Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-28 / 201. szám
1985. augusztus 28. Kelet-Magyarország 3 Lendületben K özeli még a jelölőgyűlések hangulata, alig több mint két hónap múlt el a választások napja óta: az újonnan választott tanácsok — nyár ide, szabadságok szezonja oda — teljes fordulatra kapcsoltak. Az alakuló tanácsülések után már a legtöbb helyen megtartották első igazi munkaülésüket is a választott testületek. A minap kellett állást foglalniuk az általuk képviselt terület VII. Ötéves tervi koncepciójáról. Az új tanácstagoknak azonnal át kellett venni ennek a teljes fordulatnak a lendületét, s amint a nyíregyházi tanácsülés bizonyította, nincs „tanulóidőszak” ebben a közéleti munkában. A tanácsterem — a város parlamentje — élénk vitától feszült ezen az augusztusi délutánon. A város jövőjét formáló megjegyzések egész sora hangzott el mégpedig úgy, hogy közben alakult, formálódott az az új szemléletmód, ahogyan a tanácsi munkát egészen újszerű gazdálkodási körülményekhez kell alakítani 1986. január 1-én: növekszik a helyi önállóság, de nem lesz túláradó források lelőhelye a város kasszája. Ahhoz, hogy mégis sikerüljön előrelépni, éspedig a nyíregyházi lakos számára is érzékelhető módon, sok múlik majd a helyi kezdeményezéseken, a lakosság tevékeny részvételén. A tanácstagnak együtt kell élnie választóinak gondjaival éppúgy, mintáz egész város ügyével. Nos ez nem mindig lesz könnyű dolog, hiszen a tanácstag kisebb körzetének éppen égető baja nem vagy nem tüstént fér bele a városjavító, előrevivő elképzelésekbe. Egyszerre kell tehát művelniük a tanácstagoknak a választókörzet képviseletét és a szélesebb látókört igénylő „összvárosi” döntéshozatalt. S hogy a kettő között lesz — kell hogy legyen — súrlódás, az ebben az új szemléletet igénylő időszakban is a tanácsi testületi munka velejárója lesz. Szó sincs ugyanakkor arról, hogy interpellációik erejét, élét tompítaniuk kell majd a tanácstagoknak. Már ezen a mostani augusztusi tanácsülésen is szót kértek az újonnan választott tanácstagok: „Milyen sors vár a Homok térre?” — „Sürgősen tenni kell a Liliom utcán a csatornákból áradó bűz megszüntetéséért” — „Űj, nagyobb, a mentők, tűzoltók számára is látható házszámok kellenek az Északi körút házaira” ... Ilyen és ehhez hasonló ügyekben — amint jelölőgyűléseiken is ígérték — szólni, érvelni, intézkedni kötelesek tanácstagjaink. A tanácstag munkáját két „közegben” végzi: az államigazgatás (tanács) apparátusában, ahol az őt megválasztó embereket képviseli és választói, lakókörzetének lakosai között, ahol a tanács testületének szándékait ismerteti, kéri választóinak véleményét. Ez utóbbi szerephez fogalmazott meg figyelemre méltó gondolatot az augusztusi ülésen az egyik nyíregyházi tanácstag: „...aki a tanácstagot javasolta, aki igényt jelentett be a jelölőgyűlésen, most segítsen a célok megvalósításában.” Erre a gondolatra bizonyára többször kell majd hivatkozni az új tartalmú tanácsi ténykedés időszakában. (Sz.) A Tisza felső-szabolcsi térségében Szabolcsveres- mart határában 10 millió köbméter víz befogadására alkalmas kettős hasznosítású víztározót építenek. A zsiliprendszer segítségével a felesleges vizet a Tiszába, illetve a Tiszából a tározóba engedhetik. Ezáltal szabályozva az ár- és belvízrendszert. A térségben folyó munkák értéke 280 millió forint. Felvételünk a zsiliprendszerről ké- szült. (Elek Emil felvétele) Idei értékelés, jövő évi terv Emberibb felvételit vár a diák Ipari mérleg az első fél évről Több termelés, bővülő export Milyen felkészültségű hallgatók kezdik a tanulást őszszel a tanárképző főiskolán? Milyen tapasztalatokat hozott a pontozásos felvételi rend? Hogyan alakulnak a jövőben a szakpárok a nyíregyházi főiskolán? • Ezekre a kérdésekre kaptunk választ abból az összegezésből, melyet a közelmúltban készítettek a nyíregyházi Bessenyéi György Tanárképző Főiskola vezetői. Koraibban a felvételi tapasztalatok egy részéről már írtunk lapunkban. A jelentkezés alakulására jellemző, hogy az előző két év 1,7 körüli értékéről a mostani tanévre 2,5- re nőtt a túljelentkezési arány, azaz összességében a beöl the tő helyekre két és félszer többen jelentkeztek, mint amennyi hallgató felvehető. Változó érdeklődés — Ez azonban csak az összképre igaz — mondták a főiskola vezetői. — Ugyanis nagy az eltérés az egyes szakok iránti érdeklődésben. Akad néhány szak, amelyre nagyjából annyian jelentkeztek, mint amennyi a felvehető keretszám, másutt négy-, sőt ötszörös túljelentkezés is tapasztalható. A főiskolára jelentkezőik többsége továbbra is az átlagos felkészültségű, képességű jelölt. Jellemző, hogy 100 vagy ennél több pontot az 1241 nappali tanárszakra jelentkezettek közül mindössze 45-en értek el, s két-'három kivételtől eltekintve mindegyik humán érdeklődésű fiatal. A legjobb fel- készültséggel a földrajzszakra jöttek, elfogadható volt a nyelvszakokra — orosz, francia, német — a jelentkezők tudásszintje is. Magyarból főként az olvasottsággal, történelemből a lényeglátással, az összefüggésék felismerésével, a pontos adatismerettel voltak gondok. Mumus a matematika ? Általában gyenge a jelöltek matematikai felkészültsége. Kémiából az elméleti ismeretek elfogadhatók, de nem kielégítő a kísérletezési készségek helyzete, s ez többé-ke- vésbé a fizikára is vonatkozik. Mindezek ellenére a főiskola vezetői úgy vélekednek: a nagyarányú túljelentkezés mégis módot nyújtott viszonylag megfelelő felkészültségű hallgatók felvételére. S ebben az éviben lényegesen jobb helyzetben van összességében a főiskola, mint egy vagy két évvel ezelőtt. Az értékelési rendszer — a pontozás — egyértelműen pozitív tapasztalatokat hozott. A számítógépes feldolgozás és a felvételi tájékoztatók viszont nem nyerték ~el az érdekeltek tetszését. Megkérdőjelezhető, szükség van-e ilyen adatmennyiségre a felvételi vizsgák lebonyolításakor, helyes-e ilyen mértékben centralizálni a felvételit, beleértve a számítógépes feldolgozást is. Néha úgy tűnik, nem az ember a felvételiző, hanem a kódok, a pontszámok, a matematizálható adatok állnak a középpontban. Tegyük a felvételi vizsgát emberközpontúvá — javasolják a felvételi vizsgabizottság tagjai. Módosított szakpárok Az eddigi tapasztalatok szerint néhány szakpárnál módosítást javasolnak a főiskola vezetői. Az orosz—testnevelés és az orosz—gépírás Belföldi értékesítésre készítenek Csöpi gyermek guminadrágot a Csenger és Vidéke Vegyesipari Szövetkezet por- csalmai üzemében, (cs) szak iránt ilyen társításban évek óta nincs megfelelő érdeklődés, ezért kezdeményezték e két szakipár megszüntetését. Természetesen az előfelvételisék, esetleg évismétlők számára nem szűnik meg a képzés. A könyvtártanszék vezetőjének javaslata alapján biológia—könyvtár szak indítását tervezik. Mindezek már az 1986—87- es tanévre vonatkozó javaslatok. A főiskola elkészítette az 1986—87-es tanév javasolt keretszámait is. Amennyiben a minisztérium is jóváhagyja a különböző szakokra a nappali tagozatok 576, a levelező tagozatra 112', a kiegészítő tagozatra 186, az esti óvónői tagozatra 50, összesen 924 fiatal felvételére nyílik lehetőség. Nem árt azonban tájékozódni már most a középiskolák végzős tanulóinak, hogy melyik szakra hány hallgató vehető fel. Így kevesebb lesz a csalódás a jelöltnek és főiskolai felvételiztél» tanárnak egyaránt. P. G. összességében jó eredményekről adhatnak számot a megye iparában dolgozó vállalatok, gyáregységek, szövetkezetek. Ha az áremelkedések hatását leszámítjuk is, elismerésre méltó féléves eredmény a termelés több, mint tíz százalékos növekedése, az export hasonló arányú bővülése az egy évvel korábbihoz képest. Természetesen az átlagok nagy szóródásokat takarnak. A kisszövetkezetekkel együtt éppen a szövetkezeti ipar érte el a legnagyobb növekedést, míg az ágazatok közül a nehézipar jeleskedik. Ennek egyik kiemelkedő gyára, a tiszavasvári Alkaloida a tavalyihoz képest ötödével többet termelt. A gépipari ágazat — ahogy a megyei tanács vb ipari osztályának összesítése megállapítja — változatlanul gyengélkedik, a kiugróan jó eredmények mellett kapacitás kihasználatlansággal is kell számolni. A jobbak közé tartozik a nyírbátori fúrógépgyár, a Hajtóművek és Festőberendezések Gyára Nyíregyházáról, az Legyen jobban közügy ÉRTÉKÜNK: A ZENEI NAPOK Jelentős eseménnyel zárult augusztus 25-én este a nyírbátori református műemlék templomban a zenei napok eseménysorozata. Ezen az estén a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara, a Budapesti Kórus (karigazgató: Antal Mátyás) és a Nyíregyházi 4. sz. Általános Iskola kórusa (karigazgató: Szabó Dénes) lépett fel. A hangverseny első számaként Gluck: Iphigénia AUlis- ban című operájának nyitánya hangzott el. Ezt a művet többször hallhatta már megyénkben a koncertekre járó közönség, de ilyen megkapó előadásban még nem. A templom különleges akusztikája a különben is kiváló zenekar egyes hangszercsoportjainak olyan intenzitást és csengést adott, melyet hangversenytermünkben nincs módunk hallani. Itt minden szólam élt, magával ragadott, gondoljunk csak a vonósokon megszólaló fő témára, vagy a befejező fúvósok hosszasan kitartott akkordjának csengésére. A Gluck nyitányt Mozart: Esz-dur Szimfónia concer- tamíe című műve követte. Ez a versenymű mely oboára, klarinétra, kürtre, fagottra és zenekarra íródott, neves szólisták: Pongrácz Péter, Kovács Béla, Zempléni Tamás és Hara László előadásában volt hallható. Itt nem any- nyira a zenekar, mint a szólisták játéka volt az amire szívesen emlékszünk vissza. Egyéni tudásuk, .telt, szép hangjuk mellett összecsiszolt játékuk jelentett ritka kamarazenei élményt. A zenekar játékát viszont ebben a számban nem segítette a templom hangzása. Az est befejező számaként Kodály: Psalmus Hungari- cus című monumentális, nagy apparátust foglalkoztató alkotás hangzott el. Ez már hagyomány, hogy minden évben ezzel a művel zárják ezen reprezentatív hangversenysorozatot. A két énekkar, a zenekar igen nagy hatással, széles dinamikai Skálán mozogva szólaltatta meg a művet. Az igényes tenorszólóí B. Nagy János, az Állami Operaház magánénekese tolmácsolta. Nemes hanganyaga jól érvényesült, bár helyenként a zenekar kissé erősnek bizonyult. A hangversenyt Kóródi András vezényelte, aki egyben a zenekar vezető 'karnagya. Ez az összeszokottság jótékonyan érvényesült az est folyamán, biztosítva a magas színvonalat. A karmestert különösen a befejező száim ragadta magával, itt volt igazán lírai, intenzív minden lehetséges hangzás effektus kihasználva. Ipari Műszergyár Fehérgyarmatról és az Elektroakusztikai Vállalat nyíregyházi Uni- versil gyára. A visszaesés a Fémmunkás nyíregyházi gyáránál számottevő, valamint a profilt váltó, s most betanulásnál tartó vásárosnaményi Medicor üzemnél. A könnyűiparban a termelés növekedésében a szövetkezetek jeleskedtek, köztük a Kallux, a Racita és a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet. Az exportnál a tőkés értékesítés nem úgy alakult, ahogy az üzemek előzetesen elképzelték. A megyei átlagot erősen rontja, hogy a nyíregyházi gumigyárból jóval kevesebb árut küldtek exportra, bár az Alkaloida ezt némiképp ellensúlyozta a 24 százalékos növeléssel. A nyírbátori fúrógépgyár, a HAFE szintén bővítette exportját, ugyanezt tették a cipőipari szövetkezetek is. A megye iparában jelenleg 42 és félezren dolgoznak, a közel ezer fős csökkenés a foglalkoztatási gondok erősödését, jelzi. Nagyszámú közönség hallgatta végig a hangversenyt, és ünnepelte őszinte lelkesedéssel a közreműködőket. Mindezek mellett, ha valaki évek óta figyelmmel kíséri a rendezvénysorozatot, az a külső szemlélő meglátása, mintha némileg visszaesett volna az a nagy érdeklődés, mely évekkel ezelőtt tapasztalható volt. Mint kívülálló két dologra hívnám fel a fiigyeimet. A városainkban megjelent plakátok csak az elhangzó műveket sorolták fel, de az előadókat nem, pedig egyáltalán nem mindegy, hogy egy mű .milyen apparátus és szólisták előadásában szólal meg. A záróhangverseny Kossuth-díjas szólistáiról még a jelenlévők sem kaptak tájékoztatást, ezt még a műsorfüzet sem tartalmazta. Ha a közönség a Filharmóniai Társaság Zenekarának jöveteléről előre értesül, biztos nagyobb a vonzerő. Másrészt kevés a rendezvény szervezett látogatóinak száma. Utazási irodáink — úgy látszik — nem indítanak a városokból különjáratokat ezekre a hangversenyekre, pedig érdeklődés (megfelelő propagandával) biztos lenne, mint ahogyan régebben volt is. A zenei napok közel két évtizedes működése, hangversenyeinek magas színvonala még arra is alkalmassá tenné, hogy külföldi turista csoportok egy-egy estjüket országjárásuk során itt töltsék. A zenei napok ügye legyen jobban közügy. Babka József
