Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-02 / 205. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. szeptember 2. Menteni a mentőket! Megkíséreljük a beszélgetést, ami ehhez a riporthoz anyaggyűjtéshez az újságíró számára nélkülözhetetlen. Mondom: megkíséreljük. Ugyanis a megyei mentő- szervezet vezető főorvosának irodájába — a nyíregyházi mentőállomás emeletén — pillanatonként lép be valaki valamilyen ügyben: ez a szoba azon túl, hogy a megyei mentőfőorvos irányító munkáját szolgálja ki, helyet ad az ügyfélszolgálatnak, a szakmai vezetői tárgyalásoknak, a továbbképzésnek, a párt- és szakszervezeti munkának, az orvosoknak, a szigorlóknak, a jogsegélyszolgálatnak... (a felsorolás korántsem teljes!) A nyíregyházi mentőállomáson — amely kórházi *fő- gépészi szolgálati lakásnak épült 1925-ben, majd 36-táJ a kórház' egyetlen mentőautója kapott itt helyet — úgyszólván a legelemibb feltételek is hiányoznak mentőseink munkájához. Ott ahol eleinte négy mentőkocsi állt, a 40-es években még garázsban, ma kényszerműhelyek vannak (karbantartás, javítás) és a 35 mentőkocsi, köztük a kétmilliót érő Mercedes is télen-nyáron a szabad ég alatt áll. Kellene, s lehetne is bővíteni a kocsiparkot, megkövetelné ezt lakosságunk egészségi biztonsága, de nem lehet: új kocsihoz új létszám kell, de ezen az állomáson ma már nem fér el egyetlen új dolgozó sem. (Egy fém öltöző- szekrényben hárman-négyen társbérelnek.) Egy kis munkahelyi statisztika: 117 négyzetméteren 130 ember dolgozik (konyhájuk 3 négyzetméteres!). Az ügyeleti szoba, ahol telefonon veszik fel segélykérésünket, ahol rádiótelefonon irányítják a mentést, ahová most telex is kerül, a bejárati folyosón kapott helyet. S még egy statisztika: életünkért, egészségünkért évente 4 millió kilométert futnak mentőautóink. Nyíregyházán naponta átlagosan 200 mentőfeladatot Iáinak el. Az ország harmadik legrosszabb körülmények között ténykedő mentőállomása a nyíregyházi. S hogy mégsem minősíthető életveszélyesnek az életet mentő emberek munkahelye, az csupán a magas fokú önfegyelemmel, a rendkívüli körülmények között is működő munkaszervezéssel érhető el. Az áldatlan állapotokat — ha nem is panaszolják — megsínyli a mentőorvos, ápoló egészsége is, de ők maguk inkább a betegek miatt aggódnak. Elmondják, hogy az elmúlt tél mínusz 20—25 fokos napjain, éjszakáin. a csillaggarázsból ugyancsak hideg belsejű kocsikkal kellett elindulni a betegért. És itt minden autónak minden pillanatban üzemkész állapotban kell lennie, egy perc alatt el kell hagynia az állomást, ha törAhol a 04 csörög — ügyeletesek a folyosón Elmúlt a nyár... E lmúlt a nyár, a szakemberek lassan hozzáfognak az idegenforgalom tapasztalatainak összegezéséhez. A számok még nem ismertek, de az már nyilvánvaló: volt jobb . . . Különösen a Tiszára fűzött üdülőparadicsomok gazdái panaszkodnak, hogy a folyó gyakori áradásai tönkretették reményeiket. A szokásosnál jóval kevesebben keresték fel a tivadari, ugor- nyai, dombrádi strandot. Egyedül a Nagy Bukó — a Túr és a Tisza ölelkezési pontja — gazdái hallgatnak. Először is, mert nincs gazda, másodszor pedig, mert itt minden hétvégén százak pihentek. Pontosabban pihentek volna. Ha meg lettek volna ehhez a minimális feltételek, ha akadt volna, aki a néhány randalírozó társaságot megfékezi. A Nagy Bukó környéke valóban varázslatos táj, csak éppen fürdésre nem alkalmas. Meredek, köves a part, a lezúduló vízesésnél valóban kiszámíthatatlan a Tisza, amely ráadásul ott határfolyó is. Ez azonban mit sem zavarja a kirándulók egy részét, fittyet hánynak a legelemibb biztonsági szabályoknak, magatartási normáknak, a határrend előírásainak.-v Annak örülnünk kell, hogy egyre többen fedezik fel Szatmár szépségeit. De ne engedjük, hogy bepiszkítsák, tönkretegyék azt! B. G. Veszélyes neiyegzik A magánházaknál tartott lakodalmak nyomán országosan, s így megyénkben is egyre gyakrabban történnek ételfertözéses megbetegedések. Dr. Réthy Mária, a megyei Köjál járványügyi osztályának vezetője elmondta, hogy ezek okai többrétűek. Gyakran megtörténik, hogy az .ételkészítéshez felhasznált nyersanyagokat, például a töke-, a szárnyas-, a darált húsokat stb, mielőtt megfőznék, megsütnék már az előkészítés során kórokozókkal fertőződnek. Ennek megint csak számos oka lehet. A leggyakoribb, hogy a lakodalmakra szánt nagy mennyiségű húst és egyebet nem tudják megfelelően hűtött helyen tárolni. Az sem ritka, hogy az ételek előkészítéséhez használt edényeket egy- egy felületes elmosás után már készételek tárolására használják, ami szintén ételfertőzés táptalaja lehet. Többször volt rá példa: valamelyik főzőasszony hasmenéssel járó megbetegedésben szenvedett, vagy azon a lakodalom előtt egy-két nappal esett át, s a kórokozók tőle kerültek, s szaporodhattak el az ételekben. A lakodalmak előtt és alatt gyakran nemcsak a nyersanyagokat, hanem a készételeket sem tudják megfelelő hőmérsékleten tárolni, ami szintén ételfertő- zéses megbetegedésekhez vezethet. Aztán vannak a különösen veszélyes ételek, mint például a töltött hús, a fasirozott, a hurka, a tojás, a töltött káposzta tölteléke, a majonézes ételek, a tortakrémek. Ezekkel már csak azért is óvatosan kell bánnunk, mert az esetek zömében jóval előtte elkészítik, mint azt elfogyasztanák. Ezeket vagy frissen kell fogyasztani, vagy gondoskodni szükséges, a kellően hűtött helyen való raktározásáról. Lényeges dolog: a lakodalmak végén megmaradt élelmiszereket nem tanácsos elfogadni, elhozni, elfogyasztani. Megtörtént, hogy egy férfi a lakodalmon megmaradt élelmiszereket evett, sőt azzal a munkahelyén kollegáit is megkínálta; az ország másik végén lévő kol- légiumban pedig a fia annak osztálytársai lakmároz- tak be a lakodalmon megmaradt ételekből, Mindnyájan súlyosan megbetegedtek. Ahol hivatalos közétkeztetés zajlik, ott az élelmiszerek tárolásával, elő-, illetve elkészítésével, tálalásával ... (kapcsolatos teendőket rendeletek írják elő, melyek megtartását a közegészségügyi hatóságok ellenőrzik. A magánházaknál, történetesen a lakodalmakon ez nem történhet meg. Ezért a nagyon jószívű kínálás közepette is legyünk óvatosak. (cselényi) A mentőautónak minden pillanatban üzemkészen kell állnia: javítás sikátorban tünetesen olyan eset miatt csengett az ügyelet telefonja. Nem újkeletű probléma a nyíregyházi mentőállomás súlyos helyzete: 15 évvel ezelőtt már szó volt egy új állomás építéséről. Akkor egy rendkívüli anyagi megterhelés, az árvízkárok helyreállítása vitte el a rendelkezésre álló pénzt. 1976-ban 20 millióból elkészülhetett volna egy új épüiet, a MEZÖBER már tervezte is, de a beruházások felülvizsgálata ezt az esélyt is áthúzta. Ma 50— 60 millióba kerülne az építés, de senki sem tudja, mikor és hogyan valósulhat meg ez a halaszthatatlan építkezés. Az Országos Mentőszolgálatnak kellene biztosítania a beruházás teljes összegét, a tanács, mint beruházó előközművesített ingyenes telket adna — így volt és van mindenütt az országban. ★ A mentőállomás keskeny folyosóján szürke egyenruhás dolgozó megjegyzi: „Bennünket akkor vesznek észre, amikor szirénázunk.” Talán van ebben igazság, de nem ez a teljes valóság: alig egy hónapja egy nyíregyházi szakszervezeti tanácskozáson az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára (noha a mentősök, mint országos intézmény tagjai nem a megyei bizottság hatáskörében vannak), a szakszervezet főtitkáránál emelt szót értük. Augusztusban pedig a nyíregyházi városi tanács ülésén Ilyenkor következik a gya- núsítgatás: ki lehet a tettes? „Lehetetlen, hogy ide bárki is bemerészkedjen . . . Ezt csak az csinálhatja, aki tudja, ikinek mi van a pénztárcájában ... Tehát csak közülünk való lehet...” — hangzott el több helyen, így a MESZÖV-nél, a mezőgazdasági főiskolán, a KEMÉV székházéban, a konzervgyárban, a postán, a (városi tanácsnál. az MHSZ-székház- ban, a megyei tanácsnál és még 32 munkahelyen. Egymást gyanúsították... A bűnüldöző szervekhez érkezett feljelentésekből is kitűnt, hogy érthetetlenül sok a munkahelyeken a dolgozók sérelmére elkövetett lopás és ezek íközött is az irodai dolgozókat érintő. Ez nem kis gondot jelentett a rendőrségnek, amely a feljelentések áradatát kapta. 1985. július 3-án következett be a nagy fordulat, amikor a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat számviteli osztályának egyik irodájából eltűnt Ferenc Sándor József- né pénztárcája, amelyben 7300 forint volt. Ferenc Sán- dorné elmondta, hogy a délelőtt folyamán két alkalommal ment át rövid időre a szomszéd szobába. Ekkor az ajtót nem zárta be. Majd amikor ebédelni ment, akkor bezárta az irodát és a kulcsot a szomszédos szobába tette le. A lopás hírére a dohánygyári dolgozók elgondolkodtak, s az iránt érdeklőditek, nem látott-e valaki az irodák környékén gyanús személyt. Ekkor derült ki, hogy .igen! A rendész, a rendőrség értesítése után került sor Kövér Zoltán elszámoltatására. Kövér Zoltán július 1-én — tehát két nappal e ténykedése előtt — körzeti felügyelőként került a dohányfermenVégiglopta Nyíregyházát Az utóbbi hónapokban nagyon sok nyíregyházi munkahely belső nyugalmát zavarta meg egy-egy kellemetlen jelenség. Hol itt, hol ott egy-egy munkatárs éppen felvett fizetése, más valaki pénztárcája, vagy pénztárcájából pénzének egy jelentősebb része tűnt el. táló vállalat beváltó üzemrészéhez. És máris akcióba lépett... Jő ajánlással ment tovább... A rendőrségen rövid időn belül elmondta, .hogy valóban ő vette el a pénzt és haj-' landó is volt megmutatni, hogy a pénztárcát az egyik W. C. öblítőtartályába tette, a pénz pedig friss munkahetén, irodája szekrénye alatt van. Ezzel a korsó elmerült. Kövér Zoltán, aki mező- gazdasági főiskolát végzett üzemmérnök 1985. március 22-én hagyta ott a vetőmagtermeltető vállalat nyíregyházi kutatóintézetében lévő munkahelyét. Azt követően — munkát keresve jött rá, hogy a pénzszerzésre más lehetőségek is vannak. (Itt azonban egy kicsit érdemes megállni. Amikor a közterület-fenntartó vállalatnál dolgozott, már gyanúsították, hogy Kövérnek enyves a keze. Segítették, hogy elkerüljön onnan. Így ment a földhivatalhoz, ahol ismét mondogatták, hogy Kövér keze nem tiszta, köze lehet a munkahelyi lopásokhoz. így került a kutatóintézethez, majd onnan is „jó ajánlással” került a dohányfermentáló vállalathoz, ahol lehetőségei még csak nőhettek, hiszen új beosztása a megye egész területére kiterjedő volt. Érdekes viszont, hogy a munkahelyek ezekről a „gyanúkról” nem értesítették a rendőrséget, így szorosabb megfigyelésére nem kerülhetett sor. Tehát sikeresen játszotta „szarka”- szerepét.) A nyíregyházi vízügyi igazgatóságra ment először, ahol a második emeleten — egy nyitott ajtajú irodában — meglátott egy női táskát. Ma- . gával vitte és 5 ezer forintot talált benne. Ezek után már könnyebben ment minden. Magabiztosan ment be olyan helyekre, ahol egyébként sokan járnak. B'enyitott az irodákba, s ha benn voltak, akkor elnézést kért, ha nem, akkor „cselekedett”. Megkereste a táskákat, kinyitotta a fiókokat. .. A legnagyobb „fogás“ A MESZÖV-nél az egyik alkalommal — mivel rákérdeztek, hogy mi járatban van — Kárpáti Zoltánnak nevezte meg és a földhivatal dolgozójának adta ki magát. Később finomított módszerén. Megfigyelte, hogy ha valaki irodája ajtaját bezárja, de a kulcsot benne hagyja, akkor hosszabb időre megy el, és így már több ideje marad a tolvajlásra és kisebb lesz a lebukás veszélye is. És ezzel a „megfontoltsággal” sokszor jól járt. A legnagyobb fogása április 2-án volt. Ekkor a megyei tanács épületébe látogatott el. „A földszinten, a folyosó végén a sarokban lévő szobába nyitottam be. Az ablaknál lévő íróasztal alatt lévő diplomatatáskába néztem bele, amelyben több köteg papírpénz volt. Azokból egy köteget kivettem, és elvittem. Otthon nem akartam hinni a szememnek, amikor megszámoltam. A kötegben ugyanis 100 ezer forint volt.” (A sértett két társával együtt 280 ezer forintot éppen akkor vett fel az OTP-nél saját kivitelezésű lakásépítésre, és a pénz még együtt volt. Sze- rencséjükre(?) a 180 ezer még a táskában maradt.) Végül is több mint 60 személy sérelmére követett el bűncselekményt Kövér Zoltán, s mintegy 40 intézményt „látogatott” meg és több mint 180 ezer forint kárt okozott a különböző sértetteknek. „Elvetemült ember vegyek •• „Elvetemült ember vagyok. Nagyon megbántam, amit tettem” — hangoztatta kihallgatása során. Elmondta azt is, hogy ebhez hozzájárult barátnőjének magatartása és barátjának intelme is. Barátja ugyanis azt mondta neki, hogy soha nem fog tudni megtartani egy nőt, ha nem pénzeli. A még 18 éves Sz. E. pedig már most is nagyon igényes, mert gyakran voltak rulhaigényei, és csak a jobb szórakozóhelyeket szereti — ezekhez pedig sok pénz kell. Kövér Zoltán ellen a Nyíregyházi Városi Ügyészség jelentős értékre üzletszerűen elkövetett lopás bűntette miatt — előzetes letartóztatásban tartása mellett — nyújtott be vádiratot. Az ügy pedig valamennyiünknek hasznos tanulságul is szolgái: meg kell tanulnunk védeni értékeinket. Toronicza Gyula Szakszervezeti is tanácsi Interpelláció nyomába« Óvatosan fogadjuk a traktát hangzott el érdekükben (s érdekünkben, nyíregyházi lakosok érdekében) interpelláció. Szilágyi Szabolcs Mindenki sejtette, senki sem jelentette...
