Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-10 / 212. szám
1985. szeptember 10. Kelet-Magyarország 7 Számítástechnika a mezőgazdaságban A nagyüzemi mezőgazdaság megalakulása pillanatában magában rejtette azokat az adottságokat, melyek feltételei és alapjai lehetnek a mai fogalmaink szerint korszerű számítástechnika alkalmazásának és gazdaságos hasznosításának. Szakiroda- lomból és külföldi tanulmányutakon a magyar szakemberek egyre gyakrabban láthatták, hogy a dán tehenek adatait, vagy a frankfurti zöldségpiac tételeit számítógép tartja nyilván, illetve a francia paraszt sertései részére matematikai modell segítségével állítja össze a kor-, ivar- és hasznosítási irány szerinti takarmánykeveréket. BELSŐ INFORMÁCIÓ A korszerű technológia és a viszonylag magas hozamok, valamint a napra kész információ hiánya először az indokoltnál magasabb ráfordításokban és költségekben jelentkezett (például állattenyésztés, zöldségtermelést, majd egyre inkább a hatékonyabb termelésszervezés gátjává is vált. Ezt felismerve a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok az 1970-es évek első felétől jelentős hangsúlyt helyeztek belső információs rendszerük és szervezetük korszerűsítésére. Ebben az időszakban került ki a gyakorlatba több mint 3000 Ascota, illetve közel 800 Félix típusú könyvelő automata, amely már lehetővé tette a ráfordítások és azok pénzértékének, a költségeknek ágazatonkénti gyűjtését, illetve megteremtette a feltételeit a rendszeres havi főkönyvi kivonat elkészítésének és a szakvezetés információs igényét is — ha késve is — de jó szervezés mellett kielégítették. 1984-ben már több mint 2000 különféle számítógép dolgozott a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági piacon található — mintegy 20 — szervező vállalat tevékenységéből a MÜSZI és a PM MÜV mintegy 80 százalékot teljesít. Az ágazatban több mint húszféle személyi és mikroszámítógép, valamint közel háromszáz féle (többnyire egymást átfedő) program hasznosul. A korábbi fejlesztői és felhasználói tapasztalatok hasznosításával, a meglévő alapadatok birtokában az üzemi igények, a termelési folyamatok optimalizálását, a költségek tervszerű csökkentését és a várható legnagyobb jövedelem meghatározását várták és várják a számítástechnikától. A fejlesztés eredményeként került széles körben elterjesztésre a takarmánykeverékek optimalizálását, a táblatörzs- könyv adatainak feldolgozását, a szállítójárművek és traktoros menetlevelek (munkalapok) kezelését, az állat- tenyésztésben a várható ivarzási időpont jelzését, illetve az állományváltozás meghatározását kézierő nélkül végző programok alkalmazása. SZAKEMBER KEZÉBEN A GÉP Az elmúlt évben több mint 300 mezőgazdasági szövetkezet és az állami gazdaságok több mint fele már felhasználta a számítógépek által szolgáltatott adatokat. A fejlődési szakaszra az a jellemző, hogy a könyvelők után az ágazatot, illetve a vállalatot, azaz a közvetlen termelést irányító szakemberek kezébe került a gép. Jellemző az is, hogy a technológiai ágazati vállalati és beruházási tervek végre valóban több változatban készülhetnek. A számítástechnika itt nem vált ki munkaerőt, de több időt ad a felhasználónak elemzésre és gondolkozásra. A számítástechnika nemcsak tervezi, de a terv időarányos végrehajtását ellenőrzi, a gazdaságelemzéshez nélkülözhetetlen számítások elvégzésére is alkalmas. Szükség esetén szolgáltatja azokat a statisztikai táblázatokat, amelyeket a szövetkezeteknek a megyei tanácsnak vagy a főhatóságoknak kell küldeniük. A helyesen megválasztott számítógép nemcsak a szükséges információkat nyújtja szolgáltatásként, hanem megfelelő automatika é.s program közvetítésével adagolja például a tehenek egyedenként járó teljesítményarányos takarmányt, méri a naponta kifejt tej mennyiségét. Természetesen üvegházakban, fóliasátrakban és élelmiszeripari technológiáknál (például Nyíregyházi Konzervgyár) szintén gazdasági előny lehet a számítástechnikai beruházás. Azt említettük, hogy „lehet”, mivel a kapcsolódó automatika ma többnyire importból szerezhető be, illetve a felvásárlási árakhoz viszonyítva igen drága. A jelenleg forgalomban lévő gépek (már amikor kapni lehet) teljes egészében megfelelnek a mezőgazdasági vállalatok igényeinek, illetve megtaníthatok, felkészíthetik szakmailag kifejezetten mezőgazdasági jellegű feladatokra is. Általánosságban megfogalmazható, hogy nem gépet kell venni, hanem meghatározott feladattok) megoldására kell gépet beszerezni. Helyes ha a feladat dönti el, mit, mennyiért vásárol az üzem. JÓ PROGRAM KELL! A hardware (gép) önmagában bármilyen nagyszerű, csak holt vasdarab. Ezért a feltételek között a számítógép szelleméről, a programokról is szólni kell. Általános igényként már megfogalmazódott, hogy a programok egymásra épülve, programcsomagot alkotva, esetleg kis ráfordítással más típusú, de hasonló kapacitású gépre is áttehetők legyenek. Emellett kedvező a könnyen kezelhető, javítható és adaptálható gyors feldolgozási sebességet biztosító program. Az is előny, ha apróbb programmódosításokat a felhasználó a helyszínen el tud végezni. Helyesen járnak el azok a felhasználók, akik jól ismert, a felelősséget is vállaló, anyagi garanciával is rendelkező szervező vállalatoktól szerzik be programjaikat. A számítástechnikai fejlesztés mint gazdasági áldozat csak akkor térülhet meg, ha fogadókészséget a döntést hozó vezető és az alkalmazó dolgozó együttes szándéka és a szándék továbbfejlesztése a szervező vállalatok figyelmét nem kerüli el. Az érintett dolgozók és vezetők továbbképzésével mindezt meg kell teremteni. Erre jó kezdeményezést tettek egyes területi szövetségek, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a MÉM Mérnök és Vezetőtovábbképző Intézete, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem együttműködve a MÜSZI-vel. A személyi számítógépek kezelése 2—4 hét alatt átlagos felkészültségi szint (érettségi és érdeklődő szándék mellett) biztosítható. Az egyszerűbb programozás (BASIC) szintén kevés felkészüléssel megtanulható. Általában a szervező vállalatok olyan programokat készítenek, amelyek felhasználása „párbeszéd üzemmódban” külön felkészültséget nem igényel. Mikrogépek telepítése esetén 2—3 hónapos párhuzamos üzemelési mód után, a hagyományos feldolgozás elhagyható. A személyi számítógépekre fordított költségek 2—3 hónap alatt megtérülhetnek, a mikrogépes fejlesztésnél, ha gazdasági döntésekre is használják, egyéves megtérülésre számíthatnak. A tényleges előnye azonban az, hogy aki ma számítástechnikával foglalkozik nemcsak szinten marad, de előbbre is lép. B. P. TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Feltöltött szárazelem Angliában olyan hordozható vagy telepek áramáról működő rádiókészüléket hoztak forgalomba, amely feltölti telepeit. Ezzel a fogással a négyszeresére hosszabbítja meg a 9 voltos szárazelemek élettartamát, vagyis a jelenlegi telepárakkal öt év alatt meg lehet takarítani a rádió teljes vételárát. A villamosmérnökök korábban azt tartották, hogy a szárazelemeket lehetetlen újra feltölteni, mert cinkelektródjuk visszafordíthatatlanul oxidálódik, klorid- dá alakul. Az angol mérnökök fogásának az a lényege, hogy megakadályozzák a telepek teljes kimerülését, mert ha egyszer már kimerültek, nincs segítség. Az új rádió beépített töltőberendezése egész élettartama során tölti a telepeket. A villamos hálózathoz csatlakoztatva, ám a rádiót nem használva, a töltő- berendezés egyen- és váltóáramú energia keverékét táplálja a telepbe. A váltóáram megakadályozza a cink kristályos átalakulását. A töltőáram kezdetben 24 milliamper körüli és lassan zéróra csökken, amint a telep eléri a névleges 8,7 voltos feszültséget. Műhold követte a teknőst Egy amerikai mesterséges hold nyolc hónapon át követte — 1287 kilométeres vándorút ján — a Diana nevű 96 kilogrammos cserepesteknőst. A Diana hátára szereltek egy 3 kg súlyú rádióadót, s ezután a Mississippi torkolatánál szabadon engedték az állatot. A reá szerelt rádióadó által négynaponként kisugárzott jeleket egy mesterséges hold vette. Utoljára a Mexikói-öböl partjáról jelentkezett a rádióadó, azután elhallgatott. Hosszabb idő eltelte után Kansasból — az USA belsejéből — érkeztek a jelek. A szakemberek végül egy farmon találtak rá, nem a teknősre, hanem a rádióadóra. Azt ugyanis a farmer Port Arthur tengerpartján találta meg és vitte haza — ajtóütközőnek. Hűtött fúró A szerszámgépeken való fém- megmunkálás teljesítménye csak addig fokozható, ameddig maga a szerszám is károsodás nélkül kibírja a fokozódó terhelést, elsősorban a hőtermelést. Egyébként ugyanis gyors szerszám- kopás, gyakori forgácseltömő- dés lesz a nagy igénybevétel következménye, az pedig sok állásidővel jár. Angol szakemberek rájöttek arra, hogy a csigafúrókénál jobb hőelvonás — a velük való forgácsolásnál tehát jóval nagyobb teljesítmény — érhető el akkor, ha a hűtőfolyadékot a fúrószárban kiképzett belső csatornában továbbítják a vágóélekhez (ilyen furatok természetesen csak a nagyobb átmérőjű fúrókban képezhetők ki). A belső hűtésű csigafúróval készülő furatok pontosabbak és simább felületü- ek. Mindemellett magának a fú- rónak az élettartama is meghosszabbodik. Különösen a szer- számvezérlésű gépeken fontos nagyon az újfajta forgácsoló- szerszám, a gépek állásideje ugyanis különösen sokba kerül. Erdőbecslés lézerrel A szovjet erdészeti kutatóintézetben új módszert dolgoztak ki az erdők fakészletenek léze- rés felbecsülésére. A repülőgépre szerelt lézer hullámnyalábját lefelé irányítják. A lézersugár visszaverődik a lak csúcsáról, az oda-vissza megtett út a fák magasságától függ. A jeleket mágnesszalagon rögzítik. A repülés befejezte után az adatokat számítógépbe táplálják, amely néhány perc alatt kiszámítja az erdő íakészletének mennyiségét a vizsgált területen. Gazdaságos gabonaszárítás A learatott gabona gyakran nedves és ezért kevés kivételtől eltekintve szárítás nélkül a környezeti levegő hőmérsékletén nem raktározható. A szárítóberendezésekben a gabonát meleg levegővel felmelegitik, így csökkentik a szemcsék nedvességtar- talmát. A szárítók általában olajtüzelésűek. Svájci kutatók szerint a raktározás energiaigénye jelentősen csökkenthető, ha a gabonát lehűtik, vagy hidegen tárolják. A lehűtött gabo- nának ugyanis lényegesen nagyobb lehet a nedvességtartal- ma, de egyébként is, lehűtve a nedvességtartalom csökken. A kísérleti berendezésben a gabonát plusz 10 Celsius-fokra, vagy annál alacsonyabb hőmérsékletre hütötték le. Előnye az ener- giameglakarítás mellett a 80—90 százalékkal kisebb raktározási veszteség, a biztosítható minő- ségfenntartás, a feleslegessé váló átrakodási és gondozási tevékenység, továbbá a gabona védelme a rovaroktól, mikróbáktó- a gombás kártevőktől és az ön- X elmelegedéstő 1. Szovjet tudósok is kidolgoztak egy új, energiatakarékos szárítási módszert, amely az úgynevezett haj szálcsővesség törvény- szerűségén alapszik. A gabonát alumínium-szilikát porral keve- rik, amely szomjasan magába szívja a környezetében lévő nedvességet, s gyorsan kiszárítja a gabonát, amely így sokkal rövi- debb idő alatt éri el a megfelelő állapotot, mint a szokásos szárítási eljárással. A port azután az ismert gabonatisztítási eljárásokkal könnyen el lehet különíteni a szemektől (ez a módszer egyébként más mező- gazdasági termékek — burgonya, zöldségek stb. — szárítására is alkalmas). Addig is, amíg a gabonatárolás kevésbé energiaigényes módszerei elterjednek, a hagyományos berendezésekkel kell ellátni a feladatokat. Képünkön egy gáztüzelésű ifcresített szárító építését láthatjuk, háttérben az ugyancsak még építés alatt álló faszerkezetes szemesterménytárolóval. Határidő: október 1. Cikkíróverseny Október elsején jár le a beküldési határideje annak a cikkíróversenynek, amelyet a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság nyíregyházi városi szervezete és a KISZ városi bizottsága hirdetett. Teret szeretnének adni a pályakezdőknek és fiatal szakembereknek, hogy Írásaikkal, szakmai eredményeik, javaslataik publikálásával részesei legyenek a műszaki, gazdasági fejlődés alakítóinak. A cikkek, tanulmányok témájára nincs megkötöttség. Bármilyen új elméleti vagy gyakorlati eredmény bemutatása lehet mely érinti a vállalati vezetés műszaki, közgazdasági kérdéseit, valamint foglalkozik a piac. vállalkozás és verseny gyakorlatával. A tapasztalatok közreadásával a cikkírók a népgazdasági feladatok végrehajtásához kapcsolódnak, a gazdasági tevékenységet javíthatják. A gyakorlatban is hasznosítható javaslatok, eredmények közreadása egyfajta tapasztalatcserét is szolgál. A díjat nyert, valamint publikálásra alkalmas cikkeket, tanulmányokat a Kelet-Magyaror- szágban és a Szabolcsi Ifjúságban közük, illetve eljárnak a szakfolyólratl megjelenés érdekében. A megjelenésért külön honorárium jár. A cikkíróverseny győztesének 3000 forintos első díjat adnak, a második helyezett jutalma 1500 forint, a két harmadik helyezett egyenként ezer forintot kap. Különdíjban részesül az a pályakezdő és első publikációját készítő fiatal, aki művében mozgalmi jellegű megközelítéssel is foglalkozik. A pályázóknak cikkeiket, tanulmányaikat három példányban, jeligésen kell elküldeniük az SZVT Fiatalok Bizottsága, Cziréné Szikora Katalin címére a Tudomány és Technika Házába, Nyíregyháza, Lenin tér. A jeligés zárt borítékban pedig tüntessék fel a szerző vagy szerzők nevét, születési évét, végzettségét és évét, munkahelyét, beosztását, valamint értesítési Icimüket. A versenyt egy bíráló bizottság értékeli, az eredményekről a műszaki és közgazdasági hónap keretében adnak tájékoztatást. „Bölény" a külfejtésen A bányászati termékek fajlagos, egy tonnára eső értéke általában csekély, és csak feldolgozásuk során nő meg jelentősen. A késztermék önköltségének jelentős hányada tehát a szállítási költség a bányától vagy külfejtéstől a feldolgozó üzemig. Fontos gazdasági szempont ezért a szállítási költségek csökkentése. Ennek érdekében általában célszerű az egy tételben szállított mennyiséget minél nagyobbra venni. A hatvanas évek valóságos forradalmat hoztak, amely a tehergépkocsik csaknem minden fő részére hatott. Megnőtt a motor, a nagyobb teljesítményhez igazították a sebességváltót, a gumiabroncsokat és minden lényeges fődarabot. A hatvanas évektől minden nagyobb autógyár kísérletezett óriási szállítójárművek előállításával. Figyelemre méltók ebben a sorozatban a Belavtomaz termelési egyesülés teherautói. A legújabb termék a bölény nevet kapta. Ám a belorussziai erdők hatalmas állata, az élő bölény törpének látszana a külszíni bányákban dolgozó „testvére”, a Belaz billenőszekrényes teherautó mellett. Ezt az óriást, amely egyszerre 180 tonna rakományt tud elszállítani, a szibériai külszíni szénfejtőhelyeken végzendő munkára tervezték. Nagy produktivitás jellemzi, és a kocsi konstrukciójában alkalmazott sok nem szokványos megoldás és a vezetőfülke kényelme. A föld felett magasan elhelyezett vezetőfülke jól szellőzik nyáron és nagyszerűen fűthető télen. A nehéz utakon teljesen megterhelt kocsi biztos vezetéséhez nincs szükség felesleges erőkifejtéshez, noha a bruttó tömeg meghaladja a 300 tonnát. A kormánykerék és a kapcsolókarok ugyanolyan méretűek, mint a közönséges tehergépkocsikon. A nagyszerűen megtervezett, megbízhatóan működő hidraulikus rendszer megsokszorozza a gépkocsivezető által kifejtett erőfeszítést, s pontosan továbbítja a parancsokat a végrehajtó szervekhez, a Dízel-generátorokhoz, a kerékmótorokhoz. a fékekhez és a billenőszerkezethez. Az óriási gépkocsik alkalmazása számos gazdasági előnnyel jár. Amellett, hogy csökkenti a szállítás önköltségét, csökkenti a szállítási útvonalak túlterheltségét, hiszen ha napi 10—15 000 tonna termelés esetén egy külfejtésben 10—12 tonnás kocsikkal kívánnák a szállítást megoldani, külön forgalomirányító-szolgálatot kellene szervezni. Képeink jól érzékeltetik a bölény méreteit.
