárt ja­nuár 1-től a felemelt új árt, a 39 forint 30 fillért, a 95— 125 kilogramm közötti ser­tésekért fizetik. Ebben az időszakban a 121—140 ki­helyig ezer forinttal csök­ken. A hatodik, hetedik, nyolcadik helyezett csapat 2—2 ezer forint jutalomban részesül. A vetélkedőre a klubok, illetve csapatok 1985. november 15-ig jelentkezhet­nek. A vetélkedőben részt vevő klubok, illetve csapatok hat témakörben mérik össze majd tudásukat. A verseny témája gyümölcstermesztés, szőlőtermesztés, zöldségter­mesztés, növényvédelem, po­litikai ismeretek és honisme­ret. Gyümölcstermesztésből telepítéstől a növényvédele­mig minden téma. Szőlőter­mesztésnél a borászat komp­lex ismeretét is igénylik. Zöldségtermesztésnél nem logrammos súlyhatár 126— 140 kilogrammra változik. A sertésállomány minősé­gének javítása érdekében intézkedés történt a fajta- és takarmányozási problé­mák megoldására. Az export­igényeket jobban kielégítő sertésfajták tartása érdeké­ben a húsipar (országosan) 50 ezer vemhes tenyészkoca- süldőt helyez ki a kisüze­mekbe 1986. március 31-ig. A kocasüldők fogadását az addiginál nagyobb ártámo­gatással ösztönzik. A koráb­ban meghirdetett 1500 forin­tos ártámogatás a követke­zők szerint módosul: novem­berben 2000, decemberben, januárban és februárban 2500, márciusban 2000 forint kocasüldőként az ártámoga­tás. Minőségileg jobb takarmány A vágósertés minőségjaví­tásának, de a hizlalási kedv fokozásának is alapvető fel­tétele a jobb takarmányellá­tás. Ezt január 1-től elősegí­ti, hogy megváltozik az ipa­ri takarmányok gyártását szabályozó rendelet. Maga­sabb tápláló anyagtartalmú és jobb minőségű keverékta­karmányok kerülnek forga­lomba. Kedvező az is, hogy a jobb minőségű és belfor- galmi értékű takarmányok árai mérséklődnek. (Az új árakat novemberben hirde­tik meg.) A gabonaforgalmi és ma­lomipari vállalatnál — a szabadtakarmány forgalma­zási rend fenntartásával — bevezetik a garanciális ta­karmányozás szerződéses rendszerét. Ennek megfelelő­en vállalják, hogy termény­boltjaikban ez év november 1-től a leadott hízósertések után a kistermelők 300 kg szemes abrakot vásárolhat­nak. (Ebben legalább 150 ki­logramm a kukorica, árpa, vagy korpa.) A jobb takar- mányellásáért, a takarmá­nyozás szakszerűségéért széles körű szaktanácsadást szerveznek. Szigorítják a ta­karmányok választékának és minőségének ellenőrzését. S. E. csak a termesztésből kell ké­szülni, de tudni kell a beta­karítás-tárolás módját is. Nö­vényvédelmi ismeretekből követelmény a gyümölcs, szőlő és zöldség növényvédel­mi technológiájának ismere­te. Politikai ismeretekből a téma az aktuális nemzetközi, belpolitikai, gazdaságpoliti­kai események lesznek. Hon­ismeretből a kérdések között; szerepel majd megyénk iro­dalma, történelmi nevezetes­ségei, illetve hagyományai. A vetélkedő szakmai részé­nek felkészüléséhez hasznos irodalom lehet az 1984-ben a Mezőgazdasági Könyvkiadó által megjelentetett mű, amelynek címe 52 hét kerti munkái. A politikai felkészü­lésben a napi események ol­vasása, illetve az események számon tartása a legfonto­sabb. Honismereti témákban a kertbarátok segítségére le­het a Magyarország megyéi sorozatból: Szabolcs-Szatmár megye, illetve A Szabolcs- Szatmár megyei olvasókönyv. Csemeteszezon Kertbarátok vetélkedője Döntő decemberben Nyíregyházán I KISTERMELŐK-KISKERTEK A megyei tanács, a Hazafias Népfront, a Váci Mihály megyei és városi Művelődési Központ, valamint a termelő- szövetkezetek területi szövetsége ismételten meghirdeti a kertbarátklubok megyei vetélkedőjét. A vetélkedő célja elősegíteni a párt művelődéspolitikai, gazdaságpolitikai cél­jainak megvalósítását, a kiskerti, házikerti-termelés fokozá­sát, a klubtagság általános szakmai és kulturális ismeretei­nek bővítését. A rendező szervek szeretnék, ha a megye va­lamennyi kertbarátklubja nevezne a megyei vetélkedőre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom