Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-14 / 216. szám

XLII. évfolyam, 216. szám ÄRA: 2,20 FORINT 1985. szeptember 14., szombat Mezőgazdaságunk Jelene és jövöje Váncsa Jenő aajtótájékoatatőja Váncsa Jenő mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter pénteken a Parlamentben a mezőgazdaság helyzetéről, a következő évek feladatairól, a jövő évi közgazdasági sza­bályozó rendszer mezőgazda- sági vonatkozásairól tartott sa jtótáj ékoztatót. Hangsúlyozta: az agrár­ágazatnak továbbra is straté­giai fontosságú szerepe van a népgazdaságban és a kül­piaci egyensúly megteremté­sében. Az elmúlt években az ágazatnak nehéz körülmé­nyek között kellett ráállnia az intenzív növekedési pályá­ra. Veszteséget okozott a fo­lyamatos cserearányromlás, a versenyképes termékek köré­nek bővítésével kellett iga­zodni a megváltozott piachoz, olyan anyag- és energiataka­rékos technológiák beveze­tésére volt szükség, amelyek­kel gazdaságosabb a termelés. Az ágazat — jelentős gazda­sági alapjára és szellemi po­tenciáljára támaszkodva — alkalmazkodni tudott a meg­változott feltételekhez, s vár­hatóan teljesíti a hatodik öt­éves tervidőszak legfontosabb előirányzatait. A bruttó ter­melés öt év alatt 20 százalék­kal nő, ami valamivel még több is az előirányzottnál. Az idei terméseredmények mindent egybevetve mégfe- j leiek — hangsúlyozta a mi- iszter. — Az összességében 5 színvonalú hazai ellátás lellett az ágazat minden ko- ábbinál nagyobb volumenű ivitelt produkált. A szocia- sta piacon az agrárgazdaság leget tesz kötelezettségei- ek, a nem rubelelszámolású ivitelben a mennyiségek ánhatóan a tervek szerint lakúinak, az árbevételnél vi- aont — a nyomott külpiaci na*k következtében — 5—15 ázalékos veszteségekkel kell támolni. A tavalyihoz ké- est javult a hazai zöldségel- itás. Különösen bőséges a mrnés paprikából, paradi- somból, burgonyából. Szőlő- ől a kedvezőtlen időjárás liatt a vártnál jóval keve­sebbet szüretelhetnek, ami tetemes — számítások szerint mintegy 6 milliárd forint ér­tékű — veszteséget jelenthet. A húsellátás mennyiségileg megfelelő, bár a sertéstartási kedv megtorpanása miatt a termelés elmarad a tervtől. Javult a tej-, tejtermék- és a kenyérellátás, gazdagabb kí­nálatban, jobb minőségű ter­mékek jelennek meg most már a fővárosi üzletekben is. A miniszter a továbbiakban elmondta: kialakultak az ágazat fejlesztésének fő irányai. A hetedik ötéves tervidőszakban folytatódik az intenzív gabonaprogram és 1990-re 17,5—18 millió tonna gabona megtermelése a cél. A kertészetben a minőség javí­tása és a hozamok fokozása az elsődleges feladat, míg az állattenyésztésben a fajtavál­tás, a jobb minőségű húst adó sertések arányának növelése a legfontosabb. A tejterme­lésben lényegében csökkenő tehénállomány mellett na­gyobb hozamokat kell elérni, a barormfiáigazatban pedig a vágóhúsmennyiség növelése a fő teendő. A főbb tennivalók közé tartozik a meliorációs munka folytatása és az öntö­zés továbbfejlesztése is. Az élelmiszeripariban az export fokozásához korszerűsíteni kell a technológiákat, és fej­leszteni a csomagolást. Mindezeknek a programok­nak a megvalósításához 1986- ban a Lehetőségek kedvezőb­bek lesznek, mint az idén, vagy akár az elmúlt öt éviben voltak. Javulnak például a beruházási lehetőségek, az er­re fordítható összeg 1979 óta első alkalommal nem csök­ken, sóit az ideihez képest 5— 10 százalékkal nő. A közgaz­dasági szabályzókban válto­zásokat vezetnek be. A többi között különböző adókedvez­mények lépnek életbe — így például a kukcrricatermelés fokozására hektáronként 800 forint visszatérítést kapnak az üzemek a bevetett terület után. Az ipari termékék ára — megelőzendő a mezőgazda­ság költségeinek aránytalan (Folytatás a 4. oldalon) MA Hétvégi melléklet Változik a nyíregyházi belváros (2. oldal) Tragédiák az utakon (4. oldal) A budapesti Elegancia Ipari Szövetkezet a vállaji Rá­kóczi Tsz. varrodájában készíttet gyermek és bakfis méretű nadrágokat. Űj termék a szalagon a düftin anyagból készülő divatos nadrág. A képen: Piánk Je­nöné az üzem vezetője és Pénzes Istvánné varrónő megbeszélik az új termék szalagszerű gyártásának feladatait. (Elek Emil felvétele) Szövetkezeti iparunk az őszi BNV~n Cipők, ruhák, bútorok Szabolcsból a vásárra Szabolcs-Szatmár ipari szövetkezetei már készítik azo­kat az árukollekciókat, amelyekkel hírnevükhöz méltóan kívánják képviselni szűkebb pátriájukat az idei, szeptember 27-én nyíló őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. Az idei BNV-n részben na­gyobb létszámban és főleg újabb és korszerűbb, a me­gyei szövetkezeti ipart job­ban reprezentáló termékek­kel vonulnak fel. Ez alkalom­mal megyénk 12 ipari szö­vetkezete vesz részt a rangos iseregszemlén. Ismét bemutatja a külpia­cokon is jó hírnévnek örven­dő termékeit a megye szövet­kezeti cipőipara. A tengeren túlon is jól ismert RACITA a női cipők széles skáláját vonultatja fel. Bemutatnak estélyi gálacipőket, valamint a legújabb, mokasszin eljárás­sal készült lábbeliket, rövid és hosszú szárú női csizmá­kat, szandálokat. A Nyíregy­házi Cipőipari Szövetkezet elsősorban szabadidőcipőivel, sportlábbelijeivel arathat si­kert és számíthat újabb üz­letre. A nagykállói Kallux Cipőipari Szövetkezet ex­kluzív férficipői bizonyára megnyerik majd a vásárra látogatók tetszését. Legalább ilyen rangos lesz a megye szövetkezeti ruha­iparának reprezentálása is a BNV-n. Itt elsősorban a tő­kés piacokon is jó hírnevet kivívott Nyírség Ruházati Szövetkezet termékei számít­hatnak sikerre. Különösen az NSZK, Hollandia és más tő­kés államok cégei részére ké­szített női kisestélyi ruhái, valamint nappali divatkol­lekciói és más divatos ter­mékei számíthatnak elisme­résre. Néhány új tetszetős ter­mékkel jelentkezik a BNV-n bútoriparunk is. Ezek sorá­ban kell említeni elsősorban a Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezetei, amely új kár­pitozott ülőgarnitúrát mutat be a vásáron. A Fehérgyar­mati Asztalos- és Vasipari Szövetkezet a BNV-n mutat­ja be először a nemrégiben minősített új szekrénysorát, amely méretét, praktikussá­gát tekintve alkalmas a ház­gyári lakásokba. A Nyíregy­házi Vas- és Fémipari Szö­vetkezet kiállítja a sikerre számító barkácsesztergapad- ját, kovácsoltvas szerelvé­nyeket, épületszerelvényeket és a már ismert, népszerű háztartási radiátorait. Több terméket neveztek be ipari szövetkezeteink az OKISZ által meghirdetett kü­lönböző vásárdíjpályázatok elnyerésére is. (farkas) Exportra csomagolják az almát az aranyosapáti Üj Elet Termelőszövetkezet gyümölcsö­sében. Hétfő a határideje az Együtt Nyíregyházáért ak­cióban részt vevők jelent­kezésének. A KISZ Nyír­egyházi városi Bizottságán megtudtuk: szeptember 16-a után is dönthet úgy valamelyik vállalat, intéz­mény, iskola, hogy csatla­kozik az akcióhoz. Mint a múlt évben is történt: 164 cég fizetett be pénzt a vá­rosszépítő akció céljaira, s közülük csak hatvanan je­lezték előre szándékukat. Máris van 342 ezer fo­rint az Együtt Nyíregyhá­záért akció számláján. Ez még a tavalyi maradék, ugyanis több résztvevő ta­vasszal, már kasszazárás után küldte el támogatását. Ami pedig az idei őszön már biztos: a SZÁÉV száz­ezer forintot ajánlott fel, a Vörös Október Férfi Ruha- * gyár 35 ezret, a Kossuth gimnázium 20 ezret, a •' Nyíregyházi ÁFÉSZ 25 ez- 5 ret ad a megyeszékhely csi­nosítására. A vállalatok egy részénél | a pénteken félbehagyott 1 termelőmunkát folytatják a | dolgozók. Saját üzemében I dolgozik a TIGÁZ, a 13-as j autójavító, a Nyíregyházi [ ÁFÉSZ, a VOR kollektívája. ! Az iskolák kivétel nélkül | szüretre mennek. Az eddigi jelentkezések I alapján szeptember 21-én I népesülnek be először a I kertek, műhelyek, üzem- I csarnokok az akció kereté- I ben. Az elsők közt tévé- I kenykedik az Állami Bizto- I sító, a VOR, az MHSZ, a I Kossuth gimnázium, a me- I zőgazdasági szakközópikko- I la, a 2-es gyakorlóiskola. Munkahely­teremtés Dzemépítés támogatással A megye nagyarányú ipari fejlesztését a hetve­nes években az a terület- fejlesztési támogatás is se­gítette, amely révén az üze­met építő vállalatok költsé­gei kisebbek voltak. Az ak­kori százmilliók után a VI. ötéves terv idején közpon­tilag nem terveztek ilyen mérvű támogatást, azonban a foglalkoztatási gondok mindinkább sürgették a munkahelyteremtő beru­házások támogatását. így az 1982-ben kezdődött akcióprogram révén az Or­szágos Tervhivatal 63 millió forint központi területfej­lesztési támogatást utalt át a megyének, amit a vállala­tok újabb százmillióval tol­dották meg, így ezer új mun­kahelyet létesítettek. Többek között Fehérgyarmaton az Ipari Műszergyár és a ME- KOFÉM szövetkezet épített üzemet, Nyirbélteken a mű­szergyárat bővítették. Ebben az évben 33 millió forint a területfejlesztési alap nagysága, amelyet pá­lyázat útján nyerhetnek el a vállalatok, szövetkezetek. A vállalatok összesen 410 millió forint értékű beruhá­zást valósítanak meg, s újabb ezer munkahelyet te­remtenek. Mátészalkán az ÉRDÉRT Vállalat telepén egy olyan rekonstrukciót hajtottak végre, amely több­letlétszám alkalmazását tet­te lehetővé. A Mátészalkai Sütőipari Vállalat Tarpát. és Rozsályban kilencmillió fo­rintos beruházással épített diabetikus termékek gyártá­sára üzemet (régi épületek felhasználásával), összesen 140 munkahelyet teremtve. A Magyar Posztógyár Nagy- kállóban a szövődét ötven­millió forintos beruházással bővítette, itt újabb másfél­száz nőt tudnak foglalkoz­tatni. Több éves program a Mi­nőségi Cipőgyár nyírbátori bővítése. A 140 millió forin­tos beruházás a távlatokban félezer új munkahelyet je­lent. A Szatmár Bútorgyár­ban a rekonstrukcióhoz ad­tak területfejlesztési támo­gatást, a botpaládi termelő- szövetkezetben kötőüzem lé­tesült ennek révén. A nagy- kállói Nyírség Termelőszö­vetkezet Geszteréden a Bio- gal Gyógyszergyárral koope­rálva egy csomagolóüzemet hozott létre. Folynak a tár­gyalások, hogy Milotán ve­gyes fémtömegcikk gyártás­ra a Járműgyártó Ipari Szö­vetkezet hozzon létre bázist a megszűnt MEKOFÉM üzem helyén. Tovább folytatódnak a megbeszélések az üzemet lé­tesítendő vállalatok és a megyei vezetők között. Az utóbbi időben félszáz válla­lattal tárgyaltak, azonban a szűkös anyagi lehetőségek miatt az általuk tervezett fejlesztésekhez is szükséges valamilyen formában a te­rületfejlesztési támogatás. Hazaérkezett a tanácsi delegáció Pénteken hazaérkezett a Szovjetunióból megyénk öt­tagú tanácsi küldöttsége, amely Bánóczi Gyula megyei tanácselnök vezetésével há­romnapos tapasztalatcsere­látogatáson vett részt a Kár- pátontúli Területi Tanács meghívására. Együtt Nyíregyházáért

Next

/
Oldalképek
Tartalom