Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-28 / 253. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. október 28. Áz SZKP új programtervezete Rövidített szöveg Szombaton nyilvánosságra hozták a Szovjetunió Kommunista Pártja újjászerkesztett programjának tervezetét. A Pravda és a többi központi szovjet napilap csaknem egész terjedelmét annak szentelte, hogy közölje a fontos dokumentum teljes szövegét. A szombati közzététellel az SZKP most országos vitára bocsátja a tevékenységének fő irányait meghatározó dokumentumot. Megvitatják majd a párt szervezeteinek valamennyi szintjén, elmondják róla véleményüket a szovjet társadalom valamennyi rétegéhez tartozók. Az ő hozzászólásaik, véleményük figyelembevételével a jövő év februárjában összeülő XXVII. pártkongresszus fogja majd végleges formában jóváhagyni az SZKP újjászerkesztett programját. „Az SZKP harmadik programja mostani szerkesztésében — az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorsítása alapján — előirányozza a szocializmus tervszerű és mindenoldalú tökéletesítését. A szovjet társadalom haladását a kommunizmus felé. Ez a békéért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelem programja” — hangzik az SZKP új szerkesztésű programtervezete. Az okmány rámutat, hogy a társadalmi felszabadulás világtörténelmi folyamata, amely a nagy októberrel kezdődött, a német fasizmus és a jajpán militarizmus szétzúzása után meghozta a kizsákmányolok hatalmának megdöntését Európa, Ázsia, majd pedig Amerika számos országában. A szocializmus, amely elsődlegesen a Szovjetunióban vált valósággá, világrendszer lett. Az új társadalom felépítésének marxista—leninista elmélete gyakorlatilag nemzetközi méretekben igazolódott, s a szocializmus földünk hatalmas térségein jutott érvényre, országok egész csoportjának példáján szemléletes módon igazolódott vitathatatlan fölénye, a kommunista civilizáció létrehozásának útjára százmilliók léptek. Üjabb és újabb népek vonják meg bizalmukat a kapitalizmustól, nem kívánják vele összekapcsolni fejlődésük távlatait, szívósan vonzódnak a társadalmi berendezkedés olyan típusához, az olyan társadalmi viszonyokhoz, amelyek a szocialista országokban már kialakultak. A program a Szovjetunió kommunista távlatait jellemezve rámutat, hogy az SZKP végső célja: a kommunizmus felépítése a Szovjetunióban. Az okmány szerint „a szocializmus és a kommunizmus az egységes kommunista formáció két egymás után következő szakasza. A kettő között nincs éles határ: a szocializmus fejlesztése lehetőségeinek és fölényének minél teljesebb kibontakoztatása, a rá jellemző általános kommunista elvek erősítése jelenti a társadalom tényleges előrehaladását a kommunizmus felé... „A kommunizmus osztály nélküli 'társadalmi rend, ahol a termelőeszközök egységes össznépi tulajdonban vannak, a társadalom valamennyi tagja teljes szociális egyenlősége* élvez, ahol az emberek sokoldalú fejlődésével ^yijietűíeg a tudomány és a technika szüntelen fejlesztése. ^ nö_ vekednek a termelőerők, ahol bőven bu^g ~ "társadalmi gazdaság valamennyi forrása és Megvalósul, a magasztos elv: „mindenki képességéi szerint, mindenkinek szü'kségle- ^szermt . A kommunizmus a szabad és öntudatos dolgo- zok kitűnően szene-zett közössége, ahol érvényesül a társadalmi om^ügaitás, a társadalom javára végzett munka min- der*M száméra elsőrendű létszükségletté, felismert szükség- szerűséggé válik, ahol minden egyes ember képességeit a nép szempontjából a legnagyobb haszonnal gyümölcsöz- tetük.” Az SZKP új szerkesztésű programtervezete meghatározza a párt gazdasági stratégiáját, szociális politikáját, a szovjet társadalom politikai rendszere fejlesztésének, az eszmei neveiőmunkának, az oktatásnak, valamint a tudomány és a kultúra terén kifejtendő tevékenységnek a feladatait. Az okmány kifejti, hogy az SZKP milyen feladatokat tűzött ki nemzetközi síkon, a békéért és a társadalmi haladásért vívott küzdelemben a pártpolitika fő célkitűzéseiként. Ezek a következők: biztosítani kell a kedvező külső feltételeket ahhoz, hogy tökéletesedjék a szocialista társadalom és továbblépés történjék a kommunizmus felé a Szovjetunióban; ki kell küszöbölni a világháború veszélyét, el kell érni az általános biztonságot és a leszerelést; a Szovjetuniónak szüntelenül szélesítenie és bővítenie kell együttműködését a testvéri szocialista országokkal, mindenképpen elő kell mozdítani a szocialista világrendszer erősödését és fejlődését; fejleszteni kell az egyenrangú, baráti kapcsolatokat a felszabadult országokkal; a Szovjetuniónak fenn kell tartania és fejlesztenie kell kapcsolatait a tőkés államokkal a békés egymás mellett élés, valamint a hatékony és kölcsönösen előnyös együttműködés alapján; ápolni kell az internacionalista szolidaritást a kommunista és a forradalmi-demokratikus pártokkal, a nemzetközi munkásmozgalommal, a népek nemzeti -felszabadító harcával — hangoztatja az okmány, majd kiemeli: „Az SZXp-nak a külpolitikai kérdésekkel kapcsolatos álláspontja egyesíti magában a szovjet nép érdekeinek szilárd védelmét, az imperializmus agresszív politikájával való határozott szembéhelyezkedést és a párbeszédre, a nemzetközi kérdések konstruktív megoldását célzó tárgyalásokra való készséget” — hangoztatja az okmány. „Nincs maga- sabbrendű és felelősségteljesebb küldetés, mint a béke megőrzése és erősítése, az agresszió és a militarizmus erőinek megfékezése — a mai és az elkövetkező nemzedékek életének nevében. A szocializmus eszménye a háborútól és a fegyverektől mentes világ ...” A szocialista országokkal való együttműködést érintő fejezet kimondja: „Az SZKP elsődleges jelentőséget tulajdonít a Szovjetunió és a többi szocialista ország közötti baráti kapcsolatok további fejlesztésének és erősítésének.” A párt szilárd elvtársi kapcsolatokra és sokoldalú együttműködésre törekszik a Szovjetunió és a szocialista világ- rendszer minden állama között. Abból indul ki, hogy a szocializmus országainak összeforrottsága megfelel mindany- nyiunk saját érdekeinek csakúgy, mint közös érdekeiknek, és szolgálja a béke és a szocialista eszmények győzelmének ügyét. Az SZKP különleges gondot fordít a barátság átfogó erősítésére, a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országai közötti kapcsolatok fejlesztésére és tökéletesítésére. Ezen országok sokoldalú együttműködésének hajtóerejét jelentik az őket irányító kommunista és munkáspártok. A testvéri országok kommunistái összeforrottságónak erősítése és a társadalomirányítási gyakorlat kölcsönös gazdagítása céljából aiz SZKP a jövőben is közreműködik a pártközi kapcsolatok szélesítésében, amelyek kiterjednek a pártok valamennyi szintjére a közp>onti bizottságoktól az alapszervezetekig. Az SZKP ugyancsak hozzá kíván járulni a vélemény- és tapasztalatcseréhez kétoldalú, illetőleg sokoldalú alapokon. Az SZKP továbbra is folytatja a Szovjetunió és a többi szocialista országok közötti államközi kapcsolatok szilárdításának, azok egyezményes keretek közötti rögzítésének, a törvényhozó szervek, a társadalmi szervezetek közötti kapcsolatok fejlesztésének irányvonalát, és a politikai együttműködés minden formájának további aktivizálására törekszik. A szovjet kommunisták szorgalmazzák a testvéri országok mind hatékonyabb együttműködését a nemzetközi színtéren, figyelembe véve mindegyikük saját érdekeit, illetve a közösség általános érdekeit. Olyan körülmények közepette, amikor még létezik a NATO imp>erialista katonai tömbje, a párt szükségesnek tartja, hogy minden eszközzel elősegítse az imperializmus agresszív törekvéseivel szembeni kollektív védelem, a szilárd békéért és a nemzetközi együttműködésért vívott küzdelem eszközét jelentő Varsói Szerződés szervezete tevékenységének tökéletesítését. A gazdasági együttműködés területén az SZKP síkna- száll a szocialista országok anyagi összeforrottságának alapját jelentő szooiaLista gazdasági integráció további elmélyítéséért. A párt különösen fontosnak tartja, hogy a testvéri országok következetesen egyesítsék erőiket a termelés intenzívebbé tételének, a tudományos-m ŰSzaki fejlődés fel- gyorsításának kulcsfontosságú tor1' i t„ i „ ho£v eEvüttesen oldják meg a történelmi jelentőségű feladatot: népeik jólétének emelése, biztonsaguk erősítése érdekében meghódítsak a tudomanyos-mjőszaki fejlődés újabb csúcsait. Az SZKP a jövőben is aktívan részt vesz abban a kö- zös munMtöan, amely a testvéri országok gazdaságpolitiká- Ja-iák egyeztetését, a népgazdasági szintű együttműködés mechanizmusának tökéletesítését, a termelési kooperáció és szakosodás elmélyítését, a tervkoordinációt, az előremutató tapasztalatok cseréjét, a vállalatok és egyesülések között közvetlen kapcsolatok megteremtését célozza. A párt továbbra is hozzájárul a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szerepének növeléséhez, a gazdasági, tudományosműszaki együttműködésnek kétoldalú és többoldalú keretek közötti szélesítéséhez. Hasznosnak és természetesnek tartva a szocialista és tőkés országok közötti egyenrangú és kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést, a párt egyebek között abból indul ki, hogy a szocialista integráció fejlesztésének erősítenie kell a közösségnek az imperializmus ellenséges akcióival, a kapitalizmust sújtó gazdasági válságokkal és más negatív folyamatokkal szembeni műszaki-gazdasági sebezhe- tetlenségét. Ideológiai tekintetben az SZKP fellép azért, hogy a testvéri országok egyesítsék erőiket a szocialista építés ta- pasztalatai nak tanulmányozásában és felhasználásában, a munkásság kommunista nevelésében, a marxista—leninista elmélet fejlesztésében, alkotó jellegének elmélyítésében, megtartva természetesen annak a forradalmi lényegét. A közös gondolkodás aktivizálása, a szellemi értékek folyamatos cseréjének bővítése, a kulturális és tudományos együttműködés a szocialista országok közötti barátság további elmélyítését szolgálja. A ptárt a jövőben is közreműködik abban, hogy erősödjék a testvéri szocialista országok egysége, történelmi sorsuk közösségének tudata. A szocializmus igazságának hirdetése, az imperialista politika és DTvw«ganda leleplezése, a kommunizmusellenességgsl és szovjetellenességgel való szembeszállás, a dogmatikus és revizionista nézetek elleni harc — mindezek a feladatok sikeresen megoldhatók, ha a kommunisták egységes frontba tömörülnek. Az SZKP internacionalista feladatának tekinti, hogy a többi testvérpárttal együtt szilárdítsa a szocialista közösség egységét, növelje erejét és befolyását. E közösség szilárdságától, minden egyes országa alkotó munkájának sikerétől, tevékenységének céltudatosságától és egységességétől nagymértékben függ a szocializmus és a kapitalizmus versenyének kimenetele, a világ civilizációjának jövője. A szocialista világrendszer fejlődésének tapasztalata arról tanúskodik, hogy a szocialista rendszer megteremt minden lehetőséget a társadalom szilárd előrehaladásához csakúgy, mint az államok közötti kapcsolatok harmonikus fejlődéséhez. Egyik a másik nélkül azonban nem képzelhető el. Nem egyforma az országok gazdasági és politikai fejlettségi szintje, nem egyformák történelmi, kulturális hagyományaik, illetve jelenlegi létkörülményeik. Nem mindenütt egyenes vonalú a szocialista országok társadalmi fejlődése, a fejlődés minden nagyobb szakasza új, összetett feladatokat vet fel, amelyek megoldása összekapcsolódik az útkereséssel, az ellentmondások és nehézségek elleni küzdelemmel. Mindez — az SZKP meggyőződése szerint — hatalmas figyelmet és sokoldalú együttműködést követel azért, hogy ne legyen talaja olyan ellenteteknek, amelyek károkat okozhatnak a közös érdekeknek. Különleges jelentősége van az alapvető kérdésekben való koordinációnak, az egymás Sikerei iránti elvtársi érdekeltségnek, a vállalt kötelezettségiek pontos teljesítésének, a nemzeti, illetve a közös, internacionalista érdekek szerves egysége mély megértésének. Az új társadalom kialakulása és fejlődése a két világ- rendszer éles párharca közepette megy végbe. A szocializmus hadállásainak gyengítésére, a szocialista országok kölcsönös kapcsolatainak szétzúzására az limperializmus differenciált politikai, gazdasági, ideológiai természetű intézkedésrendszert dolgozott ki, megpróbálja kihasználni a felvetődő problémákat, és felforgató célokra felhasználni a nacionalista hangulatokat. Az SZKP abból indul ki‘ „hogy ilyen körülmények között különösen nagy jelentősége van a szocialista országok szilárd egységének és osztályszolida- ritásának. Az SZKP és az egész szocialista világ tapasztalata arról tanúskodik, hogy sikeres előrehaladásának legfontosabb tényezői: a kormányzó kommunista és munkáspártok hűsége a marxista—leninista tanításhoz, e tanítás alkotó jellegű alkalmazása, a párt szoros kapcsolata a széles dolgozó tömegekkel, tekintélyük és vezető szerepük erősítése a társadalom, a párt- és állami élet lenini normáinak szigorú betartása, a szocialista néphatalom fejlesztése; a valós körülmények józan figyelembevétele, a felvetődött problémák időben történő és tudományosan megalapozott megoldása; a szocialista internacionalizmus elvein alapuló kapcsolatok kialakítása a többi testvéri országgal. Bármilyenek is legyenek az egyes szocialista országok sajátságai, gazdaságának színvonala, mértéke, történelmi és nemzeti hagyományai, mindannyiunk osztályérdeke egy és ugyanaz. Ami egyesíti és összeforrasztja a szocialista országokat, fontosabb és összehasonlíthatatlanul több annál, mint ami elválasztja őket. Az SZKP meg van győződve arról, hogy a szocialista országok az egyenjogúság teljes betartásával és a nemzeti érdekek kölcsönös tiszteletben tartásával járják majd a mind fokozottabb kölcsönös megértés és közeledés útját. A párt segíteni fogja ezt a történelmileg haladó folyamatot... Az okmány a továbbiakban felvázolja a fejlődő és a tőkés országokkal való kapcsolatok alapelveit. Kifejti az arra irányuló intézkedések széles körű és konstruktív programját, hogy megszüntessék a fegyverkezést és elérjék a leszerelést. Szavatolják a békét és a népek biztonságát. Az SZKP történelmi feladatnak tekinti a nemzetközileg szigorúan és átfogóan ellenőrzött általános és teljes leszerelést. Az SZKP tovább törekszik arra. hogy korlátozzák és szűkítsék a katonai készülődés szféráit, különösen azokat, amelyek a tömegpusztító fegyverekkel függnek össze. Az intézkedések közül, amelyek megvalósítására az SZKP következetesen törekedni fog, megemlítendők: lépések annak érdekében, hogy teljes mértékben kiküszöböljék az atomfegyvereket és ehhez kapcsolódóan megszüntessék valamennyi válfajuk kipróbálását és gyárfását, valameny- nyi atomhatalom elutasítsa a nukleáris fegyver elsőként való alkalmazását, az atomfegyverek teljes készletének befagyasztása, csökkentése és megsemmisítése; a más tömeg- pusztító fegyverfa.jták, köztük a vegyi fegyverek gyártásának beszüntetése és felszámolása, újabb ilyen típusú fegyverek létrehozásának tilalma. Az okmány kimondja: „A szovjet állam és szövetségesei nem törekszenek katonai fölény megszerzésére, de nem engedik meg a világ küzdőterén kialakult katonai-hadászati egyensúly megbontását sem. Ugyanakkor következetesen törekednek arra, hogy ennek az egyensúlynak a szintje folyamatosan csökkenjen, és hogy mindkét fél csökkentse fegyverzetének mennyiségét, arra, hogy ezáltal szavatolják valamennyi nép biztonságát... „Az SZKP ünnepélyesen kinyilvánítja: nincs olyan fegyver, amelynek kölcsönösségi alapon, hathatós ellenőrzés alkalmazásával történő korlátozására a Szovjetunió ne állna készen” — húzza alá a programtervezet. Külön fejezet foglalkozik azzal, hogy mi az SZKP szerepe és helye a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban. „Az SZKP alkotórésze a nemzetközi kommunista mozgalomnak. A szocialista társadalom tökéletesítése és a kommunizmus felé vezető haladás érdekében kifejtett tevékenységét egyik legfontosabb internacionalista feladatának tekinti, amelynek teljesítése megfelel a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásmozgalom, az egész emberiség érdekeinek” — jegyzi meg a programtervezet. Az okmány további megállapítása szerint az SZKP abból indul ki, hogy minden ország kommunistái „önállóan elemzik és értékelik helyzetüket, függetlenül határozzák meg stratégiai irányvonalukat, politikájukat, a közeli és a végső célokért, a kommunista eszményekért vívott harc különféle módszereit... „Ha a testvérpártok között esetenként nézeteltérések merülnek fel bizonyos kérdésekben, az SZKP hasznosnak tartja az elvtársi vitákat egymás nézeteinek jobb megértése és a kölcsönösen elfogadható vélemények kialakítása érdekében. Ha azonban a marxizmus—leninizmus forradalmi lényegéről esik szó, az SZKP a jövőben is elvsze- rűen vissza fogja utasítani az opportunizmust és a reformizmust, a dogmatizmust és a szektásságot. Hasonlóképpen fogadja az SZKP a kommunista tevékenység osztálytartalmának elmosására, a harci célok és e célok megvalósítását szolgáló módszerek forradalmi jellegének meghamisítására irányuló kísérleteket. A tapasztalat azt mutatja, bogy a Marx, Engels, Lenin tanításainak alapjaitól való elhajlások gyengítik a kommunista mozgalom lehetőségeit ... Amikor a különböző országok imperialista körei szorosan egyeztetik akcióikat a szocializmus, a demokratikus erők ellen, megkísérlik, hogy egyes kommunista pártokat szembeállítsanak másokkal, növekszik a proletár internacionalizmusnak, a kommunisták elvtársi szolidaritásának jelentősége. „Az SZKP úgy véli, hogy az egyes kérdésekben kialakult véleménykülönbségeknek nem szabad akadályozniuk a kommunista pártok internacionalista együttműködését, egységes fellépését...” „A testvérpártokhoz fűződő viszonyában az SZKP szilárdan kitart a proletár internacionalizmus elve mellett, amely szervesen egyesíti magában a forradalmi szolidaritást, valamint minden párt teljes önállóságának és egyenjogúságának elismerését. Az SZKP ennek az elvnek az alapján aktívan fejleszti kapcsolatait a kommunista és a munkáspártokkal, kölcsönösen tájékoztatják egymást, két- és sokoldalú találkozókon, valamint, amennyiben szükséges, regionális és szélesebb körű tanácskozásokon vesz részt...” Az SZKP — hangoztatja a programtervezet — továbbra is fejleszteni kívánja a szocialista, a szociáldemokrata és a labourista pártokhoz fűződő kapcsolatait. „A velük kialakított együttműködés főként a nukleáris háború megelőzésében tölthet be igen jelentős szerepet” — hangsúlyozza a dokumentum. Az SZKP kijelenti, hogy a jövőben is védelmezni fogja a kommunista világmozgalom forradalmi eszményeit és marxista—leninista alapjait, alkotóan fejleszti a tudományos szocializmus elméletét, következetesen küzd a dogma- tizmus és a revizionizmus, a munkásmozgalomra gyakorolt bármilyen polgárt, ideológiai befolyás ellen; mindent megtesz a testvérpártok összeforrottságáért és akcióegységéért, a kommunisták internacionalista szolidaritásáért, annak érdekében, hogy a kommunista mozgalom még jobban hozzájárulhasson a világháború elhárításához; következetes politikát folytat a nemzetközi munkásosztály és minden dolgozó akcióegységéért abban a harcban, amelyet közös érdekeikért, a tartós békéért és a népek biztonságáért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért vívnak — fejeződik be a programtervezet.
