Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-16 / 243. szám
A K-M Fehérgyarmaton (2. oldal) Tanyaközpontból kertváros (3. oldal) Budapesten megkezdte munkáját az európai kulturális fórum BUSÁK A TELELŐBEN. Lehalásszak a Nyíregyházi Halászati Közös Vállalat tiszavasvári környékén lévő tavainak busaállományát, hogy a közeledő tél előtt a tároló tavakba szállítsák a halakat. Képünkön az oxigénnel szellőztetett vizű tartályokból csúszdán eresztik a busákat a tárolótóba a józsefházi telelő telepen. Lázár György beszéde harmincöt ország képviselői előtt Ülést tartott i szakszervezetek megyei tanácsa öt esztendőről, az 1980- as megyei küldöttértekezlet óta végzett munkáról hallgatott meg beszámolót a Szakszervezetek Szabolcs- Szatmár megyei Tanácsa. Nagy László, az SZMT titkára terjesztette elő azt az értékelést, amelyet — a testület tegnapi ülésén tartott vita nyomán kiegészítve •— a megyei küldöttértekezlet nyilvánossága elé terjesztenek. A szakszervezetek megyei tanácsának ülésén dr. Fekszi István elnökölt, részt vett és felszólalt Halász András, a megyei párt- bizottság osztályvezetője. A testület ülésén Marik Sándornét, az ÉDOSZ megyei bizottságának titkárát az SZMT titkárává választották. A szakszervezetek megyei küldöttértekezletét — az ötéves munkát lezáró, s a kongresszusi felkészülést megelőző tanácskozást — november 23-án tartják Nyíregyházán, a szakszervezeti székházban. Befejeződtek a falugyűlések, népfronttanácskozások Október 15-én befejeződtek megyénkben a helyi tanácsok és népfrontbizottságok által szervezett falugyűlések, városkörzeti tanácskozások, melyeken újjáválasztották a népfrontbizottságokat. A megyében 280 falugyűlést, városkörzeti népfronttanácskozást tartottak. Egy-egy falugyűlésen, népfrontkörzeti tanácskozáson átlagosan százan vettek részt, de a felső határ a négyszázat is elérte egyes településeken. A tanácskozásokon megvitatták és elfogadták a népfront ötéves beszámolóját és a következő időszakra szóló programot, valamint a hatodik ötéves terv községfejlesztési eredményeit, gondjait, valamint a hetedik ötéves terv távlati elképzeléseinek, programjának főbb célkitűzéseit. Az elhangzott közérdekű javaslatok összegezését és feldolgozását a tanácsi és társadalmi szervek megkezdték. A népfrontbizottságok új- jáválasztásáról a HNF megyei bizottságán elmondták, mintegy harminc százalékban cserélődtek a bizottság tagjai, nem egy esetben a falugyűlés résztvevőinek javaslatára kibővítették a helyi népfrontbizottságot. A következőkben a népfront városi értekezletei kerülnek sorra a megyében. Kedden Budapesten ünnepélyes külsőségek között megkezdte munkáját az európai kulturális fórum. Az értekezlet életre hívásának gondolata két esztendeje Madridban fogalmazódott meg, ahol az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró 35 ország — 33 európai, valamint az Egyesült Államok és Kanada — egybehangzó határozatával Magyarországot jelölték ki a fórum színhelyéül. Az úgynevezett helsinki folyamatban ez lesz az első eszmecsere, amelyet a Varsói Szerződés egyik tagállamában rendeznek meg. A konferencia munkájában — amelynek hat héten át a Budapest Kongresszusi Központ ad otthont — több mint 800 delegátus vesz részt. Mintegy kétharmaduk a kultúra területén dolgozó színházi, múzeumi vezető, zenész, képzőművész, irodalmár, s az egyes szekciók tanácskozásain számos kimagasló személyiség, nemzetközi hírű alkotó is jelen lesz. Az eszmecserére csaknem 300 újságíró érkezett, hogy hírt adjon a konferencia eseményeiről. Az értekezleten várhatóan számos állam, köztük Magyarország, a nemzetközi együttműködést, a kölcsönös megértést és megismerést ténylegesen elősegítő, konkrét javaslatokat nyújt be. A részt vevő országok küldöttségeit vezetik: Amerikai Egyesült Államok Walter J. Stoessel, a külügyminisztérium európai és kanadai ügyek irodájának vezetője; Ausztria Wolfgang Schallenberg nagykövet, a külügyminisztérium főigazgatója; Belgium Robert Vaes nagykövet; Bulgária Georgi Jordanov miniszterelnök-helyettes, a Bolgár Kulturális Bizottság elnöke; Ciprus Andreas Chrisztophidesz közoktatási miniszter; Csehszlovákia Miroslav Válek; Dánia Hans Kühne nagykövet; Finnország Jaakko Numminen főtitkár; Franciaország Fran- cois-Régis Bastide nagykövet; Görögország Pan telis Economou nagykövet; Hollandia Paul Willem Jalink nagykövet; Írország Edward J. Brennan nagykövet; Iz- land Asgeir Tryggvason nagykövet; Jugoszlávia Kole Csasule nagykövet; Kanada J. E. Ghislain Hardy nagykövet; Lengyelország Kazi- mierz Zygulski kulturális és művészeti miniszter; Liechtenstein Le Compte Mario von Ledebur nagykövetségi tanácsos; Luxemburg Paul Mertz nagykövet; Magyarország Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter; Málta Joseph Saliba képviselő; Monaco Jean Grether, az államminiszter hivatalának vezetője; Nagy- Britannia Norman St. John- Stevas képviselő; Német Demokratikus Köztársaság A kulturális fórumon a szovjet küldöttség Lázár György megnyitó beszédét hallgatja. (Kelet-Magyarország — telefotó) Hans-Joachim Hoffmann kulturális miniszter; Német Szövetségi Köztársaság Karl- Günther von Hase nagykövet; Norvégia Dagfinn Sten- seht nagykövet; Olaszország Giulio Tamagnini nagykövet; Portugália J. C. de Freitas F. Fafe nagykövet; Románia Dumitru Aninoiu nagykövet; San Marino Maria Antonietta Bonelli, a külügyminisztérium igazgatója; Spanyolország Luis Yanez Barnuevo, a külügyminisztérium nemzetközi együttműködés és La- tin-Amerika-ügyek államtitkára; Svájc Jeanne Hersch, a filozófia professzora; Svédország Ilmar Bekeris nagykövet; Szovjetunió Pjotr Gyemicsev kulturális miniszter; Törökország Cenap Kes- kin nagykövet; Vatikán Her- vé Carrier, a pápai kulturális tanács titkára. Az UNESCO küldöttségét Anders Arf- wedson, a szervezet főigazgató-helyettese vezeti. A részt vevő államok nemzeti lobogóival díszített Pátria-teremben délelőtt 10 órakor kezdődött meg a tanácskozás. A megnyitó ülésen Köpeczi Béla művelődési miniszter, a magyar küldöttség vezetője elnökölt. Üdvözölte a jelenlévőket, majd Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének adott szót. Elöljáróban a Magyar Nép- köztársaság kormánya nevében köszöntötte a tanácskozás valamennyi résztvevőjét, a megnyitóünnepségen jelenlévőket. — Szeretném újólag kifejezni köszönetünket azért a bizalomért — mondotta —, amely hazánk iránt megnyilvánult, amikor a helsinki záróokmányt aláíró államok képviselői Madridban úgy határoztak, hogy a Magyar Népköztársaság fővárosa legyen a kulturális fórum színhelye. Kormányunk megtisztelő és felelősségteljes megbízatásként fogadta a madridi döntést, és mindent meg kíván tenni annak érdekében, hogy e fontos nemzetközi tanácskozás kedvező feltételek között végezze munkáját. A kulturális fórum napirendjén szereplő kérdések megvitatását különösen időszerűnek érezzük ma, amikor oly nagy szükség van a nemzetközi feszültség enyhülésére, az államok közötti kapcsolatok fejlődését segítő kölcsönös bizalom erősítésére. A kulturális értékek cseréjére, a kulturális kapcsolatokra mindig is úgy tekintettünk, mint a népek közötti megismerés és megértés előmozdításának egyik fontos eszközére. Történelme során Európa számos háború színtere, csak a mi századunkban két pusztító világháború tűzfészke volt. De az európai civilizáció olyan szellemi értékeket adott a világnak, mint a humanizmus, a reneszánsz, a felvilágosodás, a demokrácia és a szocializmus eszméi, amelyek az egész emberi gondolkodás és társadalom fejlődésére meghatározó befolyással voltak. A népeink közötti együttműködés legjobb hagyományait megtestesítő értékek közé soroljuk az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel tíz évvel ezelőtt elkezdődött politikai folyamatot is, amelyet európai enyhülés néven ismert meg a világ. A Magyar Népköztársaság kormánya kezdettől fogva megkülönböztetett jelentőséget tulajdonított az európai biztonság és együttműködés ügyének, a helsinki záróokmány elveire és ajánlásaira épülő államközi kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének, lehetőségeihez mérten aktívan közreműködött e folyamat kiteljesítésében. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy a kulturális fórum olyan időszakban kezdi meg munkáját, amikor az enyhülési folyamat jelentős erőfeszítések árán elért eredményeit, sőt az egész emberi civilizáció jövőjét súlyos veszélyek fenyegetik. Ebben a (Folytatás a 4. oldalon) XLII. évfolyam, 243. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. október 16., szerda la A Mezőgép fehérgyarmati gyárában az év végéig csaknem ezer Tajga I II lakókocsit gyártanak szovjet exportra. Képünk a futómű- és vázszerelésről készült. (Elek Emil felvétele)
