Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-28 / 253. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. október 28. Közlekedési változások Nyíregyházán Boszmentes városközpont Új megállók november 1-től Nyíregyházán az Október 31. tér át­adása után a bel­városban jelentős változások követ­keznek be az autó­ié uszközlekedés- ben. A nemzetkö­zi és hazai irány­zatoknak megfele­lően a közvetlen városközpontot el­kerülik a buszok, ám viszonylag kis távolságról gyalo­gosan minden in­tézmény, üzlet megközelíthető. Az új forgalmi rend november 1-től lép életbe. A legnagyobb változás a törzs­vonalakon követ­kezik be. A görög katolikus templom előtti megálló meg­szűnik, mert a bu­szok az Egyház, il­letve Síp utoán közlekednek. A vasútállomás felől érkező já­ratok (7/A, 8, 8/A és 12) az Egyház utca közepén kiala­kított megállóban állnak meg, tovább a 8-asnak a Kos­suth utca elején van megál­lója, a 7/A a Vay Ádám kör­úton, a piros ház előtt is megáll, a 12-esre pedig a Bú­za téren lehet felszállni. Visz- szaúfcban ugyancsak az ere­deti útvonalon közlekednek ,a buszok, a belvárosiban az új megállójuk a Kelet Áru­ház parkolója előtt lesz, s a Síp utcán haladnak tovább. A 7/A és 8-as járatoknak még egy megállót kialakítot­tak a Bessenyei téren, a szín­ház közelében. Az 5-ös és 5/A jelzésű buszok útvonala szin­tén változik. Ezentúl a Dózsa György utcán haladnak to­vább a Csemege előtt egy megállót is kialakítottak a kórház, Örökösföld felé uta­zóknak. A Jókai téri autóbuszállo­másról induló helyi buszok közül az 1-es, 9-es, 10-es és 17-es közvetlen a Vay Ádám körútra fordul rá, majd a Rákóczi utcán halad tovább, megállóik változatlanok. A Vöröshadsereg útján ezentúl a kórház felé lehet haladni, ezért a 2-es jelzésű buszok erre mennek, a papírbolt előtt alakítottak ki számuk­ra egy megállót. Visszaútban a 2-es buszok a Bocskai ut­cán közlekednek. A 14-es já­rat végig a Dózsa György ut­cán halad. A vidéki járatoknál csak kisebb változások vannak, az új forgalmi rend lehetővé te­szi a régi útvonalakon a ha­ladást. Így a Nagyhalász, Ke- mecse felé haladók a Kos­suth utca elején állnak meg, a túloldalon a nyírteleki bu­szoknak van megállójuk. A Nyírpazony, Sényő, Nyírifo- rony felé haladó buszoknál változás, hogy a Vay Ádám körúton közlekednek, a vá­rosközpontban itt alakítottak ki részükre megállókat. A kifelé tartó járatoknál még a Marx téren, a temetővel szemben is van egy megálló. A nagykállói járat kifelé a Vöröshadsereg útján közle­kedik, a papírbolt előtti meg­állóval, visszafelé pedig a Bocskai utcán jár, a bíróság előtti megállóval. Partnerekből pereskedők Elégett libák Ügy indult, mint máskor is. Az Áfész növendégjószágokat adott a házaspárnak, efcetni- gondozni. Ha majd elérik a megfelelő súlyt, akkor adja el őket, a hasznon pedig megosz­toznak. A szerződéses partne­rekből aztán fel- és alperes­sé lettek; szegény libák pe­dig — ahelyett, hogy ünnepi ebéd megkoronázásaként asz­talra kerültek volna — fo­gyasztásra alkalmatlanként lángok közt enyésztek el. De tartsunk sorrendet. 1983. márciusában kötte­tett az úgynevezett termék­értékesítési szerződés a h.-i Áfész és a nyírségi faluban élő (nevezzük őket így) Ko­vács házaspár között. Kiszál­lított az áfész 1680 libát, 325 ezer forint értékűt, mintegy bizományba, hogy majd át­adáskor rendezik a számlát. Erre szeptember 30-ig kell sort keríteni, s a vételár ki­lencven százaléka maradna Kovácséknál. Természetes elhullásra százhúsz állatot számoltak, vagyis ennyivel kevesebbet kellett volna le­adni — négy és fél kilónál súlyosabban. 840 kilónyi toll leadására is kötelezettséget vállalt a házaspár, úgy, hogy ebből tíz százalék árrés il­leti az áfészt. ötkilós átlagsúllyal szá­molva, s ehhez az előírt toll- mennyiség árából visszama­radó összeget hozzáadva, mintegy félmilliós bevétel­re számíthattak Kovácsék. Ebből levonjuk a 325 ezret, a takarmány árát, a tartási költségeket, s így, ha nem is hatalmas, de tisztes és tisz­tességes jövedelemre tehet­tek volna szert. No és, ha minden rendben megy, akkor a pusztulásra számolt száz­húszból is mianad meg jó né­hány liba a családi asztalra. Végül aztán — december­ben! — mindössze tíz hús jó­szágot adtak le. átlagban 2,2 kiló súlyút. 1069 forint érté­kűt. Majd háromszázat pe­dig az állatorvos elkobzott. Fizették értük összesen negy­venkettő forintot és kilenc­ven fillért... Toliból is csak a várt mennyiség egynegye­de került az átvevőhöz. Az áfész ezután beperel­te partnereit, követelve a tartozást és az erre az esetre kikötött kötbért. A Nyíregy­házi Városi Bíróság öt tár­gyalás után hozott ítéletet, majd a megyei bíróság is foglalkozott — Kovácsék fel­lebbezése után — az üggyel. Jogerős döntése lényegében helybenhagyta az elsőfokú határozatot. A házaspár 375 ezer forintot és kamatait kényszerül megfizetni az áfésznak. Kemény tanuló­pénz, lássuk mi vezetett idáig ? Május elején figyelmeztet­ték a házaspárt, hogy gyen­gén fejlettek az állatok, a na­pi kétszáz kilós terményada­got háromszázra emeljék, s javítsák a tartás körülmé­nyeit. Két hét múlva egy feljegyzésbe az kerül, túlsá­gosan zsúfoltan vannak a libák, s továbbra is keve­sebbet kapnak kukoricából, mint kellene. A következő jegyzőkönyv a tervezett le­adás előtt két héttel szüle­tett. Megállapították, hogy vágásra alkalmatlanok az ál­latok, ezért egyelőre nem vehető át, tovább kell táp­lálni őket, s még egyszer tépni a tollúkat. Kovácsék igazából csak ez utóbbit fogadták meg. Oly­annyira, hogy kétszer is meg­szedték a tollat egy kis plusz haszonra törekedve — meg­hiúsítva ezzel az októberi át­adást is. Október 20-án egy feljegyzés gyakorlatilag a korábbi hiányosságokat rög­zítette ismét. Novemberben pedig járvány lépett fel, s ezerkétszáz (!) jószág elpusz­tult. A szakvélemény sze­rint ez a gyomorférgesség nevű betegség az ilyen korú állatoknál általában le­küzdhető. Itt azonban a rossz tartási körülmények, a ta­karmányozási hibák és a késő őszi tépés miatti erős legyengülés megtörte az ál­lóképességüket. Ha mindez még nem lett volna elég: megfelelő kezeléshez sem jutottak, mert Kovácsék a gyógyszert nem váltották ki. A házaspár védekezése gyengécskének bizonyult a tényekkel szemben. Kiszá­molták például a szakértők, hogy míg náluk voltak a libák, hetvenöt tonna szemes takarmányt és öt tonna tá­pot kellett volna felétetni velük. A számlák tanúbi­zonysága szerint ehelyett mindössze tizenhat tonna ku­koricát, s harminc egyéb ta­karmányt vásároltak — ez utóbbi fele ráadásul ocsú volt. Hogy a toll másnak eladá­sával mennyi pénzt tudtak Kovácsék megmenteni, nem tudni. Biztos viszont, hogy a szerződéskötéskor ennél jóval többre számítottak. Va­lószínűleg mégegyszer nem vállalkoznak hasonló, az ere­jüket meghaladó feladatra — mégoly nagy haszon re­ményében sem. S legköze­lebb ez, esetleg a többi áfész is jobban megvizsgálja a fel­tételeket .partnerei kiválasz­tásakor. Mert jól bizony ők sem jártak ... (papp) Ajándékozás, örökség, kedvezmények (--------------------------------> Minden lépés mögött, ami ebben a nyíregyházi intézményben, az Egyház utca 13. szám alatt törté­nik, pénz van: az állam­polgárok vagy vállalatok, szövetkezetek pénze. A megyei illetékhivatalhoz azonban jobbára egyolda­lú hangulat, vélemény köti az embereket. Ez az a hivatal, amely — még­ha a törvények szabta ke­retek között is — pénzt követel: adókat, illetéke­ket fizettet be. v ______^ Ugyanakkor ez az az in­tézmény, amely gondosan ügyel arra is, hogy a jogsza­bályok nyújtotta számos ked­vezményt is érvényesítse, s akkor, amikor jogos, méltá­nyos, alkalmazza. Az illeték- hivatal — mint vezetője, dr. Lordovics István mondja — megyénk csaknem valameny- nyi lakójával, felnőttkorú polgárával kapcsolatba kerül, hol ajándékozási, hol szer­zési, hol pedig éppen örökö­södési események kapcsán. Ez a kapcsolat — állampol­gárainkkal és a szabolcsi gazdálkodó szervekkel — évente mintegy 110 milliós illetékforgalmat képez. Könnyítések lakásokért Amikor ezekről a kedvez­ményekről beszélgetünk, a hivatalvezető a könnyítések sorából azokat helyezi min­denek elé, amelyeknek a la­kásgondok megoldása a fő célja, mégpedig a saját erős lakásépítkezések serkentésé­re nyújt számos kedvezményt az állam. E kedvezmények tekintélyes része pontosan itt, az illetékhivatal irodái­ban jut érvényre. — Ezek egyike — tájékoz­tat dr. Lordovics István — azokat érinti, akik a vásárolt vagy ajándékba kapott telkü­ket három éven belül beépí­tik, s ha az építkezés befe- jeztét igazolják, akkor nem kell illetéket fizetniük. Egy­milliós értéknél ez 170 ezer forintos illetékkedvezményt jelent. Csupán az elmúlt esztendőben 8 és fél millió forint összeget tett ki a men­tesség összege itt Szabolcs- Szatmárban. És bizony az is ide tartozik, hogy ma egy család tulajdonában ugyan nem lehet több ingatlan, mint egy építési telek, egy lakóház, egy üdülőtelek és egy üdülő, ugyanakkor azon­nal átléphető ez .a korláto­zás. ha valaki 14 éven felüli gyermekének telket, vagy 16 év feletti gyermeké­nek lakást kíván venni... Akár több gyermekének is külön-külön megteheti ezt. Amikor öröklünk Valamikor igen drága ügy­letnek számított az öröklés: kedvezmény nem volt, vagy rendkívül minimális volt. Most a kedvezmények, könnyítések egész sora áll a lakosság rendelkezésére. A hivatalvezető elmondja, hogy napjainkban az öröklésnél az úgynevezett tiszta érték — a terhekkel csökkentett ösz- szeg — az illeték alapja. Ha például haszonélvezettel ter­helt az örökség, kedvezményt kap az ügyfél: 60 vagy 70 százalékos lehet ez a ked­vezmény. Ha bárki is lakik az öröklött ingatlanban, ugyanaz illeti meg. Mind­ezekhez még fizetési köny- nyítések is kötődnek, ugyan­is az illetéket 24 vagy 12 hónap alatt lehet pótlékmen­tesen megfizetni, s ezzel az idei háromnegyed évben már összesen 14 és fél milliót ta­karíthattak meg megyénk lakói. A hivatal vezetője sorra veszi elő gondolataiból azo­kat a kedvezményeket, ame­lyekről — hivatalának ta­pasztalatai szerint — igen Illetékes-az illetékről sokan tájékozatlanok. Ugyan­csak kevesen tudják, hogy az egy éven belüli lakás adásvételnél is kedvezményt kaphatnak. Arról van szó, hogyha bárki egy éven be­lül elad és vesz vagy vesz és elad (a sorrend közömbös), akkor a terhekkel nem csök­kentett .két b ru t tó érték köz ti különbözet után kell illeté­ket fizetnie. Ennek egyetlen feltétele, hogy a két szerző­dést egy éven belül benyújt­sák az illetékhivatalhoz. Ez a kedvezmény elsősorban a megyeszékhelyen és a váro­sokban jelentős, és segíti a lakásproblémák megoldását is. Megyénkben összesen ez évente 15—16 milliós ked­vezményt ad a lakásvásárlók számára. Kényszerű lépések Fizetési könnyítést — oly­kor törlést, máskor halasztást vagy részletfizetést — al­kalmaz a hivatal az ügyfél szociális helyzete — amint a hivatalvezető hangsúlyozza: valódi rászorultság alapján. 1984-ben másfél millió fo­rint illetéket töröltek ilyen indokok alapján a megyében. A kedvezmények sora ro­konszenves oldaláról mutatja ibe az illetékhivatalt, de a törvények szellemében kény­szerintézkedések is születnek a hivatal helyiségeiben: oly­kor kénytelen letiltani s le is tiltja az állampolgárok fize­tését, vagy nyugdíját. Az idei esztendő eddigi hónap­jaiban 2 és fél millió illeté­ket tiltottak le mégpedig két és fél ezer embertől. Mikor kerül erre sor? A hivatalvezető elmondja: elő­fordul, hogy túlzottan hosszú az illeték megtérülési ideje, amikor a fizetésre kötelezet­teket nem lehet munkahe­lyen megtalálni („vándorma­darak”) és ilyen esetekben a helyi tanácsoknak küldik meg behajtásra az ügyet. És mivel nem csak a lakosság­gal, hanem gazdálkodó szer­vekkel — állami vállalatok­kal, fogyasztási és ipari szö­vetkezetekkel — is kapcso­latban áll a hivatal. Figye­lemre méltó, s nyugtalanító tényről szól a hivatal veze­tője: napjainkig 5 és fél mil­liós a kintlevőségük, s ez a gazdálkodó szervek lelkén szárad — az összeg majdnem 90 százaléka bírósági illeték. Sok gondot okoz, hogy egyes vállalatoknál laza az illeték- lerovási fegyelem, ilyenkora hivatal az inkasszó eszközé­vel él. Szilágyi Szabolcs Hagyomány vagy divat? Hódít a Gábor, sláger a Linda /---------------------------------> Sláger a Linda. Görbe Nóra karatés rendőrnője úgy is meghódítja a szí­veket, hogy a szülők lá­nyaiknak ezt a nevet ad­ják, talán abban bízván, hátha egyszer az a csöpp­ség is olyan kiváló lesz, mint filmbéli névrokona... V _______________/ A keresztnevek jól tükrö­zik a kor felfogását. Még mindig fejet hajtanaik a szü­lők a századokon át élő ha­gyomány — a szülői név át­örökítése — előtt. Inkább a nők tisztelik férjeiknek azt a jogát, hogy elsőszülött fiuk­nak az apa nevét adják. A lányoknál már ritkábban fordul elő, hogy az anyuka nevére hallgasson a gyermek. Bár a nyíregyházi anyaköny­vi hivataliban dolgozók az utóbbi időben annak a je­lenségnek a tanúi, hogy a családokban egyre gyakrab­ban kapják a gyermekek az apa és az anya nevét. Talán ez is bizonyítja a készséget a családi harmónia megte­remtésére — mondja Je- szenszki Istvánná anyakönyv­vezető. Van, aki másképp képzeli, is gyermekét különleges név­vel szeretné kiemelni a ha­sonló korúak csoportjából. A lányoknál manapság ritkán fordul elő az Aida, Zsanett, Violetta, Lilla, Barbara, Hed­vig. Igaz, Erzsébetet, Ilonát, Katalint, Jolánt és Jánost csak elvétve adnák, kizáró­lag akkor, ha a szülőt így hívják. Sakkal többször írat­ják be a szülészeten a Zsó­fia, Regina, Nikoletta, Rita, Anita, Eszter és Renáta ne­veket. A fiúknál a legnépszerűbb talán húsz éve a Gábor. Gyakran választják a Dá­niel, Péter, Ádám és a Dávid nevet. Letűnt a korábbi évek fiúnévcsillaga, iá Zsolt. Igen ritkán fordul elő a Huba, Zalán, Ottó név. Egyszer azon tanakodtak az anya- ikönyvwezefők, miként írják le a Trajanusz nevet. Az apa bejött a hivataliba és el­mondta: a bolgár nagyapa tiszteletére adják ezt a ne­vet a fiuknak. Már csak azért is, mert a dinasztiában valamennyi fiúnak volt ilyen nevű utódja. A ritka nevek közül is tűn­nek el szép számmal. Évek­kel ezelőtt lehetett találni Rodrigót, Rolandot, Róbertot, ma ezeknek az ismertebb változatát adják. Előfordul, hogy valaki a tucatnyi jól ismert és a több száz elfogadható utónév kö­zül sem tud kedvére valót találni. Ha van valamilyen elgondolása, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Nyelvtu­dományi Intézetétől kérhet és kaphat engedélyt a szo­kásostól eltérő név anya- könyveztetésére. Volt példá­ul egy kislány, akit Gyöngy­nek akartak nevezni a szü­lők — engedélyt kaptak rá. Sokkal érdekesebb az eset, ha valamilyen idegen nevet adnának a szülők. Ha enge­délyt kapnak, akkor is csak azzal a feltétel lel, hogy fone­tikusan, magyaros írásmód- diai kerülhet az anyakönyvbe a név. Például kértek fran­ciából kölcsönözve Zsaklint, Ivettet, de bizonyára hamar rájöttek a szülők, hogy a név­hez kevés a jó hangzás, az írásmód is befolyásolja a hangulatát. Hiába szép az an­golban a Jackie, fonetikusan írva a Dzsekiről a kabát jut az ember eszébe ... Ezért is törekednek arra az anyakönyvi hivatalban, hogy ia szülőket jól megérthető és főként könnyen viselhető ne­vek választására késztessék. Hiszen valamennyien isme­rünk elrettentő példákat a vezeték-és a keresztnév hely­telen találkozására, amely­nek sokszor humoros hatá­sa a gyermeket egy életen át elkíséri. A nyíregyházi tanács anya­könyvébe 1983-ban 3309, egy évvel később 3404, az idén október 22-ig 2978 kisgyer­mek adatai kerültek be. Az utóbbi 235-tel több, mint az előző évek hasonló időszaká­ban történt. T. K. A helyi járatok új megállóinak vázlatos rajza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom