Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-09 / 211. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. szeptember 9. Egy oldal japánul — Hová lett a rongyszőnyeg? Tallózás az ÓNK veadégkönyvében Az új rövidítés: ÓNK — ma már fogalom. Országos népművészeti kiállítás, kétévenként Nyíregyházán. Pályázók jelentkezése százasával, több ezer kiállítási tárgy és sok-sok ezer látogató. Egyre többen zarándokolnak hozzánk július—augusztusban, hogy körbesétálhassanak az ország színpompás virágoskertjében. Így volt ez az elmúlt hetekben is. A művelődési házban a látogatók egymásnak adták a kilincset, sokan pedig meg is örökítették véleményüket. Hét vendégkönyv lapjai teltek meg. A bejegyzések között tallózva sok minden kiderül. Többnyire dicsérő szavakat jegyeztek be, elsősorban a látottakról, főként a textíliákról, a hímzésekről. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk, talán érdekes megemlíteni: a legtöbben a fehérhímzéseket csodálták meg. Lám, igaz: az a nagyszerű, ami egyszerű. Van, akinek kiterjed a figyelme a rendezők gondos munkájára. Mások a nép kimeríthetetlen alkotókedvét és erejét fedezik fel e tárgyak szemlélése közben, valaki megjegyzi, hogy szívesen felöltözne az itt találhaA kiállítás látogatóL tó ruhákból. Egy látogató költői ihletet kapott, s egy József Attila-versből idéz sorokat. A szűkszavúbbak csak ezt írják: „Bravo”, vagy „Kincsesbánya”. Arányaiban nem sok a bíráló megjegyzés, mégis, vannak olyanok, melyeket a rendezőknek érdemes mérlegelni, hátha fel tudják használni. Ilyen például azoknak Alkotótábor tükre Sárospataki fafaragók Kisvárdán Így készültek a játszótér játékai. Miskolcról és Schmidt Sándort Vásárosnaményból. Valamennyien lakóhelyükön önálló táborokat hívtak létre, szélesítve a fafaragók táborát. A tájegységek sajátos motívumkincsét kicserélhették a táborozás egy-két hete alatt. Ellátásukról a sárospataki művelődési ház gondoskodott, jelképes — ám értékes — fizettségként a táborlakók minden évben egy-egy szép alkotásukat ajándékozták a városnak.. Ezekből az adományokból gyűlt össze a mostani kisvárdai bemutató anyaga is. A további fejlődést szolgálta a nyolcvanas évek elején az új szekció, a fazekasság belépése. Tervbe vették más kismesterségek — így bognár, kovács, kosárfonó, gyékényes és szövő — munkakultúrájának ápolását is. A Bodrog partján álló mű- emlékjellegű parasztház udvarán játszószínt csűrt építettek, ahol azután a kismesterségekkel foglalkozó amatőr alkotók állandó otthonra lelhetnek. Az alkotótábor legnagyobb vállalkozása az említett játszótér játékainak kifaragása volt. Tetszetős és találékonyságról árulkodó hinták, mérleghlnták, padok őrzik a fafaragók keze nyomát. A gyűjteményes kiállítást Kisvárdán szeptember 27-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Rendezői vándorkiállításnak szánják, elviszik más művelődési házakba is. Tizenhét jókedvű fafaragó találkozott 1972 tavaszán Sárospatakon, hogy tudományukat bemutassák. Az alkotómunka derűje, jó hangulata megfogta őket, és tizenhárom éven át visszajártak. 1982—83 nyarán már negyven lelkes fafaragó tervezte, készítette az új sárospataki művelődési ház játszóterébe, kertjébe a bútorokat, játékokat. Mintegy százötven alkotó fordult meg a bő évtized alatt a sárospataki táborban, melynek gyűjteményes kiállítását szeptember 5-én nyitották meg a kisvárdai művelődési központban. 130 fafaragás és száz fazekasmunka közül válogathatott a zsűri, a bemutató rendezője. Az utolsó időszakban ugyanis a közös munkába nyolc fazekas is bekapcsolódott, akik maguk tervezte saját készítésű edényekkel látták el Sárospatak művelődési házát. Nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint a pataki fazekas hagyományok folytatását. A sárospataki alkotótábor az elsők közül való, amelyik az amatőrök összefogását, felkarolását vállalta. Az ország különböző pontjairól jöttek például a faragók. A Népművelési Intézet, a Népi Iparművészeti Tanács és a helyi szervek támogatásával fiatalok is bepillanthattak a kézműves mesterség titkaiba. Neves alkotókat indított útjára a sárospataki tábor, mint például Cs. Kiss Ernőt Tatabányáról, Nagy Sándort Győrből, Szondy Sándort a pályázóknak a véleménye, akik idejöttek abban a reményben, hoev ők is kiállítanak, s csak itt derült ki: nem fogadta el a zsűri a munkájukat, de erről nem kaptak értesítést. Szakmai kérdést is találunk jócskán, például a népművészet egyik avatott képviselőjétől: hová lett a rongyszőnyeg és miért nem ösztönzik a rendezők olyan tárgyak készítését, amelyek valóban a legősibb népművészethez tartoznak ? Egy másik látogató azt kérdezi: hová tűnt a termekből Szatmár és Bereg? Egy tanuló azt kifogásolta, hogy diákigazolványára- nem adtak kedvezményes áru jegyet. Ami pedi" a látogatók na- cionáléját illeti, találkozott itt majdnem az egész világ Viszonylag gyakoriak a lengyel, német, angol nyelvű bejegyzések, több Kárpátaljáról érkezett csoport is idelátogatott, csupa elégedett, dicsérő szó franciáktól, hollandoktól, bolgároktól, olaszoktól, spanyoloktól. A müncheni ADAC csoport tagjai azt írják, még a lélegzetük is elállt. Hogy került ide Algériából egy csoport? — félő, hogy ezt utólag már nem fogjuk megtudni, mindenesetre pár sort itthagytak. Ugyancsak különleges a japánok bejegyzése, az egyik japán vendég például egy egész oldalt rótt tele sajátos ábráikkal. De jó lenne tudni, vajon mit írtak? (be) Október: múzeumi hónap új szerzemények, tudományos » tanácskozás A Nyírségi ősz kiemelkédő eseménysorozata lesz az idén is a megyei múzeumi és műemléki hónap. Ebben az évben sorrendben 24. alkalommal rendezik meg a múzeumok és az emlékhelyek rangos ünnepét. A megyei megnyitó színhelye ezúttal Fehérgyarmat, ahol a Jósa András Múzeum és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal közös állandó kiállítását adják át a közönségnek. Az új állandó bemutató Szatmár és Bereg természeti értékeire irányítja a figyelmet, bemutatja a friss gyűjtemény, milyen A viszony ezen a tájon az ember és a természet között. A nyíregyházi rendezvények közül kiemelésre méltó a múzeumi szakemberek október 8—9-i tudományos tanácskozása. A fiatalok érdeklődésére tarthatnak számot a múzeumi matiné rendezvényei a szabolcsi galéria festményeiről, valamint a várakról és a lovagokról. Október 28-án adják át a Lüby Margit honismereti pályázat díjait. A Sóstói Múzeumfaluban október 12-én játékos foglalkozáson néprajzi tárgyakkal ismerkedhetnek a gyerekek. A vásárosnaményi Beregi Múzeumban a felsőbb leányiskolások tanulóinak az 1880-as években horgolt csipkemintáit állítják ki a falusi világítás régi eszközei mellett. Októberben három alkalommal is várják az általános iskolásokat, akik szeretnék megtanulni azt, hogyan lehet acéllal, taplóval és kovával tüzet gyújtani. A Petrikovics-gyű j teményben található középkori vármetszeteket Kisvárdán, a Rétközi Múzeumban állítják ki október 11-től. A múzeumi hónap idején a mátészalkai Szatmári Múzeumban az új néprajzi szerzemények tekinthetők meg. Népi kerámiákat mutatnak be a tisza- Vasvári Vasvári Pál Múzeumban október 8-tól. Ugyanott előadás hangzik el Büd- szentmihály patikájának történetéről. A tárgyalóteremből Rendőrre támadt a cseresznyetolvaj A jogszerűen intézkedő K. J. rendőr főtörzsőrmester és B. L. rendőr őrmester intézkedéseinek ellenszegülése miatt vonta felelősségre a bíróság dr. Bodnár ZsQlt tanácsa Mttró László nyíregyházi lakost. Korábban mint különös visszaesőt kisebb értékre elkövetett lopás vétsége és más bűncselekmény miatt főbüntetésül 11 hónap végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, s büntetéséből, feltételes kedvezménnyel szabadult. A feltételes szabadságra bocsátását követően rövid idő elteltével 1985. június 12-én ittasan bemászott a Nyíregyháza, Bethlen Gábor utca 81. szám alatt lévő lakás bekerített udvarába cseresznyét lopni. Ezt a húsipari dolgozók észrevették, értesítették a rendőrséget. Mitró Lászlót a rendőrség tet- tenérte. Amikor észrevette a rendőrségi személygépkocsit — félve attól, hogy a rendőrök megtalálják — elrejtőzött az udvaron lévő bokorban. A helyszínre érkező K. J. rendőr főtörzsőrmester többször felszólította. hogy jöjjön elő. Miután Mitró László ennek nem engedelmeskedett, bemásztak utána az udvarba. Ekkor a rendőr főtörzsőrmester felszólította Mit- rót, hogy Igazolja magát, de mivel nem volt nála Igazolvány, közölték vele, hogy előállítják és felszólították, szálljon be a személygépkocsiba. Mitró nem engedelmeskedett. Dulakodni kezdett a rendőrökkel, melynek során K. J. főtörzsőrmester Ingét elszakította. Amiért Mitró László az előállításnak ellenszegült a rendőrök testi kényszert alkalmaztak. Mitró László dulakodott, majd kiszabadította karjait és ökölbe szorított kezekkel K. J. rendőr főtörzsőrmestert meg akarta ütni. A rendőrök Mitró Lászlóval szemben gumibotot használtak. Ennek ellenére Mitró László a támadását nem hagyta abba. A rendőrök ekkor a testi épségüket közvetlenül fenyegető támadás megtörésé érdekében Mitró Lászlóval szemben könnygázszórópalackot alkalmaztak. Ezt követően. Mitró László belerúgott a rendőr főtörzsőrmester és rendőrtársa lábába. A rúgások következtében mindkét rendőr 8—8 ,napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Mitró László az előállításnak még ezután is ellenszegült, ezért meg kellett bilincselni, s csak éz- után lehetett a személygépkocsiba beültetni és a rendőrségre előállítani. Mitró Lászlót a Nyíregyházi Városi Bíróság bűnösnek mondta ki hivatalos személy elleni erőszak bűntettében. könnyű testi sértés vétségében és lopás vétségének kísérletében. A többszörös visszaeső vádlottal szemben halmazati büntetésként főbüntetésül 1 év 4 hónap börtönben végrehajtandó szabadság- vesztést szabott ki, míg mellék- büntetésül 2 évre a közügyek gyakorlásától eltiltotta. Az Ítélet jogerős. A bírásig a feltété les szabadságot megszüntette és az előző szabadságvesztés-bün tetésből hátra lévő Időt is végrehajtani rendelte. Dr. Szabó Pál Körzökanossza Megkezdődött a szülők ka- tályos füzetcsomagból is —, nosszajárása az írószerboltok- a másik helyen olcsóbb, hatban. Szeptember 2-án Nyíregy- színű ceruzakészlet a hiányházán a Jósavárosban hosszú cikk, megint másutt körzővel sor kígyózott a nem is kifeje- nem tudnak szolgálni. zetten szakbolt, csak papír- TT . _ . ____ ... „„„ írószert is árusító üzlet előtt. +0H|i^íte A hétfőn korábban záró nagy ABC-áruházban kereken egy órát vett Igénybe, amíg a fü- írószerben kioktatásnak vett a zetek, ceruzák világában hoz- hosszadalmas keresgéléstől és záj ütött a keresett holmihoz a felesleges szaladgálástól a vevő. várakozásról nem is szólva — És' még ha mindent kapott felpaprikázott szülő. Az eladó volna? Oly régi ügy ez már, ellentmondást nem tűtalán említeni sem érdemes. rő hangon kijelentette: nem Mióta világ a világ, az első ta- szeptemberben kell bevásárol- nítási napon sorolják el a ta- ninárok, melyik tantárgyhoz mi Biztosan nem vagyok egye- szükséges. Ezután a nyakukba dűl a véleményemmel, hogy a veszik a szülők a számba jö- bölcsen osztogatott tanácsok hető boltokat, kivárják az ir- helyett inkább időben továbbí- datlanul hosszú sorokat és ak- tott rendelésre és az áru bekor jön a bosszankodás: egyik szerzésére kellene törekedniük helyen pontrács nincs — hi- a boltosoknak, ányzott már a harmadik ősz- T. K. Pengebánat Jött, látott és — nem győzök csodálkozni, hogy hová lett. Két éle van, mégsem lehet kapni. Ilyen ez a „contact” zsilett. Legkedvesebb öreg Wilkinso- nomat hagytam el miatta hűtlenül, pedig azt még az egyik első szerelmemtől kaptam. Ez az új cserélhető fejű kiváló szerkentyű, de a csomagban csak öt tartalékfejet adnak hozzá. Elfogyott mind az öt és meg voltam velük elégedve. Nem úgy mint a kereskedelemmel, amelynek pénztárgépnél ülő képviselője minden boltban azt állítja, hogy ők megrendelték. Lényeg az, hogy nincs! Magából a készülékből ugyan újabb és újabb kosárral tűnik fel, melléragasztva az öt tartalékfej. Lehet, hogy ara számítanak: vegye meg a kedves vevő megint az egészet, az a biztos haszon. Nem veszem meg, rajtam senki nem fog nyerészkedni. Ellenben bejelentem, hogy nemcsak a „contact” kétélű ... Akkor is visszatérek a régihez, ha az írás intelmével homlokegyenest néhány reggel faragott képek készítésére vetemedek. (és) Egtelen orditozás verte fel a minap, este fél 8 körül a Május 1. tér, Ungvár sétány környékét. Három randalírozó, tizenéves — valószínű alkoholmámorral is „dúsított” — fiatalember döhöngésének lehetett tanúja a környék. Aki szembe jött, belekötöttek. Egy tizenkét-tizenhárom éves fiúcskát megfogtak és felemeltek, bedobtak a bokrok közé. Aztán haladtak tovább, ordítozva rúgdalták a szemetes- edényeket. Sajnos, nem akadt senki, aki útjukat állta volna. Jól tudjuk, a rendőrség emberei nem lehetnek ott minden ponton és minden időpontban. De úgy emlékszünk, még tavaly, alakult egy önkéntes század, civilekből, akik arra vállalkoztak, hogy rendszeresen portyáznak a Jósavárosban, a legkülönbözőbb Időpontokban és helyeken jelennek meg és hatósági segítséggel, begyűjtik a rendbontókat. Sajnos, azóta se hallunk erről a társadalmi csoportról. Tudunk viszont olyan esetről, amikor Irasoló dühöngő ittas fiatalok fákat tördeltek, kirakatokat rugdaltak az Ungvár sétányon és az őket figyelmeztető járókelőt alaposan helybenhagyták, arccsontját is eltörték. S amikor a rendőrség kijött, sajnos nem gyűjtötték be a fiatalokat, nem került sor gyorsított eljárással az elítélésükre, hanem jegyzőkönyvet vettek fel — őrizetbe vétel nélkül. Majd, ha sorra kerül az iratuk, remélhető a bírósági tárgyalásra is sor kerülhet. De ez nem visszatartó, ettől nem rettennek meg a garázdák. Jó lenne tudni, hogy a több mint húszezer jósavárosi lakos, aki békésen sétál családjával, a padokon pihen, jár-kél, nem lesz kitéve ittas, munkakerülő huligánok támadásának. Sajnos, nem mindenki tudja megvédeni magát, ezért szükség van a jobb közrendre, a több rendőrre, önkéntes segítőre a városnak különösen ezen a bűnözési szakszóval élve, fertőzött területén. Képtelenség, hogy néhány — vagy néhány tucat — huligán már-már rettegésben tartsa emberek százait, ezreit, mert tudják, az erélytelenség nekik kedvez. De meddig . .. ? (P- g-1 Lazsna Gyom és gizgaz mindenfelé. Az állomással szembeni négyemeletes házak tetején olyan a labodaten- ger, hogy már csak a kukorica hiányzik közüle. Legtöbb terünk szobrának ölében pedig vad fészkes- virágzatúak fészkelnek illetéktelenül. Szép-szép, hogy elmúlt az aszály, de ha ilyen nemtörődömséggel vesszük tudomásul a lazsna burjánzását, akkor nincs messze az idő, amikor betekeredik a lépcső- Ttázba, fel a kilincsre, brrr... micsoda távlatok. Dühöngök