Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-30 / 203. szám
1985. augusztus 30. Kelet-Magyarország 3 „Tűzre, vízre vigyázzatok..." Kordában legyen a láng TŰZRE, VÍZRE VIGYÁZZÁTOK! — hangzik a mondás, és nem véletlenül ismerős mindenkinek. Különösen a vörös kakas az, amely az ember fáradságos munkájának az eredményét percek alatt semmivé teszi. Nem menekül tőle senki és semmi, kivétel nélkül valameny- nyien ki vagyunk téve veszélyének. A legnagyobb kárt azonban ott teheti, ahol különösen nagy értékek vannak viszonylag kis helyen. A termelőszövetkezetek eszközei, vagyontárgyai nap mint nap prédái lehetnek egy villám- csapásnak, vagy gondatlanul eldobott cigarettacsikknek. Nyugodtan alhatunk-e? A tűzvédelmi tevékenység Szabolcs-Szatmár valameny- nyi közös gazdaságában a termelés és a gazdálkodás szerves része. Valamennyiben megtették a szükséges intézkedéseket a károk megelőzésére. Három-öttagú tűzvédelmi bizottságokat hoztak létre, és tűzvédelmi előadót neveztek ki. A Teszöv által készített felmérés szerint a bizottságok összetétele és tevékenysége, feladataik meghatározása nagyban hozzájárult a tűzesetek megelőzéséhez. Az értékelés eredménye egy szám: a bizottságok működése a tsz-ek 86 százalékában kielégítő és érdemi. A számmal kapcsolatban egy szónoki kérdés: lehetünk-e elégedettek ezzel az üggyel kapcsolatban bármilyen számmal, amely kevesebb száznál? A MINÉL NAGYOBB BIZTONSÁG megteremtésére tett igyekezet mindenesetre figyelemre méltó. A tűzvédelmi előadók 65 százaléka rendelkezett a munkakör betöltéséhez szükséges tűzvédelmi képesítéssel két évvel ezelőtt. Tavaly a Teszöv által rendezett tanfolyamokon újabb 49 ember szerzett képesítést, és a fentebb már említett arány így 89 százalékra javult. Valamennyi tsz-ben átdolgozták, pontosították a tűzvédelmi utasításokat és mellékleteiket az utóbbi időben, a létesítményeket pedig osztályba sorolták a tűznek való kitettségük arányában. Aggasztó viszont, hogy a tűzvédelmi utasítások nem tartalmazták mindenütt valamennyi tevékenységre vonatkozó előírást. Hiányozhat-e az erdők tűzvédelmére, a tarlóégetésre, a parlagterületek felper- zselésére és a melléküzem- ági tevékenységre (!!!) vonatkozó részletes intézkedési terv? Hogy hiányzik, az annak a jele, hogy nem veszik mindenütt elég komolyan a dolgot, és amolyan kipipálás jelleget öltött, emígyen letudni az esedékes tűzvédelmi adminisztrációt. A hiányosságok pótlására egyébként felhívták a tűzvédelmi előadók figyelmét. A termelőszövetkezetek a középtávú szociális tervekben intézkedtek a tűzvédelem fejlesztéséről és a legszükségesebb tűzvédelmi beruházásokat meg is valósították. Együttműködési megállapodások születtek a községi tanácsokkal — nagyszerűen ismerve fel, hogy együtt többre mennek — a tűzkárok megelőzésére, és anyagilag támogatják az önkéntes tűzoltóságok munkáját. Tudván, hogy a tűznél legfontosabb a gyorsaság: üzemi tűzoltó egyesületek jönnek létre. Dicséretes példaként emlegethetjük ezzel kapcsolatban a vajai és a nyírlugosi termelőszövetkezetet. A hiányosságok között az első helyen szerepel a víztároló nemléte, amelytől még napjainkban is 15 gazdaság szenved, retteg. A megépítésre azonban csak az anyagi lehetőségek függvényében kerülhet sor. Érdemes lenne azonban megvizsgálni, hogy néhány helyen az erre költhető pénzt nem használják-e A szarvasmarhatartás kérdőjelei (I.) máris tűzoltásra a rossz gazdálkodással kapcsolatos égető gondok pillanatnyi enyhítésére? A TESZÖV, ahol a felmérés készült, természetesen nem olthatja el sehol a tüzet, viszont nagy erőfeszítéseket tesz a tűzvédelmi helyzet javítására. Jelentős előrelépés történt a szakvizsgáztatások terén. Két éve még alig több mint 2000 ember rendelkezett ilyen papírral és a megszerzéséhez szükséges ismeretekkel, de egyedül tavaly már 2371 ember tette le a szakvizsgát. Műszaki gondok is nehezítik a biztonságos munkát, a veszélytelen termelést. Sok kívánnivalót hagy maga után a villamos berendezések állapota, javításának, karbantartásának elhanyagolása. Ezen hiányosságok megszüntetésére további intézkedések szükségesek. A termelőszövetkezetek és társulások tűzvédelmi tevékenységének segítése során a Teszöv jó kapcsolatot alakított ki a megyei és városi tűzoltóparancsnokságokkal. Együttesen vesznek részt a nyári betakarítási tűzvédelmi szemléken, és ott vannak a szövetség szakemberei a nagyobb tűzkárokat követő beszámoltatásokon. A tűzvédelmi és megelőzési tevékenységnek, eredményességének van egy nagyon egyszerű fokmérője, mégpedig az, hogy milyen gyakran kell a szirénázó alakulatoknak útra kelniük. A tűzoltó hatóságnak látszólag könnyebb a dolga, mert úgy büntethet a helyszínen hiányosságot észlelve, mint egy rendőr, ha valakit a tilosban talál. Mégis a Teszövé a nagyobb lehetőség. A TÜZEK SZAMA A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN tavaly 63 volt, ami kevesebb, mint az előző évi 72, de majdnem kétszer annyi, mint a ’nyolcvankettes 33. Ebben az esetben lehetünk telhetetlenek: akármennyi is sok. Nem véletlen tehát a Teszöv ajánlása, hogy a termelőszövetkezetekben és a társulásokban folyamatossá és rendszeressé kell tenni a munkahelyi ellenőrzéseket és fokozni kell azok hatékonyságát. Ha valamennyi vezető munkaköri leírását kiegészítik a tűzvédelmi feladatokkal és a dolgozók oktatásának megszűnik a kényszeredett jellege, akkor már csak az hiányzik, hogy szakképzett dolgozókat bízzanak meg ezzel a feladattal, és a bizottságok érdemi munkát végezzenek, ne az éves munkatervben soron következő ülésükön essenek túl időről időre. Esik Sándor Itatás a kálmánházi határban Lehet-e jövedelmezően? A tejelő tehénállomány országosan 1978-itól évenként átlag több, mint 10 ezer darabbal csökkent. (Itt a megyében a folyamat mérsékeltebb.) Az okokat és a megoldást keresve számtalan fórum témája volt már a tej- és hústermeléssel összefüggően az ágazat gondja. Legutóbb egy tanácskozáson — amelyen Váncsa Jenő miniszter is résztvett — Abrók Imre, a beregdaróci Barátság Termelőszövetkezet elnöke tette szóvá: Kritikus helyzet — A korábban 70 százalékos állami támogatással megépült szakosított tehenészeti telepek elhasználódása kritikus méreteket öltött. Elavultak a berendezések, korszerűtlen a technológia. Ha nem lesz változás, nem lesz lehetőség a rekonstrukcióra úgy az üzemi erőfeszítések a tejtermelés szintentartásához sem lesznek elégségesek, semhogy fejlődésről, növekedésről beszéljünk... A tejtermelés sok helyen veszteséges. Elgondolkodtató, hogy egy liter ásványvíz ma többe kerül a boltokban, mint egy liter tej. A sörről nem is beszélve ... Beregdarócon a szarvasmarhatartás és tejtermelés ügyében Szűcs Istvánnal a Taurina nyíregyházi kirendeltségének vezetőjével a lehető legjobb helyen járunk. A Barátság tsz évtizedek óta a megye egyik élenjáró állattartó gazdasága, nagydíjas tejtermelő. Baracsi Endre főállattenyésztő ilyen összegzést adhat a tejtermelési versenyben elért helyezésekről: — 1978-ban az egy tehéntől fejt tej 4022 liter volt, az értékesített összes tej 1 millió 73 ezer liter. Akkor a versenyben elsők lettünk. Azóta is minden évben elsők vaHuszonkilencezerrel még mindig több Magyarországon a szarvasmarha, mint volt 1938-ban, a második világháborút megelőző utolsó békeévben. A fejőstehén viszont már 190 ezerrel kevesebb. Mégis, ennek ellenére is a tejtermelés a negyvenhét évvel ezelőttinek több, mint kétszerese. 1938- ban 1 milliárd 301 millió liter tejet fejtek az országban. 1984-ben 2 milliárd 750 millió litert. Nagy általánosságban ezek az arányok érvényesek megyénkre is. A HUNNIACOOP kisvárdai Üzemében műszakonként 44 ezer baromfit dolgoznak fel konyhakészre, (cs) gyünk és nő a tejtermelés. 1984-<ben már 6247 1/iter volt a tehenenkénti átlag, 2 millió 692 ezer liter az összes értékesített tej. A határ menti, három tcl®~ püilést egyesítő termelőszövetkezetben a szarvasmarhatartás tájjellegű, ősi mesterség. A termő föld több, mint felé, 2300 hektár írét és legelő. Az egykori ősgyepet ma a rendszeres felújítással intenzíven hasznosítják. Nagy a szénatermés, a legeltetés ^korszerűségét jelzi, hogy a kilométer a legelőkön a vízvezeték. A jószág nem ásott kútiből, csapról kapja a vizet. A bőséges zöld- 'és szalaste" karmáin ynák megfelelően van egy szakosított szarvasmarhatelep, tejelő tehenekkel Beregsurányban, van tehenészet Márokpapiban a beregdaróci szakosított telepen viszont húshasznú marhákat tartanak. Ez utóbbiról hangzott el : _ Beregdaróc Taurona szinten az egy tehénre jutó hústermelésben else) az országban. Tavaly 702 hízott marhát, 360 tonna húst értékesítettek ... Jövedelem csak ártámogatással Maradjunk azonban csak a tejnél. Kérdés: jövedelmezö-e az ágazat, és ha igen, ,mennyire? ... — Előbb a tényékét említem. Az elmúlt évben egy liter tej értékesítési 9 forint havanot füter volt. Az önköltség 8 forint 24 fillér volt, a nyereség tehat minden liter tej után 1 tormt 41 fillér. Jövedelmet csak az ártámogatással tudunk elerní_ Másutt is van ártámogatás, mégis veszteséges az ^Érthető. De hogy miként alakul másutt a termelés a jövedelmezőség, nem a mi’ feladatunk magyarázni- mi csak a saját eroíeszitjeinkről szólhatunk. Nálunk is a nyereség egyik érrol a másikra jelentősen csökkent. Ennek egyik okozoja, hogy drágább lett az abrak. A telepek felújítási, karbantarte- si költsége az 1983. evmek háromszorosára nőtt. Toboe került az energia is ... A költségnövekedést nem követi és nem is követheti a termelői ár. Az üzem csak egyet tehet: igyekszik takarékosan és hatékonyan termelni. A beregdaróciaknak erre sok jó példájuk van. _Kezdhetjük a sort azzal, hogy egy Mter tejet jóval a norma alatt. 39 dekagramm abrakkal állítunk elő. Abraknál maradva, még 1980- ban áttértünk a saját takarmánykeverésre, részben, hogy csökkentsük a fuvarköltséget, másrészt, hogy takarmányban garantált minőséget 'kapjunk... — Erről talán egy mondattal többet? — Valóiban, nem mindenki 'tudja, hogy nekünk, mert vasút nincs, *közúton kell a takarmányt Vásárosnamény- ból Beregdarócra szállítani*. Tehát 1979-ben mintegy 10 ezer mázsa abrakot szállítottunk, ma az abrakfelhasználás 17 ezer mázsa. Kiszámítottuk, hogy saját keveréssel mázsánként 40 forinttal olcsóbb az abrak. — A teljes megtakarítás? — Évi félmillió forint, mert háromezer mázsa pre- mixet azért ki kell szállítani... Mit tettek, mit tesznek a tejtermelés gazdaságosságáért, arról a (tsz elnöke és fő- állattenyésztő még hosszan beszél. Nem felejtik ki a dolgozók anyagi érdekeltségét sem, azt, hogy az átlag 7 ezer forintos tehenész fizetésért elvárják a gondos munkát, a minőségi tejet. Végül az is szóba került: a itehénrbartás, a tejtermelés — legyen bármennyi is a gond — Beregdarócon elkerülhetetlen. Nincs és nem is lehet helyette más. Ezt tudva fogtak egy nagy munkába a marokpapi telep rekonstrukciós bővítéséhez. Ihol bővítenék — Oltt a tehénlétszám évről évre növekszik. Halaszthatatlanná vált két istálló, a fejőház és a járulékos részek megépítése. 30 milliós beruházási költséggel a munka 1984-ben kezdődött. Ha minden kész, 17 millió forint lesz az úgynevezett forgóeszközlekötés, más szóval a betelepítés. A tehénállomány — saját növendékből — 1986 végére 700 körül lesz ... Egy istálló és a fejőház már kész. A beregdaróci példa nem tipikus. Egyedi, de követésre méltó. Ha nem is a legjövedelmezőbb ma az állattartás, a tejtermelés, ők mégis a fejlesztés, a fejlődés útját keresik. Erőfeszítéseikben — amit a Taurina is sokoldalúan segít — az a bizakodás is benne van, hogy a szükségét felismerve javul rnajd-e ennek a fontos termelési ágnak a központi megítélése. Seres Ernő Következik: Eredmény — ha nincs veszteség Apróságok O szt-szoroz a háziasz- szony, számolgatja a kosztpénz maradékát. Itt a hónap utolsó hete, a szombat-vasárnapra valót még ebből kellene beszerezni, hiszen csak a jövő héten lesz fizetés. Kevesli a forintokat. Hova a csudába mehetett el a pénz, amikor pedig fillérre kiszámolt mindent?! Aztán eszébe jut egy-két apróság. A múltkor százas papírzsebkendőt lehetett kapni — három csomaggal vett belőle ... Hetekig hiába kereste kedvenc öblítőjét, a múlt héten ez is megjelent a boltokban. Három Wofalor, egy százas. Ismerőse szívességből félretett neki két üveg napraforgóolajat, pár csomag pirospaprikát — az ilyesmit nem lehet visszautasítani, de ez is „költségvetésen kívüli’» kiadás. Különben is — tartalékra mindig szükség van. Mindenki tudja, hogy borsot, vaníliacukrot, cumisüveget, gyermekcipőt, papírzsebkendőt (a sor tetszés szerint folytatható) az ember nem akkor vesz, amikor kell, hanem amikor kapni lehet Szóval, „spájzolunk”. Hét végére pedig elutazunk majd a nagymamához, ök hagyományos zsebkendőt használnak, és nem ragaszkodnak ugyanahhoz az öblítőhöz . . . <5* m> Tibori tábor A z 1985-ös nyár utol- so gyermektáborát Tiborszálláson a mátészalkai cigánygyereszerveztem városi , KISZ-bizottsap, a Hazafi- as Népfront any ági támogatásával, de voltak még sokan, akik segítették. A tejipar például naponta érkező ingyen Túró Rudikkal, a szabad idejét áldozó nevelő és sokan mások. Jártam a táborban 40 gyerek jelentkezett, de csak 26-an voltak ott. Pattogott a labda, szólt az enek es a vén fák alatt ott bujócskázott a gyerekkacagás. Tudom, hogy minden tabor ad valamit, de ez most azoknak adott nyár- bucsúztatő nagyszerű élményt, akik enélkül sokkal szegényebbek lennének. Egy kisfiú, ki nem engedve kezéből a labdát, azt mondta, hogy ő néni is akar már hazamenni... egy kislány, hetedikes mar, azt, hogy ő innen szeretne iskolába járni... Egy másik azt, hogy ő még soha nem szeretett úgy senkit, mint a táborveze- to Karolina nénit... Hát igen. Ezt már Kiss- né, Karolina néni mondta el, hogy van „gyereke”, aki az első napon még azt gyónta meg, hogy takarítónő szeretne lenni. A negyedik napon, lám milyen nagyra nőhet a világ — azt, hogy fodrász lesz és olyan frizurákat csinál majd, mint amilyen Karolina néninek van. Sok táborról írtam idén is. Szívesebben, mint erről, még nem. Jó volt kint lenni, látni őket. Rossz volt arra gondolni, hogy ezt a tábort már csak ketten szolgálták, és nem is Pedagógusok, hogy ... így volt. Kaput zárt az utolsó nyári tábor. És ha a búcsú miatt szomorú gyerekek mentek el onnan, akkor igenis valami Jó született. (bartha)
