Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-28 / 228. szám
1985. szeptember 28. Kelet-Magyarország 3 Felelősségszemélyre szólóan A záhonyi Lenin Termelőszövetkezet szakvezetőinek mindennapos gondja és feladata a sikeres termelés. Okkal, hiszen volt egy rendkívülien nagy veszteséges év, 23 millió forintot tett ki a mérleghiány. A veszteséget követően 1984- et a termelőszövetkezet I már közel 5 milliós ered- I ménnyel zárta. Mit tettek, | hogyan csinálták, hogy egyik évről a másikra egyenesbe kerültek? A szakvezetők mindenekelőtt a szántóföldi növény- termesztés vetésszerkezetváltását említik. Nem termelnek olyan növényeket, amelyeknél nagy a kézimunkaigény. Vetettek viszont csillagfürtöt, napraforgót és törekednek az intenzív gabonatermesztésre. A jövedelem növelésében változatlanul meghatározó a téli alma, de az állattenyésztésre is úgy ügyelnek, hogy az a lehetőségekhez mérten gyarapítsa a nyereséget. A gazdálkodás változása kétségtelenül a vezetésváltás következménye és ebben a változásban helyet kapott néhány szövetkezet- politikai kérdés újraértékelése is, mint például a szocialista brigádmozgalom. A termelőszövetkezetben hat szocialista brigád dolgozik. Hada Kálmán párttitkár véleménye, hogy a gazdálkodás megújulásában, a termelés eredményességében, a brigádmunka milyensége alapvető, hiszen a vezetői döntés és akarat az ő munkájuk által valósul meg. Idén új lendületet adott a versenymozgalomnak az a szerződés, amelyet a tsz, a kárpátontúli területen dolgozó tiszasalamoni szov- hozzal kötött. E szerződés lényege az együttműködés és a verseny. Többet és jobban, ez lesz az értékelés alapja. Ehhez csatlakoztak a tsz szocialista . brigádjai, közöttük a gépműhely szerelői, traktorosai. A 44 tagú brigád vezetője L. Szabó Albert azonban nemcsak az idei munkaváltásokról, hanem a megújulás szükségéről és lehetőségéről is beszélt. Amikor gyengén gazdálkodott a tsz, sok volt az értekezlet, kevés az érdemi munka. Most ritkábbak a népes összejövetelek és nagyobb foganatja van az egyenes beszédnek. A saját brigádjával példálózik. Sokan vannak. Negyvennégy ember munkáját nehéz úgy irányítani, szervezni, hogy az az egyének teljesítőképességét tekintve a maximumot adja. A kisebb közösségek mozgékonyabbak, a felelősségvállalás személyre szólóbb, más szóval a brigádélet olyan lehet, amelyet a tagok magatartása. véleménye és akarata alakít. A brigád eddig teljesítette, amit vállalt. Az aratás jól sikerült, silózás, szántás és vetés rendben történik, és ha a munka végleges értékelésére kerül sor, jó eredményekről lehet majd beszélni. Viszont — ez is L. Szabó Albert véleménye — időszerű a változtatás. A szocialista brigádok alkotóerejére, kezdeményezésére a termelésben és a társadalmi munkában szükség van. Ahol ezt nem felejtik el, ott a gazdálkodás fontos támasza lehet a versenymozgalom. S. E. A varsánygyürei Tisza Termelőszövetkezet több mint hatezer hektáros nagyüzem, három falu határára terjed ki tevékenységük. Ezekben a hetekben az őszi betakarítási munka adja a legnagyobb feladatot a tsz dolgozóinak. Az almáskertben a szövetkezet emberei mellett a vásáros- naményi középiskolások is segítik a munkát. A dohánytermés effy jelentős részét jég verte, ahol nem, ott a törés foglalkoztatott sok embert. Korszerűsítik a gemzsei virág-fóliasátrak fűtésrendszerét. Kováes Zoltán szerelő a termálvizes gerincvezeték csatlakozását hegeszti. A szárítóüzembe 12 Sirokkó kemencébe hetenként száz tonna, dohányt szárítanak. A diákok az alma szedése mellett a válogatást is segítik. (Elek Emil felvételei) Differenciált bérezés Több pénz —túlóra helyett Találóan mondta az egyik munkás: náluk csak egyet követelnek meg, a tervteljesítést. Ha elkészül az előírt mennyiség, akkor van pénz, elégedettek az emberek. Márpedig a Csepeli Szerszámgépgyár nyírbátori fúrógépgyárában az idén is ezt szeretnék. Havonta néhány száz forinttal, legalább tíz százalékkal nagyobb bért érnek el, ha eredményesen dolgoznak. — Bizony, öt embernek azt kellett mondanunk, köszönjük, de nem tartunk rájuk igényt. így jutott több pénz a többieknek — mondja Zsi- gó János művezető, aki a fúrógépek szerelését irányítja. — A munka is több lett, de megérte — kapcsolódik hozzá az egyik szerelő, Tóth Béla. Egymás keze alá... Délután van, a műhelyben mégis teljes a létszám. Közeleg a negyedév vége, túlórában maradtak, csakhogy a még hiányzó nyolc gép szerelését befejezzék. — A múltkor viszont haza kellett mennem, mert nem jött időben alkatrész, nem volt mit csinálnunk — jegyzi meg egy másik szerelő, Griger József. — Most azt az időt töltöm le. Egy rövid uzsonnaszünet után mindenki a munkapadhoz, a fúrógép-alkatrészekhez mégy. Szinte szó nélkül értik egymást, a másik keze alá dolgoznak. — A főnökség „feldobott” tízezer forintot — adja meg a lendület magyarázatát a művezető. — Ezért érdemes hajtani, biztosan elkészülünk a kiírt határidőre. A másik műhelyben akár a kollektíva vizsgájának lehet tekinteni a szerelést. Az év elejen telepítették le Csepelről a nagy pontosságot igénylő ERI megmunkálóközpontok szerelését. Eddig 15 készült el belőlük, az év végéig ugyanennyit várnak a szerelőktől. — Nem mondhatnám, hogy különbséget tesznek köztünk — fakad ki Csoba Gyula, miután hosszas kapacitálás után véleményt mond. — Mi már régebben gyártunk Önállóan komoly gépeket, de nem érezzük a pénzünkön eléggé a megbecsülést. A vita a másik műhelyrésszel van, ahol a hagyományos fúrógépeket szerelik. Az ERI-s gárda úgy érzi, nekik több jár, amikor a nagyobb szakértelmet igénylő, kevésbé begyakorlott munkára vállalkoznak. Nem csalódhatnak — Szerintem nem csalódhatnak a differenciált bérezésben — állítja Fazekas János, a gyár gazdasági igazgatóhelyettese. — Olyan prémiumrendszert dolgoztunk ki a szerelésre, amivel a munkások és a gyár is jól jár. Az első ötdarabos szériára néhány ezer forintot kaphatnak a szerelők, a következőre ennek a kétszeresét,1 az utolsó ~ öt darabnál pedig háromszoros az ösz- szeg. Merész dolog, ami egyértelműen akkor hoz sikert, ha a munkások érzik, a nagyobb odaadást megfizeti a gyár. Az idén — a nagyobb belső önállóság jegyében — tovább finomítottak a teljesítmény szerinti bérezésen. Azoknál, akik esztergákon, marógépeken dolgoznak, viszonylag könnyű volt a helyzet, hiszen a gép műszaki adottságai megadják, milyen normát lehet kitűzni. Újdonság viszont, hogy a minőségi prémium jóval nagyobb arányt képvisel, s nemcsak akkor, amikor a többletteljesítményt megfizetik, hanem a megengedettnél nagyobb selejt esetén nem marad el a levonás sem. — Mindezt össze kellett kapcsolni a gyár termelési, pénzügyi helyzetével — vázolja á módszert Szórni Iván igazgató. — S ennek a jegyében a vezetők keresete is sokat változhat. Egy művezető vagy üzemvezető a néhány száz forintostól a másfél ezer forintos havi mozgóbérig eljuthat, míg az éves prémium 30—40 ezer forint is lehet. Megtalált ösztönzés Az eddigi eredmények azt mutatják, jól teljesíti feladatait a nyírbátori fúrógépgyár. Pedig ugyanúgy küzdenek anyaghiánnyal, szállítási nehézségekkel, mint más gépipari cégek. Azonban a feladatokhoz fűzött ösztönző bérezéssel elérték, hogy maga a teljesítmény differenciál, annak alapján érhet el valaki magasabb keresetet. — Az új bérezési forma még jobb lesz — bizakodik Tóth Béla a műhelyben. — Mert ha ránk bízzák, hogyan szervezzük meg az időnket, ne csellengjünk akkor, amikor nincs elég alkatrész, de hajtsunk, amikor minden kész a szereléshez, akkor talán még jobban tartjuk a határidőket. Márpedig az utóbbi, a mérhető teljesítmény az, aminek alapján a gyárat is megítélik, aminek alapján magasabb bevételt, nyereséget érhet el, s megteremti az alapját a magasabb kereseteknek is. Lányi Botond Tiszaiok Rakodólapok — exportra Idén több mindt kétszeresére emeli a nem szocialista országokba irányuló exportját a Tiszalöki Faipari Vállalat. Ausztriába és az NSZK- ba rakodólapokat szállítanak. Fejlődő országok megrendelésére pedig gyalupadokat, faipari kéziszerszámokat s univerzális asztalokat készítenek. Jövőre várhatóan tovább nő a TISZAFA tőkés exportja. Külkereskedelmi vállalatokkal kötött ötéves szerződése szerint 1986-tól kezdve évi 80—100 ezer rakodólap indul majd útnak Tiszalökről — mintegy 32 millió forint értékben — nyugati országokba. Pszichológiai gyakorlat Szavak és gondolatok A NO SZAVAI 1. „Mi újság a hivatalban?" 2. „Úgy látom, rendes barátod van.” 3. „Bizonyára elfáradtál, kedves ...” 4. „Remek táncos vagy!” 5. „Készítsek egy csésze kávét?” 6. „Szeretlek!” 7. „Ne felejtsd el felvenni a kabátodat, kedves!” \___________________________ A FÉRFI GONDOLATAI (A házasságkötés előtt) 1. „Érdeklődik a munkám iránt." 2. „Rokonszenves neki a barátom.” 3. „Micsoda tapintat! Micsoda megértés!” 4. „Annyira jó. hogy nem mondja meg nekem az igazat. Hát nem kedves?!” 5. „Még a gondolatomat is kitalálja!” 6. „Hurrá ! ! !” 7. „Aggódik értem.” Műszakiak E lső íziben került sor arra, hogy a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének végrehajtó bizottsága az MTESZ megyei tevékenységét testület előtt, átfogó módon értékelje. E hét csütörtökén Budapesten több. mint két évtized munkájáról volt szó; a megyében működő 22 tudományos egyesület mintegy ötezer tagjának nevében adtak számot az MTESZ megyei vezetői. Az alapihang az elismerésé volt — köszönet a sok társadalmi munkáért, ami tudományos egyesületeinket élteti. Az évek során folyamatosan — mintegy a megye fejlődésével párhuzamosan — gyarapodott" az MTESZ megyei szervezete. Az igényeknek megfelelően alakultak az új tudományos egyesületek, üzemi csoportjaik ma már behálózzák a megyét, minden jelentősebb munkahelyen megtalálhatók tagjaik. Három városi intéző bizottság működik, Nyírbátorban, Mátészalkán, Kisvárdán. A' megyei szervezet növekedésével együtt jár a feltételek javítása is: ma már igényes körülmények között találkozhat a műszaki értelmiség, a Tudomány és Technika Háza — amely jelentős társadalmi összefogást is megtestesít, hosszabb távon kielégíti az igényeket. Gazdag a nemzetközi kapcsolatok sora is. A megye tudományos légkörének élénkítésében betöltött szerep — amely kiállításokhoz, ankétokhoz, műszaki és közgazdasági hónapokhoz kapcsolódik — szintén elismerést váltott ki, csakúgy, mint az a következetes munka, amelyet a megye, egyes városok és üzemek érdekében a tudományos egyesületek végeztek. A döntéseket előkészítő tanulmányokat, javaslatokat, az elemzése^ véleményezését különösen nagyra értékelték. Természetesen a tennivalók sora sem maradt ki az értékelésről, hiszen éppen megyénkben lehet különösen jelentős az a tevékenység, amelyet a műszaki értelmiség közérzetének javítása, itt-tartása érdekében sajátos lehetőségeivel az MTESZ kifejthet. Az állami és társadalmi szervekkel eddig ápolt kapcsolat is továbbfejleszthető, mint ahogy a kitekintés is: a regionális elképzelések egyeztetésében a Debreceni Akadémiai Bizottsággal szervezik az együttműködést. Az értékelés kedvező, jó alap a következő időszakra, a novemberben sorra kerülő tisztújító közgyűlés előtt tovább élénkítheti a műszaki értelmiség társadalmi életét. M. S.-----------------------------------------> A FÉRFI GONDOLATAI (A házasságkötés után) 1. „Megszimatolta volna ezt a Catherina-ügyet?” 2. „Hogy mit eszik ezen a fajankón?!” 3. „Észrevette a szemem alatt a ráncokat. Persze ö sem fiatalodik.” 4. „A hazug! Pedig nagyon jól tudja, hogy úgy táncolok, mint egy víziló .. " 5. „Bezzeg egy koktélt készíteni, arra lusta!” 6. „Hát nem veszi észre, hogy pokolian kimerültem a hivatalban?!” 7. „Morogj csak, morogj ...” Antal Miklós fordítása / Szüret, szárítós, szerelés
