Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-25 / 225. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. szeptember 25. Tanácskozik az ENSZ-közgyülés Sevardnadze felszólalása A szovjet külügyminiszter beszédében megállapította, hogy a fasizmus fölött aratott győzelem óta eltelt négy évtized nagy változásokat hozott a világban. Létrejött és fejlődik a szocialista világ- rendszer, azoknak az államoknak a rendszere, amelyek társadalmi-gazdasági természete kizárja, hogy érdekeltek legyenek a háborúban. A szocialista közösség mindenfajta tevékenységének alapját a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikája alkotja. Sevardnadze méltatta az új, az elmúlt négy évtizedben függetlenné vált államok szerepét a nemzetközi életben, szólt arról, hogy növekednek a békéért, a háború megakadályozásáért küzdő erők a világban. Rámutatott azonban arra is, hogy az elmúlt négy évtized időről időre olyan nemzetközi válságokat hozott, amelyek az emberiséget a katasztrófa határáig sodorták. Méltatta a hetvenes évek enyhülési folyamatának eredményeit, s leszögezte: a szocialista közösség országai büszkék arra, hogy az enyhülés építői voltak. Az enyhülés ellenfelei azonban a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején ismét aktivizálódtak. Tevékenységük következtében ismét megnehezült a nemzetközi helyzet, nőtt a háborús veszély. A legnagyobb veszélyt abban látjuk, hogy a nukleáris fegyverkezési verseny újrarajtolt, és tovább tart. Ehhez járul még az a veszély, hogy a fegyverkezési versenyt kiterjesztik a világűrre is. Reális annak a veszélye, hogy á fegyverkezési verseny ellenőrizhetetlenné,. visszafordíthatatlanná válik, s végső soron ez az út atomkatasztrófára vezethet — figyelmeztetett a szovjet külügyminiszter. Sevardnadze nyomatékosan aláhúzta: a fegyverkezési verseny egyetlen szakaszát sem a Szovjetunió kezdeményezte; a szovjet fél csupán válaszként hoz létre új fegyverrendszereket, hogy gondoskodjék saját maga, szövetségesei és barátai biztonságáról, a nemzetközi biztonságról. A nukleáris háború veszélye például azért fenyegeti az emberiséget, mert más államok nem követték a Szovjetunió — és vele együtt a Kínai Népköztársaság — kezdeményezését, nem vállalják, hogy lemondanak a nukleáris fegyver elsőnek történő alkalmazásáról. A nemzetközi kapcsolatokban jelenleg mutatkozó válságért a felelősség az Egyesült Államokat és legközelebbi szövetségeseit terheli, ök torpedózták meg a tárgyalásoknak a nyolcvanas években oly sóik nehézség árán létrejött rendszerét, amely számos területen ígért megállapodást — az atomfegyver-kísérletek teljes és általános eltiltásától kezdve egészen a hagyományos fegyverek eladásának és szállításának korlátozásáig, a műholdelhárító fegyverek létrehozásának tilalmától az Indiaióceánon végbemenő katonai tevékenység eltiltásáig. Az Egyesült Államok nem hajlandó ratifikálni a SALT—II szerződést, amely lerakta volna az alapját a hadászati fegyverek további, mind általánosabb eltiltásának; ő robbantotta szét 1983-ban az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folytatott szovjet—amerikai tárgyalásokat, s kezdte meg az európai kontinensen nukleáris rakétái elhelyezését — mondotta. „Normális, egyenjogú kapcsolatokat akarunk kiépíteni az Amerikai Egyesült Államokkal is. A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti konfrontáció sohasem a mi kezdeményezésünkre keletkezett, s ma is úgy véljük, hogy kapcsolatainkban a feszültséget nem a nemzeti érdekek valamiféle végzetszerű összeütközése okozza. Ezért az a véleményünk, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőinek küszöbönálló találkozóján mindkét fél érdekelt kell hogy legyen a sikerben. A Szovjetunió így közelíti meg ezt a találkozót, s meglátjuk, hogyan közeledik ehhez a másik fél.” „A legmagasabb szintű szovjet—amerikai találkozók középpontjában meggyőződésünk szerint napjaink legfontosabb kérdése áll; az a probléma, amelynek megoldásától függ a háborús veszély határozott csökkentése, a nemzetközi bizalom újjászületése, a nemzetközi kapcsolatok számos más időszerű kérdése megoldásának megalapozása. Ez a probléma a fegyverkezési verseny megakadályozása a világűrben, eltiltása a földön, a nukleáris fegyverek korlátozása és csökkentése, a hadászati stabilitás megszilárdítása.” A szovjet külügyminiszter ezután kifejtette a Szovjetunió véleményét arról, miként lehet kollektív erőfeszítésekkel elhárítani a helyi háborúk és konfliktusok veszélyét. Ezzel kapcsolatban rámutatott, milyen súlyos fenyegetést jelent a dél-afrikai fajüldöző rezsim, s aláhúzta: Pretoria azért léphet így fel, mert „támogatást kap egy nagyhatalomtól — olyantól, amely négy évtizede az ENSZ egyik megalapítója volt”. A közel-keleti helyzetről szólva ismételten leszögezte: a válságot nem lehet elszigetelt, külön-'külön megvalósított alkudozással megoldani. Javasolta, hogy az ENSZ az idei ülésszakon még határozottabban lépjen fel az átfogó és igazságos politikai rendezésért. A középamerikai kérdésekről szólva kijelentette: megvan a lehetőség és a mechanizmus a problémák békés rendezésére, a Contadora-csoport javaslatainak megvalósítására. (Folytatás az 1. oldalról) 448 tanácsi célcsoportos lakásból a fél év során mindössze negyven készült el, de a műszaki teljesítés alapján megállapítható, hogy a tervezett lakások év végére elkészülnek. Az egészségügyi ágazaton belül befejeződött a megyei kórház II. ütem építése, átadták a 445 kórházi ágyat. Ugyancsak megvalósult Nyíregyházán a száz munkahelyes új fogtechnikai labor, Üjfehértón az egészségügyi központ, Kisvárdán az új 200 ágyas kórházi pavilon. Jól halad a mátészalkai kórház, a kocsordi mosoda bővítése, a hodászi és a tiborszállási szociális otthon építése, a nagykállói elmegyógyintézet és a nyírbélteki szociális otthon rekonstrukciója, továbbá Jánkmajtison az orvosi rendelő, Tiszavas- váriban egy 40 személyes bölcsőde és Záhonyban az egészségügyi központ kialakítása. Dolgoznak a tervezők a megyei kórház III. ütem beruházása és a Sóstói úti kórház 200 ágyas bővítésének munkálatain. A kulturális ellátás fejlesztésére eredetileg jóváhagyott beruházási előirányzat az év első felében 7,4 százalékkal emelkedett. A tanév kezdetére megvalósult Mátészalkán az Esze Tamás Gimnázium és Nyíregyházán a kereskedelmi oktatási központ bővítése, valamint Kisvárdán a 100 személyes kollégium átadása. Jó ütemben halad az általános iskolai beruházásoknál az új 26 tanterem építése. Az 1985-re tervezett 725 új óvodai hely zömében átadásra került. Előreláthatóan Kisvárdán, Kótajban és Tiszavasváriban várható ilyen gyermekintézmény átadása az év végéig, viszont jobb munkaszervezésre van szükség a nagydobosi óvoda készítésénél. Most dolgoznak a kivitelezők további 16 általános iskolai tanterem, egy 200 személyes középiskolai kollégium és egy 12 tantermes egészség- ügyi oktatási központ megvalósításán. Hasonlóan jó ütemben halad a több célú ifjúsági szabadidő-központ műszaki előkészítése. A vízgazdálkodási ágazaton belül a tervezettnek megfelelő ütemben halad a lakosság közműves vízellátása: az év első hat hónapjában 7 település közműves vízellátása valósult meg. Elkészült a vásárosnaményi II. számú vízműtelep 1985-re tervezett üteme, míg a kisvárdai I-es számú vízműtelep bővítése rövid időn belül befejeződik. A tervek szerint halad a Nyíregyháza szennyvíz 11. beruházás, míg a nyírbátori szennyvíztelep bővítésével végeztek, s további négy településen dolgoznak szennyvízberuházás megvalósításán. Néhány további fontos létesítmény: az első fél évben fejeződött be a kisvárdai városi fűtőmű és hasonlóan elkészült a tiszavasvári föld- gázellátás beruházása. ★ Két városban a tanács, egyben a végrehajtó bizottság ülésezett kedden. MÁTÉSZALKÁN a város általános rendezési tervét fogadta el a testület, majd a tanácselnök válaszolt a tanácstagok interpellációira. NYÍRBÁTORBAN döntött a testület arról, milyen javaslatokkal forduljanak a lakossághoz a településfejlesztési hozzájárulás céljainak és mértékének meghatározására, döntöttek a tanácstagi alap felhasználásáról, bizottságokat választottak és tájékoztatót hallhattak a választások idején elhangzott közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézésének tapasztalatairól. Elhangzott többek között, hogy a választási rendezvényeken 98 közérdekű javaslat, 23 bejelentés és 2 panasz hangzott el, s ezek többségére a helyszínen választ is kaptak az állampolgárok. A bejelentések közül mindössze kettőt tartottak megvalósít- hatatlannak, három bejelentés megvalósítására pénz híján nem tudtak ígéretet tenni. A 23 bejelentésből 10 az áruellátást, szolgáltatást végző szervezetekhez került, s amint a tőlük kapott válaszokból kiderül, megszüntették a hiányosságokat, s megoldották, amit a lakosság szorgalmazott. A javaslatok legtöbbje (28) az utak karbantartását, javítását, a burkolt utak arányának fokozottabb növelését indítványozta. A földutak karbantartásával, gya- lulásával összefüggő feladatokat megoldották, a burkolt utak építésével kapcsolatos javaslatok pedig előnyt élveztek a VII. ötéves terv építésekor. Ügy ítélték meg, hogy a javaslattevők többsége jogos és reális igényt fogalmazott meg, sőt a kivitelezés, illetve a megoldás módjára is célszerű és jól hasznosítható megoldásokat ajánlott, közel egyötödüket mégsem ítélték a közeljövőben megvalósíthatónak. NYÍREGYHÁZÁN a végrehajtó bizottság a tanácsülést készítette elő. Jota ipragoi Ismertünk meg..." Interjú Manuel Cepedávai, a Kolumbiai KP V. B. tagjával, a VOZ főszerkesztőjével Szabolcs-szatmári kétnapos látogatása alkalmával interjút kért lapunk főmunkatársa a Kolumbiai Kommunista Párt hazánkban tartózkodó delegációjának vezetőjétől, Manuel Cepedától, a párt kb végrehajtó bizottsága tagjától, a VOZ című pártlap főszerkesztőjétől. — Milyen úticéllal érkeztek hazánkba, megyénkbe? — A Kolumbiai Kommunista Párt nagyon érdekelt abban, hogy közelebbről megismerkedjen azokkal az eredményekkel, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt ért el építőmunké- jában. Ezek a tapasztalatok számunkra is igen fontosak. Ismerjük az MSZMP állásfoglalását a nemzetközi politika kérdéseiben, s ezek az álláspontok mindig marxista—leninista alapokon nyugszanak. Ugyanakkor az MSZMP törekszik arra, hogy új megoldásokat keressen a szocializmus építésében. Latin-Amenikában, különösen Kolumbiában igen éles ideológiai harc folyik e körül. Jól tudjuk, hogy Ronald Reagan kormánya válságkormány, tevékenysége során tagadja a szocializmus értékeit, annak jelentőségét. Ez különösen jól látható az Egyesült Államok és Kuba közötti kapcsolatokban, valamint az USA és a Nicaragua közötti kapcsolatok kérdésében. Az Egyesült Államok azt szuggerálja ezeknek az államoknak, hogy folytassák a kapitalista utat. Ezek a formulák teljesen kudarcba fulladtak. Mint új tényezővel, számolniuk kell a Szovjetunió Kommunista Pártjának békekezdeményezéseivel, azokkal a kezdeményezésekkel, amelyeket személy szerint Mihail Gorbacsov elvtárs tett. Napjainkban igen komolyan foglalkoznak országainkban ezekkel a kezdeményezésekkel. Részben ezért is jöttünk Magyarországra. A Kolumbiai Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt közötti kapcsolatok mindig jók voltak, kapcsolatainkat a marxista—leninista és az internacionalista eszmék azonossága jellemezte. Gilberta Vieira, pártunk főtitkára találkozott Kádár János elvtárssal is, delegációnkat fogadta Németh Károly főtitkárhelyettes elvtárs is, több fontos párt- és állami vezetővel tudtunk találkozni. Ezeken a találkozókon rendkívül sokat tanultunk. Eljöttünk most az önök megyéjébe, ahol ugyancsak tanulságos, érdekes számunkra mindaz, amit láttunk, tapasztaltunk. — ön személy szerint bo- gotai, tehát fővárosi lakos. Mit jelent ön számára a vidék, a kolumbiai és a most megismert magyar vidék? — Mi hazánkban a vidéknek igen nagy figyelmet szentelünk. Nagyon sok problémával kell megküz- denünk ott. A kolumbiai parasztembernek nincsen földje, mindenütt növekszik a latifundiumok, tehát a nagybirtokok száma. A kolumbiai kormány szüntelenül beszél egy földreformról, de erre még nem került sor. Éppen ezért nagyon sok kolumbiai paraszt a partizánháború útját választotta. Tehát nálunk a fegyveres harc felettébb élő ügy. Bennünket nagymértékben foglalkoztat az egykori magyarországi földosztás ténye, de megállapítottuk mostani látogatásunk idején azt is, hogy rendkívül nagy jelentőségű önöknél az állami és szövetkezeti gazdaságok szerepe. Amikor Budapestről az önök megyéjébe utaztunk, hatalmas földterületeket, mégpedig jól megművelt földterületeket láttunk. Ez teljes mértékben különbözik a kolumbiai tájképtől, mert ha Bogotából elindulunk vidékre, ott is hatalmas földterületekkel találkozunk ugyan, de ezek egymástól elszigetelt, hatalmas földbirtokok. A különbség tehát igen nagy. Jártunk a Sóstói Múzeumfaluban is. Láttuk a régi parasztházakat és ezek emlékeztettek bennünket egyes kolumbiai parasztok mai életkörülményeire. Kemencével a ház közepén és elmaradott higiéniai viszonyaival, ahol még nincsen bevezetve a villany, nincs ivóvíz, tehát távol a civilizációtól ... És láttuk azokat a nagy változásokat, amiket a magyar falu megtett, láttuk, honnan indultak önök és hol tartanak most. Ez ránk, kolumbiaiik- ra igen nagy benyomást tett. — Több tíz ezer kilométernyi távolságra hazánktól, mit tudnak rólunk a kolumbiai emberek, mit tudnak pártunkról hazájuk kommunistái? — A világ kommunistáit, tehát a kolumbiai és a magyar kommunistákat is összeköti a közös harc a békéért. Az európai kommunisták mindennapos törekvésének is szerves része a békeszándék. Európában már két világháború pusztított. Tudjuk, hogy egy újabb világháború célpontja is Közép-Európa lenne. Amikor Szabolcsba utaztunk, láttuk nagy síkságukon, a Hortobágyon a legutóbbi háború egyik legnagyobb páncélos ütközetének színhelyét. Borzalmas lenne, ha ez a szép vidék újra harcmezővé változna. Sajnos ez mégis lehetséges. Amikor az Egyesült Államok jelenlegi elnöke már nemcsak földi háborút tervez, hanem a csillagok háborúját is, és nálunk, Lati n-Aimerikában máris közvetlenül fenyegeti Nicaraguát, s a helyzet bármely pillanatban élessé válhat, akkor ezt így kell látnunk. Kolumbiának közös tengeri határa van Nicaraguával az Atlanti-óceánon Nemrég kolumbiai felségvizeken került sor az Unitas fedőnevű hadgyakorlatra, amelyben az amerikai haditengerészet játszotta a vezető szerepet. Egyidejűleg az amerikai elnök állandóan beszél egy Nicaragua elleni háború lehetőségeiről, sőt egy Kuba elleni háborúról is. Tehát ma, noha egymástól nagyon távol élünk és dolgozunk, és ha ezt az interjút ön itt, Nyíregyházán este készíti, nálunk pedig dél van, a nemzetközi politika körülményei mégis minden pillanatban összekötik népeinket. Szerencsére az önök szép és rendkívül tiszta fővárosában, Budapesten eltűntek a második világháború nyomai. Amikor ezt láttam, arra gondoltam, mi lenne ebből a gyönyörű városból, ha kitörne egy újabb háború... Azt is tudjuk, hogy az MSZMP határozott törekvése, hogy békepolitikájával megelőzze a háború lehetőségét. Ezt a politikát a világban úgyszólván mindenütt tisztelettel veszik körül, elismerik. Amikor visszatérünk Kolumbiába, ( beszámolunk a Magyaror-* szágon szerzett tapasztalatokról. Modern Magyarországot ismertünk meg, tekintélyes idegenforgalommal, de azt is elmondjuk, megírjuk lapunkban, hogy a magyar nép szeretne a mainál is jobb, korszerűbb körülmények között élni. Gazdasági problémáik megoldásán fáradoznak napjainkban is, keresik az új meg új megoldásokat, anélkül, hogy letérnének a szocializmus építésének fő útvonaláról. Mindaz, amit itt most önnek elmondtam, rendkívül érdekes lesz a mi népünk, a mi olvasóink számára. Kolumbiában Be- lisario Betancourt elnök kezdeményezte a Contadora csoport politikáját azért, hogy diplomáciai megoldások jöjjenek létre. Ugyanakkor számos politikai ok miatt e törekvések lefékeződtek, abbamaradtak. Ezek a kezdeményezések pedig nagy újításnak számítottak, ezért a mi sajtónkban, közvéleményünkben nagy az érdeklődés a magyar tapasztalatok iránt. — Mit mond rólunk, magyarokról, amikor családja körébe hazatér? — Nos, feleségem, aki tagja volt a párt végrehajtó bizottságának, a fővárosi tanácsnak, sajnos már nem él. Fiam és lányom tagja a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, Szófiában tanulnak mindketten. Most velem együtt ők is Magyarországon vannak, így nekik is alkalmuk nyílik arra, hogy a haladó magyar ifjúság képviselőivel, a hozzájuk hasonló korú fiatalokkal ismerkedjenek, barátkozzanak. Ügy hiszem, ők talán még nálam is többet látnak most Magyarországból és majd megbeszéljük élményeinket. Mert ez úgy van, hogy az ember idősödik, s a fiatalok — mi sem természetesebb — mindig többet látnak a világból, az élet valóságából. De ha a hozzám legközelebb állóknak majd Kolumbiában élménybeszámolót tarthatok, el fogom mondani, hogy Magyarországon sok-sok új megoldás bevezetéséről tudok és Magyarországot mint eddig is, ezután is nyitott szemmel kell figyelni. Latin-Amerikának két író óriása volt: Neruda és Asturias. Megírták csodálatos könyvüket „Végigkóstoltuk Magyarországot" címmel. Ma meg lehetne változtatni e könyv címét. Én a következőt javasolnám: „Sétáljunk figyelmesen Magyarországon". Magyarországon". — Köszönöm a beszélgetést. Szilágyi Szabolcs
