Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-16 / 243. szám

1985. október 16. Kelet-Magyarország 7 Együtt, egyedül Amíg a nemzedékek magától értetődő termé­szetességgel éltek (élhet­tek) egy fedél alatt, ad­dig a mostaninál jóval ritkábban vetődött fel a kérdés: mi legyen az öregekkel? Ugyan mi lett volna? Az esetek zömében tették a dolgukat akkor is, ami­kor már megfogyatkozott erejük, egészségük. A báz körül mindig akadt olyan munka, amit ők is el tud­tak végezni, nem kellett tehát feleslegesnek, tehe­tetlennek, haszontalannak érezni magukat. S ami talán a legfontosabb: csa­ládban maradtak. Márpe­dig a megszokott környe­zetben, hozzátartozóik kö­rében (de legalábbis kö­zelében) a bajt, betegsé­get is könnyebb elviselni. De talán nem tévedek, amikor úgy gondolom, hogy napjainkban sok, végképp magára maradt, illetve gyermekeitől (kép­letesen vagy szó szerint) eltávolodott idős ember szívesen felcserélné sivár magányát azzal az egyko­ri együvé tartozással. Félő azonban, hogy a folyamat visszafordítha­tatlan. Nemcsak némely munkahely „írja le” túl könnyen nyugdíjasait vagy tartósan beteg dol­gozóit. Az ifjabb nemze­dék egyes tagjainak is egy-kettőre kiszalad a száján: „Tartsa el az ál­lam!” Nemegyszer kapunk olyan levelet, amelynek feladója állandó szociális segélyhez szeretne jutni, s ehhez kéri közbenjárá­sunkat. Egy percig nem vitatjuk, hogy valóban rászolgálna a társadalom ilyen formában (is) meg­nyilvánuló gondoskodásá­ra, elismerésére az, aki­nek nincsen ugyan hiva­talosan beszámítható szol­gálati ideje (ezért nem kaphat nyugdijat), „csak” felnevelt négy-öt-hat gye­reket. De míg fogyatkozó népességünknek nem fut­ja arra, hogy minden idős emberről gondoskodjon, addig bizony, ha szüksé­ges, a gyerekeknek kell némi áldozatot vállalniuk szüleik érdekében. Mert kár volna tagadni, sok­szor valóban áldozatról van szó — ha ez az áldo­zat nem is mérhető ah­hoz, amit a mostani nyug­díjasok hoztak annak ide­jén. Némely fiatalnak azonban nincs arányérzé­ke, s a ráháruló köteles­séget méltánytalan teher­nek érzi... A legszomorúbb, amikor már maguk az öregek is azon igyekeznek, nehogy valamiképpen gondot okozzanak, terhére le­gyenek a gyereknek — restellik, ha rászorulnak a támogatásra. („Van a fiataloknak elég bajuk, mit zaklassam még én is őket...”) Vajon hány gyereket kell felnevelni ahhoz, hogy az ember ne féljen az öregségtől? Gönczi Mária KERTVÁROS — KOROMMAL Néhány napja olvastam az újságban, hogy a Ság- vári-telep a hangzatosabb Ságvári kertváros nevet kap­ta. Sajnos, ennél nagyobb gondjai is vannak az itt élőknek. Mindenekelőtt a gumigyárból errefelé höm- pólygő koromra gondolok. Mifelénk a pázsiton csúsz­káló gyerekek ruhája nem zöld lesz, hanem fekete; a szellőztetés céljából kinyitott ablakon át a bútorokra rakódik a gyárból időnként kihömpölygő korom, és ér­demes lenne megnézni az onnan csordogáló patakocs­kát is... Azt is olvastam, hogy a koromfejtőt kitelepítik in­nen — de mikor? Ezt kérdeztem egy májusi rádiófó­rumtól is (amelynek a környezetvédelem volt a témá­ja), de választ sajnos nem kaptam. És ugyanezt kér­dezem most önöktől, illetve az illetékesektől, s közben titkon őszintén reménykedem abban, hogy már nyitott kapukat döngetek. Nagyné Ullrich Katalin Nyíregyháza, Legyező u. 21. KESERŰ SZÁJÍZZEL Pár nappal ezelőtt vásá­roltam két tubus Agria mus­tárt, amelyet az Eger Áfész tartósítóüzeme gyárt, és a DÉLKER forgalmaz. A tu­buson fel van tüntetve, hogy „minőségét megőrzi 6 hó­napig”, és megtudhatjuk azt is, hogy a terméket 1984. december 14-én gyártották. Sajnos a boltban én sem fi­gyeltem fel erre, és vettem az egyébként leárazott mus­tárból. Bár ne tettem volna, ugyanis a fiam egy pár virs­livel kb. két kiskanálnyi mustárt evett meg, és gyo­morfájással orvoshoz kel­lett vinni. Véleményem szerint ilyen régen lejárt szavatossági idejű terméket még leáraz­va sem lenne szabad a bol­tokban kínálni. Dudás Bertalanná Kisvárda GUBANC... Ismeretes, hogy kötőfo­nalakból meglehetősen szű­kös a választék. Ezért na­gyon örültünk annak, ami­kor a Magyar Posztógyár nyíregyházi üzletében (a Zrínyi Hona utcán) a nagy- kállói gyárból származó fo­nalat kezdtek árulni. Örö­münk sajnos nem sokáig tar­tott, mert a nagykállói gyár nem küld több fonalat ebbe az üzletbe. Hogy miért, azt nem tudjuk. Szeretnénk, ha segítené­nek, és újra lehetne kapni nagykállói fonalat a fent említett boltban. Pataki Mihályné Nyíregyháza, Pacsirta utca álláspontja egyben azt is je­lenti, hogy azokat, akiknek nincs telefonjuk (s egyelőre ez a nagy többség!) kire­kesztik ebből a szolgáltatás­ból (ti. a taxirendelésből). 2. Miért mer egy magánvállal­kozás kockázatot vállalni, s miért nem éri ez meg a na­gyobb és erősebb cégnek, márcsak a sokoldalúbb szolgáltatás érdekében is? M. Lajos Nyíregyháza HOL A PAPÍRZÁSZLÓ ? A fegyveres erők napja előtt hiába kerestem gyer­mekemnek a boltokban kis papírzászlókat, ami pedig elég gyakran kell az isko­lákban — sehol sem kap­tam. Most újra ünnep kö­zeledik, nem szeretném, ha ismét végig kellene talpal­nunk a várost a zászlókért. Vagy most már ez is fel­iratkozott a hiánycikkek lis­tájára? Márton Zoltánné Nyíregyháza EGYENESEN AZ ŰTTESTRE? Kétirányú, keskeny, elég nagy forgalmú utca Nyír­egyházán a Körte utca. Ezért aztán joggal nyugtalankod­nak azok a szülők, akiknek gyermekük most szeptem­berben az itteni óvodába ke­rült. Ugyanis az óvoda előtt nincs járda, a kapu (amely ráadásul gyakran nyitva van!) egyenesen az úttestre nyílik. Elképzelhető, milyen veszélyes ez, hiszen a gye­rekek sokszor csak kisza­ladnak az óvodából. Ezen­kívül a bejárat előtt még kanyarodik is az út, így a száguldó gépjárművezetők nem is vehetik észre időben a gyerekeket. Véleményem szerint leg­alább egy zebrát fel kelle­ne ide festeni, óvatosságra intve az autósokat (de sze­rintem le is lehetne zárni ezt az utcát a gépjárművek elől, amelyek sokkal bizton­ságosabban közlekedhetné­nek az óvoda mögött). Márk Imre Nyíregyháza, Ószőlő u. 85. HIDEG, MELEG Hónapok óta tapasztalom, hogy rendszeresen nincs me­leg víz vasárnap 19 és 20 óra tájban Nyíregyházán a Kun Béla utcán. A nyíregy­házi rádióban hallottam a távhő illetékesét, aki vala­milyen műszaki hibára ve­zette vissza a sajnos gyak­ran tapasztalt jelenséget. Valamit azonban mégiscsak tenni kellene. Hiába mond­ják, írják ugyanis, hogy ha nincs elég meleg víz, zárjuk el a csapokat, míg újra meg­nő a nyomás. Meggyőződé­sem, hogy sokan nem ezt teszik — ömlik tehát a csapból a langyos víz, s a ,la­kó várja, mikor lesz végre meleg. Ez olyan pazarlás, ami végső soron sokkal töb­be kerül, mint egy hibát va­lami úton-módon elháríta­ni (mert erre biztos van mód). N. L. Nyíregyháza, Kun Béla u. Szerkesztői üzenetek Az illetékesekhez for­dultunk özv. Tóth Tamás- né kéki, Bodó Sándor sza- mosszegi, Selmeci Sán­dor tiszavasvári, Nagy Györgyné rohodi, Sebes­tyén Árpádné túrricsei, Dajka Miklós nyírkarászi, Szalánczi Józsefné nagy­halászi, Bálint György kállósemjéni, Szabó Gyu- láné tiszaszentmártoni és Kiss Lajos fehérgyarmati lakos ügyében. Az S. O. S jeligéjű le­vél feladóját arra kérjük, írja meg nevét és címét, hogy megkereshessük, s lehetőségeinkhez mérten segítségére lehessünk. F. L. nyíregyházi lakost tájékoztatta a Volán Vál­lalat, hogy az ellenőr a szabályok értelmében járt el, amikor 104 forint me­net- és pótdíj megfizeté­sére kötelezte. A bérleten ugyanis fel kell tüntetni az igazolványszámot — ennek elmulasztása visz- szaélésekre adhatna al­kalmat (nem lehet meg­állapítani, kié a bérlet). V. L.-né nyíregyházi ol­vasónkat értesítette a vá­rosi tanács igazgatási osz­tálya, hogy másfél, ill. kétszobás OTP-lakás igénylése esetén legalább 106 pontot kell elérni ah­hoz, hogy a névjegyzékre kerüljenek. Amint nyír­egyházi tartózkodásuk meghaladja az öt évet, pontszámúk lényegesen emelkedni fog. B. A. porcsalmai lakos panaszát a megyei keres­kedelmi felügyelőség jo­gosnak találta. Ugyanis amennyiben a jótállásos javítással kapcsolatban vita merül fel a megren­delő és a szerviz között, abban az esetben a szer­viz köteles beszerezni a KERMI szakvéleményét. Felhívták tehát a szerviz figyelmét arra, hogy a jótállásos javítást a jövő­ben végezzék el, olva­sónknak pedig fizessék vissza az óra javításáért jogtalanul felszámolt költséget. Az illetékes válaszol KORSZERŰSÍTENI KELLENE Azt panaszolta egy olvasó a szeptember 25-i Fórum­ban, hogy Nyíregyházán, az almatároló előtt szegényes a közvilágítás. A bejelentést megvizsgál­tuk, és azt mf i5 jogosnak tartjuk. A Móricz Zsigmond utca közvilágítása hosszabb ideje a légvezetékes hálózat­ra szerelt higanygőz lámpák­kal van megoldva. Ez az ut­ca forgalmát figyelembe vé­ve már régen nem elégséges. Ismereteink szerint a Mó­ricz Zsigmond utca a kiépí­tendő nagykörút egy szaka­sza lesz és a közvilágítás vé­leményünk szerint csak az átépítés során fog megoldód­ni. A közvilágítás fejlesztése tanácsi feladat, azonban, ha az áramszolgáltató megbí­zást kap a közvilágítás kor­szerűsítésére, azt el fogja végezni. De a jelenlegi fa­oszlopos hálózatra nem cél­szerű nagyobb teljesítményű fényforrásokat felszerelni, hiszen az út szélességét és egyéb körülményeket figye­lembe véve nem javulna je­lentősen a Móricz Zsigmond utca megvilágítása. TITÁSZ Nyíregyházi Üzemigazgatósága CSAK JELZŐTÁBLÁKKAL Szereljenek fel közúti jel­zőlámpát Nyíregyházán, a mentőállomás környékén — javasolta egy helybeli la­kos. A Csályi F.—Ady E.—Zal­ka M. utcai csomópontban forgalomirányító jelzőlámpa telepítésére pénzügyi fedezet hiányában a közeljövőben nincs lehetőség. A kihelye­zett jelzőtáblák és az útvi­szonyok alapján történő gép­kocsivezetés mellett azon­ban a balesetek elkerülhe­tők. Városi tanács műszaki osztálya, Nyíregyháza TAXI ELŐJEGYZÉSRE A minap taxit akartam rendelni a Volán vállalattól. Este nyilvános telefonról hívtam fel a taxiállomást, és másnap reggelre kértem a lakásom elé a kocsit. Kér­ték a telefonszámomat. Mi­kor megtudták, hogy nincs a lakásomban telefon, azt vá­laszolták, nem tudják kéré­semet teljesíteni, mert gya­kori a visszaélés. Aztán a Viking-taxinál próbálkoz­tam, ezúttal sikerrel. Az eset­tel kapcsolatban két meg­jegyzésem van: 1. A Volán Kinek a kára? Háztáji és illetményföld Jakab István kocsordi lakos több termelőszövetkezeti tagtársa nevében háztáji földterület hasznosításával kap­csolatban kér választ. Ugyanis a termelőszövetkezeti ta­gok egy része lemondott a részükre járó 6000 négyzetméter háztáji föld feléről, mivel az őszi termés nem látszott biz­tosítottnak. Azt szeretnék tudni, hogy a kiesés pótlására fordulhatnak-e kártalanításért a termelőszövetkezethez? Ha a termelőszövetkezet az alapszabály rendelkezé­seinek megfelelően mérte ki a tagok részére járó háztáji földterületet, akkor a tagok kötelesek annak további sor­sáról gondoskodni, viselve az esetleges elemi károk követ­kezményeit is. A termelőszövetkezet abban az esetben lenne köteles a kárt viselni, ha vétkes lenne annak bekövetkeztében (például felróható mulasztás miatt késve jelölték ki a te­rületet, vagy hanyagul, hiányosan végezték az előmunká­latokat). Ilyenkor a szövetkezeti döntőbizottsághoz lehet fordulni jogorvoslatért a vezetőség határozatával szemben. Kovács József tiszarádi mezőgazdasági kistermelő nem kapta meg az általa tartott és már kétszer ellett tehén után járó állami támogatást. A jelenlegi támogatási rendszer szerint évenként és darabonként az állatok után támogatás jár — az első te­hén után 2500 forint, a második és minden további tehén után 6000 forint —, amely öt éven belül érvényesíthető. A kérelmet a községi tanács szakigazgatási szervéhez kell benyújtani, mellékelve a jogosultságot tanúsító állat­orvosi költségjegyzéket. Ezzel igazolhatja tudniillik, hogy a tehenet legalább egy éve tartja, valamint, hogy a jó­szágot a szaporulattal együtt tartósan megjelölték. Fodor Dánielné mezőladányi lakos fia ötévi tagsági viszony után az idén júliusban kilépett a termelőszövet­kezetből. Levélírónk jogtalannak tartja, hogy a tagsági viszony megszűnésekor a vezetőség nem engedélyezte a háztáji tenményjuttatás kiadását A termelőszövetkezet tagja háztáji gazdaság fenntar­tására jogosult, amelyhez a tsz köteles háztáji földet vagy terményt biztosítani, ha a tag a részére előírt munka- mennyiséget teljesítette. Ebből következik, hogy amennyi­ben a tag a küépés időpontjáig az alapszabályban meg­határozott egész évi munkamennyiséget teljesítette, azzal megszerezte a jogot a terményjuttatásra, amit a vezetőség nem vonhat meg. Más a helyzet, ha a tag az előírt munkamennyiséget csak időarányosan teljesítette. Ilyenkor a vezetőség mér­legelése alapján kaphatja meg a háztáji terményjuttatás időarányos részét. Tehát a vezetőség úgy is dönthet, hogy megtagadja annak kiadását. Dudás Ibolya nyírtassi olvasónk az állami gazdaság­ban dolgozott. A közelmúltban felmondta munkaviszonyát. Ezt követően a részére járó 900 négyszögöl helyett idő­arányosan 600 négyszögölet állapított meg volt munkáltató­ja. Olvasónk nem ért egyet a döntéssel, ismeretei szerint jo­gosult az egész évre járó illetményföld használatára. Az illetményföld használatára vonatkozó jogszabály értelmében ha a munkaviszony szabályos felmondással szűnik meg, akkor a jogosult kérésére valóban engedé­lyezni kell az illetményföldnek a gazdasági év végéig tör­ténő használatát. Ha a jogosult ezt nem kéri, akkor vá­lasztása szerint vagy térítést kell fizetni részére (műve­lési, vetési, növényápolási költségek stb. fejében), vagy a betakarított termésnek az illetményföld használatának tartalmával arányos részét természetben kell kiadni. A fentiek értelmében olvasónk a munkaügyi vitákkal kapcsolatos szabályok szerint kérhet jogorvoslatot a dön­tőbizottságtól. Dr. Nyitrai Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom