Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-27 / 227. szám

XLiII. évfolyam, 227. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. szeptember 27., péntek A MSZMP Politikai Bizottságának állásfoglalása tudja jelentős gazdasági hát­rány nélkül elviselni. Ehhez még az is hozzájárul, hogy a kereskedelem kockázatválla­lásának csökkenése miatt a kistermelők zöldáruinak, gyümölcseinek értékesítése is egyre nehezebb. Hogy mennyire darázsfé­szekbe nyúlt a vizsgálat, azt a jelen levő ágazati vezetők parázs vitája is bizonyította. Jellemző volt ' az önkritikus hang, az egymásra mutogatás (Folytatás a 4. oldalon) Losonczi Pál afrikai útra indult Losonczi Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke Jósé Eduardo dos Santosnak, az MPLA-Munkapárt és az An­golai Népi Köztársaság elnö­kének meghívására csütörtö­kön párt- és állami küldött­ség élén hivatalos baráti lá­togatásra afrikai útjának el­ső állomására, Angolába uta­zott. A küldöttség tagja Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár, Nagy Gábor kül- ügy-, Horváth Ottó egészség- ügyi miniszterhelyettes, Ne­meth Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese, Székács Im­re, a TESCO vezérigazgató­ja, Gulyás András, hazánk luandai nagykövete Angolá­ban csatlakozik a küldött­séghez. Losonczi Pál búcsúztatásá­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Óvári Miklós, az MSZMP PB tagja, a KB tit­kára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Katona Imre, az Elnö­ki Tanács titkára és Kővári Péter külügyminiszter-he­lyettes. Losonczi Pál útban afrikai látogatásának első állomása felé, rövid időt Tuniszban töltött az elnöki különgép üzemanyag-felvétele miatt. A tunéziai főváros repülő­terén Losonczi Pál üdvözlé­sére megjelent Mohamed Mzali miniszterelnök, Hama- di Huini, Tunisz kormányzó­ja és több kormánytisztvise­lő. A tunéziai kormányfő át­adta Habib Burgibának, az észak-afrikai ország elnöké­nek személyes üdvözletét. Losonczi Pál és Mohamed Mzali a kötetlen beszélgetés folyamán hangsúlyozta, hogy a két ország közötti kapcso­latok zavartalanok és van le­hetőség az együttműködés bővítésére a kölcsönös elő­nyök és érdekek alapján. II kormány ülése Kádár János Csehszlovákiába utazik Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára Gustav Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnö­kének meghívására a közeli m napokban baráti munkaláto­gatásra Csehszlovákiába uta­zik. A Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén Lázár György, a kormány elnöke tájékozta­tást adott a japán kor­mány meghívására tett hi­vatalos látogatásáról. A kor­mány a tájékoztatást tu­domásul vette. Ugyancsak jóváhagyólag tudomásul vet­te az 1986—1990. évi ma­gyar—csehszlovák tervegyez­tetés lezárásáról szóló jelen­tést, továbbá megerősítette az Állami Tervbizottság ha­tározatát az Eötvös Loránd Tudományegyetem folyamat­ban lévő rekonstrukciójáról és a gödöllői mezőgazdasági biotechnológiai oktatási és kutatóbázis kialakításáról. A kormány elfogadta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelenté­sét a gépek és berendezések üzemképességéről folytatott vizsgálat tapasztalatairól, és megbízást adott azok hasz­nosításának megszervezésé­re. A Minisztertanács rende­letet hozott a központi és a vállalati beruházások meg­valósításához folyósítható költségvetési alapjuttatás feltételeiről. (MTI) Az MSZMP Politikai Bizottsága 1985. szeptember 26-án ülést tartott. Meghallgat­ta és jóváhagyólag tudomásul vette Kádár János tájékoztatóját a szeptember 24—25-i szovjetunióbeli baráti munkalátogatásáról. A Politikai Bizottság megelégedéssel álla­pította meg, hogy Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának és Mihail Gorbacsov- nak az SZKP Központi Bizottsága főtitkárá­nak moszkvai megbeszélését a teljes nézet­azonosság, a kölcsönös bizalom és megér­tés jellemezte. A szívélyes és elvtársi lég­körben lefolyt találkozó eredményesen já­rult hozzá a két párt közötti internaciona­lista kapcsolatok mélyítéséhez, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió sokoldalú együttműködésének fejlesztéséhez, a ma­gyar—szovjet barátság erősítéséhez. A Politikai Bizottság nagyra értékelte, hogy a megbeszélésén hangsúlyozták a tár­sadalmi és gazdasági fejlődés meggyorsítá­sának jelentőségét, s ennek érdekében a két­oldalú kapcsolatok fejlesztésében rejlő lehe­tőségek további feltárásának hasznosságát. A Politikai Bizottság szükségesnek tartja, hogy gazdasági életünk felelős vezetői a be­vált módszereket folytatva kutassák és al­kalmazzák a magyar—szovjet gazdasági, mű­szaki és tudományos együttműködés új le­hetőségeit és hatékony formáit. Meggyőző­dése, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok fejlődése hozzájárul a szocialista országok egységének és összeforrottságának erősítésé­hez, gazdasági együttműködésük további sokoldalú kibontakozásához. A Politikai Bizottság hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az MSZMP és az SZKP azonosan ítéli meg a nemzetközi élet vala­mennyi fő kérdését. Pártunk, kormányunk és népünk nagyra értékeli és támogatja a Szovjetunió következetes elvi külpolitikáját, megegyezést kereső javaslatait, amelyek a fegyverkezési verseny megfékezésére, a vi­lágűr militarizálásának megakadályozására, az atomháború megelőzésére, a világbéke megőrzésére irányulnak. A Politikai Bizott­ság szükségesnek tartja, hogy minden béke­szerető erővel együttműködve állhatatosan folytassuk külpolitikai tevékenységünket a világbéke és a nemzetközi biztonság megszi­lárdításáért. A Politikai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a megbeszélés újabb lendületet ad a népe­ink javát szolgáló sokoldalú magyar—szov­jet együttműködés további fejlesztésének. A Magyar Szocialista Munkáspárt, az állami és a társadalmi szervek a jövőben is mindent meg fognak tenni ennek érdekében. (MTI) H megyei Képi Ellenőrzési Bizottság napirendién Összehangoltabb zöldség-gyümölcs termelést A megyei Népi Ellenőrzé­si Bizottság csütörtökön Nyíregyházán a „Zöldség- gyümölcs termékek útja a termelőtől a fogyasztóig” című vizsgálat összefoglaló jelentését tárgyalta meg. Az elemzést 118 népi ellen­őr széles körű vizsgálódá­sa nyomán, szakértőkből álló bizottság készítette. Mint a különböző tájékoz­tató eszközök hírt adnak ró­la, ezekben a napokban a Köziponti Népi Ellenőrzési Bizottság kezdeményezésére tizenegy megyében tárgyalja a helyi, megyei NEB a zöld­ség-gyümölcs termékek for­galmazásának körülményeit. Megyénkben különleges hangsúlyt ad ennek az is, hogy a lakosság túlnyomó része nemcsak fogyasztó, ha­nem egyben termelő is. Az itt termelt burgonya, zöldség- és gyümölcsfélék mennyisége a biztonságos áruellátást, né­hány cikk esetében a feldol­gozó ipar igényét és az export lehetőségét meghaladja. E fö­lösleg értékesítési lehetőségei feszültségekkel terhesek. A megye két legfontosabb terméke a téli alma és a bur­gonya. Termesztésének a megszűnése, vagy érőteljes csökkenése szinte felmérhe­tetlen hátrányos gazdasági helyzetet idézne elő, viszont az eladhatatlan termékek mi­atti veszteségeket egyetlen termelő, vagy készletezésre berendezkedett vállalat sem A munkásninvelfHlésről tárgyalt a szakszervezetek negyei tanácsa A munkásművelődés, a munkahelyi művelődés helyzeté­ről, fejlesztési feladatairól tárgyalt csütörtökön a szak- szervezetek megyei tanácsa Tóth Gézának, az SZMT ve­zető titkárának elnökletével. A tanácskozáson részt vett Ekler György, a megyei pártbizottság titkára. A megye 70 ipari üzemé­ben tekintették át a munka­helyi művelődés helyzetét: a szakszervezeti elemzés nyolc szakma 66 ezer dolgozóját érintette. E tájékozódás ta­pasztalatait foglalta össze és terjesztette most a testület elé az SZMT elnöksége. Megállapították, hogy a di­namikus ipartelepítés nem csak a gazdaság és a társa­dalom szerkezetében, hanem a műveltség állapotában is kedvező változásokat hozott Szabolcs-Szatmárban. Ugyanakkor a késői iparte­lepítés miatt az általános és szakmai műveltség az orszá­gos átlagnál kedvezőtlenebb képet mutat. A munkahelyi művelődés irányítását ma 55 üzemi mű­velődési bizottság végzi, és­pedig ott a legeredménye­sebben, ahol a munkát füg­getlenített közművelődési előadó koordinálja. Ez a helyzet a megye csaknem va­lamennyi nagyüzemében és néhány kisebb létszámú üzemben is. Egyidejűleg megállapítható, hogy a mű­velődési bizottságok többsé­ge a fejlődés ellenére sem képes az elvárható módon hatni a munkahelyi művelő­dés színvonalára. Nyugtala­nító tény, hogy a szabolcsi iparban dolgozók 13 százalé­ka nem végezte el az általá­nos iskola nyolc osztályát. A beiratkozások, a továbbtanu­lás mai ütemével 100 (!) év kellene a lemaradás meg­szüntetéséhez. A tanácskozá­son rámutattak, hogy meg kell gyorsítani az általános iskolai végzettség megszer­zésének folyamatát. Elhangzott továbbá, hogy napjainkban az üzemek két­harmada él az ismeretter­jesztő előadások eszközével, a szakkörök és az amatőr művészeti mozgalom pedig alig talál támogatásra. A lét­rehozott csoportok gyakran rövid életűek, a tehetséges dolgozók — kevés kivétellel — nem kapnak kellő támo­gatást képességeik kiteljesí­tésére. Az előterjesztés arra (Folytatás a 4. oldalon) Megkezdték a cukorrépa szedését a vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. A 250 hektár termését a vasútállomásra szállítják, innen indították útnak csütörtökön az első 400 tonnás szállítmányt a Szerencsi Cukorgyár­ba. (Elek Emil felvétele.) A fiatalok lakáshoz jutá­sáról szóló tájékoztatót hall­gatta meg ezután a testület Márkus Gyula, a KISZ Nyír­egyházi városi Bizottsága el­ső titkárának előterjesztésé­ben. Egyebek közt elhang­zott: az 1982. január 1-én életbe lépett új lakásrende­let kedvezően befolyásolta a fiatalok lakáshoz jutását. A megyeszékhelyen a KISZ kezdeményezője és aktív le­bonyolítója lett több ifjúsági lakásakciónak. Épültek ifjú­sági lakások a Ságvári-lakó- telepen, azonban az árak miatt sokkal keresettebbek a Vasvári Pál utcai egyszo­bás lakások. Tovább folytat­ják a garzonok kialakítását, hiszen a többlépcsős lakás- szerzésnek az egyik legked­veltebb formája lett az ifjú­sági otthon. Tanácskozott a KISZ megyei bizottsága Kihelyezett ülést tartott szeptember 26-án a KISZ megyei bizottsága Dombra- dón. A testület megtárgyal­ta: a szakmunkásképzésben részt vevő bázisüzemek és az ottani KISZ-szervezetek miként segítik elő a szak­munkásképzést és a tanulók beilleszkedését. A téma fontosságát indo­kolja, hogy a megyében a harminc éven aluli aktív ke­resők száma meghaladja a 93 ezret, s jelenleg e létszám negyven százaléka szakmun­kás. Ez az arány tovább nö­vekszik. Országos összeha­sonlításban is előkelő helyen szerepelünk a szakmunkás- képzés terén: a megyei ipar igényeihez rugalmasan alkal­mazkodik az egyes szakmák indítása, 1985-ben például 3135 tanuló szerzett szakmát. A megye munkaerőpiacát a kereslet csökkenése jellem­zi, viszont egyre több fiatal szeretne a megyében elhe­lyezkedni. A nagyobb válla­latok már az általános isko­lásokkal foglalkoznak. A KISZ-szervezeteknek nagy szerepük van a kulturális, a szabadidős programok meg­szervezésében. A patronálás — bár helyenként formális — beváltotta a reményeket és segíti az ifjú szakmunkás beilleszkedését. A jól dolgo­zó fiatalok a HAFE-ban, a MEZOGÉP-nél például öt­éves ifjúsági takarékbetétet kapnak. Az ünnepélyes szak­munkásfogadás is elősegíti a vállalathoz kötődést. Lakáshoz jutás — több lépcsőben

Next

/
Oldalképek
Tartalom