Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-07 / 184. szám
1985. augusztus 7. Kelet-Magyarország 3 Szünidőben az iskoláról Siker vagy kadaré ? HA MEGKÉRDEZNÉNK SZÁZ VAGY EZER GYERMEKET, szeret-e iskolába járni, valószínű igen itarka és elgondolkoztató képet kapnánk a diákok közérzetéről, s az okok jó része is kikerekedne: ki miért szereti, vagy nem szereti iskoláját. Valószínű a válaszok között ott találnánk a sokat emlegetett túflnépese- dést, a- magas osztálylétszámot, a nagyra nőtt mam- mutiskolák nyomasztó terhét, a nem eléggé otthonos osztály- és munkatermeket, az olykor kényszerűségből futószalagszerűvé váló „két műszakos oktatás” sokféle nyűgét. Olyan meglepetések is érhetnének bennünket, hogy a gyermekek által szeretett iskola, netán a hivatalos mérce szerint nem tartozik az úgynevezett jobb iskolák közé. Néhány mutató — bukási, átlagosztályzat stb. — szerint nem tud olyan számszerű teljesítményt felmutatni, mint egy másik, amelyikről viszont könnyen kiderülhet, sivár, rideg és a gyermekek többségének válasza egyértelműen az lenné: nem szeretek ebbe az iskolába járni ... A felnőttek egy része könnyen elintézi a kérdést azzal, a gyermeknek nem kell mindenáron szeretni az iskolát, tanulni viszont kell, legyen az iskola bármilyen. Valójában, ha mélyen belegondolunk, nagyon is fontos tényező a gyermekek előmenetelében, tanulási moráljuk alakulásában, egész személyiségük gyarapodásában, hogy jó érzéssel, szeretettel, kíváncsisággal, egészséges belső izgalommal indulnak-e naponta az iskolába, vagy unalommal, szorongással, közönnyel. Ezt egyengetni, az iskolát megszerettetni az iskolák egyik fő dolga, hisz érzelmi kötődés nélkül igen nehéz bármilyen eredményt elérni. Ennek egyik eszköze, útja-módja — amint az elmúlt tanév összegezéséből is kiderül — az iskolai tárgyi-személyi feltételek további javítás a, még a jelenlegi helyzetben is, amikor nem vágunk bővében a pénznek. Jobbá kell tenni az elhelyezési körülményeket, otthonosabbá az osztálytermeket, műhelytermeket, napközis helyiségeket és csökkenteni, ahogyan csak lehetséges, a zsúfoltságot, ami természetesen nemcsak több és újabb tan- i termeket kíván, hanem a jelenleginél több tanítót és tanárt is. MILYEN MÉRLEGET VONTAK meg a nemrég befejezett tanévben megyénkben? Egy év alatt 280 millió forintot használtak fel a fejlesztési és 77 millió forintot a felújítási alapból az oktatási és kulturális intézmények további- fejlesztésére. Megépült 91 általános iskolai tanterem, 'több mint 8 millió forintból vásároltak új taneszközöket, Számos iskolában váltották fel az olaj- kályhás fűtést helyi központi fűtésre, több régi épületet megfiatalítottak. Az elmúlt tanévben 142 pályakezdő tanító, tanár állt munkába az általános iskolákban, de ez még mindig kevés, mert a meghirdetett tanítói állásoknak 50, a tanári állások 52 százalékát sikerült betölteni. Még nagyobb a tanárhiány a középiskolákban. Élesen kirajzolódott az elmúlt tanévben is az egyik krónikus ok, amely elriasztja a gyermeket az iskolától, ez pedig az átmenet kudarca. Elkezdődik az általános iskola első osztályában, abol a kisiskolások első siker- vagy kudarcélményei kihatnak a további időszákra. Ezért a jelenleginél jobb együttműködésre van szükség az óvodák és az iskolák között. Az iskolavezetés részéről kiemelt figyelmet kell fordítani az első osztályokban tanítók munkájának segítésére. Teljesítményük anyagi és erkölcsi elismerésére. Hasonlóan -az átmenet gondjai erősödnek fel a felső tagozatba lépéssel, az ötödik osztályban, amely szintén sok gyermeknek okoz megrázkódtatást. De a középiskolák első osztályába lépő diákoknak is jócskán akad meghason- lási léhetőség, hisz’ ékkor lehet meghozni, vagy elvenni a diákok kedvét a középiskolától. Mind több középfokú intézmény ismeri fel ennék a kulcsosztálynak a jelentőségét — ahol a legnagyobb a bukások, kimaradások aránya — s igyekszik úgy irányítani az év eleji tanulmányi szint felmérését, hogy azok ne a kisebbségi érzés alapjait rakják le az amúgy is új környezetbe, új követelmények elé került fiatalban. A kritikus első osztályban a legkiválóbb tanárakra van szükség, akik nemcsak a szakjuknak mesterei, hanem módszertani, pedagógiai, .lélektani felkészültségük, fogékonyságuk is magas fokú. MINDEZ MA MÉG, jól tudjuk, hihetetlenül nagy erőfeszítéseket kíván a pedagógustól, ha esetenként két ember helyett kell dolgoznia. Nemcsak a tanulók, hanem a tanárok túlterhelésének csökkentése is sok szálon összefügg az elején említett kérdéssel, amelyet a felnőttek számára is fél kell tennünk: meg teszünk-é mindent, hogy a gyermekeink jobban megszeressék az iskolát, ahol életre szóló siker vagy kudarc is érheti őket. Páll Géza Konsztantin Kosztov: Ésszerű javaslat Kellemes füst illata terjeng a cukrászdában. Akár egy legénylakáson. Kiiszom a kávémat, és határozottan a szeme közé nézek: — Akarja, hogy összeházasodjunk?- A kérdésem annyira váratlan, hogy ő alig tudja letenni a csészéjét: — Miket beszél? Alig ismerjük egymást! Először vagyunk együtt. — Annál jobb! Az emberek csak ismerkednek, ismerkednek, aztán megunják egymást. — De ön szinte semmit sem. tud rólam — folytatja ugyanolyan hullámhosz(szón. — Mit kellene tudnom? — vetem oda könnyedén. — Hiszen itt van előttem! — Na és azt tudja, hogy már kétszer elváltam? Igaz, nem az én hibámból, de mégis ... Sokan elővigyázatosak lennének ilyen esetben. — Hallottam erről valamit — mosolygok. — Ezért határoztam el. hogy ön elé állok javaslatommal. Mivel már kétszer elvált, ez annyit jelent, hogy nem válik túlságosan nehezen. Képzelje csak el, milyen emberek vannak! Húzódoznak, évekig nem- akarnak válni... Remélem, most már belátja, hogy nincs semmi akadálya a házasságkötésünknek!... Fordította: Adamecz Kálmán A kisvárdai piacon Zöldséget, virágot tessék...! Dinnyekínálat Nem keltik hajnalban... Nyugodtál! gyermekkor Mátészalkai fiatalasszonyok o gyedről Társadalmunk célja, hogy a gyermeknevelés költségeihez való állami hozzájárulás arányát fokozatosan növelje. Ennek egyik formája a gyermekgondozási díj bevezetése. A gyermekgondozási segély nem mindig érte el célját. Korszerűbb formájától joggal remélhető, hogy a fiatalok körében fokozódik a gyermekvállalási kedv. s anyagi gondok miatt nem kell az apróságokat egészen pici korban bölcsődébe adni. Beszélgetőtársakat a MOM mátészalkai gyárában kerestünk, ahol a dolgozók közel fele nő. „ló a gyed..." — Kisbabát várok és már most eldöntöttem, hogy 3 évig otthon maradok vele. — Kezdi a beszélgetést Hosszú- né Kosa Erzsébet laboráns. A gyedről ugyan nem sokat tudok. mindössze annyit, hogy jobb lesz, mint a gyes. Ezért is jó lenne, ha a gyárban tartanának előadást arról, mit jelent tulajdonképpen. Nagyecseden lakunk, szülőknél. Lakásra így szerencsére nem kell gyűjteni. A fizetésem 3800 forint, a többi szükséges dolgot is beszerezzük idővel. A gyedet igénybe veszem, mert úgy gondolom, a pici babának szüksége van az anyjára. — Én nem vagyok olyan szerencsés, mint Erzsiké — kapcsolódik a beszélgetésbe Kocsis Jánosné, aki már a tanulóéveket is a gyárban töltötte. Albérletben lakunk a férjemmel és a 4 éves gyerekünkkel. Anyagilag nehezen jövünk ki, mégis kivettem a gyest annak idején. Ősszel talán a gyár segítségével lakást kapunk, akkor gondolhatunk a második gyermekre is. így kipróbálhatom, mi a különbség a gyes és a gyed között. 3500 forint a fizetésem, és az az elvem, hogy hároméves korig nem adom a picit bölcsődébe. Az elsőt sem adtam, pedig nagyon nehezen jöttünk ki a pénzből, mert közben a férjem katona volt. Meglátszik a különbség — Igazuk van a lányoknak — szól közbe Bana Ist- vánné. — Nekem két gyermekem van. de csak a másodikkal engedhettem meg magamnak, hogy 3 évig otthon legyek. Meg is látszik a különbség. A kicsi sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb. A gyed azért lesz jó, mert nem kell az anyagiak miatt idejekorán visszajönni a gyárba az aszszonyoknak. Sajnálom, hogy kimaradtam belőle — habár sosem lehet tudni. Mindenki jól jár Soltész Béláné személyzeti előadó is örül a gyednek. 0 a gyár szemszögéből nézve értékeli jónak. — Sokszor előfordul, hogy 6 hónapos korban az anyák beadják a picit a bölcsődébe, és visszajönnek dolgozni, mert kell a pénz. Azt tálán nem kell mondani, hogy ezután rögtön megkezdődik a táppénzes időszak. Termelő- területről. műszakból megy el a fiatal anyák nagy része, s amikor visszajönnek, már nem tudják úgy vállalni a munkát, mint azelőtt. A gyár és a kollektíva egyaránt kárát látja a gyakori táppénzeknek és az anyáknak sem jó. A gyed nagyobb ősz- szeget jelent. így könnyebb lesz a fiatalok számára a megélhetés. nyugodtabban tölthetik a babával az oly értékes három évet. A társadalom törekvése ily módon segíti az egyéni boldogulást. A gyár is hozzátesz a maga erejéből. A veszélyes helyeken dolgozó kismamákat idejekorán köny- nyebb, egészségesebb munkahelyre teszi. Kik járnak a legjobban? Azok az apróságok, akik életük első három évét nyugodt, kiegyensúlyozott családban tölthetik, ahol nem keltik ki őket a puha ágyból reggel 5 és 6 között, hogy a mama még időben elérje a gyári buszt Kovács Éva----------------------------------N Gödörrskord H a lenne rekordok könyve a megye- székhely furcsaságairól, az l -es, főposta előtti elhan.o tgolt rész ebben valószínű előkelő helyet foglalna el. A gödör (eső után sokáig vizes gödör) címszó alatt lehetne az örökkévalóság számára megörökíteni. Hány kocsi köszönheti ennek a keréktörését, mások bokatörésüket, ficamjukat! Ez is megérne egy aprócska lábjegyzetet a rekordok könyvében. Most pedig, hogy a posta épületét egy hatalmas gépmonstrum járja körbe, jelenleg a főbejáratnál dolgozik, teljes a járókelők öröme, akik naponta több százan, ezren kényszerülnek a gödör széléig lemenni, ha éppen arra visz az útjuk. Magukra vessenek, miért nem kerülik el e kínos helyet, melyet úgy tűnik, tartósan elkerülnek azok, akik az ilyen rekordok megszűnéséért tehetnek valamit. Persze igaz, akkor, ha tennének valamit, szegényebbek lennénk egy gödörrekorddal. De lehet, hogy gazdagabbak léhány egészséges idegszállal, s ez sem utolsó dolog ... P. G. Veszélyes üzem Lesájtott a présgép... • Baleset-baleset § Óvatosabban! % Szigorúbb ellenőrzés • Millió védőeszközre A présgéppel lemetszett hüvelykujjak híre pillanatokon belül eljutott a leg-* távolabbi üzemcsarnokig. A A baleset mindenkit megdöbbentett: a tiszaszalkai acélárugyárban tíz éve nem történt hasonlóan súlyos üzemi baleset. A tiszaszalkai acélárugyár a maga nemében veszélyes üzem. A munkadarabokat formáló erős gépek a dolgozók apró mulasztását azonnal megtorolják. A lakatos- és présüzemben, a gyorsdarabolób&n található a legtöbb veszélyforrás. Présgép, lemezolló, élhajlító csak nagy körültekintéssel, a munkavédelmi előírások betartásával használható biztonsággal. Láttam a gépszörnyet. Varga Istvánná szakszervezeti titkár és Lengyel József munkavédelmi előadó mutatta meg az üzemi sétán. A baleset óta átalakították, most már műszaki meghibásodáskor sem okozhat bajt. Azért az óvatosság ezentúl is elengedhetetlen, és a préselésre szánt acéllemezt csak a fogócsipesszel szabad a gépbe tenni. Azon a tragikus napon a dolgozó kezével igazította el a lemezt, és hirtelen lesújtott a prés ... Havonta rendszeresek a munkavédelmi szemlék, negyedévenként pedig nagy, átfogó ellenőrzéseken tekintik át az előírások betartását. Az új dolgozó Tiszaszal- kán is balesetvédelmi oktatáson vesz részt. A műhelyekben lépten-nyomon látni a plakátokat, faliújságot, melyek a veszélyekre és az egyéni védőeszközök használatára figyelmeztetnek. — A szemüveg és a füldugó, meg a védőkesztyű az általánosan használt védő- felszerelés. A munkavédelmi ismerétek ébrentartásáfa rendszeresen vetélkedőt hirdetünk a szocialista brigádoknak — magyarázza Lengyel József. — Az első három helyezett csapat pénzjutalomban részesül. A brigádoknak érdeke a balesetmentes munkavégzés, ellenkező esetben veszélybe kerülhet az ezüst-, aranykoszorús cím. — Ritka a női baleset, pedig a száznyolcvan asszony, lány is elég nehéz munkát végez — veszi át a szót Varga Istvánné. — Az ipari tanulóknál négy év alatt egyetlen egy baleset fordult elő. Náluk nagyobb a követelmény, szigorúbban vesszük a védőeszközök használatál. A felnőtteknek állandóan a sarkukban kellene lenni, hogy hordják a szemüveget, a füldugót. Nem szeretik, mert kényelmetlenek. Ahol veszélyesebb a munka, ott több a baleset? A képlet nem ilyen egyszerű. A 6. számú forgácsolóüzem dolgozóit. a szerszámkészítőket és a tmk-műhelvt említik jó példaként. Nagyon ritka náluk a baleset. A magyarázat: ahol felkészült a szakmunkásgárda, sok a több éve egyazon helyen dolgozó rutinos munkás, ott erősebb a közösség fegyelme, több a „belső fék” mely megakadályozza a hebehurgya lépéseket. — A rendkívüli balesetvédelmi oktatások, az állandó figyelmeztetés sem ér sokat, ha nem párosul az egyéni felelősségérzettel. A sérülések hetven százalékánál elsőrendű ok a figyelmetlenség. A tavalyi két csonkulásos baleset is elkerülhető lett volna ... Milliós nagyságrendű a balesetvédelemre költött évi összeg. Havonta 6—700 pár védőkesztyű használódik el. 1984-ben több mint egymillióért vásároltak egyéni védőfelszerelést. Megoldatlan a gyorsdarabolóban a levegőtisztítás, év végéig keresik a módját. A tervezett berendezés helyett célszerűbbnek látszik az egészségkárosító technológia módosítása. A jó megoldásnál is lehet tehát jobb, gazdaságosabb. Csak a cél marad változatlan : a dolgozó ember egészségének védelme. Reszler Gábor
