Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-14 / 216. szám
KM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1985. szeptember 14. FIATALOKRÓL — FIATALOKNAK Edisonok kudarca és sikere ........az alkotás értelme nem a kor és a technika által meghatározott formális tényezőkben, hanem az ember alkotóerejének megnyilatkozásában rejlik.” (Moholy-Nagy László művészetteoretikus) Milyen a közérzetük a kor Edisonjainak? Vajon mivel kell számolnia, milyen tortúrákon, lelki válságokon kell átesnie annak, aki újításra, alkotásra adja a fejét? A szüntelen megújulásra szükség van, hiszen a tudás felhalmozása és továbbadása a haladás előfeltétele. Csakhogy az alkotáshoz vezető út nincs rózsákkal kikövezve. Ehhez az első lépés az új felismerése. A szüntelenül újra törekvők mit tesznek a siker érdekében? Sok mindent! Vállalják az ütközéseket, a haragot, a megkülönböztetést, mert — valljuk meg — telve vannak becsvággyal, önbizalommal, amely a sikerek előszobájába vezeti őket. Hogyan és milyen küzdelmeket vívnak, amíg bebocsáttatnak az elismerés csarnokába? Ezekről faggattunk fiatal újítókat. Mi a közös jellemző a matematikusban, a fejlesztő üzemmérnökben, a művezetőben és a számítógép-műszerészben? A kreatív gondolkodás, az alkotási vágy. Ez becsülendő Berecz Antalban, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat üzemmérnökében, Benkóczy Istvánban, a Nyíregyházi Konzervgyár karbantartó művezetőjében, Hegyes Jánosban. a gyár számítógép-műszerészében és Csengeri Istvánban, a SZÁÉV számítás- technikai csoportvezetőjében. 1 Minek tekinti az újítókat? Alkotóknak, autodidaktáknak vagy kellemetlenkedő, akadékoskodó embereknek? Benkóczy I.: — Amíg megszületik az újítás, alkotó. Amikor viszont a kísérletezésre kerül, más szemében már akadékoskodó, kellemetlenkedő ember. De csak ebben a stádiumban. Hegyes J.: — Az újítók elsősorban alkotók. És éppen ezért elégedetlen emberek. Változtatni akarnak minden elavult dolgon. Berecz A.: — Sikert, kudarcot egyaránt vállaló alkotó embereknek tekintem az újítókat, olyanoknak, akik merik vállalni a kihívásokat-i 1S.‘ ■) -*v':■»» M Csengeri I.: — Én újat akaró, alkotó és egy kissé megszállottaknak tekintem, az újítókat. 2 Mi. adta az első impulzust az újításhoz? Hogyan fogadták a kísérletét? Berecz A.: — Szerencsémre részt vettem egyik műéírilék sportlétesítményünknek, a margitszigeti Nemzeti Sport Uszodának a felújításában. Itt olyan sok műszaki gonddal találkoztunk, amik szükségszerűen igényelték az újításokat, ötleteket. Itt újítottam Radványi Zoltánnal azt a műszaki eljárást, amellyel import szigetelőanyagot sikerült hazaival joptqlnunk. Ezt. házilag gyáytötíük! Ez volt az. első sikeites kísérletem. Meglepett és jólesett,‘ hogy néhány napon belül elfogadták, és gyorsan rendezték az újítás elfogadásával kapcsolatos adminisztrációt is. Hegyes J.: — Egy dátumbélyegző adta az első lökést az újításhoz. Ez a bélyegző örökös gondot okozott a gyárban, mert nem tudták az üvegekre a megfelelő dátumot és műszakszámot rányomtatni. Ügy. éreztem, rájöttem a megoldásra. Beadtam újításnak. Sajnos nem fogadták el. Típusváltással indokolták az elutasítást. Lehet, mást ez a kudarc letör. Engem felvillanyozott. A fémérzékelő készülékemet már meglepően jól fogadták. A gyár alkotó ifjúság pályázatán I. díjat nyertem vele. Az ötletet azóta is hasznosítják. Benkóczy I.: — Az első impulzust egy szerszám elkészítése adta, amelyet a termékek továbbításához használnak. Ezt még követte hat újításom. Egyiket sem fogadták el. Bosszantott, de meg-nem tört. Csengeri I.: — Engem az egészséges lustaság ösztökélt. Azon töprengtem, hogy ezt vagy azt hogyan lehetne egyszerűbben megoldani. Kíváncsiság inspirált, hogy az első ötletem újításnak adjam be. Kedvezően fogadták, díjazták. Hogy ez mi volt? Ha jól emlékszem, egy számító- gép-sornyomtató átalakítása. 3 Voltak-e segítői? Akadtak-e gáncsoskodók, akadályozók? Benkóczy I.: — Inkább segítőim voltak. Elsősorban a kollégáim, s a beosztottaim. Berecz A.: — Mi olyan kényszerhelyzetben voltunk az NSU (Nemzeti Sportuszoda) felújításával, hogy ott mindenki szurlkolt egymás sikeréért. Ilyen, szituációban született az újításom. És mindig azt éreztem, segítenek. Csengeri I.: — Segítőim? Ellendrukkereket leszámítva nem voltak. Hegyes J.: — Elsősorban egyik csoportvezetőm, Szabó József segített, drukkolt sikereimért, biztatott, s időt adott ahhoz, hogy gondolataimat, elképzeléseimet kísérletekkel is igazoljam. Gáncsoskodókról nincs tudomásom. Ha igen, az tudtom nélkül történhetett. D Mi szerez örömet az újítónak? Mi volt eddig a legnagyobb bosszúsága? Berecz J.: — Öröm, ha tudom, hogy valamelyik műszaki problémával már foglalkoztak, de nem sikerült megoldani senkinek, nekem meg igen. A legnagyobb bosszúságot egyik újításom okozta, amit nem fogadtak el Máig meg vagyok győződve róla, hogy jó. El is készült, ki is próbálták, bevált. Ennek ellenére nem használják a lengőkaros cs'iszolópadot, pedig a nehéz fizikai munkát könnyítette volna meg. Rengeteg energiát öltem bele. Benkóczy I.: — Öröm, ha az ember tudja, hogy újításával a műszaki haladást segíti. Most van kísérlet alatt egy ilyen ötletem. Angol gyártmányú géphez kísérleteztem ki egy magyar alapanyagból készült alkatrészt. Ezzel tőkés importot takaríthatunk meg. Az eredménytől függ az egész konzervipar egyik gondjának megoldása: ha sikerül, a gépek üzemeltetési költsége felére csökkenhet, mely évente gyárunkban 500 ezer (!) forint megtakarítást jelent. — Szerintem a kibicek okozzák a legtöbb bosszúságot. És akkor is felmegy az emberben a pumpa, amikor nem kap visszajelzést, hogy ezt az újítást valaki már előtte négy évvel beadta, noha akkor sem fogadták el! Hegyes J.: — Örömet okoz, ha hosszas kísérletezés után az ötlet megvalósul. Bosszúságom eddig nem volt. Csengeri I.: — Sikerélmény minden probléma megoldása. Különösen olyané, amikor egy jól bevált, de már a magasabb igényeknek nem megfelelő eljárást sikerül egy hatékonyabbal felváltani. Nemrégiben volt ilyenben részem. Az újítással körülbelül 90 óra gépidőt takarítottunk meg. (A furcsa és érthetetlen csak az, hogy éppen ezt az újítást nem fogadták el! Ennek ellenére saját szakállára eredményesen alkalmazzák.) — Bosszúságot pedig az okozott, amikor az általam újnak minősülő eljárás megoldását munkaköri kötelességnek minősítették. így jártam a gépidő-megtakarítást eredményező ötletemmel. 5 Mit tart eddigi legjelentősebb újításának? Mennyi pénzt kapott érte? Hegyes J.: — Legsikeresebb újításomnak a galva- nikus leválasztó készüléket tartom. Ezzel megoldható, hogy az amerikai gyártmányú számítógép a magyar gyártmányú mennyiségmérőhöz kapcsolható, s általa jelentősen csökkenthető a termékek mérésének hibaszázaléka. Ezt főnökömmel, Albert György művezetővel újítottam. Három-iháromezer forintot kaptunk érte. Benkóczy I.: — Én a már említett importkiváltó újításom tartom a legtöbbre. Eddig még nem kaptam érte semmit, pedig 1984 júniusában adtam be, s már az egy év kísérleti idő is eltelt. Értékelték, s az volt a megítélés, hogy tovább kell tökéletesíteni, a kísérleteket folytatni. A kísérleteket eljuttattam három másik konzervgyárnak is, ahonnan kedvező ajánlatokat kaptam. Fel- használásra alkalmasnak találták. Erről a szerződés készül. Csengeri I.: — Legjelentősebb újításom az, amely az egész vállalatra kiterjedő önköltségméréssel kapcsolatos. Ezt dr. Radics László főkönyvelővel együtt készítettük, s a vállalat költséggazdálkodását segítheti hatékonyabban. Négyezer ’forintot, plusz 1000 forint jutalmat kaptam énte. Berecz A.: — Én a margitszigeti Nemzeti Sport Uszoda tetőszigetelési eljárását tartom a legjelentősebb újításomnak, mely nekem közel 20 ezer forintot ért. 6 Számára mi a fontosabb: az anyagi vagy az erkölcsi elismerés? Mivel segítené jobban az újítókat? Csengeri I.: — Az erkölcsi elismerés a fontosabb azzal a megjegyzéssel, hogy az anyagi sem mellékes, hiszen a piacról élünk. De végső soron az embert a sikerélmények éltetik, sajnos, a fizetés nem az. Én az ötletek jobb menedzselésével, a gyorsabb és reálisabb díjazással segíteném jobban az újítókat.. Hegyes J.: — Amíg az ötlet kipattan és megvalósul, addig az erkölcsi elismerés a domináló. Nem tagadom, az anyagi oldala sem közömbös. Sok mindennel segíteném az újítókat. Elsősorban az újítások gyorsabb elbírálásával és azzal, hogy lehetőséget adnék az újítóknak ahhoz, hogy a látszólag „rossz’’ ötletekkel is kísérletezzenek. Létrehoznék minden gyárban egy olyan műhelyt, ahol kiélhetnék magukat, lehetőséget biztosítanék a hobbijuk kísérleteihez. Állítom, hasznos dolog születne belőle. Benkóczy I.: — Szerintem az a legfontosabb, hogy amit és ahogy elképzeltem, az megfeleljen a kívánalmaknak, a haladást segítse. Feltétlenül lehetőséget nyújtanék az újítóknak, hogy a már más üzemekben alkalmazott technológiákat megismerjék. Találkozókat szerveznék az újítók részére. Berecz A.: — Az erkölcsi sikert megfizetni nem lehet. A pénz sem megvetendő. Ismeretes, hogy az újító-alkotó ember türelmetlen. Ha rajtam múlna, még jobban lerövidíteném az újítás megvalósításának útját. 7 Milyen tényezők akadályozzák az emberi alkotóújító kedv kibontakozását? Mit változtatna meg az újítási szabályzatban? Csengeri I.: — Szerintem az emberi alkotás legfőbb akadályozója a hozzá nem értés és az irigység. Egyszer olvastam az újítási szabályzatot. Módosítani valót nem látok benne. Hegyes J.: — Áz alkotó gondolkodását akadályozza a szájba rágó módszer, amikor mindent megmondanak, hogyan kell csinálni. Ezzel leszoktatják az embert az önálló gondolkodásról. Az újítási szabályzatban módosítanám az egy személyi elbírálás módszerét. Túl szubjektívnek tartcm. Elképzelésem szerint azokra a munkahelyi vezetőkre kellene bízni a döntést, ahol az újítást hasznosítják. Benkóczy I.: — Borzasztóan zavaró tényező, ha egy más helyen már elfogadott újítást valaki lekoppint és azt sajátjaként nyújtja be. Sajnos ilyen előfordul. Ez a rafinéria azokra, akik az eszüket használják, demoralizáló. Ez az újítás beszerzésének a simább, egyszerűbb útja, felesleges gondolkodni. Feltétlenül módosítanám a vállalati újítási szabályzatban azt, hogy ugyanaz a más helyen már elfogadott újítás ne kapjon zöld utat, nálunk. Berecz A.: — Változtatnék a megítélésen. Mondják, aki ül és gondolkodik, az már eleve gyanús! Aki viszont lázas semmittevéssel tudja adminisztrálni magát, pillanatnyilag sikeresebb embernek tűnik. S ezeket olykor jobban becsülik, mint a néha akadékoskodó, gondolkodó, de jobbat akarókat... A vállalati újítási szabályzatban egy dolgot módosítanék: az újítások elbírálását. Tovább differenciálnám, még demok- ratikusabbá tenném. ★ Lehet-e ezek után egyértelműen azt mondani, jó, kellemesebb vagy kitűnő az alkotó-újító mai fiatal Edisonok közérzete? Kétségtelen: a tudományos termelésben az ötleteknek, az alkotásoknak, újításoknak s ezekkel együtt az alkotóknak (!) is magasabb az árfolyama. Mégsem lehetünk teljesen elégedettek. Dolcsev bolgár költő mondja: „Semmi sem látszik elavultabbnak annál, ami tegnap volt új.” Az alkotó gondolkodók, az újítók ezt vállalják. Még akikor is, ha olykor kudarc az ára. Irta: Farkas Kálmán Fényképezte: Császár Csaba Balra fent: Berecz Antal és Csengeri István. Alul: Hegyes János és Benkóczy István. (Császár Csaba felvételei.)
