Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-23 / 223. szám

4 Kelet-Magyarorszáp 1985. szeptember 23. mm mmmím .j/l'.v/.v.'.v.v.vlvlv... .v.v.vXw.WyMWflCCCvWWffCOyy?g^.‘.v/.v.->ÄVA\v<<>.jffl0^<.:. Lópatkolás hozott anyagból Ragyogó ősz van. Ezt ki kell mon­dani. Pirul a fán a jonatán, cukroso­tok a szilva és a petúnia még egy utolsó nekirugasz­kodással tarka tölcsért nyit hol­mi tébláboló ván­dorbogaraknak. A déli verőben mély a csend, mígnem belecsendül egy kovácsüllő szarva. Valahol kovács dolgozik. Ke­restük és rátalá­lunk. Nyírszőlősi falu­végén az a porta, ahol a ló és gaz­dája áll, ahol Hrinkó !Lajos ve­ri a vasat. Amíg a tűz embere a pat­kón igazít, Kósa József, a ló gaz­dája viszi a szót: ___ — Nincs már kovács Nyíregyházán — mondja —, se kovács, se készség a patkoláshoz. Be­jártam az egész várost, hogy nyerspatkót, patkószeget, sa­rokvasat vegyek. Nincs és nincs, mintha már ló sem lenne. Mintha már a lóra szükség sem volna... Izzik a tűzpart között az apródarabosra tört koksz, s a műhely homályában sziszegő lángnyelvek fénye villan az öreg arcra. Nyolcvannyolc éves a mester. A ló, 16 éves bölcs jószág, türelemmel tűri, hogy gaz­dája felemelje jobb első lá­bát. A tüzes patkó már égeti a szarut. — Tégláson születtem. 1913-ban tanultam a mester­ségem Simapusztán. Édes­apám tanított. Itt, ezen a szent helyen már hatvan éve kovácsolok. Még bírom a munkát. Nem lenne szükség rá, tsz-nyugdíjas vagyok, de dolgozom, mert kellek az embereknek. A patkolás ára 160 forint, nem nagy pénz. Kósa József is mondja, az a fő, hogy van aki csinálja. Mi lesz, ha már itt is kihuny a parázs? Gon­dolni sem jó rá. A nyírszőlősi kovácsolás olyan most, mint egy régen volt falusi idill. A kovács dolgozik, és a munkáját lát­ni hozzá megy a világ. Amíg készül a patkó, amíg meg­lesz a patkolás, beszélgetni is lehet. Egy fiatalember, aki 21 éves, mondja: azért állt meg, mert ő életében még nem látott lópatkolást. Most elégedett. Lepergett előtte egy ősi szakma, a mú­ló mesterség szépsége, cso­dája. (Seres) Szigefhódítás Bringóhintóval De jópofa, gyerünk brin- gózni...! Felnőttek és gyerekek Budapesten a Mar­gitszigeten ilyen és ehhez ha­sonló kiáltások közepette vették birtokukba a Mező­gép nyírbátori gyáregységé­ben készített csoda járgányt, a Bringóhintát. Az előzményekről, röviden: Szabó László, a nyírbátori szakmunkásképző intézet gé­pész-műszaki tanára és Lef- kovics Péter, az ÉGSZI tudo­mányos munkatársa egy bul­gáriai utazáson találkozva el­határozták, hogy egy általuk tervezett Br in góh totóval meghódítják a Margitszige­tet. Barátaik, legfőképpen Hocza Ferenc segítségével elkészítették a prototípust, majd a megfelelő lépések után a Mezőgép nyírbátori gyáregységében több dara­bot gyártották belőle. A Bringóhintót az Országos Találmányi Hivatal ipari mintaoltalomban részesítette. A két fiatalember az illeté­kes szervek engedélyeinek megszerzése után a Bringó- hintókkal megjelent a Margitszigeten, s azóta az ar- rajárók a hintót egy fél órára 70 forintért köles ön vehetik. Hogyan néz ki a Bringó- ihtotó? Négykerekű, csővázas szerkezet. A hátsó ülésén 3 felnőtt, az elsőn pedig két •gyerek fér dl. A Bringóhintó pedálokkal hajtható 'és bot­kormánnyal irányítható. Dobféke«. Eddig tíz készült belőle. Szabó László — mivel Nyírbátorban tanít — a bringóhiintózásnál csak nyá­ron működik közre. A társa pedig naponta munkaidő után. Napközben meg a vál­lalkozók szülei a Bringóh in­tő-főnökök. — Biztosak voltunk a si­kerben — mondja Szabó László. — De, ha befüröd- itünk volna, iáikkor siem lett vodna gond, mert a Brirtgó- h totókat többek között nyu­gatnémet, amerikai illetve arab turisták meg akarták venni. Mi közöltük velük: nem eladók és nem vagyunk üzletemberek. A 'rajongást látva szerintem megfelélő in­tézkedések után a Bringóhin­KOSSUTH RADIO 8,20: Nyugdíjasok műsora. — 9,00: A hét zeneműve. — 9,30: Versek. — 9,39: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Nép­dalok. — 11,25: Az MRT ének­kara énekel. — 11,39: A kellet­len leány. Rádiójáték. 4. rész. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Utak, ösvények ... Ri­portműsor. — 13,05: Magyar előadóművészek albuma. — 14,10: Világirodalmi Dekame- ron. — 14,55: Édes anyanyel­vűnk. — 15,00: Irodalmi év­fordulónaptár. — 15,30: A Leö- wey Klára Gimnázium Ko­dály kórusa Kodály női karo­kat énekel. — 16,05: Ugróisko­la. — 17,00: Eco-mix. Gazdasá­gi magazin. — 17,30: Daloló, muzsikáló tájak. — 18,00: Van új a nap alatt. — 19,15: Nóri. Fenákel Judit hangjátéka. — 20,14: Az utak összefutnak. — 20,45: Beethoven: III. Leonora nyitány. — 21,01: Folytassuk! Dorogi Zsigmond rádiókompo­zíciója Vas István műveiből. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Egy rádiós naplójából.— 0,10: Himnusz. — 0,15—4,20: Ej­fél után. PETŐFI RÁDIÖ 8,05: Nótacsokor. — 9,05: Napközben. — 12,10: Karel Val- dauf fúvószenekarának polka­felvételeiből. — 12,25: Kis ma­gyar néprajz. — 12,30: Ifj. Sán­ta Ferenc népi zenekara ját­szik. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig. — 17,05: Újdonságainkból. — 17,30: ötö­dik sebesség. — 18,30: Tip-top parádé. — 19,05: Nóták. — 19,30: Sportvilág. — 20,05: Rockújság. — 21,05: Portré négy nézetből. — 21,35: Neves­sen velünk, avagy egy hajda­ni költő vallomásai. — 22,35: Cyril Kornbluth: Az orvosi táska. — 23,20: Operettrészle­tek. — 0,15—4,20: Éjfél után. 3. MŰSOR 9,08: La Mancha lovagja. Részletek. — 9,40: Zenekari muzsika. — 10,30: A bűvös vadász. Részletek. — 11,32: A Magyar vonósnégyes játszik. — 13,05: Fiatalok stúdiója. — 13,35: Népdalfeldolgozások. — 14,00: Szimfonikus zene. — 14,58: Évfordulók nyomában. — 15,48: A Teisted Sisters együttes felvételeiből. — 16,18: Magyar zeneszerzők. — 17,06: A Délnémet Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. — 18,37: Életem muzsikája. — 19,05: Kompakt hanglemez-be­mutató. — Verdi: A lombardok. Négyfelvonásos opera. nyíregyházi RADIO 17,00: Hétnyitó. Hétfői infor­mációs magazin. Telefon: 11-141 (A tartalomból: Hírek — Fé­szekrakás ’85. — Hallgatóink leveleire válaszol dr. Orosz Gyula — Szolgáltatók és (ki) - szolgáltatottak — Tudósítások — Lapszemle). — 18,28—18,30: Műsorelőzetes. (A nap szer­kesztője: Haskó József.) SZLOVÁK TV 15,25: HalláiSsérültek műsora (ff.). — 15,55: Hírek. — 16,00: Iskolatévé (ff.). — 16,25: Pioní­rok sportmagazinja (ff.). — 16,55: A gyümölcsfák. — 4. rész. — 17,05: Katonák doku­mentumműsora (ff.). — 17,55: Amit a számítógépekről tudni kell. — 3. rész. — 18,15: A rendőrség nyomoz. — 18,20: Esti mese. — 18,30: Tudomá­nyos és műszaki magazin. — 19,10: Gazdasági jegyzetek. — 10,30: Tv-híradó. — 20,00: Sol- nes építőmester. — Tévéjáték. — 21,15: A Duna-dij ’85. tévé­fesztivál krónikája. — 21,30: Amikor a bálnák elúsznak. — Feliratos szovjet film. — 22,50: Hírek. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: (ÉJSZAKÁBAN. FANTOM AZ Béke mozi: de.: A NEGYE­DIK FÁZIS. Du.: TÖREKVŐ TANERŐ. Móricz mozi: HARMAN A SLAMASZTIKÁBAN. tónak komoly expontehetösé- gei is lerniéridk, de nyilván erre mi magunk nem vállal­kozhatunk. Egy darab legyár­tásának önköltsége mintegy 30 ezer forint. Szabó László elmondta, hogy a Briingóh totókat a Lin- da-filmsorozat új felvételei­hez a filmgyár ns kölcsönkér­te. A vendégkönyvben pedig német és magyar turisták versekben, rajzokban örökí­tették meg a Briingóh in tőn szerzett élményeiket. Az egyik törzsvendég idegenve­zető meg telefonon rendsze­resen értesíti őket, hogy x nap x órára 8 Bringóhintót Iker, mert egy külföldi cso­porttal megy a Margitszi­getre. Szóval a jó ötletekre nagy szükség van. Az embe­rek rajonganak a kellemes meglepetésekért, egy kis muriért. Sőt. Több mozgás- sérült rendszeresen Bringó ihiintózik. Elmondták: kerék­pározni mem tudnak, de az egyensúlyozást nem igénylő négykerekű B ringóhintón va­ló testedzés jót tesz nekik és szórakoztató is. A jövőben ia b ringóhintó- zást vailaim ilyen formában idegenvezetéssel is szeret­nék kiegészíteni. A két fiatal embernek még sok ötlete van. Közülük néhányat — például a bringóhintózálst is — táléin megyénk egy-kél kirándulóhelyén iis be lehet­ne vezetni. Cselényi György Style Kit — ezzel a ná­lunk kevéssé ismert angol kifejezéssel azon tartozékok összességét jelölik, amelyek (még) szebbé, tehát eladha- tóbbá teszik az autót. A Style Kitnek azonban nemcsak esztétikai jelentő­sége van: növelhető vele a kocsi élettartama, sőt csök­kenthető az üzemanyag-fo­gyasztás is. Ilyen tartozé­kokat gyárt az angol Ri­chard Grant Motor Accesso­ries Ltd. cég is, amelynek gyártmányait a világ 45 or­szágában ismerik. Egyik partnerük éppen a Skoda- gyár; az ő nyugati exportra kerülő’ autóikhoz most jú­liusban készült el egy kol­lekció. Az angol cég rek­lámfotósa, a szabolcsi szü­letésű Puskás László hozott is belőle egy „csomaggal” Nyíregyházára. — Ugyanis itthon töltöm a szabadságomat, s mivel közben több kiállításom is nyílt Nyíregyházán, kapcso­latba kerültem itteni fotó­sokkal. Nos, éppen a sötét- kamrában találkoztak Ba­kos Zoltánnal, akinek szé­pen karbantartott Skodájá­ra szereltük fel végül eze­ket a tartozékokat. Azaz ő maga szerelte fel, de olyan hozzáértéssel, hogy azt ma­ga a gyártó sem tudta volna szakszerűbben . .. Pallas Athéné Kisvárdán H ogyan lehetne a körülöttünk lévő szűkebb és tágabb világot úgy berendezni, hogy abban jól érezzük magunkat? Hogyan formálhatjuk kellemessé környezetünket, megmentve a történel­mi korok emlékeit, s emberi arculatúvá alakítva a most készülő beton-lakótelepeket? Többek között ezekről a kérdésekről esik szó a Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő környezetesztéti- kai bizottság megbeszélésein. A bizottság, amelynek tagjai sorában megtalálható művészettörténész és szobrász, erdész, lelkész és újságíró, megalakulása óta több megyei településen tanulmányozta, ho­gyan alakítják környezetüket, s adtak hasznos taná­csot a szakemberek a helyi vezetőknek. Legutóbb Kisvárdán jártak, s a tapasztalatokat összegezve tet­tek javaslatokat a város vezetőinek. Célszerű fölmérni a város történelmileg kiala­kult főutcáján; melyek a kivételes gondozásra ér­demes épületek. Ezek sortatarozása feltétlenül aján­latos, a szecessziós jegyek megmentésével, a szép ablakok, ajtók, erkélyrácsok konzerválásával, ki­egészítésével. Külön figyelmet érdemel néhány ház a belváros szívében, ezek festése, színezése nem mellékes. Sajnos kirívó példát is talált a bizottság: barbár átalakítás során tönkretették egy hangula­tos saroképület egyensúlyát — a józan ész és a kör­nyezetesztétikai megfontolás az eredeti állapot visz- szaállítását sürgeti. Vannak utcák, melyeken város­képi egységesítésre lenne szükség, a feliratok, rek­lámok, portálék, homlokzatok szerényebbé és ne­mesebbé tételére. Alaposabb vizsgálatot javasolnak a római katolikus parókia „múltjában”, mert felté­telezik, hogy a régi Krucsay-, illetve Várday-házak utódára bukkanhatunk. Külön foglalkoztak a várral és környezetével. Állást foglaltak abban, hogy szerencsés volna a jö­vőben jobban számolni az idegenforgalmi igények­kel és képi, tárgyi dokumentumok segítségével be­rendezni itt egy vártörténeti kalauzt. Az új lakótelepek kialakítása minden város gondja. Kisvárdán példamutatónak találták a kör­nyezetesztétikai bizottság tagjai az új szakasz meg­oldását; a házgyári elemek és a régi típusú tetők kombinálását. A házak közötti területet a lakók maguk tartják rendben, igaz, nem egységes kerté­szeti rendezési terv szerint, de ami talán ennél is fontosabb, a maguk kedvére. Dicséretes a gyártó vállalat felajánlása; önköltségesen szerelné fel a zsalugátereket az egyik tömbsorra — ez körülbelül két százalékkal növelné a költségeket. Régi terv felújítása is szóba került: telepítse­nek erdősávot a 4. számú út és a város között. A nagyobb arányú fatelepítés egyébként különféle okok miatt egyébként is indokolt. És egy újabb terv; javasolják, hogy gyűjtsék össze Pál Gyüla mintegy ötven, kisvárdai témájú festményét, s eze­ket más művészek ideillő alkotásaival kiegészítve hozzanak létre galériát. É s még sok ötlet. Némelyikhez sok pénz kel­lene, másokhoz csak nyitott szem. Elhanya­golt, dudvás a nemrég átalakított zsinagóga — most múzeum környezete. Egy iskolai osztály, vagy egy brigád egy fél nap rendbe tehetné. S hogy a többiből mi és mikorra valósul meg? Sok minden­től függ, fontos viszont; a város a szakemberektől igényli a segítséget, hogy az utcák, terek egyedi hangulatát kialakítsák és megőrizzék. Érdemes egy- egy ötlet arra, hogy más városok is „ellopják”. Baraksó Erzsébet Puskás Lászlónak „olyan hátsó gondolata” is volt, amikor ezt a csomagot ha­zahozta, hogy hátha akad a gyártásra itthon is vállal­kozó. Más területeken már mutatkoznak — ha félig- meddig magánkezdeménye­zésként is — jelei az együtt­működésnek, — És én azt szeretném, ha szülőföldemről, Szabolcsból ilyen termékek kerülnének ki, s idejárnának csomago­lást tanulni Soprontól Sze­gedig . . . — Ügy legyen! (A képen látható autó a cég ajándékozólevele szerint immár az „Ol Hungary Skoda ’86 Style Kit” büsz­ke és hangzatos nevet visel­heti. Fotó: Jávor László.) CfílllCÍkl f|iQ7Í 2)7 jiiifnf % v.té**’ .V v? I I": l,lS i ^ HALLGASSUNK NÉZZÜNK MEG 1985. szeptember 23., hétfő

Next

/
Oldalképek
Tartalom