Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-08 / 185. szám
1985. augusztus 8. Kelet-Magyarország 3 Alkatrészgyártás helyben A Balkányi Állami Gazdaság forgácsoló- műhelyében Pósán István a nyírgelsei léüzem részére keverőgépekhez esztergál alkatrészeket. (cs.) (----------1-----------------------^ YÍZ...VÍZ...VÍZ... Búvárszivattyúval a felszínre Megyénk ivóvízellátásáról a Szavicsav gondoskodik, amely az ország legnagyobb vízművállalatai közé tartozik. A víz útjáról érdeklődtünk Tóth Tibor műszaki igazgatóhelyettestől. — Az ivóvíz mélyfúrású kutakból, 2—300 méter mélyből származik Ezekből évente tizenöt, húsz darabot fúrunk. Onnan búvárszivattyúval hozzuk fel a vizet, amely előtisztításra kerül. A benne levő szennyezőanyagot oxigénnel reagál- tatjuk, majd a klórozás következik. Ezután jut a csőhálózaton keresztül a háztartásokba. Feladatunk a szennyvíz elvezetése és tisztítása is. Az elhasznált viz közterületi csatornákon át jut a tisztítóhelyre. Mechanikai és biológiai tisztítást végzünk. A szennyvíziszapot ülepítés után komposztáljuk és a mezőgazdaságban használják fel. A megyében 130 település ivóvízellátásáról gondoskodnak. Nyíregyháza átlagos napi fogyasztása 35 ezer köbméter, ebből 25—27 ezer köbméter jön vissza tisztításra. A tisztitókapacitásunk 30 ezer köbméter, tehát nincs teljesen kihasználva. A tavalyi év legnagyobb napi fogyasztása 49 ezer köbméter volt. A megyében három víztermelő telep működik, Kótajban, Nyírteleken és Tiszabercelen. Legnagyobb a nyírtelek—be- legrádi vízmű, amelynek 20 ezer köbméter a napi kapacitása. A kiemelt vizet általában helyben tisztítják. Most épül egy 10 ezer köbméteres tisztítómű Felsősima környékén. — A strandok vizéről is mi gondoskodunk. A megyében 12 fürdő tartozik a kezelésünkbe. A hideg vizű medencéket vízvisszaforgatással tartjuk tisztán. Ez azt jelenti, hogy a vizet folyamatosan szűrjük, fertőtlenítjük és engedjük vissza a medencébe. A termálfürdőkben naponta cseréljük a vizet. Nagyon nagy gondot fordítunk a fertőtlenítésre, ezért óránként ellenőrizzük'a klórtartalmat. Strandjainkat évente 900 ezer—1 millió ember keresi fel. Nyíregyházán a vízelőállítási költség 6—7 forint köbméterenként. A kisebb településeken, falyakban ez az érték a 100 forintot is elérheti. A fogyasztó az „innivalóért” 1—3 forintot fizet köbméterenként, lakóhelyétől függőv ________EJ Ismerkedés a leendő munkahellyel Várják a diplomást Szakmai gyakorlatok kurtítják az egyetemisták, főiskolások nyarát. Két hetet, hónapot töltenek munkahelyeken, a szorgalmasabbak több időt is áldoznak a vakációból, hogy a tanultakhoz gyakorlati ismereteket szerezzenek, esetleg leendő munkahelyükkel ismerkedjenek. A nyári dologidőben szívesen fogadja a mezőgazdaság a fiatalokat. Erről győződhettünk meg a Balkányi, valamint a Nyírlugosi Állami Gazdaságban. Válogathattak a gyakorlati helyekben az állatorvostanhallgatók. A budapesti Állatorvos-tudományi Egyetemihez száz termelőszövetkezet, állami gazdaság írt levelet, hogy több hallgatót is hívnak, várnak gyakorlatra. Beregi Attila negyedéves egyetemista szülei Biriben laknak, érthető, hogy a balkányi gazdasághoz kérte magát. Vele tartott évfolyam- társa, a jászszentlászlói Karsai István. Motorral jártaik át reggel hét órára a tehenészeti telepre. Érden|sgy a naplóin — Tavaly nyáron ,a Bajai Állami Gazdaságiban töltöttem a gyakorlatot, jövőre megint az ország más részéibe kérem magamat, hogy minél több helyről gyűjthessek tapasztalatot. Nem köt tanulmányi szerződés sehová, azért szeretnék végzés után Szabolcs-Szatmárban elhelyezkedni — mondja Beregi Attila. Az előző nap kezdődött a gyakorlatuk, Belényesi Gyula telepvezető és dr. Pap László állatorvos oldalán épp csak végigjárták az istállóikat. A takarmiányozástani megfigyelési szempontok alapján gyakorlati naplót vár a hallgatóiktól az egyetem. A két 'hét alatt a tehenészeten kívül eljutnak a baromfi- és fácántelepre, a helyi termelőszövetkezetben megfigyelik a juhtartást, a nagykállói tsz sertéstelepén pedig a hizlalást. A takarmány-összetételről részletes feljegyzéseket készítenek, a látottakról leírják véleményüket is. A naplóért járó érdemjegy félévkor beszámít majd a ta- karmányozástand szigorlatba. — Sók múlik azon, hogyan tud a főállattenyésztő és az állatorvos együttműködni. Az egyetemen úgy tanítják, hogy ez a viszony rendszerint negatív — magyarázza Karsai István. — Fontos a jó munkahelyi légkör, a szakmai tudás és a helyi adottságok összehangolása. Kemény tél után, csapadékos nyárban egyaránt jól, kell takarmány ózni az állatokat, hogy legyen élég tej, jó minőségű gyapjú, és ne sínylődjék meg az emberi nézeteltéréseket. Kikkel kötnek szerződést? A barna, göndör hajú fiatalember, Roigoz György a Szarvasi Mezőgazdasági Főiskola növénytermesztő szakán júniusban fejezte be a második évet. Nyíradonyfoól jár át naponta busszal a Nyírlugosi Állami Gazdaságiba, Augusztusban a Balaton- inád találkozik évfolyamtársaival, gyorsan ki is cserélhetik élményeiket a nyári gyakorlatról. A négy hét sok érdekességet tartogatott: a növénytermesztés, állattenyésztés, a melléküzemágak jellemzőiről sorakoznak a bejegyzések a gyakorlati naplóban. Rogoz György a nyírlugosi gazdaság ösztöndíjasa, a növénytermesztő ágazatba várják két év múlva a friss diplomával. Mint Török Jánostól, az állami gazdaság személyzeti és oktatási vezetőjétől megtudtuk, jelenleg tíz fiatalt támogatnak ilyen formában. Közgazdászokra, erdészeti és vadgazdálkodási szakemberekre, növénytermesztőkre, gépészekre van leginkább szükség. Jó a kapcsolat az iskolákkal a pályaválasztásban, és elsősorban az állami gazdaságban dolgozó szülőik tehetséges gyerekeivel kötnek tanulmányi szerződést. Könnyebb pályakezdés — Elsős voltam a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, Az idén még nem kötelező a nyári gyakorlat, mégis 'két hónapot a gazdaságnál töltök. Jó, ha megismerem a leendő munkahelyet — vélekedik Illés Ibolya, aki másodiktól agrár szakon folytatja tanulmányait. — Az üzemgazdasági osztályon kezdtem, azután dolgozom majd az anyag- könyvelésen, a munkaügyön. A statisztikai elemzést, a tervelőikészí'tő értékelésit izgalmas feladatnak tartom. A helyismeret kamatozik a későbbiekben : remélem, köny- nyebb lesz számomra a páll yakezdés. Reszler Gábor A LAKÁSÁRAK UGRÁSSZERŰ EMELKEDÉSE régóta irritálja a lakásra várókat és nem véletlenül. Mert ha.csak .tízszázalékos növekedés is volt egyik évről a másikra, az több száz ezer forint költségnél már tetemes summát tett ki. Ezért is fogadták nagy várakozással az emberek az építésügyi tárca év eleji bejelentését, hogy az idén a lakások árszintjének -növekedése nem lesz magasabb 6 százaléknál. A féléves mérleg után még nehéz megjósolni, hogy sikerűbe az év végéig ezen a határon belül maradni, mindenesetre az építők erre törekednek. A legfontosabb garancia az, hogy az építési piac versenyének erősítésével egy időben a lakásépítés továbbra sem -tartozik abba a szférába, ahol a kereslet- kínálat szigorú törvényei uralkodnak. Érdemes ezt a megállapítást egy kicsit boncolgatni, mert minél pontosabban érthető -az ösz- szefüggés, annál világosabb; nem pusztán elhatározás kérdése: hogy hány százalékkal növekednek az árak. Ha most a lakásépítőket nem kötné a hatóságilag megszabott — úgynevezett maximált — ár, akkor az építtetők pénztárcája érez- né meg a szabad árnak a lakás teljes árát növelő hatását. A maximált ár elismeri ugyan az építők és anyagok költségének emelkedését, de nem háríthatnak tovább minden árváltozást a vásárlókra. HA NEM SZABÁLYOZNÁ HATÓSÁGI ÁR a vállalatok és a szövetkezetek lakásépítését, a tételes számla benyújtása után a megrendelők nem győznének csodálkozni, hogy a szerződés megkötése óta mibe kerül egy kád, egy fürdőszobai csaptelep, menynyit emelkedett a csövek, burkolatok ára. Most ezek 20—40 százalékos növekedését nem érzik teljesen a vásárlók, mert az építőknek kell kigazdálkodniuk. Ez az oka annak, hogy a kötött lakásár nem biztosít nyereséget (hanem inkább ráfizetést okoz á vállalatoknak), és így egyre kevésbé tudják finanszírozni a lakáshoz vásárolt ipari termékek árnövekedését. Az építési piac felügyelőinek még egy ideig be kell látniuk, hogy felemás viszonyok uralkodnak: egyfelől versenyhelyzet alakult már ki (például a mélyépítésben, az egészség- ügyi létesítményeknél és a nagy ipari beruházásoknál), másfelől viszont tovább él a hatósági árszabályozás. Mert ha most felszabadítanák a lakásárakat, az biztosan növelné a végösszeget, és ezt nehezen fogadná el a közvélemény. Még akkor is, ha a gyakorlat már igazolta: a verseny hosszabb távon csökkenti az árakat. De csak akkor, ha a kereslet-kínálat úgy kerülhet egyensúlyba, hogy az ország lakásépítő kapacitása elegendő lesz az évenkénti 70 ezer otthon fölépítéséhez. Mert amikor ez megtörténik, nemcsak verseny alakul majd ki a vállalkozó szervezetek 'között, hanem ennek nyomán a költségeik ésszerű csökkentésében is érdekeltté válhat, mivel csak így maradhatnak versenyképesek. Az építés többi ágában már haltnak a gazdaságirányítás új eszközei, és ezek bizonyítják, hogy a verseny hosszabb távon az építtetők érdekét szolgálja. Például : a Fővárosi Tanács is- kolaépítési megrendeléseit versenypályázaton hirdették meg, amely az érdeklődőik n'agy száma és komoly licitálása következtében szerencsés fordulatot hozott: csökkentek a költségek, és rövidült a határidő. AHHOZ, HOGY AZ ÉPÍTŐK ÍGÉRETE valóság legyen az év végén, arra is szükség van, hogy a lakásokhoz felhasznált ipari termékek árnövekedése ne haladja meg jelentősen az 5—6 százalékot. Ha ezt a népgazdaság számára oly fontos célkitűzést teljesítik az iparvállalatok, akkor hosszú évek után elmondhatjuk, hogy 1985 fordulatot hozott az építőipar történetében. Szikora Katalin Kohászati csomagológép Különféle kohászati termékek, főleg hidegen hajlított profilok csomagolására alkalmas gépet konstruáltak a Dunai Vasmű tervezőirodájának szakemberei a kombinát lemezfeldolgozó gyáregységével közösen. A csaknem teljesen, automatikusan működő gép hermetikus burkolattal látja el az árut. Nagy szükség van rá, hiszen a jövő év elején üzembe helyezik a Dunai Vasmű hatodik profilgyártó sorát is, s ez az eddigieknél lényegesen finomabb kivitelű, már valóban precíziós profilokat készít, részben a hazai jármű- és bútoripar számára, részben pedig exportra. Az ilyen porfilok szállítása már elképzelhetetlen olyan gondos csomagolás nélkül, amely megóvja őket a sérüléstől, tengeri szállítás esetén pedig a sós levegő korrodáló hatásától is. Új, 750 négyzetméter alapterületű üzemcsarnokot épít saját kivitelezésben a nagyecsedi Rákóczi Tsz Medicor telephelye. A húszmilliós beruházással épülő létesítmény az orvosi kézi acélműszerek gyártásának bővítését szolgálja. (Gaál Béla) K isváros. Semmi látnivaló. Mégis van ebben a kisvárosban égy iskola, egy húsüzem és egy temető. Az iskolában tudományt töltenek a nebulók jejébe. Mint minden iskolában. Az iskolát kerítés veszi körül. Az iskola mögött egy lyuk tátong a kerítésen. Mindenki, akit érdekel, láthatja, hogyan szöknek ki a tanulók a lyukon keresztül tanítási idő alatt. - Egyszer megkérdezte valaki az iskolaigazgatótól: — Miért nem csináltatja be a lyukat, hogy ne tudjanak kiszökni a diákok? — Nem tehetem —- válaszolja az igazgató —, mert akkor senki sem jönne az iskolába tanulni. A kisvárosban lévő húsüzemet is kerítés övezi. Ezen a kerítésen is lyuk tátong. Mindenki, akit érdekel, láthatja, hogyan viszik ki a lyukon keresztül az üzem dolgozói a lopott húst. Egyszer megkérdezte valaki az üzem vezetőjétől: — Miért nem csináltatja be a lyukat, hogy a dolgoJanusz Oseka: Lyuk a kerítésen zók ne tudják kivinni a lopott húst? — Nem tehetem — jelelte az üzem vezetője —, mert akkor senki sem dolgozna az üzemünkben. Az elmondottakon kívül nem történt semmi különös ebben a kisvárosban. Na, de itt van még a temető! Azokat temették ide, akik ebben a kisvárosban hunytak el. Egyszer megint meghalt valaki. Eltemették, és a lelke egy szempillantás múlva már az Égi Kapu előtt találta magát. Úgy alakultak a dolgok, hogy a Mennyek Országát is kerítés övezte. A kerítésen pedig, egy kis darabon, lyuk tátongott. Ezen a lyukon keresztül tengersok lélek jurakodott be. Elhunyt kisvárosi lakosunk lelke is ezen a lyukon keresztül érkezett az égbe. Az érdekesség kedvéért rögtön a kapuban álló Szent Péter elé került, és megkérdezte: — Miért nem csináltatja be a lyukat, Szentatyám, hiszen így tengersok lélek jut a Mennyek Országába anélkül, hogy átesnének a kapu előtti ellenőrzésen? , — Nem tehetem — válaszolta Szent Péter —, mert akkor senki sem hinne az égben... Fordította: Adamecz Kálmán Felemás viszonyok Lakásárak
