Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-13 / 215. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. szeptember 13. I munkaverseny-mozgalomról (Folytatás az 1. oldalról) A SZOT titkára rámutatott, hogy a gazdaságirányítás továbbfejlesztése kedvezőbb viszonyokat teremtett a dolgozók önkéntes . munkamozgalmainak kibontakozásához. A verseny jelentőségének, rangjának növekedését jelzi, hogy a vállalatok többsége anyagilag is többet fordít a versenyben elért jó eredmények jutalmazására. Az innováció jelentőségének növekedésével jelértékelődött az újítómozgalom. A korábbiaknál alaposabbak, gyakorlatiasabbak a vállalatok újítási feladattervei. A SZOT titkára ezután a vállalati gazdasági munka- közösségekkel foglalkozott. Ügy látjuk — mondotta —, hogy a szocialista brigádmozgalom és a vgm-ek munkája megfér egymás mellett. Alapvetően arról van szó. hogy a vállalkozási elemeket szaporítani, növelni kell a vállalati gazdálkodásban, és az ehhez kapcsolódó munkaversenyben egyaránt. Ehhez a vállalati gazdasági munkaközösségek jó tapasztalatokat hoznak felszínre. A továbbiakban arról szólt, hogy a tapasztalatok arra is utalnak: javítani kell a vállalások teljesítéséhez szükséges feltételeket; gyakran az anyag- és alkatrész- ellátás gyengeségei nehezítették a dolgozók vállalásainak teljesítését. Sokhelyütt az eredmények anyagi elismerését még ma sem differenciálják kellőképpen. Fel kell figyelni arra a jelenségre is, hogy egyes brigádok társadalmi munkáját helyenként túlzottan igénybe veszik. Alapjában azonban a munkaverseny-mozgalom jó mederben halad, ez hosz- szabb távon is megfelelő, bár a további fejlődés, az alkalmazkodóképesség érdekében a mozgalom feltételeit a továbbiakban is finomítani kell. Gál László ezután utalt arra, hogy az elmúlt hetekben több munkahelyen tettek felajánlást az SZKP XXVII. kongresszusa tiszteletére. Ezeken a helyeken a dolgozók a szocialista országokba, elsősorban a Szovjetunióba irányuló exportszállítások maradéktalan teljesítését vállalták. Több ágazatban, iparágban a magyar szakszervezeti kongresszusok tiszteletére vannak kibontakozóban versenykezdeményezések. A SZOT vezetése támogatja az ilyen pótlfelajánláso- kat, amelyek szintén hozzájárulnak a munkahelyi feladatok maradéktalan teljesítéséhez. A SZOT titkára végül elmondta, hogy a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny kétéves ciklusa 1985 végén zárul, s annak eredményeit — a hatodik ötéves terv teljesítményeivel együtt — a jövő év elején értékelik. A legkiemelkedőbb eredményeket elért vállalatok, szövetkezetek és brigádok magas szintű párt- és állami kitüntetésben részesülnek. Huszonöt vállalat, illetve szövetkezet kapja meg az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi zászlaját, nyolcvan szocialista brigád a Központi Bizottság kongresszusi oklevelét. A hatodik ötéves terv során legjobb eredményeket elért vállalatok, illetve szövetkezetek a Minisztertanács és a SZOT Vörös Zászlaját, illetve a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, a legjobb • brigádok ugyancsak a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, illetve a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja kitüntetést, a legeredményesebb egyénileg dolgozók pedig a Szocialista Munka Hőse kitüntetést kaphatják meg. Gál László tájékoztatója után több vállalati és szak- szervezeti vezető a munkaverseny változatos formáiról beszélt. A MÁV dolgozói például határforgalmi munkaversenyt kezdeményeztek. Ennek keretében — mint Koszorús Ferenc, a vasutas szakszervezet főtitkára elmondotta —, a MÁV és a környező szocialista országok vasútjainak dolgozói közös felajánlásokkal segítik az országaink közötti áruforgalom zavartalan lebonyolítását. A záhonyi átrakókörzet vasutasai az SZKP XXVII. kongresszusának tiszteletére szovjet kollégáikkal közösen vállalták, hogy a lehető leggyorsabban továbbítják a két ország közötti export- szállítmányokat, lerövidítik a vasúti kocsik állásidejét. A záhonyiak ezzel is viszonozzák azt a segítséget, amelyet a szovjet vasutasoktól kaptak a kongresszusi és fel- szabadulási munkaversenyben vállalt felajánlásaik teljesítéséhez. Vörös péntek, 1905. Választójogi küzdelmek a századfordulón Kommentár PBkhendiség és háborgás A Csendes-óceán déli részének államai az utóbbi időben fölöttébb aggódnak vidékük veszélyeztetettsége miatt. A fő veszélyeztetőnek Franciaországot tekintik, hiszen az' ott fekvő külbirto- kán, a Mururoa-szigeten folytatja sok-sok éves nukleáris kísérleteit. Érthető, hogy amikor augusztus elején a térség országai értekezletet tartottak, s határozatban nyilvánították környéküket atomfegyvermentes övezetté, legelsősorban Párizs érezte magát találva. Annál is inkább, mert nukleáris kísérletei miatt az idén minden korábbinál több támadás éri a világpolitikai porondon. A francia kormány sietett is leszögezni, hogy nem áll szándékában változtatni eddigi katonapolitikáján, tehát senki neszámítson arra, hogy felhagynak a csendes-óceáni atomrobbantásokkal. Csakhogy az idei nyár kínos politikai botrányaként felrobbant az új-zélandi főváros kikötőjében egy hajó, amelyen éppen környezetvédők kívántak Mururoa közelébe utazni, hogy tiltakozzanak a francia nukleáris kísérletek ellen. A hajót elsüllyesztő detonáció nem hallatszott volna messzire, ha pár héttel később, éppen augusztusban, ki nem derül, hogy a merénylők a francia titkosszolgálattól mentek pokolgéppel Üj-Zélandra. A politikai robbanás hangja már bejárta a világot. Párizs régen került ilyen kínos helyzetbe: a kormány alapos vizsgálatot ígért, s persze a titkosszolgálat túlbuzgó akciójának minősítette a környezetvédők elleni fellépést. Logikus, hogy a botrány nyomán hatalmas nemzetközi tiltakozás bontakozott ki Franciaország csendes-óceáni kísérletei ellen. Olyany- nyira, hogy a párizsi vezetés nyilván igen fontosnak érezte kimutatni: a lényegben nem enged, tehát botrány ide, botrány oda, külpolitikája alapkövének tekinti az önálló atom;'tőerőt. s annak fenntartásáért mindent meg is tesz. Mitterrand elnök éppen ennek az eltökéltségnek ma- nifesztálására utazik a szigetre, hogy — hivatalos magyarázat szerint — részt vegyen a csendes-óceáni térségben működő francia nagykövetek értekezletén. Lesz miről tanakodnia diplomatáival, hiszen az államfői látogatást okkal-joggal tekintik a térség országai pökhendi lekezelésének a leg- érintettebbek. Az egészségügyi miniszter utasításban rendelte el az AIDS (szerzett immunhiányos tünetegyüttes) megbetegedések kötelező bejelentését és az esetleges betegekkel kapcsolatos teendőket. Bár hazánkban ilyen megbetegedés még nem fordult elő, az utasítás kiadását több körülmény indokolta; az AIDS előfordul Nyugat-Európa egyes országaiban; augusztusban Budapesten két homoszexuális férfinál a speciális laboratóriumi vizsgálatok fertőzöttséget állapítottak meg; az Egészségügyi Világszervezet Európai Irodája felhívta a tagországokat, számoljanak a betegség (előfordulásával. Az AIDS elsősorban a homoszexuális férfiak vírusos fertőző betegsége, amely 1931-ben vált ismertté az Egyesült Államokban. A betegség lényege, hogy a vírus az emberi szervezetbe bejutva károsítja a szervezet védekező rendszerét. Ezért a fertőzött személyeknél különböző — egyébként ártalTELEX NAGY-BRITANNIA — KIUTASÍTÁS A londoni külügyminisztérium hivatalos bejelentése szerint kiutasítanak az országból Nagy-Britanniában szolgálatot teljesítő 25 szovjet állampolgárt, köztük hat diplomatát, akiknek három héten belül el kell hagyniuk- az országot. A csütörtöki bejelentésben a brit hatóságok azzal vádolják a szóban forgó szovjet állampolgárokat, hogy „státusukkal összeegyeztethetetlen tevékenységet” folytattak. HAT TONNA HASIS Egyiptomban a szuezi vámőrök a „Sky” nevű, Hon- durasban bejegyzett teher- hajón hat tonna, konzervdobozokba rejtett hasist találtak. A kilencfőnyi személyzetet őrizetbe vették. Két kolumbiai, három tanzániai, egy chilei és három egyiptomi állampolgár tartózkodott a Pireuszból Libanon érintésével Észak-Jemenbe tartó hajón, amikor a Szuezi-csa- tornán való átkelésnél feltartóztatták őket. 1270 GRAMMOS ARANYRÖG Hatalmas, 1270 grammos aranyrögöt találtak az Ir- kutsz megye északi részén lévő aranylelőhely munkásai. Az aranyrögöt Sztahanovról nevezték el, a munkaverseny- mozgalom fél évszázados jubileumának tiszteletére. A lénai aranylelőhelyeken idén már találtak nagyobb súlyú rögöt is: a több mint kétki- lós lelet „A Győzelem 40. évfordulója” nevet kapta. matlan — kórokozók súlyos megbetegedéseket okozhatnak. Az AIDS vírusa igen érzékeny és az emberből a külvilágba jutva a különböző fizikai, kémiai behatásokra gyorsan elpusztul, illetve elveszti fertőzőképességét. Ez magyarázza, hogy a fertőzés a fertőzött egyénnel való mindennapos, közvetlen kapcsolat (kézfogás, érintés), használati tárgyak révén vagy a levegő, a víz, az élelmiszerek útján nem terjed. A fertőzést majdnem kizárólag a homoszexuális férfiak kapják meg, nemi érintkezés útján. Az eddigi tapaszalatok szerint a fertőzöttek mintegy 10 százaléka betegszik meg. Mivel a fertőzés megelőzi a megbetegedést, a korai felismerés érdekében a veszélyeztetett homoszexuális férfiak fertőzöttségének vizsgálata indokolt, amit lehetővé tesz a jelen utasítás. Tekintettel arra, hogy a fertőzöttek vére is terjesztheti a kórokozót, a véreket és vér- készítményeket is vizsgálatnak vetik alá. (MTI) Történelmi sorsfordulókban gazdag századunk embere, akinek figyelmét a jelen gyorsan pergő világpolitikai eseményeinek számon tartása« is terheli, ' emlékezetét mind inkább a politikai, társadalmi fejlődés jelentős állomásainak szenteli, s ritkábban gondol a köztük megtett út esetleg nagyon is hosszú szakaszaira, amelyek jelentősége gyakran az ellentmondások miatt is méltatlanul elhomályosodhat. Minden bizonnyal nem volt ellentmondásoktól mentes hazánk történetének az a korszaka sem, amelyben a munkásság első jelentősebb megmozdulásaira sor került, köztük a szeptember 15-én, éppen nyolcvan éve történt eseményre, amikor 150 ezer főnyi munkástömeg tüntetett Budapesten a választójogért. Ezen az úgynevezett „vörös pénteken” valójában egy politikai tömegsztrájk volt a fővárosban. Ismeretes, hogy a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt, amelynek a dualizmus korában egyetlen képviselője sem volt a parlamentben, a századfordulón erőteljesen bekapcsolódott a választójog kiszélesítéséért folyó küzdelmekbe. Ez a polgári rétegnek fontos célja volt. Valód: Követségről azonban aligh.. lehetett szó a polgári pártok soviniszta színezetű nemzeti követelései és a szociáldemokrata párt ezzel szemben álló és ugyancsak szélsőségesen értelmezett internacionalizmusa miatt. A szociáLdemokrata párt programjában is szereplő ezzel kapcsolatos nézetek az 1848— 49-es nemzeti-demokratikus hagyományokra fogékony munkásság egy részét is elszigetelték a szociáldemokrata párttól, amelynek helyzetét azonban mégis elsősorban az határozta meg, hogy a társadalom minden rétege félt az erősödő munkásmozgalomtól. A félelem hordozói magukban örömmel fogadták a szociáldemokrata párt és az általa képviselt munkástömegek közötti ellentéteket, hiszen így könnyebben letörhetek voltak a mind gyakoribbá váló sztrájkok. Erről a korszakról írta Ady: „Megtudtuk, hogy a magyar parlamenti gyerekek mind egyformák: esküdjenek bár a kétfejű sas karmára, a Széli Kálmán harmatozó pattanására, pápa csalhatatlan őszentsége papucsára, bármire. Obskúrus agyuk velejének vastag burkát csak egy kicsit kell megkarcolni, ott zsibonganak előttünk a maguk siralmasan hasonlatos voltukban.” Erről az időszakról vélekedett így Ignotus is: „Soha a magyar parlament belső kérdésekben olyan egyértelmű nem volt, mint e legdühösebb marakodása napjaiban. Közjogiakban késhegyre állottak egymással szemben a pártok, de a Darányi munkástörvényeit egyforma lelkesedéssel szavazták meg.” A parlamenti egység hátterében ez a gondolat húzódott: mindent, csak az általános választójogot ne! Ennek fejében még a nemzeti követelések szószólója, a függetlenségi párt is hajlandó volt lemondani követeléseinek teljesítéséről. Amikor a választójogi küzdelem széles méreteket öltött, a szociáldemokraták elvi nyilatkozatban hirdették: „Kimondjuk a politikai tömegsztrájk előkészítését. Ne elégedjünk meg a határozat kimondásával. Készítsük elő a magyar munkásság történelmi jelentőségű nagy harcát”. Sokan a szocialista forradalom fenyegető szelét érezték a levegőben, bár a mindössze reformokra törekvő szociáldemokrata párt ezúttal is csak a választójogi küzdelmekre buzdított. Ennek ellenére az aggodalom kompromisszumos javaslatot szült: Kristóffy belügyminiszter kidolgozta a követeléseket csak szerényen tükröző választójog-tervezetét, amely szerint választó lehet minden 24. életévét betöltött írni-ol- vasni tudó magyar állampolgár férfi. Ez a választók arányát 4,5 százalékról mintegy 15 százalékra emelte volna. Távol volt tehát a küzdelmek eredeti céljától, a szociáldemokrata párt azonban ezt is jónak látta támogatni. Így történt meg, hogy amíg a szociáldemokrata küldöttség a képviselőház elnökével tárgyalt, az Országház téren hatalmas tömeg tüntetett a választójog mellett, jelezve, hogy a szociáldemokrata párt reformtörekvéseit mesz- sze meghaladó energiák halmozódtak fel a munkástömegekben. Az SZDP vezetői nyilvánvalóan nem tudtak mit kezdeni ezekkel az energiákkal : a nagybirtokrendszer felszámolása, a független állam megteremtése, a nemzeti kisebbségek követeléseiért folyó harc helyett következetesen az általános, titkos választójog fokozatos elérésére igyekeztek korlátozni a munkásság politikai harcát. Ezt tartották a további sikeres küzdelmek előfeltételének, s változatlanul ezt tekintették fő törekvésüknek az 1907 októberében új erőre kapott sztrájkok és tömegtüntetések idején, még 1912. május 23-a, a „vérvörös csütörtök” után is. A szociáldemokrácia harcai, bár nélkülözték a politikai tisztánlátást és súlyos tévedéseket tükröztek, az utókor értékelése szerint mégis tiszteletre méltóak. Amint azt Horváth Zoltán, a csaknem húsz éve elhunyt neves történész írta a Magyar századforduló című művében, az ország demokratizálásáért folyó harc részeseiről: „Ha meggondoljuk hogy a küzdelem ilyen hatalmas ellenfelek ellen az egyre mélyebb válság felé közeledő dualista osztrák—magyar monarchia keretén belüí, a sok nemzetiségű birodalom rendi maradványaival és megoldatlan belső ellentmondásainak egész tömegével terhelt történelmi helyzetben és egyben a monopoltőkés-imperialista korszak kifejlődésének nemzetközi légkörében indult meg, akkor némi képet alkothatunk magunknak arról, hogy milyen hősi elszántság, milyen fanatikus hit tölthette el azokat a tömegeket és egyéneket, akik e harcot vállalták”. A századforduló választójogi küzdelmeiről minden bizonnyal ebben a szellemben kell megemlékeznünk. f Szöghy Katalin Avar Károly Újdonság! Műanyag és alumínium termékek a Kelet-magyarországi TÜZÉP Vállalat telepein. — PVC és alu ereszcsatorna rendszerek, — műanyag csövek, idomok és szerelvények, — épületbádogos szerkezetek, — alumínium lemezek, profilanyagok és még sok építkezésnél nélkülözhetlen termék kapható: — Nyírbátor (ÉPÍTŐK BOLT, Zrínyi I. u. 4.), — Mátészalka, Vásárosnamény és Baktalórántháza telepeinken. Közületeket is kiszolgálunk, előzetes rendelések teljesítése 3 héten belül. Bővebb felvilágosítás az egységek vezetőinél. A Tiszavasvári és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 1985. november 1-től 3 éves időtartamra szerződéses üzemeltetésre átadja a következő üzletet. 18. sz. Borozó Tiszalök, József Attila út. A pályázatot 1985. október 25-ig kell benyújtani a szövetkezet központjába (Tiszavasvári, Kossuth út 7.) A versenytárgyalás 1985. október 26-án 14 órakor lesz a szövetkezet elnöki irodájában. A tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a szövetkezet közgazdasági főosztálya adja meg. (1602) Vasárnap választások lesznek Svédországban. A képen Palme kormányfő egy rózsát tart a kezében egy választási gyűlésen, amely a szociáldemokraták szimbóluma. (Kelet- Magyarország telefotó) Ha AIDS — jelenteni kell Az Egészségügyi Minisztérium közleménye