Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-27 / 200. szám
1985. augusztus 27. Kelet-Magyarország 7 Jövőre minden középfokon Számítástechnika az iskolákban Negyvenkét esztendős egyetemi adjunktus ismerősöm személyi számítógépet vásárolt magának. Tudván, hogy nyelvész, és szótárkészítéssel is foglalkozik, azt hittem e munkájához hasznosítja. A gép valóban komoly segítség lehet a szótárírásban is, de a tanár úr nem elsődlegesen ezért szerezte be az egyáltalán nem olcsó masinát: — Valójában leendő tanítványaim számára vettem, akik majd négy-öt év múlva kerülnek be az egyetemre, és akik már ismerik a számítógépet, sőt használni is tudják — mondta. — Egyszerűen lehetetlenné válik a munka, ha nem tudok velük lépést tartani. Az általános műveltség része Nyilvánvaló: a közeljövőben még nem engedheti magának minden oktató, hogy saját számítógépet vegyen — nincs is erre szükség —, ami azonban a vásárlás célját illeti, az nyilvánvalóan helyes. Az Országos Pedagógiai Intézet vitaanyagában olvashatjuk: . a számítástechnikai alapműveltség az általános műveltség szerves része”. Majd alább: „A számítás- technikai és mikroelektronikai eszközök újfajta technikai-tárgyi kultúra hordozói. Ezt a kultúrát a technikai és az általános emberi kultúrába beilleszteni, alapelveit az általános műveltség részévé tenni — az iskola feladata.” Magyarán: a számítógép és a számítástechnika diadalmasan és visszavonhatatlanul bevonult az iskolába, mert a jövő felnőttje aligha lehet meg a számítástechnikai ismeretek minimuma nélkül. Legalább olyan szinten kell majd értenie a számítógép kezeléséhez, mint ma a hangvagy a képmagnóéhoz. Ez a kijelentés első olvasásra talán túlzásnak tűnik. Ha azonban alaposabban belegondolunk abba, milyen gyors ütemű napjaink technikai fejlődése, nyilvánvaló, hogy az ezredfordulóra a számítógép már Középkelet-Európában is mindennapi használati tárgy lesz. Szerepe lesz még a magánháztartásokban is, a gyárakban, irodákban, intézetekben pedig mérhetetlenül megnő a munkája. Váljék általánossá! Teljesen szükséges és reális tehát a művelődési kormányzat célkitűzése: „1990- ig a középfokú oktatási intézményekben váljék általánossá a számítástechnikai alapismeretekre való felkészítés”. Ehhez a célhoz már megtettük az első lépéseket. Talán furcsa is, ha leírjuk: nálunk a számítástechnikai ^ _______________________ oktatás kezdetei a hatvanas évekbe nyúlnak vissza. Akkor kezdődött meg — a szakoktatásban — a kísérleti jellegű képzés. Például: 1966-ban már speciális ügyvitelgépesítési és szervezési osztály létesült. Azóta persze már jóval előbbre tartunk. Minőségi változást jelentett, amikor az 1982—83-as tanév végén a gimnáziumok, a szak- középiskolák és az önálló igazgatású szakmunkásképző iskolák HT—1080, illetve ABC—80 típusú iskolai számítógépeket kaptak. Jelenleg az említett iskolákban összesen 1528 számítógép áll rendelkezésre, s az intézmények több mint harmadában 2—4 gép, tíz. százalékában pedig ötnél is több működik. Az 1984—85-ös tanévben átlagosan 265 tanulóra jutott egy gép, s ez nemzetközi összehasonlításban sem megvetendő arány. A célt tekintve a gépek korszerűsége is megfelelő. Természetes azonban, hogy mind mennyiségi, mind minőségi szempontból a továbbfejlesztés a cél. Szakkörök és táborok A számítógép-ismeret, illetve a számítástechnika alapjait ma lényegében a szakkörökben sajátítják él a tanulók. Szerte az országban másfélezer kezdő és háromszázötven haladó szakkör működik, összesen 27 ezer résztvevővel, s növekszik a mikroelektronikai és számítástechnikai klubok száma is. Kívánatos lenne, hogy a klubok és az iskolák között harmonikussá váljon az együttműködés, hogy a klubtagok használhassák az iskolai számítógépeket. Az ifjúság érdeklődését és ügyszeretetét a nagy sikerű pályázatok és a nagy érdeklődés mellett zajló számítástechnikai táborok is mutatják. A jövő útja azonban kétségtelenül az, hogy a számítástechnika oktatása szervesen beleépüljön a tanórák rendjébe. Mivel azonban az ötnapos tanítási hét egy-egy napján az óraszámok amúgy is túlságosan nagyok, arra nincs lehetőség, hogy a számítástechnika önálló tantárgy legyen. Éppen ezért a Művelődési Minisztérium tavaly november 30-i határidőre „az általános műveltség részét képező számítástechnikai alapismereteknek a különböző közismereti és a megfelelő szakmai tantárgyak tanterveibe való, koncentrikus rendszerű, átfedések nélküli beépítésére” kért javaslatot. A javaslat elkészült, azt a pedagógusok és a számítástechnikai szakemberek megvitatták, s éppen napjainkban juttatják vissza az Országos Pedagógiai Intézethez, hogy a végleges dokumentumokat az 1985/86- os tanév végéig kidolgozzák. Ezek alapjan az 1986/87-es tanévben — felmenő rendszerben — valamennyi középfokú iskolában megkezdődhet a számítástechnikai alapismeretek oktatása. M. I. TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Új KSH-kiadványok Újfajta ajtók, ablakok Nem szökik el a meleg MAGYAR STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV, 1984. A zsebkönyv az ország társadalmi és gazdasági fejlődésének szinte minden területéről képet ad. Idősorai általában az 1970 —1984. évek adatait tartalmazzák. Függeléke többek között Magyarország földrajzi, éghajlati viszonyait és a devizaárfolyamok változását mutatja be, 20 táblázaton pedig nemzetközi adatokat ismerhetünk meg. Az idei kiadás — a mai évfordulóra tekintettel — az ország 40 éves fejlődését bemutató fejezettel is kiegészült. MAGYARORSZÁG, 1985. A 48 táblázatból és 11 grafikonból-diagramból álló kis összeállítás az ország társadalmi-gazdasági helyzetéről, annak fejlődéséről, területi és meteorológiai viszonyairól ad tömör, lényegre törő áttekintést. BERUHÁZÁSI, ÉPÍTŐIPARI, LAKÁSÉPÍTÉSI zsebkönyv, 1984. A zsebkönyv négy fő fejezetből áll: összefoglaló adatok; Beruházások (ezen belül: A népgazdaság beruházásai; A szocialista szervek beruházásai; Nagyberuházások; Adatok természetes mértékegységben); Építőipari kivitelezés (ezen belül : Szervezet, termelés; Munkaügy; Gépesítés; Anyagfelhasználás; Pénzügy, állóeszközök , Áralakulás); Lakásépítés (ezen belül: Az első 15 éves lakásépítési tervidőszak: A második 15 éves lakásépítési tervidőszak; Az állami építőipari vállalatok által épített lakások műszaki és költségadatai); Nemzetközi adatok. SZERSZÁM- és szerszám ANY AG-SZIMPOZION Automatizált műszaki tervezés Augusztus 27—29-e között hatodik alkalommal rendezik meg a szerszám- és szerszáma n-yag- szimpoziumot Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen, Automatizált tervezés — optimális szerszáimellátás címmel. A szimpózium célja: a hazai szerszámgyártás és -ellátás segf- tése, a fajlagos saerszámfelhasználás csökkentése. A különféle szerszámanyagok, bevonatok és szerszámok tervezése és üzemeltetése terén elért hazai és külfölSZÁMtTÁSTECHNIKAI STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV, 1985. A zsebkönyv bemutatja a számítógép-állományt, a gépek kihasználását, a számítástechnika-al kalmazás területén foglalkoztatottak adatait, a forgalmazott szoftvereket, a szoftverszerzői díjakat, a számítástechnika-alkalmazási tevékenység értékesítését, a karbantartási és javítási költségeket stb. Néhány táblázat nemzetközi adatokat ismertet NEMZETKÖZI STATISZTIKAI ÉVKÖNYV. Az általában 1982—1983. évi legfrissebb adatokat tartalmazó és többnyire 1975-ig visszatekintő kiadvány az egyes országok, országcsoportok legjellemzőbb adatait hasonlítja össze: terület, népesség, népmozgalom, munkaügy, nép- gazdasági mérlegek, beruházás, építés, ipar, energiagazdálkodás, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, közlekedés, távközlés, számítástechnika, külkereskedelem, belkereskedelem, árak, lakossági fogyasztás, idegenforgalom, nemzetközi pénzügyek, lakás- helyzet, egészségügyi és kulturális adottság, tudományos kutatás. A MAGYAR MEZÖGAZ- DASÄG EURÓPAI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN. Az elemzés az 1969-től 1981-ig tartó 13 éves időszakot átfogva vizsgálja 23 európai ország mezőgazdasági termelésének feltételeit, a termelés színvonalát, a mezőgazdasági termékekkel való ellátottság fokát, s különféle mutatók alapján rangsorolja az összehasonlításba vont országokat. di új eredmények számba vétele, a hazai fejlesztési céLok meghatározása. különös tékintettel az automatizált műszaki tervezés nyújtotta lehetőségekre az optimális szenszámellátás érdekében. A mintegy 450 résztvevő hat szekcióban hallgat meg száz hazai. illetve külföldi előadást. A háromkötetes kiadvány I. köbete az 1—3 szekció, a II. kötete a 4—6 szekció anyagát és a III. kötet az előadások német nyelvű összefoglalóit tartalmazza. Épületeink, lakásaink gyenge pontjai a bejárati ajtók, az ablakok, ahol télen a meleg hamar „elszivárog” a gyors hőátbocsátás miatt, s ezt megérzi a lakó pénztárcája is. Az energiatakarékossági program részeként ez év július elsején lépett életbe a nyílászárókra vonatkozó új hőtechnikai szabvány, mely a szerkezetek névleges hőátbocsátó tényezőjét 3 W/m2 K értékre szorítja. S ennek a követelménynek a tömegesen alkalmazott hagyományos fa anyagú, kettős üvegezésű ablakok, ajtók nem felelnek meg. Januártól a rajzasztalra került épületek esetében már betervezni sem lehetett ezeket. Hogy miért találkozunk velük mégis az építkezéseken, annak egyetlen magyarázata a már elkészített szerkezetek esetleges kiselejtezésének gazdaságta- lansága. Az új szerkezetek, melyek megfelelnek az életbe lépett szabványnak, már évek óta jelen vannak építőiparunkban, de széles körű elterjedésüket, beépítésüket viszonylag magas áruk megakadályozta. Ezek a típusok műanyagból, alumíniumból, s fával kombinált anyagokból készülnek, természetesen jó szigetelésű üvegezéssel, mely a két üvegréteg közé „szorított”, zárt réteggel készült. S hogy a fal és az ablaktok között se szökjön meg (Jrbin Mihály pvc-hegesztő- géppel ablakot állít össze az ÉPSZER üzemében. (Gaál Béla (elvétele) a meleg, ezt a rést általában poliuretán habbal töltik ki. A korszerű nyílászárók egyikének, a műanyag szerkezetű ONGROPAT-nak gyártását kezdte meg a megyei építő- és szerelő vállalat. Igaz, még csak a próbaüzem folyik, most tanulják az NSZK licenc alapján készített elemek szabását, ösz- szeállítását, üvegezését, de kétműszakos sorozatgyártás esetén évente 40 ezer négyzetméter ablak, erkélyajtó, portál kerülhet .megyénkből a belföldi piacra. A műanyag ajtók, ablakok előnye a tökéletes méretilleszkedés, „zárás”, nem vetemednek, nem keli mázoló i őket, könnyen karbantarthatok, tisztíthatok. Am van még egy sajátos tulajdonságuk: elődeikhez képest drágák! Mit is jelent ez mondjuk egy átlagos családi ház építése esetén? Körülbelül húszezer forint többletköltséget. Ez az energia-felhasználásnál térül meg az egyénnek. De ennél sokkal lényegesebb, hogy széles körű, or - szágos méretű alkalmazása esetén évente óriási energiamegtakarítást jelentene népgazdaságunknak. S ebből a szemszögből nézve az árakat azt mondhatjuk, megéri. Szoboszlai Tibor Klszitnitnirek az alnavarasodás illan Gondos felhasználás — nagyobb hatékonyság A növényvédelemben régóta dolgozó szakemberek és a háztáji almatermesztéssel több éve foglalkozók is egyetértenek abban, hogy ez évben az utóbbi két évtized egyik legnagyobb varasodás veszélyével kellett megküzdeni. Nem kétséges, ebben a — rutinos szakembert is próbára tevő — feladatban rendkívül nagy szerep hárult a nagy biológiai hatékonyságú, felszívódó hatású gombaölő szerekre. Nem szabad azonban lebecsülni a növényvédelmet végző és irányító szakemberek, kisüzemi termesztők egész éves lelkiismeretes munkáját sem. Mert ahol a szakértelem lelkiismeretesen elvégzett munkával társult, ott az eredmények sem maradtak el, annak ellenére, hogy a gyakori esőzések igen megnehezítették a védekezést. A megye almáskertjeiiben a varasodás kártételét nem minden üzesmben és házikenfcben sikerült megelőzni, sokan — még a nö- vényvédeLmd szakemberek is — elsősonban a gombaölő szerek ■nem kielégítő hatását okolják a védeikezés eredménytelensége miatt. A nővényvédéLmd és agrokémiai áLlomóis által végzett vizsgálatok azt bizonyítják, hogy nem egyedül a készítmény hatékonysága a meghatározó. JÓ IDŐZÍTÉS Az eredményes védekezések nélkülözhetetlen feltétele a védekezés jó időzítése, mely feltételezi a fertőzés folyamatának pontos ismeretét (előrejelzés). Továbbá nagyon fontos tényező a permetezés minősége. A rosszul beállított permetezőgépek által okozott károkat a leghatékonyabb — és tegyük hozzá, rendkívül drága — gamtoaölő szerek ,sem tudják ellensúly ózni. Egy ilyen, rendkívül csapadékos évben, amikor a permetezésre alkalmas napok száma kevés volt. csak ott lelhetett optimális időn belül befejezni a permetezést, ahol elegendő gép állt rendelkezésre. Az április végi, május eleji esőzéseik pl. rendkívül erős fertőzést okoztak, mely az egész évi munka eredményét meghatározta. Ebben a kritikus helyzetben a több napos esőzés után még 2—4 napig folyamatosan végzett permetezések (nagyrészt Rubigánnal) nem biztosítottak teljes védelmet. Ez azonban nem a Ruibigán hatáscsökkenésére — sőt mint sokan feltételezik i rezisztencia kialakulására — utal, hanem egyszerűen arról van szó, hogy a védekezések elkéstek, és ebben, a stádiumban bármelyik szász temdikus szer csökkent hatékonyságú lett volna. Az ez évihez hasonló járvány- veszélyes időszakban tehát — mely ezután is bármikor bekövetkezhet — azoknak az üzemeknek van lehetőségük eredményes védekezésre, amelyek maximum 1,5—2 műszak alatt be tudják fejezni a permetezést. Ennek hiányában sok üzem arra kényszerült, hogy szinte mindig permetezett. amikor az idő engedte, s természetesen az eredmény így sem lett kielégítő. ÚJ GOMBAÖLŐ SZEREK Ebben az évben a varasodás ellen több új, köztük hazai gyártású gombaölő szer is vizsgálatra került. Egyértelmű az a következtetés, hogy a kombinált hatóanyagot (felszívódó -t- kontakt) tartalmazó gyári készítésű, vagy tanikkeveré-kben kijuttatott fungicidek voltak a leghatéko- nyábbak. A Sonax F 52 WP mellett már kis mennyiségben ez évben is forgalomba került a Rubigán Plus (fenarimol +- d-odin hatóanyagot tartalmaz). Mindkét készítmény kiválóan vizsgázott erős fertőzési viszonyok közepette is. Az előbbi dózisa 1,25 kg ha (0,125%). az utóbbié 1,0 kg/ha (0,1%). A Budapesti Vegyiművek a közeljövőben új készítményével jelentkezik a piacon, Ronarex 34 EC néven. (Hatóanyaga: fena-ri- mol -f H—113—A). A jelenleg még csak kódszámos IH—200—G 440 FW szintén a BVM terméke, fenarimolt -j- rézoxfklóridot tartalmaz, és elsősorban star king - ültetvényiben lesz perspektivikus, mivel joraatánfajitában a réz per- zselést okozhat. A fentieken kívül több új külföldi gyártmányú varasodás eilend készítmény vizsgálata van folyamatban, pl. a Slsthane, a Tri- dal FT, a Topas Combi és a Tri- f urnán. A fenti készítményeket általában a virágzás időszakától kezdődően — az intenzív spóraszóródás idején — kell felhasználni, fertőzésveszélytől függően 3—5 alkalommal. Tankkeverék formájában a felszívódó szerek közül a Rubigán 12 EC és a Raycor 25 WP különböző kontakt készítményekkel együtt használhatók fel. Jó kombinációs partnernek bizonyult a Bit haue M—45 és az Orthocid 0,2 százalékos töménységben. A Rubigán 12 EC kombinációban 0,04 százalékban alkalmazható, az ettől magasabb dózis nem növeli a szer gyógyító (kurativ) hatását. Az Orthocid 50 WP-t Baycor- ral célszerű kombinálni, mivel Rubigánnal keverve a perm étiében erős ülepedés tapasztalható. A Rubigán Efuzin (0.04 -f- 0,06 százalék) kombináció igen jó hatékonyságú. de a keverésre nagyon oda 'kell figyelni, mivel előfordulhat, hogy kicsapódás észlelhető a permetlében. Az ilyen permet lé felhasználásra nem alkalmas. A zinebet kombinációban is 0,3 százalékban szükséges alkalmazná. NÖVELHETŐ HATÉKONYSÁG A gyümölcs védelmére — diónagyságú állapottól kezdődően — a kontakt hatású készítményekkel célszerű permetezni. Ebben a kategóriában is várhatók új készítmények, melyek főleg a folyékony formulázásban (FW ■= vizes szuszpenzió) térnek el az eddig megszokott készítményektől. Igen jól vizsgáztak a hazai gyártású Merpafoi 480 FW (hatóanyag: folpet), a Merpan 480 FW (captán) és Rézoxiklorid 450 FW készítmények. A folyékony (pé- pesített) formálás növeli a hatékonyságot, ezért az ilyen növényvédő szerből kevesebb is elegendő, mint a por (WP) for- mulációkból. Mónus István Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás. Nyíregyháza