Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-06 / 183. szám

Kelet-Magyarország 3 // \ * / / ^ ♦ jjai­X X J& x vá‘ y/f‘ j?/ / "xxl y /<$} .d­aru­csóbL^ szonnal termésen. Erről jut eszem., qwást úr, a Stockholm, házi konszern tulajdonosa a szupermarketeknek a málnát Magyarországról rendeli. Kí­vánsága, hogy hajnalban szedjék a gyümölcsöt kis ko­sárkákba, félkilós adagokba. Kérése még, hogy azonmód a nyírségi gyöngyöző harmat­tal együtt rakják be a táb­lák szélén álló helikopterek­be (kisebb repülőgépekbe), szállítsák a legközelebbi re­pülőtérre, ahol az ő teher­szállító gépe várja. Ott átra­kódnak és két órán belül Most vehetjük, i távoli jö- r i ^ .lóság lehet. a bizonyos /O egyelőre csak aimban született O bizonyára található v „ világban ilyen üz- Alki nem sajnálja a friss áruért, mert 4° ., tőle is megveszik vá- 'ó^ -»ói. Valahogyan ezeket a ^^ndqwist urakat kell fel- *^’^s\utatni és megtalálni, hiszen ebben az esetben már a ter- tr. meló is diktálhat. S ha min­den sikerül, akkor a guruló mellett egy újabb jelző is be­kerülhet a köztudatba: re­pülő málna. Különben sajnálom a tévé­riportban látott málnaterme- löket. Ök még nem találták meg a maguk Lundqwist urát, viszont megtalálta őket a munkájukat semmibe vevő kereskedő. Ahogy elnéztem az ÁFÉSZ alkalmazottait a filmben, úgy tűnt, rugalmas­ságuknak véges a határa. Va­jon a termelőknek végtelen a türelmük? (sípos) Sláger az overall A munkaruha az ember mindennapjainak kísérője. Rég felismerték, hogy a kör­nyezet, a bennünket körülve­vő tárgyak színe, harmóniá­ja, sőt az ember viselte ruha is, hatással van a teljesítő- képességére. Ezt a szabályt a munkaruházat tervezésében, kialakításában is egyre in­kább figyelembe veszik a szakemberek. Ma már tarjca a színskála: az egykori kék mellett bordó, zöld, barna felszereléseket is gyártanak. A divatszín hosszú idők óta, s várhatóan még nagyon sokáig a sötétkék lesz. Meg­jelennek új modellek, de nem hanyagolják el a hagyomá­nyos munkaruhák iránti igé­nyek kielégítését sem. A leg­divatosabb, legkeresettebb a sima kétrészes összeállítás, a lemberjaok és az overall. Az overallokat elsősorban a sze­relési munkákat végző vál­lalatok dolgozóinak vásárol­ják, hiszen ezek nagyon ké­nyelmesek és a balesetve­szélyt minimálisra csökken­tik. Díszítések, színes betétek, cipzárak gazdagítják a ruhá­kat, teszik kényelmesebbé a viseletét. A nyíregyházi mun­karuházati boltban tájékoz­tattak arról is, hogy sajnos, kifogyóban vannak a kisebb méretű darabok. Portásruha, tűzoltóruha, pincérkabát is sorakozik egy­más mellett, hogy csak az ér­dekesebbeket említsük. Ter­mészetesen a kiegészítők is helyben vásárolhatók. Férfi és női gumicsizmák, munka- védelmi bakancsok, oliaj- és saválló kötények is beszerez­hetők. A férfi- és nőd köpenyek­ből hiányok tapasztalhatók, ezért a kiesést konfekcióáruk értékesítésével pótolják. A meglévő köpenykészlet szín­es ifazongazdag, így a höl­gyeknek van választási lehe­tőségük. Talán egyszer eljut­nak odáig is, hogy a munka­ruha egyenrangú lesz az ut­cai viselettel, és a választék is ennek megfelelően alakul. (Szabó) >Alna Rudi — cukrozott spárgatök belföldre - exportra A vajai Rákóczi Terme­lőszövetkezet zöldség-gyü­mölcs-, desszertüzemében Rohodon a hagyományos termékek mellett két új ter­mék gyártását kezdték meg. 1. Kísérleti gyártás alatt az Alma Rudi, mely meg­felelő KERMI-vizsgálat és a piaci igények felmérése után — rövidesen a boltok­ba kerül. 2. A napokban kezdték meg a cukrozott és csoko­ládéval bevont spárgatök gyártását, melyet tőkés ex­portra szállítanak 20 deka- grammos csomagolásban. 3. A hagyományos termé­ket — többek között a cuk­rozott sárgabarackot — hol­land exportra szállítják, melyet Sovány Józsefné drazsírozó üstben védőbe­vonattal lát el. (Jávor László képriportja) AZ IGAZGATÓ JÖVEDELME Zsebheváyé takarékosság Mennyit keres az igazgató, a művezető, a technológus, az energiaőr? Nem költői a kérdésfeltevés, mert a közel­múltban az Ipari Közlöny­ben megjelent tájékoztató szerint jelentős mértékben növekedhet a jövedelem, ha az adott szerv takarékosko­dik az energiával. Várható-e a rendelet nyomán gyors változás megyénkben? — ez­zel a kérdéssel kerestük fel Lőrincz Józsefet, a megyei tanács főenergetikusát. nyéknek és az irányító szer­veknek, mit, miért kell tenni a gondosabb energiafelhasz­nálás érdekében. Ám az anyagi ösztönzés húzóereje miatt szükség volt újból megfogalmazni a kívánalma­kat. Az a cél, hogy a világ­piachoz közelítsük az ener­giafelhasználás útját-módját. S ennek érdekében rugal­mas energiapolitikára kell ösztönözni minden érdekel­tet. Közelíteni a világpiachoz — Nem egyedi jelenségről van szó, amikor az új intéz­kedés született. Az energia­gazdálkodási kormányprog­ram már 1980-ban megszab­ta a vállalatoknak, intézmé­A púposhegyi rozstábla hetáronként 37 má­zsás átlaggal fizetett. — Sok rossz után ez jó — mondja a főagronómus. — A búzában nagyot csa­lódtunk. Bő egy tonnával kevesebb a hektáronkénti termés, mint tavaly ... Nézzük a csodatáblát a Púposhegyen. Nincs azon más látnivaló csak a kom­bájn hagyta tarló és a tar­lón a szalma. Tisztelgésünk nem is ennek szól. Csonka János munkájára vagyunk kíváncsiak, aki bivaly erős Rábájával tarlót hánt. Fon­tos munka, sürgős feladat. — Sokan azt hiszik, az aratás csak abból áll, hogy kombájnolunk. Túl egysze­rű lenne. Kombájnolás, szemszállítás, szárítás, szalmabálázás, behordás, kazlazás, műtrágyaszórás, tarlóhántás szervestrágya- szórás, keverő szántás, ez mind része az aratásnak. Ki ezt, ki azt csinálja és ebben a bődületes hőség­ben a kombájnossal a szal­mabálázó és a tarlóhántó egyként szenved ... — És hosszú a nap és hosszú a hét? — De még mennyire! Az emberek tizenkét óráznak. Az aratók hétfőn hajnal­ban kezdenek és vasárnap délután kettőkor mennek haza. Az a vasárnap dél­után csak egy kiadós für­dőre, egy tisztességes al­vásra elég. \ — Aztán újra frissen és erősen... — Frissen? A beszélgetést már vagy 7 kilométerrel arrébb, a ho­moki erdő peremén foly­Hőségben tatjuk. Odáig követtük szinte úttalan utakon a hat német kombájnt. Szur­koltunk Zsoldos Istvánnak. Percekig tartott, amíg kombájnja vágóasztalát át­vezérelte az akácfasor szűk, kicentizett átjáróján. Si­került. — Régi kombájnos. Ki­váló munkaerő — közli a főagronómus, amit magam is tudok, hiszen nem elő­ször látom aratni. Most csak félszavakat váltunk. — Bírják még? — Muszáj. Csak ez a por és a hőség ... A rozstábla vibrál, fe­lette áll a levegő. Zsoldos István gyorsan és szak­szerűen portalanít. Ami ed­dig a meghajtórészekre, lánckerékre, ékszíjak­ra, hűtőburkolatra ra­kodott, az a teménytelen lisztfinom por száll a leve­gőben. Aztán a vágóasztal földközelbe áll, felpörög a kalászterelő és pillanatig nem látunk semmit... Por és hőség. A főagro­nómus különben elégedett. Nem a terméssel, hanem az emberekkel. — Már túljutottak a holtponton. Amikor végez­tünk a búzával, 550 hektár volt, kegyetlenül fáradtak, megviseltek voltak az em­berek. Mondták és tapasz­taltam. De most már újra lendületben vannak ... Nagy akarat kell az ilyen lendülethez. Az ember lát­ja, sőt tudja csak egy nap is mi mindent kell kiállni. Ha kint, nyílt térben 28— 30 fok a meleg, akkor a ka­binban hatvan. Aztán az örök és feszült figyelem. A talaj egyenetlen, a gép ráz, a kormánykerék kilendül ha nem szorítják. Ideg- és izommunka. Nem kell azt kérdezni, látnivaló, aki arat akkor is lead néhány kilogrammot, ha nincs raj­ta súlyfelesleg... A ratnak és hőségbőség van a balkányi rozs­táblákon. A búza már magtárban, a rozs is oda­tart és ki tudja milyen áron. Aratni még mindig, most is nehéz ... Seres Ernő Általánosan elfogadott irányelv, hogy az is kapjon pénzt, aki nemcsak megtaka­rít az energiából, hanem másfajtát használ fel az úgy­nevezett nemesebb energia- hordozók, mint az olaj, a pb- gáz, a koksz, a villamos ener­gia és a földgáz helyett. A rendelet szorgalmazza a nap-, a szélenergia és a bio­energia hasznosítását. A ju­talmazás mértéke pedig at­tól függ, minél teljesebb a megtakarítás. De azért nem a csillagos ég a felső határ: évente maximum húszezer forintot vehet fel egy ember a takarékos energiafelhasz­nálás miatt. Differenciálhat a gazdálkodó szerv úgy is, milyen mértékben járul hoz­zá az egyén a megtakarítás­hoz. Csúcsidőben is lehet nö­velni a jutalmat a felhaszná­lóknak, hiszen az ilyen idő­szakokban jelentkező kiugró fogyasztás megzabolázása kö­zös cél; a lakosság zavarta­lan ellátását kell lehetővé tenni mindenképpen. Gaxdaságosabb technológiák A nagyvállalatoknál érez­hető leginkább energiagaz­dálkodásra, a megtakarításra való törekvés. Megyénk több nagyüzemében hoztak létre önálló energetikai osztályo­kat. A tiszántúli energiagaz­dálkodási versenymozgalom­ban három megye, Szolnok, Hajdú és Szabolcs egyezteti elképzeléseit és mérkőzik meg a legjobban takarékos­kodókkal. Megyénkből a Tau­rus, az Alkaloida, a Nyíregy­házi Konzervgyár és az Ér­dért Vállalat 1969 óta verse­nyeznek egymással. A legfontosabb a fajlagos energiafelhasználás csökken­tése. Gazdaságosabb techno­lógiákat vezetnek be. A Tau­rusban például kidolgoztak üzemenként egy olyan érde­keltségi rendszert, amely mérhetővé teszi az energia­felhasználást. Számítógép ha­tározza meg a fogyasztást és jelez akkor is, ha a szüksé­gesnél több energiát pocsé­kolna valaki. Hasonló elve­ket szeretnének alkalmazni az Alkaloidában is. A kon­zervgyárban használatos új gépek pedig energiatakaréko­sak. Az új üzemek eleve szá­molnak az energiafelhaszná­lás csökkentésével. Az Érdért Vállalat tuzséri gyáregységé­ben egy éve üzemel a kéreg- brikettáló, amely sok felesle­ges energiaköltségtől mente­síti a felhasználót. A máté­szalkai gyáregységükben mű­ködik a kéregégető, amely a hulladéknak számító fakér­get elégeti és az így nyert energiát meleg víz előállítá­sára használják és az egész gyáregységnek elég ez az úgynevezett használati meleg víz. Közös cél — A most megjelent ren­delkezés csak egy eszköz, amely elősegítheti a kor­mányprogram végrehajtását. Ám az anyagi ösztönzés is kevés lenne, ha minden fel­használó nem törekedne a népgazdasági és a vállalati célok megvalósítására. Mert az egyéni cél, a nagyobb jö­vedelem, csak így találkozhat a közösség céljaival — fe­jezte be Lőrincz József. T. K. Kiállítás ás vásár Mátészalkán Konyhabútor kamionból Óhatatlanul a búcsújárás jutott eszembe egy tulajdon­képpeni kereskedelmi jellegű kiállítás megnyitásakor Má­tészalkán. Seregestől jöttek az emberek a helyi művelő­dési központ földszintjén megnyitott — a csongrádi Tisza Bútorgyár és a városi tanács által közösen rende­zett — konyhabútor-kiállí­tásra. Kereskedőket minden­képp érdeklő tény lehet, hogy ez az árusítással egybekötött kiállítás már az első napon, augusztus elsején is vásárló­kat vonzott, Nyíregyházáról éppen úgy, mint Fehérgyar­matról, Vásárosnaményból, Nyírbátorból, sőt mi több, Kisvárdáról is. Hogy hány száz, vagy éppen ezer ember nézte meg a csongrádi bútor­gyár bemutatóját, arról pon­tos statisztikánk nincs, de ahogy Hajdú Mihály, a kiállí­tás főnöke, a bútorgyár szál­lítási osztályvezetője mondta, már az első napon több mint 320 ezer forintnyi volt a for­galom. Növeli ezt az, 25—30 előjegyzést is felvettek a gyár képviselői. A házigazdák nevében mondta el dr. Bíró László, a helyi tanács osztályvezetője és Vizler Emil csoportvezető, hogy a szalkaiak célja egy­értelműen a kínálat bővítése volt. A gyár viszont nem vá­logatott, a legkurrensebb termékeit hozta el: konyha­berendezéseket, modul jelle­gű szerkezeteket, a lakások méreteihez leginkább al­kalmazkodó berendezéseket. A kiállítás augusztus 1-től 10-ig lesz nyitva és már az első nap sikere után megér­keztek Csongrádiéi a tele ka­mionok. Egymillió forintnyi árualappal tervezték, de az eredménytől függően két-há- romszorosára is tudják nö­velni az árualapot a csong­rádiak. Az előjegyzési rend­szer is bevált. ___ Első alkalommal szállítanak Tesszalonikibe perfii szűrési segédanyagot a KOSZIG nyírtelek-belegrádi perlitelem- gyárából. Fontos a jó bemutatkozás, hiszen a 97 tanulmá­nyi szűrőperlit sikere esetén újabb görög megrendelések várhatóak. Képünkön: Kovács Barnabásné és Ilku Jánosné zsákokba töltik a szűrőperlitet. (GB) «V * \ KGST-BAJNOKSÄG EI.ÖTT Terülni szántéve .'seny A KGST-tagországok legjobb traktorosai időről időre összemérik tudásu­kat. A nemzetek közötti bajnokságot megelőzi a területi, majd az országos válogatóverseny. A terü­leti bajnokságot idén augusztus 8-án a Nyíregy­házi Mezőgazdasági Főis­kolai Tangazdaság gyula­tanyai területén rendezik meg. A területi versenyen Borsod, Hajdú és Sza- bolcs-Szatmár 45 jól kép­zett traktorosa rajtol. A versenyt három kategóriá­ban értékelik, a legjobba­kat jutalmazzák, a győz­tesek az országos verseny­re mehetnek. A szántó­versenyek történetében Szabolcs-Szatmárból már több ízben nyertek trak­torosok országos versenyt, értek el jó helyezést a nemzetközi mezőnyben. A sikerekben a megyebeliek ezúttal is bíznak. k. . i

Next

/
Oldalképek
Tartalom