Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-23 / 197. szám

1985. augusztus 23. Kelet-Magyarország 3 A városlakó közérzete RÖGTÖN MEGCÁFOLVA ménye az értő, okos apró- MAGDNKAT olyasmi, ami munkának, a címben áll, valójában nin- Ebben az aprómunkában csen. A városlakó közérzete a város valamennyi lakó­helyeit ugyanis azt kellene iának szerepe kínálkozik. írnunk — ha odaférne —, Mert tehet a közérzetért a hogy pontosak legyünk: bolti eladó, a tömegközleke- különböző városlakók Jcit- dés dolgozója, a tiszviselő, a lönböző közérzetei. Mert nem lakóbizottság tagja, az is- csak az egyik és a másik vá- meretlen, aki a kérdésre ud- ros népességének vélemé- variasan felel, az ismerős, aki nye, — hangulata, kedve, otthon is vállalja közéleti magatartása, munka- és la- tisztségét, s nem alakít ki kókörnyezete — hord magán külön egy hivatalos — és sajátos — jegyeket, hanem az külön egy magánmagatar- említett tényezők formála- tást. Nagyon sok városlakó ta, „saját” közérzet is más nem városlakóként él, ha- és más adott helyzetekben, nem úgy, mintha egy távoli Más és más a városlakó köz- sziget semmiről semmit nem érzete akkor, amikor társai tudók alapon gondolkodó la- bizalmából megkapta a vök- kója lenne. Hogy e szigeten sok hatvan százalékát, s ak- hajótörött-e, avagy luxus kor, mikor társadalmi mun- jachton érkezett álremete? kára toborozva, ugyanezek Gyakran maga sem tud- a társak azt mondják, saj- ja. S mert nem kérdik tő- nos, most nem érek rá, a le, nem jobb-e a tenyérnyi tetthelyen tehát megjelen- sziget helyett a tágas konti- nek hatan, nyolcán a remélt, nensen, aligha gondolkodik a várt ötven fő helyett. azon, jó-e, elég-e neki az, A hét-nyolcezer lelket alig amit a sziget szűkös világa meghaladó lakosságú város- kínál, kában élők és a — nagyvá­rosi illúziókat dédelgető — NEM LEHET KIMAZSO- 80—100, 150, 200 ezer főt ma- LÄZNI CSÜPAN a kezdvező gába fogadó települések ese- jellemzőket az átalakulások tében az azonos közigazga- nagy kalácsából, törvény- tási rang nagyon is eltérő szerűen együtt jár azzal a tartalmakat — szokásokat, kedvezőtlen hatások kese­magatartásokat, demokrati- rű ízű serege is, a közérze- kus és lokálpatrióta hagyó- tét e kettő aránya határozza mányokat — takar. Jelen- meg. Ilyen okok, arányok kö- leg százkilenc város van az vetkezménye azután példá- országban. A városi népesség ul, hogy míg országosan 1194 — a budapesti kétmilliós lé- forintot tett ki 1984-ben az lekszámot most elkülönítve egy lakosra jutó társadalmi — 1984-ben, 3,9 millió főt munka értéke, nagy csapata tett ki, míg 1920-ban kétmil- van városoknak, ahol ez az lió volt, a fővárossal együtt! összeg két és fél ezer meg A két adat közötti hatalmas négyezer forint között he- különbség érzékelteti nem- lyezkedik el! Pusztán az ad- csak az új városok seregé- ná az eltérések magyaráza- nek létrejöttét, hanem azt tát, hogy az egyik helyen jó, is, tíz- és százezerek lettek a másikon gyatrán szervez- városlakók úgy, hogy gyö- nek? Avagy ehhez is, mint kereik másutt nyújtózkod- ezernyi máshoz, szorosan kö- tak mélyre, más nedveket tődik, a kölcsönhatások szö­szívtak fel, építettek be gon- vevényét hozva létre, a vá- dolkodásmódjukba, maga- roslakói közérzet? tartásukba, szokásaikba, Két és fél ezer esztendeje szándékaikba. a görög költő — Alkaiosz — már rájött arra, amit ma- VALAMI NEM ATTÓL gunk nagy nehezen, keser- VÁLTOZIK, hogy sokat be- vesen látunk be, ha belá- szélnek, írnak róla. Sokkal tunk: „Nem szépen-épült, inkább attól remélhető va- széptetetjű lakok, / nem jól- laminek a kedvező irányba rakott nagy kőfalak és utak / történő elmozdulása, milyen adják a várost, nem hajó­hatások, ösztönök, példák gyár, / ámde olyan lakosok, fogalmaztatják meg ennek kik avval / mi megvan, él- az elmozdulásnak a szüksé- ni tudnak...” Az országgyű- gességét. Veszedelmes tóm- lés a közelmúltban hozta palátás lenne egyanis észre meg — 12/1980—1985. szám­nem venni: város és város mai — határozatát a terület­között erős különbözőségek és településfejlesztés hosszú vannak a lakosság összeté- távú feladatairól, benne a telében, amint abban, honnét, városfejlesztésnek is éssze- milyen környezetből érkéz- rűbb, egészségesebb utat tek, miként viszonyultak, vi- nyitva. Csakhogy sem ez, szonyulnak a városi maga- sem más határozat nem he- tartási, életmódbeli jegyek- lyettesíti azt, amit a vörös­hez. Amiből természetsze- lakó maga tehet, tesz meg rűen következik: a közössé- közérzete — önérdeke! — gek szerveződése, a városla- javára, javítására, otthona kó közérzetének formálása és városbeli otthonossága nem sémák alkalmazásának összekapcsolására, terméke, annál inkább ered- M. O. Olasz megrendelésre hetente tíz tonna kicsontozott csirke­mellet dolgoznak fel a HUNNIACOOP kisvárdai baromfi- feldolgozó üzemében. Képünkön: Raffael Jenő a mű­anyag zsákokba csomagolt baromfihúst, vákuumos géppel tárja le. les.) Női kabátokat készít az NSZ K-nak bérmunkában a nyíregyházi Divat Ruházati Vállalat Május 1. szalagján. (Gaái Béla felvétele) Gyógyít a szó is Balkány 7500 lelket szám­láló nagyközség. A lakosság közel fele szétszórtan, tanyá­kon él. Itt még az állattartás, a gazdálkodás az elfogadott megélhetési forrás. Dr. Kun Bertalan körzeti orvos min­dennap megfordul a tanyá­kon. Beteglátogatás, gyógyí­tás, vagy csak rövid beszél­getés nélkül nem múlik el napja. Javuló életkörülmények Az orvos dolga a gyógyító munka mellett a megelőzés, ami pedig nem létezhet a felvilágosító, egészségneve­lési tevékenység nélkül — elsőként erről beszélgettünk. — Napjainkban egyre ter­jednek a daganatos, szív- és érrendszeri betegségek, ha­talmas méreteket öltött az alkoholfogyasztás — ez alól sajnos a mi vidékünk sem ki­vétel — sorolja az „alapo­kat” az orvos. — De sok szép eredményről is beszá­molhatok. Ezek között is el­sőként a csecsemőhalandóság helyzetéről, aminek javulá­sában nagy része van a fia­tal, agilis védőnőknek, akik szívükön viselik az ügyet: a tanyán élő fiatal anyákat- gyakran felkeresik, ellátják a szükséges tanácsokkal. A tanyán élő emberek áldozat­készek a gyermekeik érde­kében, nagy gondot fordíta­nak az egészségügyi tenni­valókra. — Komoly eredmény az is, hogy gyakorlatilag meg­szűntek. az ásott kutak, min­den házban van egészséges ivóvíz. A tanyán sok a nagy család. Jó dolog..hogy a leg­több anya legalább féléves korig szoptatja gyermekét. Ez sokat jelent a gyermek egészséges fejlődése szem­pontjából. Községünkben 100—120 gyermek születik évente. Nem mindegy, mi­lyen körülmények között nőnek, cseperednek. Nem ok — következmény A körzeti orvos fellelősség- gel teli munkaideje általá­ban 24 óra. Jut-e elég idő a megelőzést segítő felvilágo­sító előadásokra, beszélge­tésekre? — ez egy újabb témakör. — Egyik legnagyobb gon­dom éppen ez. Egyrészt va­Személyesen — Ilyenkor a személyes el­beszélgetés többet segíthet, mint bármilyen gyógyszer, mert valakinek meg kell hall­gatnia a lelki problémákat is és ez legtöbbször az alap­ellátásban dolgozó körzeti orvos. — Segíthet-e ilyen esetben az orvos? — Nagyon keveset. A csa­ládi, munkahelyi gondok fe­szültté, idegessé teszik az em­bereket. S ez már lehetőség arra, hogy felkeresse az or­vost, s elmondja panaszait. Még jó, ha megérti: nem gyógyszerrel lehet segíteni a bajon, hanem az állandó feszültséget kell megszün­tetni. S ez nem a körzeti or­vos feladata. Sajnos, nem ez az egyedüli probléma. Leg­alább ennyire komoly társa­dalmi gond az idős korúak helyzete. Szomorú, hogy a / zzik a tölgyfapa­rázs. Apró láng- nyelvek nyal­dossák az éjszakát, mely mint hatalmas sátor borul ránk, a tűz körül kucorgókra. Lehetünk tán húszán is, lent Csa­holó környékén, ahol a ri- csei erdő százados fái kí­sérik a Túr meg-megbot- ló folyását. Énekelgetünk. Mondja a magáét az építészmér­nök, a fogatos, a tanító, a gépkezelő, a bádogos, a pilóta. És mondja nem­sokára Yuki is, a japán kislány. Valahonnan To­kió mellől érkezett egy kis városkából, a nagy baráti kör egyik tagjának ven­dégeként. Egymás nyelvéből ugyan kukkot sem értünk, de segít az angol, á frárícia, no meg az arc játéka, a szem rezdülése. Tengerre száll a fiatal házasember, az asszonyka könnyes szemekkel búcsúzik tőle: vigyázzon magára, mert a tenger nagy, hatalmas, az ember meg parányi, gyenge... a szerelem ta­lán segít. És száll az ének japá­nul, a nagy szatmári éj­szakában. Levélsusogás. tűzpattogás, szúnnyog- dongás a kísérőzene. Már dudoljuk mi is a szokat­lan dallamot, s fordul a kocka, mi vagyunk a ta­nítók, Yuki a tanítvány. „Megrakják a tüzet, mégis kialuszik ...” Aztán is­mét Yuki következik ... Hamvad a parázs, te- rebélyül az éjszaka. Egy baráttal újból több él a földön. Balogh Géza lóban kevés idő jut az egész­ségnevelésre, de sokszor ez a kevés idő is formális, nem elég hatékony. Én úgy segí­tek az időhiányon, hogy a rendelő várójában magne­tofonszalagra vett előadáso­kat hallgathatnak a vára­kozó betegek. Ez a módszer nálunk jól bevált. Ezenkívül havonta előadásokon is ta­lálkozom az érdeklődőkkel. Üzemorvos is vagyok, s a mezőgazdaságban ilyen tájt a növényvédő szerekről tar­tok előadásokat. Az alkoholfogyasztásról nem lehet eleget beszélni. Az alkoholisták ügye — úgy tűnik — jelenleg megoldat­lan Magyarországon. Bü­rokratikus, hosszadalmas és sokszor eredménytelen az ügyintézés. Ez azért szomo­rú és felháborító, mert köz­ben családok mennek tönk­re, fiatalok, gyermekek élnek zűrzavaros környezetben. Szerencsére nálunk nem nagy az ilyen esetek száma. Kö­rülbelül tíz családot tartunk nyilván, akik ebből a szem­pontból veszélyeztetettek. Az én véleményen az: az ivás legtöbbször csak következ­mény, nem ok. És ez már társadalmi kérdés. család, mint intézmény ki­halóban van. Az idős bete­gek fele csak gondoskodást, törődést igényelne, nem pedig kórházat, szociális ott­hont. Ez égető gond manap­ság. A mi községünkben is sok az idős ember. Ezren fe­lül van a hatvan évét betöl­tötték száma, velük törődni mindennapos kötelességeim közé tartozik. Ebben is, mint minden munkámban nagyon sokat segít a körzeti ápolónő és az orvosirnok is. Csak együtt vagyunk képesek el­látni a mindennapok felada­tait. Kovács Éva — Napjainkban újfajta népbetegség a neurózis. A rendelőben megforduló be­tegek megdöbbentő száza­léka az orvosban látja az utolsó mentsvárat. A neuro­tikus beteg már attól gyó­gyul, ha végre meghallgat­ja valaki. Gyakran derül ki a hosszadalmas beszélgetés alatt, hogy például a szívpa­naszok okozója a rossz munkahely, a kötözködő fő­nök, vagy az italozó férj. Balkányban több mint 100 gyerek születik évente. Fej­lődésüket, egészségük megőrzését a körzeti orvos is megkü- lönböztettt figyelemmel kíséri. (Jávor László felvétele) f-------------------\ Szigorúan tilos! Palack és panel E lég volt egyvalakinek észrevenni, egy ki­csit töprengeni — és máris ment a bejelen­tés az ingatlankezelő vál­lalathoz arról, hogy a tíz­emeletes épület egyik bér­lője palackos gázt hasz­nál lakásában. A vállalat szakemberei rácsönget­tek a nyíregyházi Ungvár sétányon található gar­zonlakásban az illetőre, akinél valóban propán­bután tűzhelyet találtak. Természetesen nyomban felszólították, hogy távo­lítsa el a házból. Nem tet­te meg — megjelentek hát a tűzoltók, akiket az IKSZV értesített. Ez az el­lenőrzés a kelleténél han­gosabbra sikerült, mert hiába győzködték K. I.-t, ő nem tágított... Az ügy vége: szabálysértési fel­jelentés. De hát miért? — kér­dezheti a tájékozatlan ember. Hiszen másutt is használnak palackos gázt, százezerszám... Igen ám, de azok a lakások nem panelházakban vannak — ennyi a rövid válasz. Ki­egészítésképpen idézzük föl egy hátborzongató ké­pet: mi van, ha felrobban egy gázpalack a panel­házban? Bizony elképzel­ni is rossz: kártyavárként omlanának a falak ... Csattanója nincs a tör­ténetnek (ne is legyen!), de annyit érdemes hozzá­fűzni: akinél hasonló épületben gázpalack adja a gázt, az gyorsan távo­lítsa el azt lakásából... (tarnavölgyi) s_____________/ Falu, tanya az orvos szemével Yuki

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom