Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-03 / 206. szám
1985. szeptember 3. Kelet-Magyarország 7 Felvásárlás ÁFÉSZ-szemmel Lesz az idén is „almaügy"? Nem tudta teljesíteni első féléves felvásárlási tervét a Nyírbátor és Vidéke Áfész. 1 millió 892 ezer forinttal maradtak le az árbevételi tervtől. 1ra&- y,p. Kákái István elnök az ökokat sorolja: V — A visszaesés már az év elején a naposkacsa, -liba árusításakor megkezdődött. A nagy hideg alaposan lecsökkentette a keresletet. Nem jött be a köszméte sem, kevesebb lett a méz is idén. mint tavaly volt. Uborkából 110 vagonra kötöttünk szerződést, s jó, ha 55 vagont fel tudunk vásárolni. Az időjárás alaposan visszavetette az uborka termést. — Most a téli alma felvásárlására készülünk. 287 vagon átvételét tervezzük, s a becslések szerint ennek 63 százaléka exportminőségű lesz. Már beszereztük a csomagoláshoz szükséges göngyöleget és csomagolópapírt, s megkezdtük az exportcsomagolást végző idénymun- kásők felvételét is. Minden évben 40—50 asszony végzi ezt a munkát, köztük sok a „törzsgárda”. — A szövetkezetünkhöz tartozó 14 település mindegyikén létesítettünk felvásárlótelepet, de az export- minőségű almát 8 helyen gyűjtjük össze. Vannak községek, ahol igen kis meny- nyiségű a felvásárolt alma. Minden községben átvesszük a termelőtől a megtermelt gyümölcsöt, a csomagolás pedig a 8 export telephelyen törtélik. A csomagoláshoz szükséges „kellékeket” a ZÖLDÉRT adja, velük kötöttünk szerződést az alma átvételére. — A termelő leadhatja az almát az AFÉSZ-nek, a ZÖLDÉRT-nek, s átveszi tőle a tsz is. Hogy jár a legjobban? — Az ÁFÉSZ- és a ZÖLDÉRT-ár ugyanaz, a tsz pedig csak tagjaitól vásárol meg almát. Nekünk a ZÖLDÉRT fizet, a tőle kapott árból mi egy csekély összeget megtartunk, ebből kell fedeznünk a szállítás és a göngyöleg költségeit. — Lesz-e idén „almaügy”? — Már van is — kapcsolódik a beszélgetésbe Boros Nándor, a felvásárlási osztály vezetője. — A legnagyobb problémát szerintem idén a léalma okozza majd. Pillanatnyilag ugyanis az a helyzet, hogy az ÁFÉSZ 2,50 forintot ígér kilónként, a tatod! tsz megyénkben dolgozó megbízottja pedig 3,80-at! Ez bizony nem más, mint negatív árfelhajtó erő! Már most több termelő azon gondolkodik, hogy nem bajlódik az almával, hanem lerázza és eladja léalmának. Csakhogy a tatod iaknak korlátozott mennyiség kell! Tartok tőle, ebből még komoly probléma lesz! Minden megtermelt gyümölcsnek értéke van. A felvásárlás lehetőségét igyekszünk szélesíteni. Idén ötven vagon tisztított almára kötöttünk szerződést a termelőkkel. Megyénk főbb növényei között ott az alma, a krumpli. Mindkettőből lett már „ügy” az elmúlt évek során. Jó lenne már végre elérni, hogy az alma, a burgonya ne okozzon gondot! K. É. Országos földügyi konferencia Egerben Országos földügyi konferencia kezdődött hétfőn Egerben a MÉM Földügyi és Térképészeti Hivatala, valamint a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület szervezésében. A Technika Házában megnyitott háromnapos rendezvényen a földügyi szakigazgatás, a térképészet, a földmérés szakemberei vesznek részt több mint háromszázan. Jelen vannak, s előadásokat tartanak a Földmérők Nemzetközi Szövetsége hetedik bizottságának tagjai, akik szeptember 2-től 6-ig ugyancsak Egerben tartó ülésük programjába vették a konferenciát. Az országos földügyi konfc rencia résztvevői és velük együtt a nemzetközi bizottság tagjai kedden Visontára látogatnak, ahol a külszíni bánya nyomán létrehozott rekultivációs eredményekkel, talaj művelési eljárásokkal és a növénytelepítéssel ismerkednek. Vásári utólagos Háztáji és kisáratermelés Négymillió ember 90 milliárdja Félmilliónál több látogatót vonzott az idei Országos Mezőgazdasági, Élelmiszer- ipari Kiállítás és Vásár. Bőven volt látnivaló. Még a céltalan őgyelgés vége is az lett, hogy az ember óhatatlanul telítődött élményekkel, gazdagodott tapasztalatokkal. Sokakat természetesen a vásárlátogatáson egy meghatározott cél vezetett. Például megismerni a háztáji és kisárutermelés jelenét a nagy egészben. írott szó és termékbemutató a kíváncsiság kielégítését bőséggel segítette. Nagyobb az országos átlagnál Olvasható volt a „B” pavilonban; a kistermelők a mezőgazdasági termelés értékének egyharmadát adják és ez több mint 90 milliárd forint. Megyénkre gondolva, szükségszerűen következett az összehasonlítás. Szabolcs- Szatmárban vajon milyen az arány? Jóval nagyobb az országos átlagnál. Vannak termékeink, amelyeknél a háztáji, más szóval a kisárutermelés 50, sőt 90 százalékos részt képvisel. Gondoljunk csak a téli almára, a dohányra, a burgonyára és a főbb növényeken kívül a zöldségre, nyári gyümölcsökre. Állattartásban, tejtermelésben, marha- és sertéshúselőállításban szintén többet adnak a háztáji és kisgazdaságok az égyharmadnál. Miért van így, arra egyszerű a magyarázat. A háztáji kézi- munkaigényes termelés és itt Szabolcs-Szatmárban van elég szabad kéz... Ismerős szabolcsiakhoz csatlakozva a vásáron arra tartunk, ahol a felirat jelzi: Háztáji. Mielőtt néznénk a kiállított virágokat, zöldségféléket, gyümölcsöket, a tablókat tanulmányozzuk, írott szó, hogy kistermeléssel másfél millió család, négymillió ember foglalkozik az országban. És itt már termékenként pontosított a termelésben elfoglalt helyük. A vágómarha 16, a tej 25, a baromfi 43, a vágósertés 57, Szabolcsi kertbarátok a vásáron A biokert Az utóbbi időben egyre több házikertben találkozhatunk a köszmétével. Közkedveltségét beltartalmi értékei és változatos felhasználási lehetőségei biztosítják. Termése mintegy 5—10 százalék cukrot. 1—2 százalék szerves savat tartalmaz, de C-vitamin- tartalma sem elhanyagolható. Gyümölcse igen gazdag pek- tinanyagokban és cellulózban, így ízek, zselék, befőttek készítésére kiválóan alkalmas. Étrendi hatását vas-, foszfor-, kálciumtartalma jelentősen fokozza. Egyesek speciális receptek szerint kellemes gyümölcsborokat készítenek belőle. Talajban, éghajlatban a köszméte nem válogat, de tapasztalt kertészek megfigyelései szerint szárazabb talajokban korábban lehullatja leveleit és gyümölcsei is apróbbak} maradnak. Ezért a könnyen felmelegedő homoktalajokban a törzses művelést célszerű alkalmazni, így lehetőség nyílik arra, hogy a talaj felett visszaverődő és a talajból kisugárzó hő hatására olyan hőmérsékletű magasabb légréteg alakuljon ki, amelyet a köszméte károsodás nélkül már el tud viselni, A köszméte termő- felülete a ,.törzs” segítségével egy viszonylag magasabb, s hűvösebb légrétegbe kerül. Sőt a gyümölcsfák ,.mozgó árnyéka” csökkentheti a nagy meleg kedvezőtlen hatását! A köszméte legszebben a mérsékelten nyirkos, középkötött talajon s a hűvös, párás körülmények között díszük. A túl nedves, levegőtlen, sekély termőrétegű, kavicsos, valamint szikes talajokon nem szabad termesztésével foglalkozni. Árutermelésre elsősorban a fehér gyümölcsű fajták alkalmasak. Köszmétetermesztés Telepítés és gondozás Géczi Andrásné tornyospálca i olvasónk ősszel köszmétét szeretne telepíteni külterületi ingatlanra. Mivel a magas törzsű egres ültetési módjával nincs tisz tában, kérte közöljük az ezzel kapcsolatos szakismereteket, valamint azt, hogy külterületen a mezsgyétől milyen távolságra telepítheti az első sort? Olvasónk kérése — mert közel az ősz és sokan telepítenek majd gyümölcsöst — közérdekű, ezért is a levélre részletesen válaszolunk. Mivel a köszmétefajták ter- mékenyülési viszonyai eltérőek, a jobb kötődés és a nagyobb terméshozam elérése érdekében előnyös kisebb ültetvény esetében 8—10 tövenként egy-egy porzófajtát, nagyobb felület esetében pedig 8—10 soronként egy-egy sor porzófajtát ültetni. Erre a célra főfajtánk a Pallagi óriás (mely a Zöld óriás kiónja) közé a Szentendrei fehér telepítése javasolható. A fajták termesztési értékei közül a lisztharmattal szembeni érzékenység az alannyal való együttélési készség, s a jó termőképesség a legfontosabbak. A lisztharmat leküzdésére jól bevált egy szerkombináció a 0,3. százalékos nedvesíthető k<§n + a 0,04 százalékos Karathane LC, valamint az újabb szisztemi- kus gombaölőszerek közül a 0,03 százalékos Rubigán EC. Az aranyribiszke alanyra oltott törzses köszmétefácská- kat 0,6—1 méter tő- és 1,6— 1,8 méter sortávolságra, a bokrokat viszont 1 méter tő- és 1,5 méter sortávolságra célszerű telepíteni. Igen gyakran származik vita amiatt, hogy egyesek nem tudják milyen távolságra telepíthető gyümölcstermelő bokor a földterület határától. Ezzel kapcsolatban a szőlő- és gyümölcstermesztésről szóló 25/1970 (XI. 26.) MÉM számú rendelet utasításai érvényesek. Az ingatlan tulajdonosa a terület határától számított alábbi ültetési távolságokat köteles betartani: a) belterületen és zártkerten belül 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor esetében 0,5 métert; b) külterületen, zártkerten kívül köszmétebokor esetében 0,8 méter. A köszméteszaporítást házi kertekben megoldható búj- tással, de ügyes kezű kertészek szép eredményeket érnek el az augusztusban végzett dugványozással is. Legbiztonságosabb az oltvány köszmétefácskák telepítése, melyeket faiskolai lerakatokban szerezhetünk be. Ültetésére legalkalmasabb az október és a november hónap. A biztos eredés és az erőteljes növekedés titka a terület gondos talajelőkészítése és trágyázása. Ősszel fácskánkét 3—4 kilogramm érett istállótrágyát, illetve bokronként 5—10 kilogramm szerves trágyát, valamint egy négyzet- méterre 30 gramm szuperfoszfátot és 20—30 gramm kénsavas kálisót lehet adagolni. Nitrogénből a műtrágya egyhar- mad részét szeptemberben, kétharmad részét pedig márciusban kell kiszórni, összességében egyedenként egy négyzetméter területre kb. 30—45 gramm ammóniumnitrá- tot lehet számítani. Ültetés előtt a köszmétecsemetéknek és az oltványoknak csak az eltörli és sérült gyökereit kell visszavágni, az egészséges részekig. Majd agyaghabarcsba kell az ültetési anyagot mártani, s a gyökérzet terjedelmének megfelelő ültetőgödörbe kell elhelyezni. A köszmétecsemetéket ajánlatos 5—10 centiméterrel mélyebbre ültetni, mint ahogy eredetileg a talajban voltak. A munkát 15—20 centiméter magas kúpacolással, a tövek gondos felcsirkézésé- vel fejezhetjük be. Aranyribiszkébe oltott „törzses” kösz- métefácskákat támrendszer nélkül nem lehet felnevelni, mivel a koronát és a termést a „törzs” nem képes megártani. A köszméte termését a 2—3 éves gallyakon hozza, ezért a metszés során a bokrok ritkítására az elöregedett és a gyenge sarjak eltávolítására törekedjünk. A köszmétefácskákat is a rendszeres évenkénti koronaritkítással. metszéssel serkenthetjük bő terméshozásra. Dr. Széles Csaba mezőgazdasági főiskola a tojás 61, a méz 99,8, a kukorica 18, a szőlő és a gyümölcs 56, a zöldség 62, a burgonya 71 százalékát adják. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg a nyíregyházi kertészkedő: „És még van, aki kétségbe vonja a kisárutermelés szükségességét.” Támogatás, fejlesztés Ha van is kételkedő a háztáji és kisárutermelést illetően, az nyilvánvalóan szűk látókörű. A központi megítélés a támogatás és a fejlesztés mellett van. Erre utalt az, amit a háztáji termelés gépesítésével kapcsolatban láthattunk, tapasztalhattunk. Ma a kerti munkát a kiskertekben 220 ezer kistraktor, motoros kapa segíti, 130 ezer a motoros permetező. De ez nem elég. Ez évben a Veszprémi Mezőgazdasági Gépgyár már nagy sorozatban gyártja a Robi elnevezésű kistraktort és a hozzávaló munkagépeket. Gyárt kistraktort a Rába is és hoznak be 6«2 országba Honda típusú kistratorokat is. Sokat időztünk a kertbarátklubok kiállítóterén. Tettük ezt azért is, mert ott a szabolcsiak is érdekeltek voltak. Váltásban a nyíregyházi, a nagyecsedi és a vajai kertbarátklub mutatta be munkáját, eredményeit. Az elismerés sem maradt el. A Nyíregyházi Központi Kertbarát Klub első helyezést ért el. A vajai és nagyecsedi klubok elismerő oklevelet kaptak. Kistermelői emlékplakettet kapott jó munkájáért Inátsy Ferenc gyümölcs- termesztő, a nyíregyházi klub vezetője. A Magyar Agrár- tudományi Egyesült aranykoszorús jelvényét dr. Széles Csaba, a Nyíregyházi Mező- gazdasági Főiskola tanára kapta meg. Lenyűgöző és látványos volt a kertbarátklubok kiállításán a sokféleség. Cirok, kapor, görögdinnye, kovászos uborka, körte a pálinkában és nem utolsósorban a biokert, a dombos ágyásos termelés. Ami különösképpen jó volt, hogy egyre-másra alakultak kiscsoportos tanácskozások, látogatók és kiállítók beszélték meg, mit hogyan kell termeszteni, mivel célszerű foglalkozni. Kár, hogy ilyen fórumokra ötévenként csak egyszer kerülhet sor. Seres Ernő Kertbarát-tanácskozások A téli alma betakarítása és értékesítése lesz a fő témája annak a tanácskozásnak, amit szeptember 5-én Nyíregyházán, a Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központban 17 órakor tart a megyei kertbarátok és kiste- nyésztők szövetsége. Molnár József, a HUNGAROFRUCT megyei igazgatója előadásában szól majd az idei árakról, az exportlehetőségekről és a minőségi követelményekről. A szabványokról, a göngyölegellátásról Siska József, a ZÖLDÉRT főelőadója tart majd tájékoztatót. Szeptember 13-án, délután 2 órakor a Hazafias Népfront megyei székházéban a kertbarátok az OMÉK tapasztalatait értékelik. Erről dr. Széles Csaba, a kertbarát-szövetség elnöke tart beszámolót. Holik Tibor, a megyei tanács főelőadója a kertészeti ágazat 1986. évi feladatairól tart majd előadást. KISTERMELÖK-KISKERTEK
