Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-24 / 224. szám

1985. szeptember 24. Kelet-Magyarorszag 7 Teljes van fortékon foglalkoztatottság? Eszmefuttatásom végső konklúzióját megelőlegezve, a kérdés történelmileg és szükségszerűen helyes meg­közelítése s az egyedül he­lyes válasz: Teljes és ha­tékony foglalkoztatottság (kijelentő módban!). Az utóbbi másfél évti­zedben — s ez nem vélet­len — nincs olyan gazda­ságpolitikai fórum, eszme­csere, ahol a teljes és ha­tékony foglalkoztatottság kérdése szóba ne kerülne. A két oldal összekapcsolá­sát a polemizálok többsége feloldhatatlan dilemmának tartja. Azt, hogy a munká­hoz való jog nem azonos a munkahelyhez való joggal, illetőleg, hogy a teljes fog­lalkoztatottság állami, a ha­tékony foglalkoztatás pe­dig elsősorban (azért csak elsősorban, mert ez az ál­lam számára sem közöm­bös) vállalati feladat a köz­vélemény többsége már el­fogadta, megértette. Maka­csul visszatérő kérdés vi­szont, hogy a hatékonyság növelése, a fegyelem, a munkamorál javítása csak bizonyos arányú munka- nélküliséggel érhető el. Na­gyon sok ilyen vitában vet­tem már részt. Az ilyen polémiák fonalát oda ve­zetve: helyes, próbáljuk ki, de mit szólna hozzá a vitá­zó és családja, ha rajta kezdenénk. A szőlő eddig minden ilyen esetben hi­hetetlen gyorsasággal meg- savanyodott. A teljes foglalkoztatott­ság a létbiztonság egyik legfontosabb pillére, s mint ilyen, a szocializmus egyik vívmánya. Érdemes emlé­kezetbe idézni, hogy a tel­jes foglalkoztatottság elvét 1956 telének nehéz napjai­ban sem adtuk fel, s erre Lengyelországban sem ke­rült sor. A munkanélküli­ség ui. senkit nem elégíte­ne ki. A keresők azért elé­gedetlenkednének, mert másokat is el kellene tar­taniuk, a munkanélküliek pedig, hogy miért nincs munkájuk. Összhatásában is csak a vállalati mutatók javulnának, népgazdasági szinten a nemzeti jövede­lem nem, vagy csak kis mértékben nőne. A munkanélküliség és a hatékonyság közötti kap­csolat igen gyenge. Indi­rekt bizonyításként: Ja­pánban a magas hatékony­ság és fegyelem szinte tel­jes foglalkoztatottsággal párosul. Az USA-ban és Nyugat-Eurőpában a mun­kanélküliség ingadozása és a hatékonyság dinamikája között szintén nincs kimu­tatható összefüggés. A munkanélküliség szor­galmazása annak beismeré­sével lenne egyértelmű, hogy a vezetés-szervezés, ösztönzés, fegyelmezés te­rületein képtelenek va­V ____________ gyünk nagyobb eredménye­ket biztosító viszonyok ki­alakítására. Azonban van mód a változtatásra. Ki­indulópont lehet, hogy min­den ember számára lét- szükséglet az értelmes munka, feltéve ha abban érdekelt. Az ilyen munka feltételei a megújulási fo­lyamat eredményeként sze­rencsére kialakíthatók, amit egyébként — talán legmeg­győzőbb érvként — a vgmk eredményei is igazolnak. A dolog nyitja: az értelmes munkának jó megszerve­zése és megfelelő érdekelt­séggel való párosítása. A szocialista gazdaság- irányítási rendszerekre jel­lemző közös fogyatékosság, hogy az eddig alkalmazott megoldásokkal sehol sem, így nálunk sem sikerült a hatékonysági kényszert kis kollektívák, egyének szint­jére levinni. A vállalatok többségén belül ezér.t így a tervutasításos viszonyok él­nek, élhetnek tovább. Az alaptevékenységeken kívüli szférában viszont megoldó­dott az érdekeltség és ha­tékonysági kényszer sze­mélyekre való lebontása. A háztájiról, a kisegítő gaz­daságokról, kisvállalkozá­sokról, gmk-ról, a szerző­déses üzemeltetésű boltok­ról van szó. A következő három ösz- szefüggést szükséges jól végiggondolni, bármilyen rendszerű társadalomról le­gyen is szó, azt a tehetsé­ges és szorgalmas emberek viszik elsősorban előbbre, a hatékonyabb munka nem azonos a fárasztó, kizsiger- lő munkával, ellenkezőleg; végül, hogy minden értel­mes és egészséges ember szeret jól dolgozni, de csak akkor, ha munkáját értel­mesnek, hozzá méltónak ta­lálja, s érdekelt is abban. Fel kell azonban önmagunk számára tenni a kérdési, megadjuk-e a lehetőséget arra, hogy a tehetséges em­berek a fő munkahelyen és fő munkaidőben az eddigi­nél, illetve másokhoz ké­pest lényegesen többet ke­ressenek? Az egyértelmű válasz, hogy csak részben. A kérdés másik oldala nem kevésbé izgalmas. Ki tud- tuk-e, és ha nem, miért nem, alakítani a hatékony­sággal kapcsolatos kényszer és érdekeltségnek a hatás- mechanizmusát, s azt az egyéni kis kollektívák szintjéig levinni. Korunk egyik legfontosabb paran­csa ezért a hatékonysági kényszer és érdekeltség összekapcsolása, az ennek útjában álló álhumanitári­us középszerűség leküzdé­se, értékrendünk előremu­tató, fejlődést segítő voná­sainak erősítése. Dr. Barta Imre a közgazdaságtudományok kandidátusa TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Szélkerék és oxigénbuborék Kutató mérnök-tanárok a főiskolán Vajon milyen észjárású az, aki szélkerék konstruálására fordítja energiáját, hogy a jövő feszítő energiagondjain enyhítsen? És vajon miért foglalkozik egy elme olyan gondolattal, hogy a vízben több buborék (oxigén) le­gyen? Ugye, hogy szokatlan az új? Első hallásra idegen­kedik is tőle az ember. Nos ezúttal két olyan mezőgaz­dasági mérnök-tanár portré­jának vázlatához igyekszünk néhány ecsetvonással hozzá­járulni, akiknek az alkotásai ha nehezen is, talán utat törnek, s ha ma még nem is, holnap minden bizonnyal általánossá válhatnak. 1 Dr. Széli László mezőgaz­dasági gépészmérnök, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola tanszékvezető do­cense. Húsz esztendeje áll a főiskola katedráján. Iro­dájához a rajzgép éppen úgy hozzátartozik, mint a szek­rény vagy a toll, a számító­gép vagy más. Pedagógiai oktató-nevelő munkája mel­lett (?) kutat is. Ez az is, ta­lán nem pontos. — Hivatalosan a fizetésünk 40 százalékát a kutatásért kapjuk — igazolja feltevése­met. Igen ám, csakhogy erre nem minden tanár alkal­mas. Ehhez véna, elképzelés, egy másfajta olykor „fejete- tejére” állt gondolkodás szükséges. És ezzel nem mindenki áldatott meg. — Én amióta oktatok, ku­tatok is. Ez azért is -alakult így, mert úgy , vélem: jól, naprakészen oktatni csak úgy lehet, ha valaki nem reked meg a tudományok egy bizonyos fokán, hanem lépést tart a legújabb ered­ményekkel, felfedezésekkel — magyarázza. Széli tanár úr igyekszik mindezt sűríteni. Ennek eredménye, hogy negyedma­gával olyan oxigéndúsító be­rendezést ötlött ki, amelyből szabadalom lett. Alkotótár­sai: dr. Göndör Tibor, dr. Harangozó Gyula mérnökök és Zajácz István üzemmér­nök. Az egyszerű berendezésnek különösen nagy jelentősége van a vegyi folyamatoknál, az ivóvizeknél, a szennyvi­zeknél, de leginkább a tó­gazdaságokban, ahol halte­nyésztéssel foglalkoznak. A négy magyar mérnök Csőhálózattal átszőtt tornyok, narancsszínű tartályok magasod­nak az airriáskertek főié a mária- póasl .vasútállomás szomszédsá­gában. Nem betonkeverő, nem terményszárító, hanem egy nem­rég honosodó agrotechnológia el­ső hírnöke — folyékony műtrá­gyaüzem — a szabolcsi homo­kon. — Magam és munkatársaim is nyitott szemmel járunk-kelünk az országban, a világban. Ha va­lahol hasznosítható újat látunk, próbáljuk megvalósítani. Ezek a szavaik Paszternák Józseftől, a máriapócsi Rákóczi Tsz Állami díjas elnökétől származnak. Né­hány éve Bábolnán ismerkedtek meg a folyékony műtrágya elő­állításával. felhasználásával, elő­nyeivel. A besnyőd tsz gesztorsá­gával 1984 tavaszán hozzáfogtak — saját kivitelezésben — egy keverőüzem létesítéséhez. Négy hónap múlva egy évi 20 ezer ton­na kapacitású létesítmény pró­baüzemelése következett. A múlt őszön kísérletképpen Nyírbogá- ton. Kállósemjénben, Nyírgyula- jon és a saját szövetkezetükben kalászos alá alkalmazták a fo­lyékony műtrágyát. GYERMEKBETEGSÉGEK — Meg kellett küzdenünk az újnak, az ismeretlennek a kezde­ti gyermekbetegségeivel — idézi az eltelt időt az elnök. — Sajnos a gesztorral való partneri kap­csolat sem felhőtlen. Gondunk volt a tartályokat előállító ipar­ral. (Az első tartályok belsejéről a bevonatot a. folyadék lemarta A keverőtartályt állítják be a folyékony műtrágyaüzem­ben. (Cs. Cs.) Dr. Széli László szabadalmának lényege: si­került olyan mikrobuborék rendszerű berendezést készí­teniük, amellyel az oxigén vízbe vitele megoldható. Ezt nemcsak megtervezték, de a főiskolán elkészítették és manapság is gyártják. Leg­jobban a szennyvizek tisztí­tásában terjedt el. Elsősor­ban a megye állattenyészté­si telepein hasznosítják. Ilyennel szerelték fel a nagykállói Nyírség Tsz ser­téstelepét. A SZAVICSAV az ivóvizek tisztításánál hasz­nálja. A berendezésről szóló sza­badalmat 1982 augusztus 13- án állította ki az Országos Találmányi Hivatal. Azóta három esztendő telt el. — Ezért mi akkor nem kaptunk semmit. Amióta azonban a szennyvizek tisz­títására forgalmazza a Hor­tobágyi Halgazdaság, sze­mélyenként 10—10 ezer fo­rintot kaptunk — mondja Széli László. Nem nagy összeg. Elterje­dése, hasznosítása lassú. Al­kotói szerint ezzel a beren­dezéssel pedig olcsón meg­oldható lenne a haltermelés növelése, el lehetne kerülni részben a halpusztulást, tisztán lehetne tartani ivó­vizeinket és tisztítani a és tömődést okozott a kiszórás­nál.) Az alapanyag-szállítás sem zavartalan. A vasút bizonytalan határidejű szállítása miatt min­den másnap közúti jármüvei megyünk a Dunántúlra. Győrbe alapanyagért. A gondok ellenére Is — ame­lyek remélhetőleg átmenetiek — a megítélés pozitív, mert jelentős előnyt hozott a keverőüzem a körzet termelőszövetkezeteinek. Erről Szarka Győző üzemvezető­vel beszélgettünk. — Első haszna — kezdte a fel­sorolást az üzemvezető —. hogy előzetes vizsgálat alapján meg­állapított talajtáiperő szerint és a termesztendő növény igényének megfelelően elkészített receptre a legnagyobb pontossággal tud­juk a nitrogén-, a foszfor- és a kálium arányt előállítani a szusz- penzióban. A műtrágyagyárak összetett szilárd műtrágyái adott hatóanyagúak. a táblánként vál­tozó igényekhez nem alakítható­ak. Legtöbb esetben a három al­kotóelem közül valamelyik pluszban, vagy mínuszban kerül adagolásra. Ez lehet pazarlás, hiány esetén pedig terméski­esést jelent. A mono műtrágyá­kat ugyan meg lehet venni egyenként is, de háromszoros kiszórási költséggel és nagyobb pontatlansági hibaszázalékkal kell számolni. NAPRA RENDELHETŐ A szilárd műtrágyákat nem le­het napra rendelni. Ahhoz, hogy a gazdaság 'biztosítsa magát, a felhasználás előtt hónapokkal meg kell vásárolni a szükséges mennyiséget. Ennek a szállítási, tárolási költsége, tároló hiányá­ban a minőségi romlás, a több hónapra befektetett forgóeszköz kamata, mind-mind a folyékony Dr. Szesztai György szennyvizeket stb. Vajon mi várható? Egy bizonyos: szín gorodnak a környezetvédel­mi előírások. S előbb-utóbb be kell a tervekbe is építeni a vizek tisztítását! Jövője van e találmánynak, amely­nek tulajdonosa és forgal­mazója a Hortobágyi Hal­gazdaság. 2 Dr. Szesztai György mező- gazdasági mérnök-tanár, adjunktus ezt vallja: — Én azt csinálom, ami­hez kedvem van, amit sze­retek. Az oktató-nevelő munka mellett, vagy azzal együtt kutatok is. Elsősor­ban a természeti energiák felhasználásának a lehetősé­gei érdekelnek. Nem csodálkozom. Az egyetem elvégzése után ku­tatóintézetbe készült, a sors iróniája, hogy -oktató inté­zetbe került. „Szerelme” megmaradt. A műszaki gon­dok, problémák érdeklik. Megoldásukon töri a fejét. — Különösen az energia- válság óta foglalkoztat a nap- és a szélenergia hasz­nosítása — mondja. — Ter­veztem egy szélkerék­műtrágya mellett szól. A szerző­dést kötő gazdaságok a folyé­kony műtrágyáért Máriapócsnak a felhasználáskor kötelesek fi­zetni, tehát ez Is jelentős előny. A folyékony műtrágya egy erős Rába traktorral a vetés előtti ta­laj -előkészítéssel (tárcsázás) egy menetben kiszórható. Ez újabb gép- és üzemanyag-megta­karítást jelent. Az ófehértói tsz az idén ősszel ilyen kapcsolt el­járással egyetlen Rábával két hét alatt előkészítette a talajt és be Is vetette rozzsal 450 hektáron. Ilyen még nem volt a tsz életé­ben. így készítik elő a talajt a nylrgyulaji tsz-ben is. Az eddigi tapasztalatok szerint a hasonló értékű szilárd műtrágyával szem­ben a folyékony termést fokozó hatása 15—20 százalékkal jobb. Ez az előny a veszteségmentes, pontos adagolásnak, a jobb fel­vehetőségnek tudható be. 2000 FORINT PLUSZ — Számításaink szerint, ha va­laki külön-külőn megveszi a szi­lárd mono műtrágyákat, hektá­ronként 1000 forinttal keveseb­bet fizet a műtrágyáért, mintha folyékonyát venne. Az ismerte­tett előnyök: szállítás, tárolás, kamat, kiszórási többletköltség elmaradása és termésnövekedés folyékony műtrágyahasználat esetén hektáronként általában 3000 forinttal növekszik a bevé­tel. Tehát az 1000 forintos több­letkiadás, amely a szilárd mono műtrágyával szemben mutatko­zik, a végelszámolásnál a folyé­kony javára 2000 forint plusszá változik. A gyári összetett szi­lárd műtrágyákkal szemben pe­dig már maga a vételár is a fo­lyékony mellett szól. A pócsi üzem az említett igény szerinti keverésű műtrágyán kí­konstrukciót. Jelenleg kísér­let alatt van. Ez bizonyítot­ta: a konstrukció megfelel a várt követelményeknek. Me­lyek ezek? Viszonylag a leg­kisebb beruházással és üze­meltetési költséggel alkalmas a szélkerék energia termelé­sére és megtakarítására. — Hol hasznosítható a szélkerék? — Ott, ahol nincs villa­mos hálózat. Felhasználható továbbá tavak levegőztc sére, öntözéshez, az állatte­nyésztés vízellátásához, bel­vízvédekezéskor szivattyúk működtetéséhez stb. Amikor elkészültem a kísérleti szél­géppel, megkerestek a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazga­tóságtól. Ezt a gépet akarták a császárszállási tározóban használni. Csak akkor ma­gasnak tartották a beruházá­si költségét. Különben a mű­szaki megoldását jónak ítél­ték. Sajnos, hazánkban je­lenleg a szélgépek piaca a mélyponton van. Pedig az energiák drágulása előbb- utóbb rákényszerít bennün­ket arra, hogy az üzemek, vállalatok komolyan vegyék és számoljanak vele. A nyugati országokban, de a Szovjetunióban is a szélgép már nem újdonság. Sikere­sen alkalmazzák őket. Szesztai György adjunktus másik fontos kutatási terü­lete a napenergia elektro­mos árammá való átalakítá­sa. — Hazánkban már foglal­koznak a napelemek gyár­tásával. A gond az, hogy nincs kidolgozva az alkal­mazásuk. Kísérleteket vé­geztem. Terveztem egy olyan kapcsolást, amely a jelenle­gi legjobb hatásfokú megol­dásnak tűnik — magyaráz­za, majd így folytatja: — Ismeretes, hogy nyugatról importálunk villanypásztoro­kat valutáért. Ezt itthon is meg lehet oldani az általam kikísérletezett módszerrel hazai kivitelezésben és ol­csóbban. Módszeremet nem csak villanypásztorként le­het hasznosítani, hanem az állattartó telepek adatrögzí­tő berendezéseinek a működ­tetéséhez, a meteorológiai ál­lomásokhoz is. Farkas Kálmán vül előállít folyékony nitrogén- műtrágyát is 14—28 százalékos hatóanyag-tartalommal. Ezt első­sorban fejtrágyázásra ajánlják, amely növényvédő vagy gyomir­tó szerrel egy menetben kiszór­ható. Így használva a nitrogént, szintén költségcsökkentő ténye­ző lehet. TERMELÉS IGÉNY SZERINT Ä termelőszövetkezet már ed­dig is több tapasztalatcserét szervezett helyben, de a Dunán­túlra is elvitte autóbusszal a környező tsz-ek szakembereit tanulmányútra. Személyesen is felkeresték a számításiba jöhető termelőszövetkezeteket. A pócsi- ak véleménye szerint 50—60 ki­lométeres körzetben még gazda­ságosan szállítható a folyékony műtrágya. A szövetkezet szak­emberei az új vásárlóknak szak­mai tanácsot is adnak a felhasz­nálás kezdetekor. Most is nem egy esetben beszélik rá az őszi vetésnél a partnereket, hogy a nitrogénadagot csökkentsék és a folyamatosabb tápanyag-ellátás miatt kétszeri fejtrágyának ad­ják azt a tél végén és tavasszal. Az egy éve kísérletként bekap­csolódók tábora tovább nőtt, mel­lettük partner lett: Nagyk^lló. Baktalórántháza, ófehértó és a nyíregyházi Béke Tsz is. Az üzem éves kapacitása 20 ezer tonna. Az idén mintegy 10 ezer tonnányi folyékony műtrágyát tudnak elhelyezni. Remélik, ha megismerik a tsz-ek az új eljá­rás előnyei1 jövőre már teljes kapacitással termelhetnek. Az igények növekedésével a 20 ezer tonnát bővítés nélkül több mű­szakos keveréssel túl is teljesít­hetik. Csikós Balázs Hatékonyabb — gazdaságosabb ua A pócsi szuszpenzió sikere

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom