Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-02 / 180. szám

II kormány ülése Napirenden a tarvieijesftés A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén áttekintette a gazdasági folyamatok 1985. első félévi alakulását. Meg­állapította, hogy az idei nép- gazdasági terv megvalósítása a vártnál nehezebb körülmé­nyek között történik. A vál­lalatok nagyobb erőfeszítése, valamint a javuló gazdaság- irányító tevékenység ellené­re is kisebb a gazdasági nö­vekedés üteme a számított­nál. Az eddigi eredmények nem elegendőek a terv céljai­nak eléréséhez, a kedvezőt­len hatások ellensúlyozásá­hoz. A termelés szerkezeté­nek átalakításában és haté­konyságának javításában is a kelleténél lassúbb az előre­haladás. Felhívta az állami gazdaság irányító szerveket, hogy következetesen hajtsák végre az érvényben levő kor­mányhatározatokat. A gazdál­kodó szervezetek fokozzák munkájuk hatékonyságát és erőteljesebben járuljanak hozzá a külgazdasági egyen­súly megszilárdításához. Mun­kaszervezési intézkedésekkel, szükség esetén pótműszakok bevezetésével növeljék a ki­vitelt, elégítsék ki a hazai keresletet. Gondoskodjanak arról, hogy a keresetek a tényleges gazdasági eredmé­nyekkel összhangban alakul­ja naik. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal el­nökének jelentését a VII. öt­éves terv kidolgozásának helyzetéről, és állást foglalt a munka további menetéről. IMPORTGÉPPEL — CSÚCSTELJESÍTMÉNY Tűzött Szatmár láda Tűző huzallal dolgozó lá­dagyártó gépeket vásárolt Olaszországból a Felső-Tisza- vidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. A négy, Corali gyártmányú masinát a na­pokban helyezték üzembe. Kettő a vásárosnaményi fa- feldolgozó telepre került, ket­tő pedig a tiszalöki FEFAG- üzembe. A közel 3 millió fo­rint értékű sajáterős beruhá­zás lehetővé teszi, hogy a gazdaság megduplázza a Szatmár láda eladásait. Az utóbbi időben ugyanis meg­nőtt az igény az exportalma csomagolásához szükséges jó minőségű láda iránt. A ter­vek szerint jövőre is vesz a cég tűzőgépet — előrelátha­tólag nyolcat. Az előzetes számítások azt mutatják, a teljes Corali géppark lehető­vé teszi majd, hogy évente 5 millió Szatmár ládát gyárt­son a gazdaság. Ez a meny- nyiség vélhetően elegendő a megye „almagöngyöleg”-szük- ségletének kielégítéséhez. XLII. évfolyam, 180. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. augusztus 2., péntek Véget ért a külügyminiszteri találkozó Tárjuk szélesebbre az együttműködést rkonyi Péter felszólalása Helsinkiben Csütörtökön befejező nap­jához érkezett a helsinki jubileumi külügyminiszteri találkozó. A délelőtti plená­ris ülésen elsőként Várkonyi Péter szólalt fel. A magyar kormány nem­zetközi kapcsolatokban kö­vetett céljai és gyakorlati lé­pései összhangban vannak ;i helsinki záróokmánnyal — hangsúlyozta felszólalásában dr. Várkonyi Péter magyar külügyminiszter, majd így folytatta: — Egy háborúktól sokat szenvedett nemzet ne­vében szólunk, amikor a né­pek és országok együttmű­ködését szorgalmazzuk. Egy olyan nemzet nevében tesz- szük ezt, amely, úgy érezzük, képes volt levonni a tanul­ságokat súlyos történelmi múltjából, és — túllépve a nacionalizmus bénító korlá­tain — immár négy évtizede a népek közötti őszinte ba­rátság és megértés útjára lé­pett. Emlékeztetve arra, hogy több mint másfél évtizeddel a Varsói Szerződés tagálla­maival együtt a Magyar Nép- köztársaság az 1969-es Buda­pesti Felhívásban konkrét ja­vaslatot tett egy összeurópai értekezlet összehívására, a magyar külügyminiszter alá­húzta: — Kormányom külpoliti­kájában megkülönböztetett helyet foglalnak el az euró­pai béke és együttműködés kérdései. Következetesen tar­tottuk magunkat az államok kapcsolatait szabályozó tíz elvhez, s ezen az alapon, az együttműködést szorgalmaz­va és a konfrontációt elvet­ve, kihasználva minden tény­leges lehetőséget, a záróok­mány valamennyi ajánlásá­nak két- és több oldalú kap­csolatainkban való maradék­talan végrehajtására töreked­tünk. Kormányomnak az el­múlt tíz évben Helsinki szel­lemében folytatott tevékeny­sége, kapcsoltaink számotte­vő fejlődése Európa vala­mennyi országával, az Egye­sült Államokkal és Kanadá­val azt bizonyítja, hogy az olyan kis országok, mint Ma­gyarország is, eredményesen hozzájárulhatnak az európai béke védelmét, a biztonság és a bizalom erősítését célzó erőfeszítésekhez. A továbbiakban rámuta­tott, hogy a Magyar Népköz- társaság aktívan közreműkö­dött olyan kezdeményezések kidolgozásában, amelyek Eu­rópában a fegyverkezési ver­seny megfékezését, a katonai szembenállás szintjének csök­kentését tűzték ki célul, mert meggyőződése, hogy az eu­rópai enyhülés folyamata csak akkor válhat végérvé­nyesen visszafordíthatatlan­ná, ha a katonai területre is kiterjed. Ebből indultak ki a Varsói Szerződés tagállamai a NATO-tagállamokhoz in­tézett 1984. májusi felhívá­sukban, amikor javasolták, hogy kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról es a békés kapcsolatok fenn­tartásáról. Ezután emlékeztetett arra, hogy a Magyar Népköztársa­ság államközi kapcsolataiban számos egyoldalú intézkedést tett a helsinki záróokmány ajánlásainak teljesítése ér­dekében. Mindezt megköny- nyítette, hogy Magyarorszá­gon már a záróokmány alá­írásakor megvoltak a helsin­ki kötelezettségek teljesíté­sének feltételei. Belső fejlő­désünk eredményei nyomán — mondotta — gyakorlatunk nemcsak összhangban van a záróokmány ajánlásaival, ha­nem számos területen túl is haladja azokat. — Számunkra Helsinki megegyezésre törekvést je­lent. Nagyobb politikai biz­tonságot adhat, szélesre tár­hatja az együttműködés fo­lyamatát. A helsinki folya­mat legfontosabb tapasztala­ta az, hogy a tíz évvel ez­előtt aláírt záróokmány a 35 aláíró állam kapcsolatainak jelentős tényezőjévé vált. Nem képzelhető el köztük olyan kapcsolatrendszer, amely nem Helsinki elveire támaszkodik — hangsúlyoz­ta a magyar külügyminiszter, majd rámutatott, hogy kor­mánya a békés egymás mel­lett élés szellemében a kap­csolatok javulását és hosszú távra szóló fejlesztését szor­galmazza a más társadal­mi berendezkedésű orszá­gokkal. Olyan párbeszéd fenntartásába, olyan együtt­működés folytatására törek­(Folytatás a 4. oldalon) Befejezés előtt a búza aratása Gyorsítani szükséges a tarlóhántást Augusztus elsejéig a me­gye mezőgazdasági nagy­üzemeiben a kalászosok te­rületének közel a kilencven százalékáról takarították be a terményt, s a hét végére, ha az idő is engedi, befeje­zik a búza aratását — hang­zott el csütörtökön délelőtt a szervezési bizottság ülé­sén. Ez jó, de egyben rossz is. Jó, mert a gabonafélék nagy része már biztos helyen van, viszont a kombájnok gyorsabb haladása a koráb­bi évekhez viszonyítva a ke­vesebb termésnek „köszön­hető”. Ezt jól példázta a gabonaforgalmi és malom­ipari vállalat igazgatójának tájékoztatója. Őszi árpából a tavalyi fel­vásárolt mennyiségnek csak a felére kötöttek előzetes szerződést, s végül csak a harmadát, 3600 tonnát vehet­tek át. Búzából már jobb a helyzet, az elmúlt évi 257 ezer tonna átvettél szemben 216 ezer tonna volt a szer­ződésileg biztosított, de úgy néz ki, várhatóan 160 ezer tonnát szállítanak a gazda­ságok. Ez a mennyiség az 1980. évi átvételnek megfe­lelő. Ám a kevesebb búza egyben azt is jelenti, hogy a nagyüzemek saját részükre tartalékolnak, éppen ezért a szükséges takarmánybúzá­nak csak a felét adják át a GMV-nek. Ennek köszönhe­tően az idén valóban min­den zökkenő nélkül, gyorsan lepakolhatták a terményt a Magyar sajtótájékoztató a ViT-on Találkozók, klub, műsorok Csütörtök délben a moszk­vai VIT nemzetközi sajtó- központjában Ernőd Péter, a KISZ KB titkára tájékoztat­ta a sajtó képviselőit a ma­gyar küldöttség feladatairól, eddigi munkájáról. Beszámolt arról, hogy a 650 tagú delegációban jelen van­nak a magyar ifjúság vala­mennyi rétegének képviselői. A küldöttség tagjai nem tu­ristaként jöttek a szovjet fő­városba, valamennyiüknek megvan a maga feladata. A tematikus vitaközipon- tokban csütörtök reggelig 49 magyar felszólalás hangzott el, küldöttségünk kisebib-ma- gyobb csoportjai 12 kétoldalú baráti találkozón vettek részt, s a záróünnepségig meg ugyancsak tucatnyi ország fiataljaival vesznek részt kö­zös programokon. Nagy érdeklődés kíséri a magyar nemzeti klubban zajló eseményeket: a szabad­téri színpadok környékén na­ponta öt-tízezer ember for­dul meg, az épületi helyisé­geiben rendezett műsorokat pedig naponta tízezernél töb­ben látogatják. Rendkívül si­keresek voltak a szovjet fő­város különböző helyszínein rendezett magyar kulturális programok, amelyeket ösz- szesen csaknem százezer né­ző tekintett meg. A VIT-ba- zár magyar pavilonjának for­galma eléri naponta a négy­ezer rubelt. A timári Béke Termelőszövetkezet gazdasági társulást létesített a Taurus nyíregyházi gyárával, hul­ladékfeldolgozásra. A tsz építőbrigádja már dolgozik a 42x12 méteres csarnok építésén, ahol a gépe­ket helyezik el. Addig is. amíg az új csarnok elkészül, már próbaüzemei a gumlőrlő gép egy pajtá­ban. Itt dolgozzák fel a gépjárműabroncs-gyártásnál, a futózásnál keletkezett gumlhulladékot, amely­ből különböző méretű őrleményt készítenek. Egy részét a Taurus gyár hasznosítja, a többit értéke­sítik. Képünk: Ssabö Imre azőrőlt gumlhulladékot szelektálja. (Elek Emil felvétele.) Felső képünkön: folya­matosan érkezik a búza. — Lent: új búzát őrölnek a nyíregyházi malomban. vállalat telepein a gazdasá­gok gépkocsijairól. A rozs aratását július 22-én kezd­ték a téeszekben, s eddig o terület negyedéről aratták le a terményt. A búza nedvességtartalma megfelelő, így a legtöbb he­lyen a vetőmagnak szánt termést vágják. A szervezé­si bizottság ülésén elhang­zott, sajnos, az idén nem lesz gond a kalászosok rak­tározásával, a korábbi évek­től eltérően a gabonaforgal­mi vállalat csak nagyon ke­vés bértárolót vesz igénybe. Még tart az aratás, de a Vetőmagtermeltető Válla­latnál már az őszi vetésre gondolnak. Közel tízezer ton­na búzavetőmagra van szer­ződés, s már hétezer tonná­ra érkezett vásárlási igény. Várhatóan más megyékből kell behozni a kedvelt MV— 10-est, a mostani körülmé­nyek között is jó termést adó GK Ságvárit, valamint a Baranjkát, amelyet a me­gyei nagyüzemekben nem tudnak vetőmagként ter­meszteni. Rozsból ugyancsak nagy készlettel rendelkezik a vetőmagvállalat, míg ősziár- pa-vetőmagot Heves megyé­ből is hoznak Szabolcsba. Egyúttal felhívja a bizottság a gazdaságok figyelmét, hogy az idei erősebb fuzáriumos fertőzés miatt a vetőmagvak csávázására különös gondot fordítsanak. Az aratás velejárója a szalmabetakarítás és tarló­hántás. Vagyis nem másod­lagos munka ez. A szalmabe­takarítást fele részben már elvégezték, de a bálákat le is kell hordani a táblákról, hi­szen addig nem lehet a ta­lajmunkát elvégezni. S még egy nagyon fontos dolog: a termelőszövetkezetek több­ségében nem . tudnak mit kezdeni a szalmával. Szeret­nék eladni, de nincsen vevő. Most itt a kedvező alkalom a kisüzemek, a háztájik igé­nyének kielégítésére, vala­mint keresni kell a szerves anyagként való hasznosítás lehetőségét is. A szalmabetakarítás mel­lett sokkal inkább elmarad a tarlómunka a földeken. A szakemberek szerint a le­aratott terület 15 százalékán végeztek a tarlóhántással, a tárcsázással. Ezt mindenkép­pen gyorsítani szükséges, amit fokozhat a mostani nyújtott műszakokról két műszakra való áttérés. (sípos)

Next

/
Oldalképek
Tartalom