Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-21 / 247. szám

1985. október 21. Kelet-Magyarország 3 Q kérdéséire fTTTTTTTTTI a megyei földhivatal vezetője Szűcs László tunyogmatolcsi olvasónk kérdezi: hogyan le­het megosztani három tulajdo­nos között egy 28 méter szé­lességű telket? — A belterületi építési telkek megosztásáról az építésügyi hatóság tud ér­demben nyilatkozni. Ameny- nyiben a tulajdonostársak között megegyezés nem jön létre, az ügyben csak bíró­ság dönthet. Erdős Sándor porcsalmai ol- vasónknak szomszédjával telek­határvitája van. Hogyan lehet ezt véglegesen rendezni? — A kérdésből egyértel­mű, hogy birtokháborítási ügyről van szó. A birtokhá­borítás megszüntetésének el­rendelését a községi tanács egységes szakigazgatási szer­vétől kell kérni. Ha az nem vezet eredményre, a bíróság zárhatja le az ügyet végle­gesen. Varga János újfehértói lakos 1977-ben örökölt 2700 négyzet- méter (750 négyszögöl) belterü­leti ingatlant. Kérdezi: az ellen­érték megállapításánál a jelen­legi forgalmi értéket kell-e fi­gyelembe venni? — Levelében azt közölte, hogy 1977-től örökösödési per van folyamatban. Indokolt­nak tartom a bíróság jog­erős ítéletének bevárását. Következő kérdése: szerez­het-e tulajdonjogot, aki 1952 óta a házban lakik? — Válaszom kedvezőtlen: a lakó nem válik tulajdo­nossá még akkor sem, ha a szóban forgó ingatlan résztu­lajdonosa. A bérlőből ugyan­is az idő múlásával — az el­birtoklást kivéve — nem le­het tulajdonos. Gulyás Lajosné Nyíregyházá­ról, s egy Kéményseprő utcai lakos kérdezi: légifelvétel alap­ján tévesen készített térkép ki­igazítását hogyan lehet megol­dani? — A helyrajzi szám meg­jelölésével kérni kell a terü­letileg illetékes földhivatal­tól, megjelölve a téves tér­képezés valószínű okát. (Pél­dául : valószínű telekhatár­nak az élősövényt tekintet­ték, de az nem ott van stb.) Szabó Gáborné tarpai lakos­nak van 292 négyszögöl (1051 négyzetméter) külterületi szán­tóföldje. Mivel idős emberek, nem tudják művelni, szeretnék elidegeníteni. Választ vár arra: lehetőség van-e a külterületi ingatlan elidegenítésére? — Válaszom: igen. A föld­hivatal külterületi föld tu­lajdonjogának megszerzé­sét mezőgazdasággal élethi­vatásszerűen nem foglalkozó magánszemély részére akkor is engedélyezheti, ha a meg­szerezni kívánt föld területe 3000 négyzetméternél ki­sebb és a föld fekvésénél fogva nagyüzemileg hosz- szabb távon (10—20 év) sem hasznosítható, vagy az el­adó szociális és egyéb sze­mélyi körülményei (betegség, idős kor, alacsony jövede­lem stb.) ezt indokolják. Bármelyik feltétel megléte esetén tehát az ingatlan el­idegeníthető. Természete­sen a szerző félnek kérnie kell az ingatlanforgalom en­gedélyezését a földhivatal­tól. Dobos József dögéi olvasónk azt szeretné tudni, hogy ingat­lana jogi sorsában következett-e be változás, amikor házasságot kötött, majd házastársával együtt házat épített? — Álláspontom szerint a földtulajdonos helyzetében akkor sem következik be változás, ha később házas­társával közösen az ingatla­non családi házat épít. A Ptk. 137 szakasz (1) bekez­dés szerint ugyanis: „Ha va­laki anélkül, hogy erre jo­gosult lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg”... A Ptk. 97 szakasz (2) bekezdés c) pontja sze­rint azonban az építkezőt illeti meg a föld tulajdonjo­ga, ha a földtulajdonossal írásban kötött megállapodás egyébként így rendelkezik. A megállapodást közokiratba kell foglalni. Az előbbi eset­ben tehát a belterületi föld és a rajta álló épület tulaj­donjoga önt illeti, míg az utóbbi esetben az ingatlan fele része önt. a másik fele a házastársát illeti. Dusnoki Imréné penészleki la­kos kérdezi: hogyan lehet az, hogy a földhivatal nem alakít­ja ki a „jogos” telekhatárt a Táncsics u. 5. szám alatti in­gatlanán, mert 70(1 négyzetmé­ter „hiányzik” a területből? — Dusnoki Imréné ügyé­ben a MÉM. FTH. az eddigi földhivatali intézkedésének felülvizsgálatát jelenleg vég­zi. Amennyiben ügyében földhivatali tévedés történt, úgy a hibás intézkedéseket ki tudjuk javítani. Ameny- nyiben a területhiány a szomszédos ingatlanokban nem mutatható ki, valószí­nű, korábbi térképezési vagy területszámítási hiba miatt tartottunk nyilván nagyobb területet a valóságosnál. Eb­ben az esetben a földhiva­talnak nincs arra lehetősége, hogy ingatlanát bármelyik szomszéd rovására a korábbi nyilvántartásban szereplő te­rületre kiegészítse, tudomá­sul kell vennie a valóságos állapotnak megfelelő terüle­tet. özv. B. Kovács Gyuláné vas­megyeri lakosnak: — Kérdését a nyíregyházi földhivatal 1985. október 8- án kelt határozata elleni fel­lebbezésnek tekintjük és ha­tározattal fogjuk értesíteni a vizsgálat eredményéről. Kujbus Gyula hodászi, Kocz- kás Anna búji, Németh Károly fehérgyarmati, Józsa István nyírbélteki, Kruppa Péter me- zőladányi, Kapi András en- csencsi és B. B.-né nyíregyházi kérdezőink ügyeiben helyszíni vizsgálatra van szükség, ezért őket levélben értesíti a földhi­vatal vezetője. A névtelen bejelentő és Kul­csár István ibrányi, valamint Boros Tiborné nyíregyházi ol­vasóink kérdéseire a héten visz- szatérünk. B. J. Fiatal városunkban, Fehérgyarmaton is sorra épülnek a tetszetős, többszintes lakásszövetkezeti házak. (Elek Emil felv.) Mi (lett volna) a GASTRO-COOP Asztalbontás — terítés előtt Valamikor július másodi k felében kelt szárnyra a hír: GASTRO-COOP néven országos szövetkezeti vendéglátóhá­lózat alakul. Az étteremlánc speciális ételválasztékot, kul­turált kiszolgálást, méltó körülményeket ígért vendégei­nek. Némi sajnálkozással vettük tudomásul, hogy Szabolcs­ból végül is csupán a Várda étterem vállalta a feltételek megteremtését. Aztán kiderült, hogy ez a szerződés is írott malgszt ma­radt. Az étterembe betérő vendég hiába kereste-kérte a különleges kínálatot feltün­tető étlapot. MI TÖRTÉNT? — Hivatalosan augusztus elsejével kellett volna GAST­RO-COOP étteremként fo­gadnunk a vendégeket. Erre azonban már nem került sor, mert időközben az üzletet meghirdettük szerződéses üzemeltetésre — világosít fel Lakatos Vilmos, a Kisvárdai ÁFÉSZ főosztályvezetője. — De haladjunk sorjában. Miért írták alá a szerződést, ha már akkor sejtették, hogy ebből aligha lesz valami? — Megmondom magának őszintén, részünkről ez in­kább amolyan „tiszteletkor" volt. Tudniillik az akkori üz­letvezető-helyettest. mint ki­váló szakembert beválasztot­ták a GASTRO-COOP or­szágos intézőbizottságába... Kétségeink már akkor is vol­tak, mert kiadásokra bizton lehetett számítani, a nyere­ség viszont annál bizonyta­lanabbnak látszott. Hosszú távon persze valószínűleg megérte volna a dolog, de az az igazság, hogy a mi üzlet­vezetőink nem szívesen koc­káztatnak. „NYŰG A NYAKUNKON” — Nyűg a nyakunkon — mondja a főosztályvezető minden szépítés nélkül a Vár­da étteremről. Annak idején, amikor megnyitották, nagy reményeket fűztek hozzá, hi­szen jó helyen található, a város központjában; van benne egy önkiszolgáló étte­rem, aki pedig egy kicsivel több időt és pénzt tud szán­ni ebédjére, étlapról választ­hat a másodosztályú helyi­ségben. Csakhogy a kezdeti szín­vonalat nem sokáig sikerült tartani. Ma már sem a má­sod-, sem a harmadosztályú étterem nem vonzza az igé­nyesebb vendéget. A Várda évek óta veszteséges, a ter­vezett évi 20 millió forintnál 7—8 millióval kevesebbet hoz. Ebben része van annak is, hogy időközben megélén­kült a konkurrencia tevé­kenysége: a magán- és szer­ződéses vendéglátóhelyekhez pártolt a vendégek egy ré­sze. ADJUK SZERZŐDÉSBE! Nem csoda, hogy az ÁFÉSZ szabadulni akar az üzlettől — öt évre kiadták szerződé­ses üzemeltetőknek. Abban bíznak hogy az anyagi ér­dekeltség révén talán sikerül végre helyreállítani a Várda étterem megtépázott hírne­vét. Bizakodásuk nem alapta­lan: az ÁFÉSZ szerződéses üzemeltetésre eddig kiadott vendéglátóhelyei sorra nye­reségesek. Ez a forma náluk bevált, ellentétben például a jövedelemérdekeltségi rend­szerrel, amelynek eredmé­nyei jócskán alatta marad­tak a várakozásnak. A leg­több pénzt a presszók hoz­zák az ÁFÉSZ (no meg üze­meltetőjük ...) konyhájára, de nem szegény emberek az italboltok, bisztrók vezetői sem. Több gond van a meleg­konyhás egységekkel. Hogy mégse legyen belőlük kocsma (a veszély fennáll), az ÁFÉSZ garanciákat köt ki a szerző­désben, megakadályozandó a meleg ételek árusításának esetleges megszüntetését. MÁR CSAK NÉHÁNY... — Hány vendéglátóhelyük vár még gazdára? — Már csak néhány. Ügy tervezzük, hogy a jövő év közepére, legkésőbb végére minden egységünket kiadjuk szerződéses üzemeltetésre. Ebbe a sorba illeszkedik tehát a Várda étterem is. Mi, potenciális vendégek is csak abban reménykedhe­tünk, amiben az ÁFÉSZ ve­zetői: hogy ahol az ő igye­kezetük meddőnek bizonyult, gyümölcsöt hoz majd a szer­ződéses üzemeltetők nagyobb anyagi érdekeltsége. Meglátjuk. Gönczi Mária ahet EMBERE A vasvári népfronttitkár Molnár Istvánt, a tiszavas- vári városi jogú nagyközségi népfrontbizottság titkárát egy hete újraválasztották köz­életi tisztségre. — Az utóbbi években meg­pezsdült közösségi mozgás, amely összefügg a várossá válás tervével is, a népfront­munkának is jó hátteret, utánpótlást ad — mondja. — A most megválasztott negyvenhárom tagú helyi népfrontbizottságnak kis hí­ján a fele cserélődött, fris­sült fel új emberekkel, akik­nek egyharmada nő, 20 szá­zalékuk 30 éven aluli. Maga a népfronttitkár is a fiatalabb korosztályhoz tar­tozik a negyven évével, amelyből az utóbbi tíz évet a népfronttitkári munka­körben töltötte Tiszavasvá- riban. — A közeli Tiszadobon születtem — mondja. A szak­mám öntvénymintázó, Mis­kolcon végeztem, hatvanhét­ben kerültem Vasváriba, az egyik szövetkezetnél voltam személyzetis. Hetvenötben választottak meg a népfront helyi titkárának, épp abban az időszakban, amikor soha nem tapasztalt fejlődés kez­dődött el községünk életé­ben. Sorolja, miben különbözött a tíz évvel ezelőtti Tiszavas- vári a mostanitól, az itt élő 15 200 lakos életkörülményei hogyan jutottak ä korábbi falusi viszonyoktól a városi szint kapujáig, ahol most tartanak. Vasvári életére mindig is meghatározó volt a 2200 dolgozót foglalkozta­tó, csaknem 4 milliárd ter­melési értéket előállító Alka­loida Vegyészeti Gyár. A községben 4500-ra tehető a munkások száma, s már ezer fölötti az értelmiségiek ará­nya is. Jól mutatja ez a nép­front sokrétű tevékenységé­nek skáláját is, éppúgy szót kell érteni a háziasszonnyal, mint a kutatóvegyésszel. Jóérzéssel említi a nép­fronttitkár, hogy a városia­sodé nagyközségben az utób­bi öt évben 60 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság, az egy lakosra jutó társadalmi munka 512 forintról 2200-ra emelkedett, s ebben a tanács és más társadalmi, tömeg­szervezetekkel együtt a nép­front kezdeményező ereje, fáradozása is ott van. — Ezek mellett jut-e időm egyéni gondokkal is foglal­kozni? — kérdez vissza a népfronttitkár. Jut, mert az én irodám az egész község, sok mindent látok, hallok, amit az íróasztal mellett nem lehet megtudni. Nemrég az egyik dolgozó munkahelyi konfliktusában sikerült segí­teni, közvetíteni, ami azzal zárult, a munkahelyi vezetés levonta a tanulságot, a dol­gozó azóta is ott van az ere­deti munkahelyén. De más egyéni észrevétel, panaszok is adódnak, amiben hozzánk is jönnek, bár jól tudjuk, a népfront nem hivatal, nem hatóság, nem gazdasági szerv... „ — Azt a pezsgést szeret­nénk mindenképpen életben tartani, ami most Vasvári­ban van, mégha nem is sike­rül a városi rangot elnyerni. A legfontosabb, hogy az itt élők — a városi cím nélkül is — érezzék, gyakorlatilag eltűnt a falu és város közöt­ti különbség. Győzzön a vá­rosias életforma... Páll Géza Á z utóbbi négy hét­ben szinte min­den napra ju­tott egy-két híradás la­punkban is: sűrűn jelent­keztek programokkal a tu­dományos egyesületek. A hét végén zárult műszaki és közgazdasági hónap nemcsak a műszakiak, közgazdászok eseménye volt, — sokan mások is bepillanthattak így a me­gye tudományos életének egy részletébe. Rangos rendezvény lett az évek során a megyei műszaki hónap. Ha csak az előadókat, vendégeket nézzük: az idei — immár a huszonegyedik — ese­ménysorozatra az építés­ügyi tárca vezetője és több miniszterhelyettes is szívesen elfogadta a meg­hívást, tartott előadást, válaszolt a kérdésekre. Számottevő a közvetett haszon is, hiszen a kötet­len beszélgetéseken me­gyénk dolgairól, problé­máiról, terveiről egyaránt szó esett — árnyaltabbá téve a Szab öles-Szatmár- ról a hivatalos tárgyalá­sokon kialakított képet. Jók ezek a kötetlen köz­vetlen eszmecserék, olyan szempontból is, hogy a ve­zetők ilyenkor minden kö­töttség nélkül tájékozód­hatnak, mi is érdekli va­lójában azokat, akik a szakma tűzvonalában dol­goznak. Születő vagy ép­pen elavult rendelkezé­sekről, újdonságokról most is egyaránt szó esett. A közel száz előadás, kerekasztal-beszélgetés, ankét mintegy négy és fél ezer érdeklődőt von­zott. Nemcsak Nyíregyhá­zán, hanem a megye más városaiban, nagyüzemei­ben is megélénkült a mű­szakiak társadalmi élete. A sok új ismeret még hosszú időn át kamatozik, ugyanis az idei központi téma a VII. ötéves terv előkészítéséhez, a műsza­ki fejlesztéshez kapcso­lódott. Jó hír az is, hogy egyre többen ismerik el a tár­sadalmi munka hasznát. Még éppencsak véget ért a műszaki hónap , a na­pokban Mátészalkán lesz újabb, a tudományos egyesületekhez kapcsolódó esemény: felavatják a vá­rosi tanács és a város üze­meinek segítségével létre­hozott műszakiklubot — jeleként annak, hogy nem­csak üzemen belül fontos, hanem azon kívül is nagyra értékelik a mű­szakiak munkáját, a vá­rosért tett szolgálatukat. M. S. ^ ■■ | ■ V7orombei József SZERKESZTŐI OOOOOOOO

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom