Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-01 / 179. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. augusztus 1. Folytatódik a helsinki tanácskozás Egységesíts a telelésért (Folytatás az 1. oldalról) A háromórás külügyminiszteri eszmecserén első ízben alkalmazták az egyidejű szinkrontolmácsolás módszerét, amely így a régi tolmácsolási rendszerhez képest időben sokkal „gazdaságosabbá” tette a megbeszélést. Szovjet részről a tárgyaló- asztalnál Eduard Sevardnad- ze mellett ott ült Viktor Komplektov külügyminiszterhelyettes és Anatolij Dobri- nyin washingtoni szovjet nagykövet is. Jelen voltak a tárgyalóteremben más szovjet diplomaták is, köztük Julij Kvicinszkij, aki Géniben a fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon a közép-hatótávolságú rakétákkal foglalkozó munkacsoportot vezeti szovjet részről. Az amerikai oldalon Shultz mellett ott volt Max Kampelman, a genfi amerikai tárgyalóküldöttség vezetője, Paul Nitze, az amerikai elnök fegyverzetkorlátozási főtanácsadója, Rozanne Ridgway, az európai ügyekkel foglalkozó új amerikai külügyi államtitkár, Mark Palmer államtitkár-helyettes, a kelet-európai ügyek vezető külügyminisztériumi szakértője és több más diplomata. Shultz amerikai külügyminiszter a találkozó befejeztével amerikai újságírók előtt kijelentette, hogy az eszmecserét „értékesnek és fontosnak” találta. Később az „érdekes, hasznos, őszinie, gyakorlatias és termékeny” jelzőket használta a háromórás megbeszélés légkörének és eredményeinek jellemzésére, de annak tartalmáról nem sok információval szolgált. Amerikai hivatalos személyiségek tájékoztatása szerint Shultz négy témában terjesztette elő kormánya álláspontját. A fegyverzetkorlátozás kérdésében, az úgynevezett regionális témákban (ezalatt a közel-keleti és közép-amerikai helyzetet szokták érteni, de amerikai részről gyakran ebben a „rubrikában” tárgyalják az afganisztáni és kambodzsai problémát is). Szóba hozták az emberi jogok témáját, s az amerikai háttér-tájékoztatón csak utolsó helyen említették a kétoldalú kapcsolatok kérdését, elismerve, hogy a mostani megbeszélés „jó első lépés volt ahhoz, hogy a genfi csúcstalálkozót hasznossá tegyék”. A csúcs- találkozóról megkezdett dialógusnak — közölték továbbá amerikai részről — folytatása lesz: Eduard Sevard- nadze az ENSZ-közgyűlés ülésszaka idején a washingtoni Fehér Házban találkozik Reagan elnökkel. Az egyéb megvitatott kérdésekről amerikai részről megjegyezték, hogy új javaslatok ezúttal nem hangzottak el, s a két külügyminiszter első találkozójáról lévén szó, nem is ez volt a cél. Shultz külügyminiszter a tárgyalások eredményét abban foglalta össze, hogy „míg egyes területeken látunk bizonyos előrehaladást, bizonyos, nagyon mély nézetkülönbségek továbbra is megvannak”. ★ Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter szerdán Helsinkiben találkozott Roland Dumas-val, a francia diplomácia irányítójával. Megbeszélésükön különös figyelmet szenteltek azoknak a kérdéseknek, amelyek ösz- szefüggenek Mihail Gorba- csovnak, az SZKP KB főtitkárának október 2. és 5. között sorra kerülő franciaországi látogatásával. Mindkét féli abból indul ki, hogy e látogatásnak új nyomatékot kell adnia a szovjet—francia kapcsolatok fejlődésének po„Senki sincs teljesen megelégedve a helsinki záróokmány megvalósításával, mégis minden hozzászólásban helyeselték az európai biztonsági folyamat továbbvitelét” — így foglalja össze a helsinki külügyminiszteri konferencia első napján szerlitikai és más területeken és hozzá kell járulnia a két ország közötti kölcsönös megértés fejlődéséhez az alapvető nemzetközi problémákat illetően. A két fél véleményt cserélt továbbá a jelenleg folyó helsinki találkozó munkájáról. Kifejezte azt a szándékát, hogy a továbbiakban is az európai béke alapjainak erősítésére, az enyhülés minden eredményének megőrzésére és megszilárdítására törekszik. zett benyomásokat vezércikkében a szerdai Helsingin Sanomat. A finn lapok két biztató elemet emelnek ki az eddig elhangzottakból: mind a szovjet, mind az amerikai külügyminiszter és számos más felszólaló bizakodóan szólt a novemberi szovjet— amerikai csúcstalálkozóról, s szinte valamennyien aláhúzták a soron lévő budapesti és bécsi találkozók jelentőségét a kontinens légkörének további javulása szempontjából. Ismét a legnagyobb finn újság, a független Helsingin Sanomat kifejezésével: „Nyilvánvaló, hogy mind Keleten, mind Nyugaton egyidejűleg keletkezőben van a készség a tartalmas megbeszélésekre.” Sevardnadze szovjet külügyminiszter beszédéből két új elemet emelnek ki a fin- landia palotában tartózkodó diplomáciai és sajtómegfigyelők: a KGST és a Közös Piac közötti közeledésre vonatkozó ajánlat ilyen tekintélyes nemzetközi fórum előtti megerősítését, és a „második kosárban” foglalt — .a kereskedelmi, gazdasági és műszaki együttműködésre vonatkozó helsinki ajánlások — megvalósítására vonatkozó felszólítást. Shultz „igen éles” beszédéről a Helsingin Sanomat úgy véli, hogy „nagyrészt az amerikai közönség számára készült”. Joe Clark kanadai külügyminiszter azokhoz csatlakozott akik — a konferencia résztvevőinek alapjában véve tengerentúli kisebbségeként — kiábrándultságuknak adtak hangot az európai együttműködés eddigi eredményei láttán. Clark elsősorban az ottawai konferencia alapján vonta le ezt a következtetést. A címzettek megnevezése nélkül ugyan, a stockholmi siker késlekedéséért is a szocialista országokat tette felelőssé egy olyan periódusban, amikor a helsinki szellem kifejezetten megerősítést nyer a találkozó résztvevőinek többsége részéről. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter rámutatott: a mostani tanácskozásnak két kérdésre kell választ adnia: helyes volt-e a záróokmány aláírásakor választott út, s merre vezet ez az út a továbbiakban. Genscher mindenesetre úgy véli, hogy a záróokmány nem utópisztikus fogalmazvány, hanem realista, kiegyensúlyozott dokumentum, amelynek mondanivalója különösen fontos az Európa közepén egymás mellett élő két Németország számára. Sok tekintetben rendhagyónak mondható az Afrikai Egységszervezet (AESZ) legutóbbi, sorrendben 21. csúcs- találkozója. Korábban általában heves viták előzték meg a politikusok eszmecseréjét, s gyakran már az ügyrendről sem jött létre megállapodás, vagy ha igen, az is csak a plenáris ülések szó- zuhataga közepette. Sajnos, a fekete földrész megannyi súlyos gondjának hatékony megoldása helyett az országok bizonyos csoportjai közti ellentétek jegyében keltek föl a tárgyalóasztaltól a résztvevők. Ám ezúttal példásan vizsgáztak Afrika államai. Felelősségteljesen vitáztak és felelős döntéseket hoztak. Igaz, olyan témát tűztek Addisz Abeba-i tárgyalásaik napirendjére, amely nemcsak a kontinensen, hanem világszerte beszédtéma: a túlélés esélyét. A megfogalmazás nélkülözi a túldramatizálást, így szólt róla a csúcstalálkozó több szónoka, de ezt a kifejezést használta a világsajtó is. Okkal. Afrikában ugyanis az 51 ország közül 19-ben számottevő az éhezés, öt országban a szakértők súlyosnak minősítették a helyzetet, hétben pedig drámainak. Világstatisztikák arról is árulkodnak, hogy a földkerekség harminc legszegényebb állama közül húsz az afrikai kontinensen található. S végül érdemes megjegyezni : a fekete földrész országainak adósságállománya ma már eléri a 170 milliárd dollárt. Ilyen körülmények között rendkívüli jelentősége van annak, hogy a 21. csúcstalálkozót az AESZ teljes mértékben a „túlélés és fejlesztés kihívására” adandó válaszoknak szentelte. A legfontosabb eredmény, hogy a részt vevő Állam- és kormányfők elhatározták. együttműködnek az országaikat fenyegető teljes pénzügyi csőd megakadályozása érdekében. Azt is fontos sikerként lehet elkönyvelni, hogy a csúcstalálkozón ötéves programot fogadtak el Afrika gazdasági válságának visszaszorítására. Persze, azzal mindenki — az etióp fővárosban tárgyaló politikusok is — tisztában van, hogy a földrész gazdasági egyensúlyának helyre- állítása rendkívüli összefogást igényel, s nem évek, hanem tán évtizedek szükségeltetnek hozzá. A tervek azonban ambíciózusok. Közéjük sorolható annak a nemzetközi konferenciának az összehívása, amely az afrikai országok adósságaival hivatott majd foglalkozni. Ezt a többi között Mengisz- tu Hailé Mariam etióp államfő, az AESZ most leköszönt soros elnöke szorgalmazta. mondván, közös stratégiára, egységes föllépésre van szükség az adósságok részleges eltörlése ügyében. Többen is kifogásolták: a tőkés országok és a nemzetközi pénzügyi szervezetek beidegződéséből fakadó szigorú korlátozó intézkedések ezen a földrészen nem válnak be, ellenkezőleg, visszafogják a gazdasági fejlődést. örvendetes, hogy a csúcs- találkozón szinte kivétel nélkül valamennyi felszólaló a mezőgazdaság szerkezeti átalakítását sürgette. Valóban, alighanem ez Afrika boldogulásának kiindulópontja. Az Addisz Abeba-i döntés értelmében az AESZ tagállamai 1990-ig 20—25 százalékkal növelik mezőgazdasági beruházásaikat. Az éhezést, az évről évre többeket — milliókat — fenyegető éhhalált ugyanis segélyekkel, élelmiszer-adományokkal tartósan nem lehet kiküszöbölni. Felületi kezelés helyett az okok gyökeres megszüntetése jelenti a kiutat. Edouard Szauma, a FAO vezérigazgatója úgy vélte: az országok költségvetéseiknek legalább a negyedét fordítsák erre a célra. Sajnos, ma még több afrikai államban a fegyverkezési kiadások jelentősebb arányt képviselnek a költségvetésben, mint a mező- gazdaság fejlesztésére, az élelmiszeripar megteremtésére szánt összegek. Érthető, hogy az ezúttal csakugyan az egység jegyében ülésező AESZ-csúcsta- lálkozót a résztvevők „történelmi” jelentőségűnek minősítették. Peter Onu, az AESZ most leköszönt főtitkára drámaian fogalmazott: „Államfőinket elítéli a történelem, ha nem képesek megtenni a szükséges közös lépéseket!” Július Nyerere, Tanzánia elnöke pedig „Afrika második felszabadításáról” beszélt, méltatva a nagyszabású terveket. Az igazsághoz tartozik, hogy egyszer már — 1980- ban, Lagosban — születtek ésszerű, reális tervek az afrikai éhezés megszüntetésére, az országok gazdaságának talpraállítására. Azóta sajnos sok helyi konfliktus és acsarkodás színhelye volt a kontinens, s a tervek nem valósultak meg. Most néhány fontos találkozón politikai témák is napirendre kerültek, s a kedvező légkör talán ahhoz is hozzásegíti az érdekelteket, hogy például Etiópia, Szudán és Egyiptom között — a három államfő hosszú eszmecserét folytatott Addisz Abebában — elsimuljanak a nézeteltérések. Mert ahhoz nem fér kétség: a nagyszabású elképzelések megvalósításához a kontinens politikai légkörének változására is szükség mutatkozik. Az AESZ 21. csúcstalálkozója mindenesetre ebbe az irányba hat. A V1T hírei Ötödik napja, ragyogó napsütésben tart már Moszkvában a XII. világifjúsági találkozó. A megnyitó előtti napon pedig még zuhogott az eső, s a fesztivált megelőző hetekben szinte mindennap hatalmas záporok, felhőszakadások áztatták a szovjet fővárost. Az időjárás ilyen gyors kedvező változása a Moszkva meteorológiai védelmét ellátó vállalat munkájának köszönhető. Mint a Trud szerdai száma beszámol róla, a szolgál?' nyolc darab IL—14-es AN—30-as repülőgépe jú!; 26. óta naponta felszáll, hc'r' Moszkva körül kétszáz ki’ méteres körzetben száraz jéggel szórja be a gyülekez felhőket, így kényszerítve őket arra, hogy még a város elérése előtt megszabaduljanak esőterhüktől. Egyhektárnyi felhőre elegendő mindössze egy gramm száraz jég, így nem csoda, hogy a megnyitóünnepség napján a repülőgépes meterológiai szolgálat a jó idő biztosításához kevesebb száraz jeget használt fel, mint amennyit a luzsnyiki stadion fagylaltárusai árujuk hidegen tartásához. Moszkvában 1981 óta működik a környezeti ártalmat nem okozó meteorológiai védelem. Az elmúlt télen például 30 millió köbméter havat sikerült távoltartani a várostól, több millió rubel lel csökkentve így a hóelta- kari tás költségeit. * A VIT-delegátusokon kívül integy 1500, az Express If- úsági és Diák Utazási Iroda szervezésében utazó fiatal magyar turista is jelen van a világifjúsági találkozó eseményein. Mint Szakács János, az Express moszkvai képviselője az MTI tudósítójának elmondta, az utazási iroda két csoportot szervezett, amelyek a fesztivál félidején váltják egymást, s összesen 7—7 napot töltenek Moszkvában. Az első csoport tagjai a nyitó, a másodiké pedig a záró ünnepségen vehetnek részt. Meghívót kapnak nagygyűlésekre. az egyetlen óriási kul- túrközponttá átalakult Gorkij parkba, koncertprogramokra, a Magyar Nemzeti Klub műsoraira. Szálláshelyükön, a korszerű Molo- gyoznaja hotelben naponta rendeznek nemzetközi klubesteket, amelyeken művész- együttesek is fellépnek. Kirándulásokat is szerveznek számukra, így többek között ellátogatnak két ősi orosz városba, Vlagyimirba és Szuzdaliba. ★ Továbbra is rendkívül élénk a moszkvai Világifjúsági és Diáktalálkozó politikai fórumainak, a tematikus központoknak a munkája. A termek ugyan az ötödik napon sem teltek meg zsúfolásig, de a vita csaknem kivétel nélkül minden központban mind érdemibbé válik. Kialakult az igazi párbeszéd — mondják a küldöttek. Kétségtelenül a béke és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó egyes számú központban folyik a legtevékenyebb munka. Vitánként ötven, hatvan felszólaló is szót kér. Mindegyikükre természetesen nem is kerülhet sor. Pedig az elnök szigorúan betartatja az ötperces időtartamot. A vitákban a többség véleményétől eltérő nézetek is elhangzanak. Szerdán például egy norvég küldött az afganisztáni helyzetről fejtette ki nézeteit, amelyeket azután keményen megbírált több, a fejlődő országból jött küldött. A fesztivál talán legszebb kiképzésű központja a környezetvédelem kérdéseivel foglalkozik. Itt szerda reggel gyűlést tartottak az ifjúság, a diákság és a környezetvédelem problémái címmel. A vita témája a környezetvédelem fejlődése, az új technológiák, a természeti kincsek ésszerű felhasználása volt. Ebben is három görög, továbbá egyiptomi, bolíviai, kubai, indiai, osztrák, finn, jugoszláv és más küldöttek szólaltak fel. A Lumumba Egyetemen az antiimperialista szolidaritási központban a faji megkülönböztetéssel foglalkoztak a mai vita során. A küldötteknek alkalmuk volt találkozni a nemzeti függetlenségért, a diktatórikus rezsimek ellen vívott harc kiemelkedő sze- mélyeségeivel. Magyar fiatalok a latin-amerikai országok küldötteivel együtt énekelnek a VIT egyik rendezvényén. (Kelet-Magyarország telefotó.) Gyapay Dénes Á kállósemjéni Új Élet Mg. Tsz. eladja az alábbi üzemképes gépeket: 3 db T 150 K erőgép, felújított, 2 db ROBUR, 21 személyes autóbusz, 2 db T—06 szervestrágyaszóró, 1 db UAZ parancsnoki gépkocsi, 2 db RZ—3 szárzúzó, 2 db SPC—6 kukoricavetőgép, 1 db Lajta 32 gabonavetőgép. Vennénk 1 db kormos traktort — üzemképtelent is. Érdeklődni: Horváth László műszaki főágazat-vezetőnél. Telefon: Kállósemjén 22. Várkonyi Péter vezetésével a magyar küldöttség a helsinki záróokmány aláírásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett tanácskozáson a finn fővárosban. (Kelet-Magyarország telefotó) Vélemények a találkozóról
